Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-20 / 43. szám

A NÉP HATALMA Irta: Pajzs István At ország első bányászfőispánját átitjik be mi Pécsett Egyszerű OunUsember kerül arra a tiszt­ségre, amelyet egykor grófok és daentrik, az uralkodóosztélyok hűséges kiszolgálói birtokoltak. A Hépi demokráciában a múlt rend­er alatt kizsákmányolt, elnyomott bányászból és munkásból az ország ’weíője lett. A pécskömyéki bányá­tok már nemcsak mártírokat és Iliket adnak a munkásosztály- *»k, nemcsak börtónökben meg- «yötört, bíróságok elótt meghur­colt, büntetéspénzekkel és hajcsár- ’endsierrel megkínzott dolgozókat, toint régen, hanem szabad embe­riét, akik saját országuk felvirá- (Oztatásáért dolgoznak lent a bánya rflyén és osztályunk, népünk jó­giéért pártszervezetek, üzemek és “batalok vezető posztjain. . Uhetne-e méltóbb módon kife­jni azt a hatalmas változást, •mely az ország életében végbe­ment, á mai ünnepnél? Kell-e be- tééesebb bizonvíték országunk út- iáról és fejlődéséről, a dolgozó nép hatalmáról, mint azok a gyönyörű Percek, amikor egy tizennyolc évig r föld. mélyén dolgozó vájár, bá- •yísztársainák sorfala között hp- í°nitl az ősi vármegyeházára? — “ni minden megváltozott körülöt- t bben az országban és az új J*f bábája az a munkásosztály, ^elvnek soraiból egyre növekvő értékben kerülnek ld az ország *'rett>i. Nem is lehet ez máskép­ig11. V.agv megerősödik a mnnkás- 0fdálv hatalma, vagy elgvengüi- Pek, elpusztulnak a haladás erői *"kn az országban. Mi azonban akarunk elpusztulni, roielöt- *u'k hatalmaj hivatás áll, hogy j^Stolárdítsuk a proletáriátus dik- 6||>ráját, ,a munkásosztály hatal- *^1- Ezt követeli nemcsak saját jAdáJyjpiit, hanem egész népünk <Meke, •• * . proletárdiktatúra elnyomó ha- >'« a burzsoáziával szemben, a ^'almukat elvesztett és a régi rend , Ssraá!itására törekvő, kimúlt ural- I Alosztály okkal szemben, de a Ksiélejebb demokrácia a dolgozók gálára. A proletáriátus hatalmá- 1?* növekedése nem történik a töb- dolgozó osztályok rovására, ép- rn ellenkezőleg, ezeknek az osztá­snak elsőrendű érdeke, hogy a hatalma szilárd legyen, hogy * * hatalmat egy következetes, ,-Hnemalkuvó osztály, a inunkás- ?**Sly tartsa kezében. A dolgozó I ^sztság csak akkor érezheti biz- o^sk a lába alatt a talajt, csak rjr nem kell félnie a földesiirak "romájának, a bankok uzsorájá- a kulákok korlátlan kizsák- a,1Volásának visszatérésétől, ha a ^'"kásosztály vezeti szilárd kézzel ^ országot. Es ngyanfgy az értel- J'tt. a város és falu dolgozó kis- j!**fei csak akkor hajthatják nvu- j,’l|tan álomra a fejüket, csak ak- lehetnek biztosak lövőjükben, k * munkásság és annak pártja, ^nyen folytatja a harcot a nép légeivel szemben. Íj,'* Proletárhatalom szerepére mu- rá Sztálin elvtárs, amikor J?** mondotta: „A forradalom le- v*heti a burzsoáziát, megdönt- C hatalmát a proletáriátus dik- (]| 1rMa néTküT Is. De a bnrzsoázia ^ ^állását elnyomni, a győzelmet V^riani és a szocializmus vég- 1^** yvözelméig eljutni, a forrada­lmi inár nem lenne kénes, f*ánek bizonyos fokán fyj’.fné meg a proletáriátus dikt» LJ» formájában speciális szervét támaszpontját.“ A mi or ha fej­nem te­sajátságos körülmények között ment végbe. A bnrzsoázia uralmát nem a magyar munkásosztály har­ca, hanem a német fasizmus és szövetségesei felett győzelmet arató szovjet csapatok törték meg és 6k semmisítették meg a kapitalista ál­lamgépezetet is. Ez tette lehetővé, hogy felépítsük népi demokrácián­kat. Rákosi elv társ „A népi demo­krácia néhány problémájáról" irt cikkében világosan kifejtette: „A népi demokrácia olyan állam, mely­nek segítségével, a Szovjetúnió győ­zelmének eredményeként és a Szov- jetúnióra támaszkodva, a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével halad a kapitalizmusból a szocializ­mus felé. A népi demokrácia pro­letárdiktatúra, szovjet forma nél­kül." A proletárdiktatúra osztályhata­lom, a munkásosztály hatalma és egyben osztályszövetség is a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság között a munkásság vezetésével. Ezt a vezelőszerepet a munkásosz­tály azonban nem tudja régi gon­dolkodással, régi módszerekkel, ré­gi szokásokkal betölteni. A mun­kásság nem tudja megváltoztatni a társadalmat és magával ragadni a szocializmus építésében a többi dol­gozó osztályokat, önmaga meg­változtatása nélkül. Marx Károly a kölni kommunista perről irt cikké­ben így szólt a munkásokhoz: ..Tizenöt, húsz, huszonöt év polgár­háborúin és népek közti harcain kell átmennetek nemcsak azért, hogy a viszonyokat meqi’áltoztas- sátok, hanem azért, hogy magato­kat változtassátok meg és tegyétek ti politikai uralomra képessé.“ A Szovjetúnió munkásosztálya a pol­gárháború és forradalmak, vala­mint az azt megelőző illegális párt­harcok füzében edződött a szovjet nép vezetőjévé, a magyar munkás­osztálynak most. az országépltés munkájában, az ország vezetése közben kell átformálódnia, hogv megfelel ien hatalmas történelmi feladatainak. Angliában, Svédországban és másutt, ahol jobboldali szociál­demokrata „munkáskormányok" uralkodnak, a munkásság csak lát­szat szerint részese a hatalomnak a kormányban való részvétel ott csak mézesmadzag a munkások szá­mára, amelyből minden esetben vé- eill is hurok lesz, amely egyre in­kább fojtogatja a kapitalista rend szer alatt szenvedő dolgozókat. Ná­lunk a munkásság ténylegesen ha­talmon lévő osztály, amely többé már nemcsak saiát harrát vezeti nemcsak saját küzdelméért felelős hanem az egész nép ügyéért. Nem elég, hogv a hatalmat kivívtuk vagy akár megtartsuk a külföld- és belföldi reakció támadásával szemben, az országot, amelynek n munkásosztály a vezetője, a gazdá­in. tovább kell vinni a felemelke­dés útián. Lenin és Sztálin arra ta­nítottak bennünket, hogy az úí tár­sadalom győzelme a régi fölött nem utolsó sorban a termelékeny­ség növelttől függ és a munkás- osztálynak ezen a téren kel! első­sorban dön*ően átformálni gondol­kodását, felismerni, hogv saját or­szágáért. salát hatalmáért szívó­san kell dolgoznia és ha szükséges áldozatot is kell érte vállalnia. Ha a mnnkásosztálv meglát!» •örténelm? h’vafását és egvre nö­vekvő mértékben alkalmassá tesz- magát nemcsak a harc. de az alkotó munka elvégzésére és vezetésére is. a proletárdiktatúra sikeresen tölti majd be a bnrrsoáziát és sző Általános sztrájk Rómában a kormány gyilkos terrorja ellen Erősödik a demokratikus békemozgalom Németországban lett volna különféle angol él amerikai hivatalnokok Illetmé­nyeinek céljaira fizetnie ha a fenti sze«,vezdt tagin ma'ad Az emHfaitt hi vataCinokok az egész- ségvédetem ügyének semminemű habzmot sem hajtanak­Munl>é««llenei tőrvénv Ffqnooországbqn A TASS jelentése szerint Athén­ban az utóbbi három napon, had- birósági ítélet alapján újabb 22 em­bert végeztek ki. Február eleje óta — nem teljes adatok szerint — 40 embert lőttek agyon. A kivégzettek között négy asszony is van. Az MTI párisi jelentése szerint az alesi bíróság 16 bányászt ítélt el sztrájktevékenység miatt. Az egyi­ket háromévi fegyházra és 60.000 frank pénzbüntetésre, a többit ösz- szesen tizenegyévi börtönre ítélték. Az MTI párisi jefavtése szerint » kormány a sosürájk miatt be­börtönzött bálnyászbizalmda'k pótlá­sára szolgáló választásokra űj tör. vényjzwariartot terjecabott be, ameiy a CGÍ befofyásánák osöktóerrtéset oékmza. A törvény feJemeH; a vá- laszithaitósáigi korinbárt, megf őszit ja a szaivuzaiU jógáitól az idegen mtin. kások Heg,nagyobb részét és nem engedi bizalminak váiaszitart azt, dklt sziirájk roisitit eHtáÉék. ■ A Fekete Könyv visszaveri az imperialisták rágalmait ürgsgau u aefflou Okszönszágbín De Gasper! és Sceflha kormány* már páncéBko- fcUdkat hared a wntráJkoSó munká­ik «den. Iaote de Lirt-ben, Rómá­éi 100 ldlaméltwmjnlre súlyos összeütközés történt sztrájkoló munkások és a csend­őr ség között, ímeüynek 34 sehesMtje volt- A ró­nai sealkszervezeitt bizottság a ví- ©sma és az egész római tartomány­úra kiterjedő áŰtaftoa® sztrájkot enrMt d. A satrájk pétijeiken áél- stán vértté keadtotét, tartama miég ézonyatan, de szombaton reggel már egyetlen újság sem jelent meg Rómában. Bedírni fefeatés szerint a német (ernokratákus nösaövetMg StmiMó- táJ több aSátnátt küktott egy haiti­©martra, amely az atomfegyverek betiltását a há­borús úszítás megszüntetését és olyan békeszerződést követel, amely bl&ÍMajr “Németország egységét. \ íisftároziatot , Rásis, I-ondon és Masbtóebon. todomásáfia hozzák és kdlön> •fciidöJti&ég kézbesüetóe azt i bénít* szovjet kövwtné^JSzBmja-- lov 6Zovjet követ" átoetite a hatáiro- Baáoé, hangst'diy-oata, a szovjet po- iÜ&Äät :B®t a célját hogy lerak­ja a tartós ás. ígamságos béke aiap- |ait és megmentse az európai tré­seik békés együttműködését. Vita a Morsholl-terv karul A BBC washingtoni jelentése sze­rint Brewster szenátor módosító javaslatot terjesztett elő a szená­tusban a Marshall-tőrvényhez. A ja­vaslat szerint fel kell függeszteni a Marshall- hitel folyósítást minden olyan európai országgal szemben, amely nem alkalmazkodik a gaz­dasági együttműködés párisi bi­zottságának, illetve a Biztonsági Tanácsnak a határozataihoz. Sajtóértesülések szerint ez a javas­lat elsősorban Hollandia ellen irá­nyul. A Marshall-segély hollandiai igazgatója a szenátus bizottsága előtt elismerte, hogy a Holland kor­mány eddig ugyanannyit költött az indonéziai hadjáratra, mint ameny- nyit a Marshall-segély révén kapott. A Szovjetunió kiléped a? Eoé«2«Aqűnyi Viléoszervoíetből Vinogradov, « Szovjetunió egész- -lég ügy^ mWszterheáyertteae a Tass- iroda munkait ár sémik adott nyittat- koraiéban közölte. hogy a Szovjetunió kitépett az úgy­nevezett Egészségügyi Világ- szervezettel A Szovjetunió egészségügyi minisz­tériuma és a szovjet orvos; intéz­ményeik, vaSiamM szervezetik — mondotta Vinogradov — elégedet­lenek az említett nemzetik özi szerv működésével a Szovjetuniónak csupán *949 ben mintegy 700 ezer dollárt kel­let másik nagy szerepét, mint a szocializmus építésének szervezője. A munkásosztály egyre fokozott mértékben való részvétele a hata­lomban, az a tény, hogy soraiból föispáuok, miniszterek és államtit­kár*^ jWaHrísMsf**, át „ A AKrtdwéníjt-' ügyben kiadott- ná-rge könyv a bűnügy hátterét és űzőket az okmányokat ismerteti, melyek' Mmdiszeinty József és ha- laáruló bűntársat irtartóztotáráihoz .ez»tide. A magyar kormány most -ekerte Könyvet bocsátott ki, amely ^■■izltetesan ismerteti a Mindszenrty iűtiper nápbiróság; tárgyalását. A könyv magyar nyelven ötven­ezer példányban jelent meg és ugyanakkor megjelent angol és francia nyelven Is. A könyv Madátsárt ez (ette szük­ségessé, — Ä könyv elő eava sze­rint — mert a« imperialista sajtó is propagaind* tények tudatos ©V ierdííésévd hetek óta rosszindula- :ti rägalomhad járatot folytait a ma­gyar népi demokrácia e®en.. A Ma- gyarortszág eliea! régaJomhadjárat­ban Bevin angol külügyminiszter jár elől. de a sok nyilatkozattevő között ott találjuk Trumant, az Egyesült Államok elnökét, Ache- son külügyminisztert, Schuman francia, Spaak belga, Ewatt ausztráliai külügyminisztert és XII. Plus pápát is­A külföldi sajtó vis^hangia A magvar kormányt a fekete könyv kibocsátásával az a meg­gondoló« vezette, hogy a világ közvéfeiménye. a hangos nyugati propaganda efcnéne is meg akarja ismerni! a Mimdszemfy ügyben a valóságot. A fekete könyv ezután _ idézi a különböző külföldi lapok rágalmait és ugyanakkor hoz ítéleteket a tárgyilagos külföldi tudósítások­ból, amelyek megcáfolják a rá­galmakat. így például a Times vezércikkben azt álítotto, hogy Mindszenty szá­rnám* nem volt lehetséges a vé­dekezés, ugyanakkor a budapesti fcudőeitója ezt írta a lapban: Mind szenty szavai nagyon megfontoltjaik és világnrak voltak. Csak nyelve­zete áni't» el sváb származását. tisztek kerülnek ki, kötelezővé te­szi a dolgozók számára, bogy a mindannyiunk számára olyan drága proietárhatalmat, a nép uralmát megvédjük és kemény áldozatválla­lással, ha kell szívós erőfeszítéssel ée ’«mondás árán h yAdelmerefik. A'ástftt azt Írja: szabados, aeétos lángon beszél, .néha mutatóujjával jei ztákútóil... iát a benyomást keífi, togy gondosan mérlegelte szavalt. KI jelentette, hogy elkövette mind­azokat a bűncselekményeket, amelyekkel vádolják. Részletes jegyzőkönyvek Amikor egyes kfflföMi lapot azt itaatoftttiáik, hogy Mímdszeniyt a vall­atásak során megkínozták, agy ág­iikkor a Times íudórttója így tr: Wádszenty elismerte, hogy1 a fog- , ágban jót bán talk vela Az Associated Press amerikai lirügytnökség tudósítója e®t jeteni& i bíboros megjefesiésén semmi f Se záJtozés nem voít látható. Teljesen ryugodt és teljesen elképzelhetetlen, hogy valaha Is bántalmazták, vagy el- káMtották volna­A Dziy Tefegraphraak ez a vé- eméniye: MinnJaentty jó egészség­iem van. Ac. etnök pihenőt ajánlott fej neki, de Min,díszen‘ty önlkémt Mytatmä tdvánto vaifomását. A könyv ezután ismerteti a büu- per vádhrat'áit. Minószentynek au igazságügyminiisz'teirbez fmt levelei, majd réisztotesen ismerteti az ösz- szes vádLottalk káhalgiaitásáiualc jegyzőkönyvét. A vádbazédet, Mmdszenity védőjénók beszédét és a többi vádüioitrtaikiní.lk az utolsó sző jógám elmondott szavait­A könyv Ismerteti az ítéletet, annak indokolásával együtt, maid a oépbiróságí eljárást ás & vádiratban hivatkozott törvények és nesndeäetek 6zószerinitt szövegét. Nem kétséges, hogy a fekete könyv megjeiliemése nagy érdeklő­désre tart szimat belföldön és kül­földön egyaránt és nagymértékben hozzá jálni - hazánkat ért rágalmak visszaveréséhez és bebizonyítja, az egyházak a népi dem© knatkius áiimakham szo’gübatják' csak bea-rületesen hivatásukaL építsük és erősítsük. 6« az áldozat, amelyet a munkásosztály az új vi­lágért hoz, nem hiábavaló, mert munkájának és harcának eredmé­nye nem kisebb, mint az emberi­sig legszebb álmainak valói aválásac a s/ocmVzmaa ffösefme.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom