Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-19 / 42. szám

MmtüAi ni BÖNÄNTOtl HAPiö biduiúéoi Ui&ttieU a fáüJbdztyMah *^-1 . -T«......»«..— ,T iMII|.m, ... - i. ...... . u^.— Kop onya és Kroman elvtárs életében Jlgxmy* «hóira éppeo olyan tag “ m ű/«ni párt^z^weseíban, fw a többi. Pártaudfcá't nem so- 5 végjeit, ha kookrét feladatot eüé'ie, arot megcsinálta, ^yéfckéo: oem erőltette meg ro&- *• Az üzemi szervezőt azitán 'Jfislwfór* küldte, mert szükség 41 új káderekre. <We«. (iiíiüihőlán $ a feüüfrvinsg'-áliait kezdetén. j*°r a bfeotteág elé é©t, elfogult» N ’jéSkül felelt n kérdésekre, vá- ^•t munkásönitudaitia, páxiíhüsé­fí úilotöa. l Wfc egyezer aktiven bele- l^wfódott a páníimunlkába, maga jj6lűl\i?;sgái!ió bizottsági lag leit. 5r’ * külöpbözd üzemekben, bá- .^■T'äpeken, közctegekban. A? elv­ije serázai fordultaik meg előtte, ^ ú* új, jó és ro«z parttagok. ^X-ü'ítHXHfjfi tjnfriu beszél, akik megértettek .a fontosságát ás kér- uV^seenek részit a Pár-tmun- Akik f elismer teile, mit jt­•-.'&» éicsapat tagjának lan« és I t ^ passzívak voßteJc is, basái- , pújukat és doigoani akartak C fagyon sok jó elvtársira buk- különösen az üzemekben. Ä kádereikre, akik eddig vi-sz- ,^'kódtak, nem akartiak vagy ff ,£**«■ fontosnak pártmun- fc. sérmji, most feladatok ért je- Nyombsip felhívtuk a ja^Wcár elv társak figyelmét rá- i* niá is elmondtuk véleményűn- i^'ogy kit milyen munkáira ta- alakimaisaak — mondja. nJcja lejt í^tíkánaik, Kaponya efvtárs fa- jj^toldxan, tudá iban gazda- t, Jj visszatért üzemébe, a- Sopia- íiito^yárha. .0 lett az üzemi itif^vezet káderese, rw.gy ás ' feladia.'tok állmaik előtte. elviére munkája lesz. <25? jó munkás, pár-thü, igazi ‘T'Jnii'.tákat neveljen és állítson s'*5k közé. ^.Munkámat csak néhány hetei í ^c,r* meg — mood ja búcsúzó- j knj k azt szeretném, ha az ft- ^ ijl wv‘irszjirn kapcspöatát is Olyan / lijt» tudnám fűzni a Párttag tlvj^lyen az enyém lent a fe-( *H>&»t óta. , fy-wan Mnpu t*Stj ‘.jy ^’iz^gílst emelte ki * s*ü"ke tömegéből. Bár fiatalkora ;»5 övezett munkás, és 1941- ttj .szociáldemokrata párttag, ■i. pedig a Mzgyar Komm-u- V pártba lépett be, pártmuníkát '»• végzett Mindig megeéga- hogy dolgozzon csak a elvtáns, intézze helyette « problémáikét, 5 meg a távolból nézi. A zárt jött a feuSlvizsgátot. Kró­mon elvíárs is a bizottság élé ke­rült Persze, megkérdezitek tőle, hogy rnAen pártmuniká-t végez? — AVond'iam, hogy nem vettem részt semmiféle munkában, mert wl énekkar tagja vagyok és sokat járunk próbára — meséli —, de tudtam, hogy ez csak olyan „op­portunista” kibúvás, cAkk-an a. pjüanaJ­Ln . erezte i®, hogy az helyt«- nun, fen. Az elvtérsak nagyrészt ameíllet't, hogy tanul, dolgozik,' sportol és érekei, még pártmunkát is végez é? halottá, íiogy & párt- m.unilca a legfontosabb. — Ha (i többiek meg tudják csi­nálni, én sem voiliatom ki magam — mondja — és szógyenlem, hogy erre eddig nem gondoltain. spóra ' ott tartunk, hogy nUlf szemináriumot i"­A'lckor mindjárt kért páiriimunikát. Sportvezetőnek jeJölték ki, ceki kell összefogni az ifjúságot, nevelni őket a sporton keresztiül. JflcL _____ dí lőttünk a sportolók részére, a fiúk telkesebben vesznek részt rajt, mint én hittem volna — meséli. Kroman elvtázs így kapcsolódott bele a párt műnk aha. Felismerte, Íiogy & sporton keresztül roekkom lehetőségek vannak, különösen ak­kor, ha vidékre megy mérkőzésre a csapat. A legjobb agitációs mun. kát lehet végezni ugyanakkor, mi­kor sportolnak, szórakoznak is. A felülvizsgálat így neveli új embereket a párttagok közül. Az ö feladatok