Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-23 / 45. szám
194« FEBRüXi 1» DUNAivmi Naplő * Pécs dolgozói nagy szeretettel fogadták Gluscsenko szovjet tudóst Kedden a korareggeli órákban, a Magyar—Szovjet Művelődési Társasáig és a Pécsi Tudományegyetem meghívására Pécsre érke. nett Qluscsenko professzor agrobiotógus, a Magyarországon tartóz-' kodó kuftúrdelegáció tagja. Tiszteletére délelőtt 11 órakor dr. lássák Kálmáta a pécsi egyetem rektora, a rektori hivatalban fogadást rendezett, amelyben' Qluscsenko professzornak bemutatták a pécsi egyetem orvosi és jogi karának tanárait. A fogadáson Pécs várős képriseíetében Krancz Pál elvtárs polgármester jelent meg, de eljöttek a tömegszervezetek, rendőrség, honvédség és a munkásság képviselői is ijándék a pécsi egyetemnek Qluscsenko professzort a pécsi egyetem tanári kara nagy szeretettel fogadta. A kiváló szovjet tudós ajándékot is hozott a pécsi egyetemnek: a legjobb szovjet 1 tudományos művek gyűjteményét ajánlotta fel az egyetemi könyvtárnak, köztük nagy tanítójának. Micsurinnak alapvető müvét Qluscsenko professzor szívélyesen elbeszélgetett kartácsaival, majd megtekintette az egyetem tudományos intézményeit. Különösen az élettani intézetben időzött hosszasban, megnézte egyúttal, milyen ta nulmányi kísérteteket folytatnak az egyetem hallgatóiNagy elismeréssel nyilatkozott a látottak fölött, majd . távozása előtt az egyetem vendégkönyvébe a Szovjet Tudományos Akadémia Genetikai Intézete nevében is beírta üdvözlő ‘sorait. Délután az egyeltem aulájában rendkívüli nagy érdeklődés mellett tartotta meg előadását „Az idealizmus és materializmus harca a biológiában” címmel. Az előadás előtt dr. lássák Kálmán mondott bevezető beszédét amelyben méltatta Qluscsenko látogatásának jelentőségéit és kiemelte a szovjet tudomány diadalul ját minden más tudomány fölött. Este. az Üdülőszállóban társasvacsorán ünnepelték a szovjet tudomány képviselőjét a meghívottak, Pécs város politikai, közéleti és kulturális életének vezetői, valamim a munkásság képviselői.. — Gloscsenko professzor az._ éjszaka: órákban utazóit el Pécsről. Látogatás az üzemekben 'Gluscsenko professzor pécsi tartózkodása. alatt, ‘ ellátogatott Zsolnay-gyárbá és a Bőrgyárba is. A szovjet tudóst uz üzemek munkásai határtalan lelkesedéssel és .szeretettel fogadták. Qluscsenko látogatása nem merült ki abban, hogy megtekintette az üzemeket, érdeklődött a munkamódszerek iráni, liánéin elbeszélgetett, a gyárak dolgozóival is. Rendkívül közvetlenséggel arra kérte a munkásokat, tegyenek fel hozzá kérdéseket és egyben mondják el ők is. amit akarnak mondani. A beszélgetés, amelyet a szovjet tudóssal folytathattak, felejthetetlen élményt jelentett a dolgozóknak. Amikor azután Gluscsenko professzor az egeytemen részére rendezett fogadásra érkezett, már nemcsak a pécsi gyárak életével volt tisztában, hanem megismerkedett a pécsi dolgozókkal is. A pécsi egyetemi tanárokkal való beszélgetés után ismét odaült a munkások közé, akik a fogadáson a pécsi dolgozók küldöttségeként jelentek még. — Érdekelt, — mondotta — hogyan élnek a pécsi munkások. Örömmel mentem a gyárakba, amelyet ma. már munkások irányítanak és jó volt látni mindenütt a végzett munka hősiességét. Amikor a Zsolnay-gyár múzeumát néztem, eszembe jutott, ez a gyár valamikor csak kiváltságosok számára gyártotta áruját. Nagyon jó hatást tett reám, hogy most nem ez a fő munkája, hanem fontos villamossági alapcikkek gyártása. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy később, amikor az életszínvonal tovább emelkedik, a ZsolA dolgozó parasztság útjelzői Az ősz folyamán esette az egész országban megalakultak a termeld szövetkezetek. Baranya sem maradt le ezen a téren, mert huszonkét községben létesítettek a dolgozó parasztok termelő csoportokat és részben bérelt, részben pedig juttatott földjeiken megkezdték b táblás gazdálkodást. A termelő csoportokat azok a dolgozó parasztok hívták életre, akik felismerték a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Közösen határozták meg, hogy a táblás gazdálkodás melyik formájában gazdálkodnak. A dolog nem ment olyan könnyen, mert többféle vélemény és elgondolás volt. A kérdés megoldására az egyes csoportok választott vezetői összeültek, alaposan megvitatták a közös termeléssel kapcsolatos kérdéseket, majd határozatuk alapján nekilátlak a közös munkának. .4 sorozatos értelmezitek eredményeképpen a dolporceílánedéhyt gyártani. Beszélgetés a munkásokkal A munkások figyelemmel hallgatják Gluscsenko szavait, ügy érzik, még nem beszéltek hozzájuk ilyen közvetlenül. S a szovjet tudós elmondta nekik, hogy ő paraszti származású, de most professzor, biológus. Már sok mindent tud Magyarországról, ismeri a fővárost, Debrecent. Számos szövetkezetei és új állami gazdaságot tekintett meg. — Minden,ütt a magyar dolgozók hősiességét láttam. Egy közéleti tényezőjük a napokban, mint egy kis nép képviselője üdvözölt. Egy nép nagysága azonban nem határai szélességén és lakosai 4 tévedhetetlen iránytű gozó parasztság előtt mindinkább világossá vált, hogy a termelő sző»,m ÄÄ ~«p SfrjfflSSV1? maga a dolgozó parasztság határozta meg és ezek között a csoport tetszés szerint választhatott. A tavaszi munkálatok előtt szüksége mutatkozott, hogy felülvizsgáljuk a már megalakult és működő csoportokat és az életképeseket, a helyes úton járókat hozzásegítsük további eredményes munkájukhoz. Kilenc harmadik típusú, egy második és négy első típusú csoport működését hagyta jóvá a földművelés üggi minisztérium vizsgáló bizottsága, míg nyolc csoport működésihez ' nem járult hozzá. A vizsgálat azt bizonyította, hogy a táblásgaztfálkodás csak a legszigorúbb önkéntességen ' alapulhat és csak ott van létjogosultsága, ahol becsületesen dolgozó parasztok óhajtanak közösen gazdálkodni. A falvak dolgozó parasztságának mind szélesebb rétegei ismerik fel a táblás gazdálkodás jelentőségét és tömegesen kérik segítségünket a számán múlik, hanem azon, hogyan viszonylik az újhoz, az újításokhoz, a haladáshoz és a fejlődéshez. Ez a vonás — úgy tapasztaltam — nem ismeretlen a magyar történelemben. Amit láttam,* arról győzött meg, hogy a magyar dologozók az új élet építésének útját, jgrjdk. Ez az út, ennek szolgálata a munkásosztály hivatása. Ezt azonban nem egyedül kell járnia, hanem szett szövetségbe a. dnolgozó parasztsággal és a tudomány embereivel. Örülök annak, hogy itt a tudomány hajlékában is együtt látom a munkásokkal a tudósokat. A mozik mai mfisora APOLLO Mott m«tfjel«nt áf Ilim Mágnás Miska Gibor, Lotabii, Sárdj, Méexáros Ajf* Előadások 5—7—9 órakor URANiA FGV NAPIG 1*— forintos hely őr ah ital l Professzor őr válasszon f Csíi,őrlőkön alól járat Mágnás Miska Előadó »ob léi 6 lél 8 árakor t> A ft It oorii.*.. r ti n ív *, VérpmeöHfi pératíwrnl tarába»» kalawterßh»! Mandzsu bestiák Eure * f«h&«4rdl»t£k 4a sire* bénssoeSk éOsm. Előadótok i ö—8 ómkor Most kérdéseket adnak fel Glus- csenkonak.- Mindenre válaszol-. Valaki megemlíti, hogy mindaz, amit teremthettünk, a szovjet hadsereg felszabadító győzelmének köszönhető. — Igen — felel a szovjet tudós. Mindenütt tapasztalton a magyar nép szeretetét a szovjet hadsereg iránt. A szovjet emlékművek is azt bizonyítják, hogy a magyarok tisztelik a felszabadító szovjet hősök emlékét. Egy másik kérdésre azt feleli, hogy az értelmiségnek éppúgy, mint a munkásságnak alaposan meg kell ismerkedni a mariiztnui-leni- nizmus elméletével--,": ' — Olgán iránytű, ez — mondotta — amely nélkülözhetetlen, há a tények tárgyilagos megismerésére törekszünk. Sok elmélet van. de a történelem bebizonyította, hogy a lenini-sztálini elméleten kívül egy sem bírja cl a kritikát. Amikor Benin a pártot szervezete, kiment a gyárakba és a marxista elméletről tartott előadásokat a munkásoknak. Mindig ezt tartotta legtermékenyebb időszakának. A dolgozók ennek az elméletnek a birtokában mindig tudják, mi a teendőjük. csoportok megalakításához. Most már nemcsak a bérelt, hanem egyre többen saját földjükön is közösen akarnak gazdálkodni. Naponta érkeznek a kérvények annak étiekében is, hogy földjük egy tagba kerülhessen, mert ez teszi lehetővé a fokozott fejlődést, a korszerű gazdálkodás megteremtését, a hova aztán a tudomány és technika minden vívmánya eljuthat. Széles paraszti tömegek értették meg Baranyában, hogy aki előbb lép a fejlődés útjára, az előbb boldogul. •< mi feladatunk, hogy a megalakult termelőcsoportokat, amelgek működését a földmivelisügyi kormányzat jóváhagyta, teljes erővel támogassuk. A népi demokrácia kormánya ezeknek biztosítja a legnagyobb segítséget szántási isvetó- maghitelben a traktorszántás terén a mezőgazdasági felszereléssel és ipari cikkekkel való ellátás vonalán. Gondoskodnunk » kell arról, hogy a közigazgatás 'minden szerve elsősorban ezek rendelkezésére álljon ügyeik intézésében, hogy semmiféle bürokratikus akadály ne hátráltathassa a szövetkezeti n»o~ galom továbbfejlődését. Hatalmos segítséget jelentett, hogy a tér- melöcsoportokba lépett dolgozó parasztokat az idén mentesítették n földmegváltás fizetése alól, hogy ők részesülhetnek elsősorban a többi kedvezményekben is. Ezt a bizalmat és támogatást a termed csoportoknak ’ jó munkával, a tavaszi vetésterv lelkiismeretes teljesítésével, a főid minél intenzívebb megművelésével, a gazdaság példás rendbentartásával kell megháláltok. A termelő csoportok jó munkáján és boldogulásán látja majd meg a dolgozó parasztság, hogy 0 közös művelés útjelzője a felérnék kedésnek, a fala jobb jövőjének amelyben nem lesz kulákkizsik' mányolás, amelyben megszűnik F- uzsora, és amelgben egyaránt boldogul szegény is kőzépparaszt. NOVICS JANÓ» Dia Haraszti Sándor beszél az MDP Politikai Akadémiáján A Magyar Dolgozók Pártja pécsi Politika! Akadémiájának sodik előadását ma este 6 órakor rendezik meg a Munkáskultúrhá*' ban. Az előadáson Haraszti Sándor elvtárs, a Szabadság volt főszer kesztöje, az MDP propaganda osztályának egyik vezetője a legW» szerűbb kérdésről: „A népi demokrácia harca az egyházi reakció ellen” címmel beszél. Érthető, ha a nagyjelentőségű előadás k»nl Mindszenty elítélése után és a világ imperialistáinak hazúg uszítás?- valamint a magyar dolgozók sorozatos tiltakozásai közepette fokozo*' érdeklődés nyilvánul meg. Hegyszentmártonban régen volt olyan mozgolódás, mint az elmúlt hét végén, amikor fúziós közgyűlésre készült a falu parasztsága, a kulákok pedig s'jpal-dobbal beharangozott lakodalomra. A Hangya utolsó közgyűlésén mintegy 30 dolgozó paraszt és kulák jelent meg, utána a főldmívesszöVetke- zet közgyűlésére zsúfolásig megtelt a községi tanácsterem, pedig ülőhely sem volt, mert a padokat, asztalt, lámpát a la- kodalmas házba vitték. Mindez azonban nem akadályozta a hegyszenfmártoni asszonyokat abban, hogy a falakat fenyőágakkal, zászlókkal, szövetkezeti képekkel és jelmondatokkal fel ne díszítsék. Százötven asszony és férfi várta a gyűlés kezdetét, amely sorsdöntő lett. a község további fejlődése szempontjából. Kizárják a nép ellenségeit A Himnusz után Németh Gyula kiskörzeti ellenőr szövetkezetpolitikai előadást tartott. Amikor a falusi osztályharc jelentőségéről, kezdett beszélni, izzó lett » hangulat, az eddig a kulikok uzsorájában élő dolgozó parasztok keserűen fakadtak ki ktzsákmányolólk ellen. A hegyről ’ lejött kisparasztok szemükbe vágták a megjelent kulá koknak, hogy száz gyalognapszámot kértek olyan lyukért, «mit Nem akadályozzák már a kulákok a hegyszentmártoni szövetkezet fejlődését rövid időn belül nemhogy lakásnak nem használnak, hanem még istállónak sem. A hangulat láttára a nagygazdák szerettek volna eltűnni, de végig kelett hallgatniok a továbbiakat is. A gyűlés napjáig lenézett kisparasztok, vblt cselédek' a beolvadt Hangya összes tagjainak eltávolítását követelték, majd kérésükre elővették a 107 tagot számláló névsort és kiilön-kiilön megvizsgáltak mindenegyes- tagot. A kizárásokat egyhangú lelkesedéssel' határozták el. Volt Horthy-vitézek és feketézők Kizárták egész családjával együtt Esküdt Józsefet, aki a Hangya igazgatóságának elnöke volt. Indok: elfekctézle a kisparasztok beszolgáltatott zsírját, közismert nép- nvúzó, svábokat .tart rabszolgamódra, földjén ő maga soha nem dolgozott. Nagy meglepetést keltett, hogy zsfrpanamáját egyik kuláktársa leplezte le és még ez a kulák is követelte kizárását. Ferencz József, Gyenis József^ „vitéz” Kálócz József népnyúzó kulákokat ugyancsak kizártak. Ugyanerre a sorsra jutott még Barics József, aki közismert feketéző volt és kocsiszámra bonyolította le fekete üzleteit „Vitéz“ Basa Lajos az utóbbi időben ugyap bérbeadta földje nagyobb részét, a többit azonban nem művelte meg. hanem vadvirágot ..termett” rajta. Természetesen egyhangúlag kizárták a termelést száz százalékban szabotáló kulákot. Hasonló sorsra jutott a* a Kiss Ferenc is, aki munkásait nem szerette fizetni, viszont a hordás és kéverakás idején nagy vendégeskedést rendezett kuláktársai részére* mig munkásai éhesen dolgoztakKasza József ugyancsak munkás- uzsorás, szeszfőzde tulajdonos, minden mezei munkát mással végeztet, egyik házát 52 napi gyalog- napszámért adta ki. Soó.s Lajos sem maradt el a kulákfogások terén társaitól. A beszolgáltatott gabonájába homokot kevert. Nagy derültséget keltett, amikor felbérelt emberei azzal akarták mentegetni. *hogy az építkezések sorén került homok a gabonába. Vedrődl Zoltán körjegyző te **0 vetkezeti tag volt. A közgyűlés végén még jobb’’ megszaporodtak az érdeklődök, egyik csoport fölöm í vesszővé tkeze’ cégtáblát rögtönzött, a résztvev' pedig követelték, hogy azonnal távolítsák el a Hang) ' táblát és helyére tegyék fel az újat, aro1'' mutatja, hogy a hegyszeutroártc Hangya is a dolgozóké letL Hangya-temetés fáklyásmenettel Húsz lámpával az élen vonul?3** a közgyűlés dolgozó parasztja* 3 Hangya elé. Olyan volt a látván' mintha fáklyás menet vonulna község utcáin. Az üzlet előtt tnét1? szehangzó éljenzés közben cser‘’' ték ki a táblákat, felhangzott fl' Intemacionálé, majd forrada'b1' dalokat énekeltek. A régi táb. pedig, hogy örökre eltűnjön a k11 ségből és senki hozzá ne férbr sen többé, bedobták a dögkutba. Igv mull el a kulik világ H®?? szén írná rtouban s kezébe vette sU sának irányítását a nép.
