Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-19 / 42. szám
2 g&f ' mmEizmi A forgalmi értékkel nem bíró értékpapírok kiselejtezése A Magyar Közlöny február OÍ, csütörtöki száma közli a ludasági Főtanács rendeletét a tépjárműiözlekedési vállalati 'támadások szakmai keretének ^állapítása és kötelező alkalmazása tárgyában. feli a Gazdasági Főtanács födeleiét a gumiipari vállalati támadások szakmai keretének Megállapítása és kötelező alkalmazásáról. ffa!í továbbá, a pénriigvmi- :iyter rendeletét az egyik 'kormányrendelettel elrendelt kiselej- '*ds kiterjesztése tárgyában. Éz ! tendelet a forgalmi értékkel '■«m rendelkező egyes értékpapírja kiselejtezéséről széló kor- rendelet alkalmazását terjeszti Iá a. felsorolt részvénytársaságok által kibocsátott részvényekre. A pénzügyminiszter rendteletat adott ki a takarékbetéti folyószámlán vagy pénztárjegyre elhelyezett tőkék uttán térített kamat illetékmentessége tárgyában. Közli a hivatalos Lap a föld- mívelésügyi miniszter rendeletét a napraforgó termesztésének szabályozásáról, továbbá a gabona és liszt szállítására vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről. U többi ten delet egyebek közt arról is intézkedik, bogy a malomipari központ címére feladott legfeljebb 10 kiló súlyú gabona- minták és két kiló súlyú liszt- mjnták postán szállítási igazolvány nélkül szállíthatók. Módosító rendalkosés s kontárak megbüntetéséről A felszabadulás után hazánk* tá nagyon elszaporodiak a ke- i'lWelmi és ipari kontárok. Az ".‘Adó Hónapjaiban mindenki az- .* foglalkozott. amivel éppen vagy amiből — meg tudott Ezt a visszás he.yzetet szün- ,Je meg aztán a miniszterelnök- ,l* 1945 végén kiadott rendelete teadelet kimondja, hogy a köz- .‘•fíatási hatóságok 6 hónapig jkedó elzárással, illetve 24-000 '!»tig terjedheő pénzbüntetéssé, irtják azf. aki iparjogosít- tS>V aálkül működik, vagy aki ténykedéseket végez, rae- ' tlöe kívül esek iparengedélyén Az iparrevizió után a helyzet megváltozott, az egyes foglalkozási ágak elhatárolódtak a vitás kérdések tisztázódtak, s most új, enyhítő rendelet jeleni meg ebben a tárgykörben. A 1230/1949. korm. számú, s a Magyar Közlöny február 10-i. 31. számában megjelent k<jírmányrende!et hatályon kívül helyezi az 1945-ös rendeletet, s a büntetés legmagasabb mértékét 2 hónapig teredhető elzárásban, illetve 1.8Q0 forintig terjedhető pénzbüntetésben állapítja meg. Ez a rendelet nem csak az újonnan meginduló, hanem a folyamatban lévő ügyekre jg vonatkozik. I saját kitéritlésfi tűzifa Mán lizeleni árkülönbözet! adó kitermelésű tűzifa — hasáb, do- * 5 czn-né) vastagabb galyfa — ^ «áljából történő behozatala ala tűzifa minden wétermámja U? 5 forint 70 fill, érkiegyenlítési (or ‘dót és az eladást ár után 9 »a,á* i|c., fojrttelői forral mi« dót kell fi- ‘ Vidéki erdőbirtokos sági t&gs Ka \ ,jkt bojy métermázsénkiot J fo- lu érkiegyenlítési forgalmi adőt az 5 forint TO fill he- L 3 forint 20 fii), árkiegyenlíténi ^itdőt és a eíadá-si ár után 9 termáléi forgalmiadéi tartozik '<J** kitérmeJéaű tűzifának faj ét ház- ta. Okságietre való behozatala al- \ .^» — ezt a körfiiményt a vé- Ho által kiállított vámmentes engedéllyel kell igazolni — i'tj ^forrná zsáu ként 2 forint 50 fii«. forgalmiadét kell fizetni a behozott mennyiséget az a javadalmi alkalmazott régeit. mennyiség, aláírás.) Részes kitermelő a termelési rnuuka díj fejtben kapott, tűzifának s>ajét ház tartási szükséglet fedezésére való be* bozát«*s alkalmával a városi hatóság által U(Állított vámmentes behozatali an gedély valamint a* erdőbirtokos (kitér- ró elő által kiállított igazolvány alapján sem ár ki egyenlítési, sem termelői forgalmiadét nem fizet- A' behozott meny- uy iséget a javadalmi alkalmazott ni engedélyre ás az Igazolványra fe'jegyzi. Ilyen fának eladása céljába történő behozatala alkalmával csak métermá- zsánkfnt 5 forio» 20 fill, árkiegyetrlité»» forgalmi adót és ez eladási ér után 9 százalék, termelői forgalmiadét kelj fi aetmu Vásárolt tflj.jfa behozatala «értén az erdőbirtokos (kitermel) végy tűzifáké- retkedé által kiállított számlával történt «gazolás esetén satu érkiegyenlíté*' sem termelői forgalmiadót nem kell fizetni. A behozott menuviséget a java cfolroi alkalmazott a számlára feljegv zik. ^«enöt pécsi ven «légi ősnek nisaesew «pás pb «gazol vány a ív árrevízióval kapcsolatban í^'fÍQyú <?llenő«|5st tartott a ^ VeüdőglÓsök között a szakit. valamint a városi adó- No Ós 8 rendőrség. A razzia •«Veképpen kiderült, hogy % .PAcsi vendéglős közül tizen-. *lt #'Parigazolvány uélkiil mér 1*4 jj^zasitalt, a legtöbbjüknek \ Pailgenes italmérési enge- '■ ' volt. Tekintettel arra, hogy ‘Parigazolvány beszerzése Mek csak öl órakor kezdhetnek tini 5 ,in rendelete élteimében pék csak hajnali 5 kezdheti meg a kenyér- yw Dehogy korábbi kezdéssel O b'^elen versenyt támassza- V «ymás között. A szakszer V.** a rendőrség nemrégiben ö f.|, 'irtott e pékek között, s % P'cs* péket találtak, hajnali 2—3 órakor MjJuék a kenyérsütést. A t'jf Dtések alapján Pécs város c^Üntetőbfrája Várszegi Í\’VS>K János. Polgár Frl- ^Németh Géza, Milkovics Víg, hosszas hnza-vonába kérdi, a a vendéglőseik közül ilyen okból büntetve még egv sem volt, a büntetőbi.ró igen méltányos, ICO— 200 forintos büntetéseket szabott ki rájuk. A megbüntetett vendéglősök közül már jogerőre cme’kedétt a Vasúti vendéglő, a Pécsi Gödör, Uránia, Arany Fácán, Zöldfa vendéglők bérlőinek, illetve tulajdonosainak valamint a mecsekszabolcsi Stru- zsina vendéglősnek büntetése. Progresszív teherrel sújtja a gazdagokért az új jövedelemadó rendelet Károly. Keller István, Gaál Károly, Bobánovics Flórián és' Andik József pécsi pékeket 30—40 forintos pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletek nem jogerősek. A földön úve'ésügyi mlni«zt«T közit, hogy 1949 január 21-én tartól", minisztertanács a Csobo- fcapusztai Al/Iami Gazdaság Nemzeti Vállalat alapi ásár határozta el. A vállalat székhelye: Csobo- k a puszta. Az új NV a tájegységnek megfelelő minőségi állatte- nvévaté» é« aövéuytermesztéssel A Magyar Közlöny február 11-iki száma közli a pénzügyminiszter általános jövedelemágáról szóló rendeletéi Az új rendedet megállapítja, hogy mindenki köteles jövedelemadót fizeftni, állampolgárságra való tekintet nélkül, ha az ország területén ingatlana, bevételt biztosító jövedelemforrása, tőkevagyona, kisipari szövetkezetből nyereségrészesedése, vagy a nyugdíjon, kegydíjon kívül bármilyen összegű tiszta jövedelme van, ami nem esik illetményadó alá, valamint minden olyan természete és jogi személy, akinek hasznothajtó háziállata, traktora, vagy cséplőgépe van. Nem esnek általános jövedelemadó alá a rendkívül jellegű bevételek, az ajándékozások, nyeremények, illetményadó alá eső fizetések, nem rendszeresen űzött eladásból származó jövedelmek. Az együttes kereseti és jövedelemadóra biztosított ideiglenes adómentesség az általános jövedelemadóra nem terjed ki. Közös háztartás esetében a családfő az általános jövedelemadó alanya. A közös háztartásba tartozókat csak a feleséget és a kiskorú gyermeket kell tekinteni és csak ezek adóköteles jövedelmét kell a háztartás fejőben jövedelméhez hozzászámítani, Ha a háztartás fejének egyáltalán nem lenne adóköteles jövedelme, ez az általános jövedelemadó kötelezettséget nem befolyásolja. A kiskorú gyermek vagyonúi és jövedelmét úgy kell tekinteni, mintha az atya saját jövedelme lenne. Az adóköteles tiszta jövedelem megállapításánál az adóévet megelőző naptári évben tényleg elért nyersbevételt kell figyelembe venni Meghatározza a rendelet a nyersbe vétel fogalmát is. A kereskedőknél és az iparosoknál az üzletből származó követelést is ayersbevélelként kell számításba veimi. Részletesen szabályozza, hogy mi vonható le a tiszta jövedelemből a nyersbe vétel kiszámításánál. Ezek a uyersbevéte] megszerzésére, biztosítására, fenntartására fordított kiadások, ideértve a felszerelési tárgyak kar’ü&u- ; (irtását, pótlását, valamint a haszonbéreket és kárbiztositási díjakat is. Ezeket a kiadásokat csak abból, a nyersbe vételből le ke' levonni, amelyet közvetlenül terhelnek és csak azt, amelyet az adóalany az adóévet vnegelő ző éviven tényleg kifizetett. A kereskedőknél és iparé cknál az üzleti év folyamán kelctko. ttett, de az üzletév végéig tényleg kj nem fizetett termelési és kezelési költségek levonhatók. Közszolgáltatások címén azonban csak az adóévet megelőző évben tényleg kifizetett összeget szabad levonni. Nem vonhatók le az együttadózó családtagok munkájáért, pénzben és természetben ovnjtott szolgáltatás, az adóalany által saját üzletébe fektetett tőkének, vágy családtagjaitól kölcsönvett tőkének kamatai, azok a költségek, amelyeket az adóalany háztartására készpénzben, vagy természetben felhasznált. Külön szakasz intézkedik a kettős könyvvezetésre kötelezettek adóztatásáról. Általában ez a rendelet már az osztály- harc fegyvere a dolgozók kezében, a kizsákmányolok ellen. A rendelet címek megfelelőim a progresszív adózást írja elő pl. 1200 Ft-ig terjedő tiszta jövedelemnél még csak 24 forint az általános jövedelemadó, 9600 forinittiíl 10.200 forintig terjedő jövedelemnél 600 forint, harminc ezer forinttól 31.200 forintig már 5268 forintot kell fizenta, 50.400 forinttól 52.800 forintig 13.944 forintot, 81.600 forinttól 84.000 forintig terjedő jövedelemnél 32.520 forintot, az ezen felüli jövedelemnél pedig általában a 84 ezer forintot meghaladó jövedelemrész 70 százalékát az ingatlan utáni jövedelemből, az egyéb jövedelemből pedig a 80 százalékát. Nemcsak abban progresszív azonban a rendelet, hogy kulákokat, tőkéseket, a kizsákmányoiókat erősebben adóztatja, visszaveszi tőlük annak egy részét, amit a dolgozóktól burkolt, vagy kevéssé burkolt, fontéban elmondtak, hanem abban is, hogy a földműves és föld. béríőszövefl* ezete k termelés? övöt kezeli csoportjaiban a gazdálkodók számára messzemenő adókedvezményt biztosít Azok, akik a közösen termelő (hármas mintájú) termelőszövetkezet tagjai, a megállapított jövedelemadónak csak az 50 százalékát, akik az átlageloariásíi, tehát kettes mintájú termelőszövetkezet tagjai, azok csak a jövedelemadó hatvan százalékát, akik pedig az egyese zárná termelőszövetkezet csoportnak, a táblásszövetkezetnek a tagjai a jövedelemadó 80 százalékát kötelesek fizetni. Elsősorban a szegényparasztság és a középparasztság számára nyújt hatalmas segítséget kormányzatunk az adókedvezmény ilyen hatalmasmérvü biztosítékával. A rendelet végül intézkedik arról, hogy az általános jövedelemadót az adóalanyok bevallása, az összeírás adatai, valamint az egyéb adatok felhasználásával az adóhivatal veti ki A bevallásra kötelezettek ezévi adóbevallásukat március bó 14-ig kötelesek benyújtani az illetékes adóhivatalnál. Aki a földművelésügyi minisztérium engedélye alapján működő termelőszövetkezet tagja, a szövetkezetbe vett ingatlanából eredő tavalyi jövedelem után ez évben általános jövedelemadó fizetésére nem köteles. Ugyanígy nem kötelesek a kisipari termelést feldolgozó szövetkezetek közös műhelyében dolgozó tagjai jövedelemadó fizetésre, ha a múlt évi jövedelmük a 12.000 forintort: nem haladta meg, és ha más jövedelemforrásuk nincs. A január, február, március hóra járó adóelőlegeket március 16-ig lehert adópótlékmenteeen megfizetni. A rendelet kihirdetése után három napon belül köteles a pénzügyigazgatósag az adóki vetésre irányuló intézkedéseket megkezdeni. Az új rendeletben Is érvényesül az az alapelv, amelyet Rákosi elvtárs állított népi demokráciánk elé: ^Fizessenek a gazdagok"! Vásárnaptár március 5-ig Február 21, hétfő: Királyegyháza (Baranyai, Mennye (Somogy) és Mohács (Baranya) országos állat ét kirakodóvásár- 24, csütörtök Görcsönv (Baranya) Saakcs (Tóira) és tharosberény (Somogy) országos állat és kirakódóvásár. Gyónt (Tolna) országos állatvé- sár. 25, péntek: Csokonavisóni» (Somogy) országos állat és kirakódóvásár. Magyarszék (Baranya) országos álla vásár. 26, szombat: Szekszárd (Tolna) havi áll a- és ki* rakódóvásár. Március 1, kedd: Háromfa. Inke, SomogyszB (Somogy), Pincehely (Tolna), Sásd, Sellye (Baranya) országos állat é, kirakédóvásár, Hőgyész (Tolna) havi álla (vásár kizárólag bonyhádi állatfajta, szarvasmarha felhajtásai. 2, szerda: Berkesd (Baranya), Kaposvár (Somogy) országos álíiat és klrakódóvásár. 5, szombat': Medina (Tolna) országos állat és kirakódóvásár. & taryavilág hintéseit is Eífüiilia alesvosalalkcilís A MagyaT Köztársaság korma oya tanyai tanácsom létesített, amelynek elnöke Erdei Ferenc ál- lammmisz'er let:. A tanyai tanács feladata, hogy az emberi közöség- böl, a kultúrából, e gazdasági fe.- emelkfdésböl kizárt mintegy két és félmillió embernek biztosítson kulturális, szociális és gazdasági felemelkedési lehetőséget. Az elmúlt idők kormányai ezzel a kérdéssel szemben tehetetlenül álltak. A demokrácia ezt az alapvető kérdést a tervgazdálkodás keretében oldja meg. Az első lépés a cél felé a t anyaközpontok kijelölése. A tanyaközpont! lesz az • mag, amely összefogja a tanyavilág egész népét. JHegMnA i. hó 19-tn tartancó M£$zhAF<7 BAftY A IGAZGAT Có> At ój a t e <% s h d / f d r a a Munkás Kaszinó összes helyiségeiben Kitűnő büttt - itat - szórakozás - iclmez\>erscny A Sernevái által ál veit sertések ára 120 kg-on felüli, jól hízott, telj vesztésbe nem fogott sertés átvételi ára vasútállomáson, 12 órai koplatlatás előírt kilogrammonként 9.90 Ft. 120 kg ak't, 150 kg.ig tenyésztésbe nem fogott. jól hízott sertés ára, átvétel rakódó állomáson kilogrammonként 9.40 Ft. Jól hízott koca 9.40 Ft Nem jól hízott, silány minőségű koca 8.90 Ft. Kanlott sertéseknél 10 kg súlylevoités van. A fenti árakból a Sernevál kirendeltsége etetés és biztosítás valamint jutalék címén 4 %-ot hoz levonásba. Változás a közieazgatási lősieüíráskinlásiiag Á kesmÄiir legújabb rendeletével újhói «zabályozta a közigazgatási büntetőbíráskodást. A bírói szerv másodfokon eddig a városok polgármestere volt, as áj rendelet értelmében azonban ezentál kikágási tanács intézi majd másodfo-. kon az ügyeket Ez a kihágási tanács Budapesten alakulj a a belügyminisztérium kebelében szerveződik meg. Ugyancsak lényeges változtatás az Is, hogy ezentúl a közigazgatási büntetőbíró álla! ki tót ott pénzbüntetéseket nem bad végrehajtani, hanom nemfisetéa fNto téa «tartom k«U átváJtMto**,,