most, hogy bepótolva azt. amit a múltban elmulasztot­tak, harcosan és lelkesen vigyék előre a Párt ügyét. HORVÁTH GYULA clutársat, a Magyar Dolgozók Párt­ja nagypécsi titkárát Pártunk Köz­ponti Vezetősége új beosztásba helyezte. Horoáth előtárs tíz hó­nappal ezelőtt érkezett Pécsre, hogy a két munkáspárt egyesü­lése után átvegye pártunk veze­tését és irányítsa a pécsi dolgo­zók harcát. Előzőleg Budapesten a kőbányai pártszervezet titkára volt és ennek a nagy munkás­kerületnek a dolgozói ugisnúgg megszerették és megtanulj Jk be­csülni Horváth elvtársat, mint ahogy a pécsi dolgozók a szívük­be zárták. Horváth elvtárs a munkásmozgalom régi harcosa, aki a Kommunista Párt illegális küzdelmeiben i.s résztveit, min­den képességével azon fárado­zott, hogy pártszervezeteinket megerősítse, hogy előrevigge az üzemi dolgozók, a városi ősem­berek mindennapi harcát. Meg­fordult minden üzemben, a város minden sarkában. Csendben, minden feltűnés nélkül, kommu­nista szerénységgel végezte fel­adatát, de a város minden dolgo­zója jól tudta, hogy Horváth elvtársnál meghallgatásra talál. Ugyanakkor nemcsak a minden­napi apró kérdésekben állt a nép mellett, hanem a nagy harcok­ban is, amikor szembe kellett szállni a reakció mesterkedései­vel, a klerikális reakció özeiméi­vel. Arra tanította a munkásokat, hogy lássanak túl a mindennapi problémákon, lássák meg az or­szágépítés nagy feladatait és a munkásosztály vezetőszerepét eb­ben az országban. Horváth elv- társ a jövőben, mint a rendőrség egyik fontos vezetője fogja szol­gálni a munkásosztály ügyét, biztosak vagyunk benne, hogy új tisztségében ugyanúgy a dolgo­zók tántoríthatatlan harcosa lesz, mint eddig, éppen ezért távozása alkalmából városunk dolgozóinak szeretete is jókívánsága kíséri. Íz EPSSz termelési Merenciáfa Az egységes Parasatdfjúság Or­szágos Szövetségének min egy 300 tagja, ifjú és leány gyük össze Budapesten a par ászt ifjúság tava­szi •etmelési konferenciájára, ame­lyen a dolgozó parasztifjúság fel­adatai'. vita'jálk meg a tavaszi mezőgazdasági mupikátk elvégzésé­ben és a szövetkezetek megerősí­tésében. Az értekezletet Szeifer Péter, az EPOSz mezőgazdasági 5,zöve keze‘1 osztályának vezetője nyitót a meg, majd Gosztonyi János főtit­kár tartotta meg beszámolója', hangsúlyozta, hogy a mezőgazda­sági termelési 'érv végrehajtásá­ban az EPOSz-nak egységesen és minden érővé, részt kell vennie. A mezőgazdaságban is meg kell, reremtenüník azoka a fel ételeket,’ amelyek lehetővé eszik a szocia- izmgs építéséi, a falvakban. A a- vaszi munkáknál biz ositanj kell a miég fel nem szántott földek meg­munkálását és a növények vetési ha ári de j ének pontos betartása A beszámoló után Erdei Ferenc ál ajxtroinisz'er hansúlyoz: a, hogy ha mezőgazdaságrumk tovább ha. tedjia a kapitalizmus ú'ján, ez szé­les paraszti rétegek elnyomorodá- sára, a termelés továbbá anarchiá­jára és értékesítési válságra ve­zetnek­Dögéi Imre, a DÉFOSz ügyve­zető elnöke a tervgazdálkodás fon­tosságát mélU-íia, A termelési ver­senyen keresztül a fiaikul is új tí­pusú parasztságot nevelünk ki — mondotta —, amelyben a p'arasz- ot nem holdjainak száma, hanem munkája szerint .becsűik meg. Ezután a konferencia kiküldöt­tei szólaltak fel és az öntudatos paras zifjúság eddigi munkájáról számoltak hé. Doné h Pál államtitkár az MDP vezetőségének üdvözleté tolmá­csolta. A -ennelés kérdése —mon­dotta többek .között — nálpnk a haladás és a reakció közöt i harc kérdése Minden gondo kodé pa­raszti ijjúnak látnia kell, hogy a kisgazdaságok rendszere zsákutca. Ebből a Zsákutcából a kiú a szö­vetkezeti, nagyüzemi termelés, a szocializmus út'ja. Ä „Szabad Föld" a szőkéi gazdák között A TAVASZBA HAJLÓ februári napokon már hosszabbra nyúlnak a délutánok. A szőkéi dolgozó pa­rasztok á pas as: váljék, aki nem­csak néhány levelet, esetleg hiva­talos írás: hoz bórtáskájában, ha­nem itt az ideje a Szabad Föd érkezésének is- Szőkének mind­össze 56 háza mn, az Újság 22 példányban jár, ami az-., jelenti, hogy minden második dolgozó pa­raszt otthonába minden hé en be­kopogtat a postás. LENT A VÖLGYBEN, Bíró Ist­vánná házában is nagy izgalommal várják az újság érkezését. Biró István még nem került haza a front­ról, ahova kedve és akarata e le­nére vitték. Itt van azonban a fia, erős, értelmes fiatal gazda, aki anyjával viszi a gazdaság ügyeit. — Én bizony lanulnj akartain, de hiába akar az ember, ba nem hagyhatja itt az anyját és öreg- szüieát. Nagyapámat mái nem ül­tethetem a kocsija, mert elviszik (?/Lj3ZtUem a ftuíi&k mellett] [MOZIK ^— MAI míásorr ^OLLO 6J magyar fíltn .Mágnás Miska ^''Utabíf, S«r<U. MUzároa ág! V^adásoii 5—7—9 >rafcc> f.f‘ÄSlÄ ®1<'ti»i«0* áj magyar (Ura Jlágnás Miska SAtdl. M^sréroa Ág’ léi 6. tét ti ora^ot * * h a r.s»v •Meté» nagy hímje idám fickó . <>*^é»eh . * — I órakot Minden kereskedelmi alkalmazottnak csak egy kötelessége lehet ma, ez pedig a vevő érdekeinek szem előtt tartása, — ez a mondat az egyik pécsi kereskedés áruháznak beillő helyiségében hang­zott el. NEM A ! Lf A JI»0\Oh mondta ezt az alázato­san hajlongó segédnek, nem, erre egy pillanatig sen) szabad gondolni. Mióta a világ áll, ilyet a tőké­sek sohse mondtak Hogyan is mondhattak volna, miből szereztélvolna a profitot, ha nem a saját, hanem a vevő érdekeit néznék* A ke.reskedelnd alkalmazottnak, különösen a nggykereskedésekken, csak egy kötelessége lehetett: mindenütt és minden­ben a Főnök űr kívánságainak megfelelően, holtra- fóradtan és elkeseredett erőszakkal rábeszélni a kispénzű dolgozókat a látszólag olcsóbb, de utal- érhetetlenül rosszabb áruk megvásárlására. A mondatot Somogyviri Sándor elvtárs mon­dotta az államosított Haas cég üzletében, iO keres- krdősegéd előtt. Valamennyien a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének tagjai, sze­mináriumi hallgatók és üzemlátogatáson vesznek részt. ÜLNEK KÖRBEN a pultokon, székeken és ismerkednek az ujtipusu kereskedelemmel. Van közöttük textiles, könyvkereskedő, rádiókereskedö, a kereskedelem csaknem minden ága képviselve van. Mindannyian magáncégnél állnak alkalmazás­ban és most érdeklődéssel hallgatják Pusztai ftu- doif, a Haas cég fiókvezetőjének előadását gz álla­mosított és a magánkereskedelem közötti különb­ségekről 4p összehasonlítást nem nehéz megtenni, az arcokon látszik. Imgy magukban lemérték a mu­tatkozó nagy eltéréseket és az eredmény a nem­zeti vállalat javára dőlt el. Természetesen fontos­nak tartják az együttműködést a becsületesen dol­gozd kiskereskedőkkel is. FEI.TÍ1TEFAÜJ FIGYELEMMEL. VAGYUNK az áru minőségére, hibás, selejtes árirt nem szolga­iunk ki. Anti minőségileg nem megfelelő, azonnal »isszáküldhttlük. mert ox államosított gyáraknak is az a célja, hogy csakis kifogástalan, minden tekin­tetben jó árut adjunk a dolgozóknak — mondja Pusztai Rudolf Előadását állandó kérdezösködés szakítja fél­be. A legapróbb részletekig tisztáznak minden kér­dést, az árubeszerzéstől kezdve aj adminisztrációs munkán keresztül az eladásig tüzetesen átbeszélik az áru útját. — Mindenkit a legjobban kell kiszolgálnunk, ez a feladat, a jó munkával megszerzett pénzért a dolgozóknak a legjobb árut kell biztosítanunk — folytatja Pusztai kartárs — és a hallgatókon lát­szik, hogy ezt csinálnák valamennyien a legszí­vesebben. A KÍRESKEOEI.MI ALK ALMAZOTTAK, akik a múltban nem tartoztak sem a munkásokhoz, sem az úgynevezett urakhoz, akik „jobb“ üzletek­ben félvállról foglalkoztak a szerényül öltözött vevőkkel, de ugyanakkor a rabszolga beletőrődési- ' vei tűrték a „Főnök Ur" szeszélyeit és lenéző mo­dorát, ma már megtalálták a helyüket. Ma már öntudatosan a munkásosztályhoz tar­tozónak vallják magukat, arra törekednek, hogy ne a luxuscikkeket kereső, jópénzű középosztály­belieket, zsíros kulákokat, hanem a bányászokat, munkásokat, szegényparasztokat lássák cl jóminö- ség/f, kifogástalan árukkal. VÁLTOZTATNI KIT ÍNNAK a külsőségeken is. Legutóbb például versenyt indítottak a „kezit- cst^rolotn", „alászolgája”, „alázatos tiszteletem" és egyéb ostoba köszönési métának a kiküszöbölésé­re. A dolgozók feleségei bizonyára nem ragaszkod­nak a: alázatos hajbókoláshoz, pénzükért csupán udvarias, pontos kiszolgálást kérnek. .4 vásárlóközönség, amely ugyanolyan ember­nek tartja a kereskedelmi alkalmazottat, mint saját magát, örömmel veszi ennek az idejétmúlt, ostoba alázatoskodásnak megszüntetését. A jövő kereskedői pedig tanulnak és jó úton haladnak az új, egészséges szellemű, szocialista kereskedő típusának kialakításában. (LAKY) a lovak, hiszen nyolcvan éves- Asszonyoknak is nehezebb, mint nekem, ezért nem mentem a vá­rosba, Jő, hogy eljön Ide az újság. A kutya erős ugatásba kezd, jön az újságos és hozza Biróék Szabad Földjét is. KÉT ASSZONY és a 18 év«* legécyszámba menő Is'.ván gyerek hajolnak egyszerre az as®al fölé és először átlapozták az egész új­ságot- Egy-egy cimné’ néhány szó", váltottak, aztán lapoztak tovább. Nagy nyugalommal, nem úgy, mini a sietős városi emberek. — Mit olvas el az újságban? —* kérdez ük a legényt. — Minden', Az első o'-dal első betűjétől a legutolsó betűig, mer: így. vauul az ember, ha már másképpen nem akadt módja. Az. tán való tény, hogy lehe is *a- nuln> belőe, sokkal többet, mint a régi újságjainkból. Én először mindig a politiká:. olvasom el, az- 'án a gazdasági dolgokat, igen szf re em a vidám o dal is. De \ mégis égj óbban a politika érdekel. — MIÉRT ÉPPEN a politika? — Azért, mert kévéséin vagyunk csak olyanok, akik a Dolgozók i Pártjában vagyunk, a többiek meg j mindig gúnyolnak bennünket és f bizony sokai vitatkoznnk. Ml győz­zük szusszal, mert tanulunk a Szabad Főidből Nincs olyan ér­vük, amire ne tudnánk úgy vála­szolni, hogy a végén kénytelenek elhallgatni. Szeretjük a Szabad Fődet, mert valóban nekünk Írják ^minden sorát, semmi nem hiányzik belőle- Szeretjük azért is, mert szép képeket hoz, meg a gazdá­it társak írásait is, amikből megint i*sokat lehet tanulni. Szóval Jó, hogy il kitalálták ezt az újságot. ÍGY VÉLEKEDIK a Bíró család 1 (fenntartója a Szabad Földről az e-1- ső á.'apozás utáni percekben. Az­tán nekikönyököl és elmerül a ve­zércikk olvasásban, aminek a cí­me: Parasztok a Népfrontban. |iKirály Fde második Páriában ortitörtokftn késő éjszaka felezték be a férfi műkorcsolyázó tí- láifbajooíkBág szabadon választott gyakorlatait. A magyar Király Edrt, csak a halszerenose fosztotta meg a világbajnoki címtől Ppmpáean sike­rült gyakorlatai közben ugyani# el­esett és ezt a bírák erősen elértékeb ték. Végeredményben az amerikai .Button győzött 21« ponttal, második vlett. Király Ede 209, harmadik a» 'osztrák Bada 208 ponttal. ( < Vasárnap este 8 tói HERMANNÁL össztánc 3 Munkás Kultúrházban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom