Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-20 / 43. szám

(Din Ant Ú lína pi ö emi Egyforma, febért» kötött köny .Vek sonokozueik a könyvszekrény polcain. Kívülről, * kicsik és na­gyok, vékonyak és vaskosak egy­aránt szépek, Bnennenné dvtán nő, a pártszervezet könyvtárosa gon dósam vigyáz rájuk. Betűi azon ban, a könyvtábliák mögött a feke­te betűs sorokban embereik ételek, torsok, történetek, amiket ha Cseh efcvíirs «óévá», oafr» nem felejti e Nem mindegy hált, hogy mélyi. két viszi haza, a 42-est, Cromim Ezt tátják csillagok-at, v«gy pe­dig a 67-est, ami Erdő® Réméé: A meztelen táncos c. könyve Mert sajnos, a Sörgyár könyvtárában még ilyenek is vámnak, nem fc> kis azámíTKl. Es miután jó könyv alig dg akad, hát ezeket viszik az eiv társak és közben nem ia veszik észre, * mennyit ífflíMíTn rombolnak az iiyen I Erdős, Zs gray. könyviek, hogyan aíaikítják át gom- dolkodátsuktf a poi gári dekadencia, az erotika és émelyí­tő szentimentBÜzmfls ma már sze métóotnbra SA5 termékei. Kik oi wasi k iegiokább ezeket t könyveket? Itt van pétetóid a gyár eg lr"«kása, P. T. Fiatalember, de már meglehetősen sötét múlttal rendelkezik, ny ugató* veit, majd a légirenörsígfől egész osonó aza- báíytdanaág elkövetése miatt ki­dobták. Eljött a gyárba muoká»- naik, megneveiődni itt *m tudott. B/ennemé elvársnőnek k jelentette: — Nekem caa/k szerelmes, meg piff-puff könyveket adjon, engem írás nem érdekei. Keveset olvasott, ozit is válo­Í etva: Viszony, Második feleség, ehér Ördög és ehhez hasonlókat. Persze gondolkodásmódja is (yen volt, pártmuaka, tanuiás egyálta­lán nem vonzotta. A taggyűlései senki sem szólalt fel meJette, mi­kor a kizárási indítványt megtette t vezetőség. Elmélet; kérdésekben éajesen tájékozató», nem egyenes 'jellemű ember, — a Párt kizárta tagjai sorából. Most már nem kö- téiező rézére a pártnapon részt­!, így hát nyugodtan oivash&t- fa kedvenc könyveit Szerencsére oéyan elvtársik is varinak a pártszervezetben, mint Wesztl József, a káderos. ö is megikérte Bnennemét. — Elvtái nő, jó könyveket ad­jon nekem. Tanulni alkarok, maga imeri, hogy mi van itt, segítsem válogatni. Egy év alatt 26 könyvet *ltt haza, nem nagy szám, de V.Vsz t elvtáns jö pártmunkát véges, ideje meg nincsen sok. Csak es’e ér ;á egy kicsit olvasni, pedig szereti a könyvet. A huzonfó könyv nagyrésze értelírá®, India, Kina, a tóvofli világ­részek csodálatos titkaival ismer­kedett meg. Brehmet olvasott, hogy lanereteét bővítse. Szépirodalomban Szabó Dezsőt szereti, a könyv á'- bart meglévő őszen művét elavasta Persze, emellett a szemináriumi fü­zeteket meg bross lírákat fogatait. Wesztl elvtáns így ne vélj saját magát — Látjuk, hogy amíg rossz könyvek is vznnak a könyvtárban, az elvtársak nem nevelődhetnek helyes irányba. El is Határoztuk, hogy még ebben a hónapban gyö­keres rendet a-rrälunik. Kidobjuk rrerdazit, ami nem ideveliö — mond­ja Brertremé eivtársnő. Rose« üzemi könyvtár, rossz könyvék romboló, mérgező hatása néha helyrehozhaVttan károkat okoz. Mi pedig elvtárszónlkat ne­velő, jó ízlést fejlesztő könyvekkel aikajuk tanítani és az üzemi kőnyv- tában csak olyan könyveknek he­lyet ami, amelyek ezt segítik elő Ma- már az irodalom annyira gaz­dag nagyszerű, minden igényt ki- elégítő könyvekben, hogy a rosszak kicserélése nem probléma, és Cseh, Farkas, Baranyai meg SchP.linger eihrtán-ak nyugodtan vihetik majd akármelyiket a hasznosat, szépet és jót olvassák majd. VFegnyilf a s?ovje! éoífészefí kiállítás Darvas József építésügyi minisz­ter szombaton megnyitotta a fő­városban rendezett szovjet építé szett kláfilftést, amely egy k leg- fontonabb eseménye a szovjet kui tűre hónapjának. A miniszter meg nyitó beszédében kiemelte, hogy a kiáSKtás révén aflapos és taru'sá- gos képet kapunk arról m _ óriási épífőmunkáiól, amely három évti­zed alatt valósággal újjá formálta a világ egyhatod részét. Alig van a világon terület. ahol « népi, nem­zeti hagyományok é- az egymást kővefő váüfozó stílusokból képző­dött épitészefi formák olyan cso­dálatos gazdag tárháza gyűlt volna össze, mint a Szovjetunió terüle­tén. Ktezfiova asszony, a VOKSz ve­zető égi tagja ismeríete rövid fel­szólalásában 4- szovjet újjáépítés menetét és nagy elismeréssel nyi­latkozott a magyar .főváros újjá­építésének eddig elért -ikeréiről A .(szovjet—magyar ' kultúrbarát- ság megszilárdítása az építészet­ben— amely a kor széfemének mindig hű kifejezője voilf — sebe tővé teszi a kölcsönös tapasztala­tok és tervek kicserélésével az ,új szellemű épitészeti stílus kialakítá­sát. Pécsi mederben Kies! ez a meder nekem. Ha a szívem megárad: Lerombolok minden falai. Feltépek minden gátat. Mégis: hol egy kis flr akad. Mohón oda törekszem. Azt hiszem, megfogyok hamar, Elférek, megöregszem. De nem! Egyre zúg, háborog Ifjú gerjedelemmel Bennem az ár, mely M-kitőr Egy fttfelejtett tenger. S csak hánykolódom nyugtalan E szűkre-szabta ágyban — Hogy’ férne el a Balaton A kicsi Balokányban? ... 1 .. . Nikelszky Géza Aki milliók szívéhez talólf A szovjet kultúra megismerteti■ seben nagy szerepet játszott Wla­dimir Majakovszkij, akinek mun­kásságában az orosz művészet és az orosz lira erejének hangsúlyozá­sa kimagasló helyet foglalt él. Az Októberi Forradalom után egyre növekvő büszkeséggel beszélt a szovjet kultúra és művészet jelen tőségéről a két szemben álló világ harcában. Már első külföldi útja után éle­sen szembeállította verseiben a kétféle világot, kétféle kultúrát és lándzsát tört a szovjet kultúra felsőbbsége mellett. Külföldi Írá­sait áthatja a két világ szembe állítása: a születő szocialista világ az egyik és a kivénhedt, haldokló de még szívós kapitalista világ a másik. Mindenütt, mindenben érzi a szovjet ideológia, az akkor méa csak fejlődőben lévő szovjet kul­túra fölényét. "Érdemes foglalkoz­ni véle, fellépésének milyen hatá­sa volt a nyugati irodalomra és annak képviselőire. A francia szürrealizmus képvi­selőivel, André Bretonnal, Louis .dragonnal és Paul Éluarddal 1927- be.n találkozott Párisban. A szür­KÉP SZÖVEG NÉLKÜL realizmus bonyolult és ellent** dásokkal teli írói áramlat volt Hívei között akadtak költők, tóit műveik külső, formai fonodákéi sága mögött reakciót érzületeké rejtettek el, mint André Breton Akadt közöttük azonban olya* k mint Aragon éz Éluard, akik f* tétlenül a nép felé törekedtek. Elsőnek Louis Aragon szakított a szürrealizmussal. Később, ® amerikai irókongresszuson így ké­széit erről: „Annakidején oly? író voltam, aki hencegett 02ne­hogy átélte az 1914—18-as t0f háborút, anélkül, hogy egye»? szót is irt volna róla. A «Rá amelyeket akkoriban folytaitoá több nemsedék problémái kí* forogtak. Élesen szembeállított1» az irót a közönséggel: a közösei ellenség volt szemünkben. WJ találkozás változtatta meg met. Majakovszkij, a költő, akj * forradalom hullámtaraján leni? a magasba, teremtette meg a Mj rsolatot köztem is a világ kő*)». Megtanított rá, hogy a . költő*1 milliókhoz kell szólnia, azokhoz, milliókhoz, akik át akarják gt*T ezt a világot.” Majakovszkij, az agitátor harcos költő megtalálta az világ legjobb haladó íróinak :?,, hez. A második világháború ‘f\t. szava milliókat lelkesített tor!,, ditott a fasizmus elleni végső W ra. Lángoló szózatának vissz** ját megérethettük Kelet és hí. gat legjobb haladó költőinek '■ selben it. Új anyaggal gazdagod a Munkásmozgalmi Inté** étért László, o Magyar V«i*£ Fryderik Chopin, a nagy len­gyel zeneszerző emléke előtt hó­dol ebben az évben az egész pú lag Halála éi' VtdulSján nílunk is tokán fm1 'keinek r*á — Cho­pin zenje a legnépszerűbbek kö­zé ia-lozik Mbgybrországon. A műit század r.acpar közönségé­vel Liszt Ferenc ismertette meg a lengyel zeneköltő művésze ét Liszt egyébként Chopin legered­ményesebb propagálóra oolt: pi- lágkörüli műsorain állandóan sze. repeltek Chopin művei. Liszt szenzációt jelentő pesti hangversenyein még a lengyel zeneköl ő életében műsorra ke­rültek a Chopin-zongoradarabok. Az akkor élő, inkább csak helyi jelentőségű magyar zeneszerzők: Rózsavölgyi Márk. Ábrányi kör­nél Gobbi Henrik és mások mű­veiben lépten-nyomon találkozunk Chopin szellemével. A Liszt-kora­beli magyar zongoraművészek közül pedig még Janina Olgát kell kiemelnünk, mint Chopin­CHOPIN ÉS MAQYARORSZAQ Saját íőzé»a Málnaszörp hatósági áron Viszonteladók részére ismét kapható korlátlan mennyiségben Pécsi Likfir-,Rum-és Szeszárugyár-tól Cégt.: FALlHELn JÁNOS Rákóczi-út 67. 10*4 Te efon : 23-31 rree i'wyu» >j<j.’______ műnek specialistáját. A Chopin-muzsika terjedésének igen előnyös fel ételei ooltak Ma­gyarországon. A magyar közöny ség a forradalomért lelkesedő Chopin mazurkáiban és polonez- jeiben a szabadság hírnökét is Iá ta. Kisebb zongoraművei pél­dátlan gyorsasággal terjedtek a magyar zongoristák között és ál­talában igen korán be/u oitak az általános magyar zeneoktatásba is. Ez tette szükségessé, hogy Cho­pin egyes művei magyar kiadás­ban is megjelenjenek. Szendey Árpád, Állaga Géza, Plotényi Ferenc adta közre a különböző Chopin szerzeményeket és á ira­tokat, azonban a legértékesebb magyar Chopin-kiadás Bartók Bélától eredt. Gazdag a Chopin­ről szóló magyar irodalom is, számos hosszabb tanulmány, élet­rajz és zeneeszté ikai mű jelent meg róla magyar íróktól. Chopin sohasem került közvet­len személyes kapcsolatba Ma­gyarországgal, de a történeti ku­tatás felderí ette néhány magyar tanítDányát. Ezek közé tartozott FUtsch Károly, aki a lengyel ze­neköltő legtenetségesebb növendé­kének tartott- Fil sch Károly 1830 körül szülééit Nagyszebenben, csodagyermekként tűnt fel Ko­lozsvárott Bécsbe, majd Párisba vitték és itt lett 1842-ben Chopin tanítványa. 14 éves korában Lon­donban is nagy felűnést keltett játékával és alig volt 15 éves, amikor Velencében meghalt. Chopin muzsika iának magyar p műalkotásai, elsősorban Liszt kezdeményezésére szépen fejlőd- tek és így egyike leheiett. _ azok­nak a zeneszerzőknek, akik Ma­gyarországon közkedveltek _ és közismertek. A második világhá­ború előtt Varsóban rendezett Chopin-zongoraoersenyt a magyar Ungár Ernő nyerte meg, azó a is őt tartják a világ első Chopin- művészének. A kapcsolat Chopin és Magyarország között a jövő­ben valószínű még inkább foko­zódni fog. * Chopin centenáriumi évében a lengyel zeneköltő művészi hagua- I tékának új értékelésére is sor ke­rül S ez nemcsak a lengyel nép ügye. hanem egész Európát, sőt az egész emberiséget illeti. Chopin lengyel nemzeti zenét alkotott — mégsem „népies" ab­ban az értelemben, hogy hozzá­férhetetlen lenne más nemzetek számára. Ennek igazságát Chopin éltének történelmi körülményei is igazolják. Élete, munkássága, páratlan népszerűsége a román i- ka korára esett, arra a korra, amely érzelmi aláfestésű rokon- szenp-megnyiloánulását a szabad­ságáért hősiesen küzdő lengyel nép számára biztosította. Chopin életművének, művésze­tének tragikus tartalma viszont az, hogy mint Regényes" lengyel emigránst szívesen fogadták a nagyvilág főúri szalonjaiban, ugyanakkor az idegen elnyomatás alatt és saját urai rabságában szenvedő lengyel nép valódi fáj­dalmát c szalonokban nem tudták, de nem is akarták észrevenni. mozgalmi Intézet koztatót adott az intézet a»-- téról. A tájékoztató szerint & s tétet múzeumát 25.000 IMMTu vándorkiállítását pedig több.^y százezer ember nézte meg e^\yt Intézet múzeumában ósszegH“1 # okmányok között szerepein^ ellenforradalmi kormány tanácsának jegyzőkönyvei, irat Ráköti elvtárs tévékért*X/ ről, a Peyer Károly és & -f- István között létrejött hírhedi». kátáruló paktum és SZi-{lt' egyéb, a forradalmi ét eilenlc‘ ( dalmi erők közötti harcról jf munkásárulók kétszinfíségéfi nuskodó okmány. Chopin — távol hazáját#J*fi mindvégig lengyel maradt, h1 :f. ban is kifejezésre jut, hogy J den szerzeménye a lenaú&. nyelv szavával szól halig „A nemzeti zene problémáját művészetén belül példátlan lílással oldotta meg és így vé tette, hogy ugyanakkor, &! p művei Lengyelország határd* Jr is világszerte közérthetőké fi tak, mégis a lengyel gto#^M csőségét hirdették“ — Irta ráiafiP tol Szymanowszki, a Chopinjg- legnagyobbnak számító l “ neszerző. Természetesen ehhez népi elemeket kellett f#koslr,t<j bele kellett merülnie a népi fi mányok világába, hogy apadhatatlan gazdagságából*, I merítsen. Polonézei lényt'gyZfiá régi lengyel dallamok “ művésznek: egybe kei néppel. M Chopin, műveinek háéffid szépségén túl, tanulságot tehát a világ kultúrája ?a,. fel A kultúra csak akkor éfh# afij lödhetik tovább, ha a népi \ életerős talajából merít új * -fi1 alkotónak fel kell ismernie ^ minden élő művészet számár uc* dönthetetlen érvényű * amelyet minden fejtegetés** pf mörebben fejeznek ki Be* vai: „A művészet a gm vak kell lennie, hogy a„ érthesse és szeresse azt." jfé Chopin művészetét a r$ " M épp úgy szerelik, mini 0 lek. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom