Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-17 / 40. szám

!M« VmiVAV ' ■> DUf'ANt p ! P l 6 A PÁRT /gazságo/ /esz Taggyűlés Püspöknádasdon, amely lerántotta a leplet a befurakodott ellenségről és megvédte a ió párttagot Nem volt könnyű dritg* & feW üzjgSó htaotteéguknak e Iah»! MrtW vexeteldbec. Sok olyan ém ''.‘rakodott be a pártba, «ki nem «tavaid. Ezek igyekeztek megte- pwinj, bent maradni. A felührtagá- <i bätet (ságinak pedig, ha Jól zfcar- ta «rvenyestten a PoíHika: Bizott- ‘fc határozatát, arra kellett tőre- keonie, hogy kinetaaazék azokat, •kik nem MkaimaMfc arra, hogy Párt tagjai Az ellenség hangoskodik 1 Befordult eközben az is, hogy • ieiülviragáló bmotbság egyeseket *4 szigorúan Mr Aft el — atyának«; k e 0reke3ztendők közi sorolt, •kik ezt nem érdemeitiök meg. Olyw hdyeket» viszont, «fed sike- rW a (elfiTvIzisgéilió Mzottaág éber. dgít lójátecva. az érderotieiwmiek tant rasúsdrni a pártban, a bízott* % jamasktalit «bíráló taggyűlé- tan éppen toók vitték a vezető sze- '•pet, azok hangoskodtak, akiktől > Pártnak meg kell szabadulnia. Vy veit ez Püspöknádasdon J«s •hí a négyes azértvű telttlvtzsgáló Mzottaág sremét nem egy jelenség MkerüSíe és Jócskán bent maradtak • pártban olyanok. tóik ’hnóe: alkalmait megragadnának a Met bomtiiztásánis hogy a maguk fttaenyéjét megsüthessék. De a frásl bizottság kiszállt a köz*é- jftkbe ét ellenőrizte, rendben folyt-e ! a feéffiivizsgátat. Orvosolják 1 hibákat . *<* mindenre fény derült azon a ^íyüMen, amelyet VertJke lat. elvtárs Járrési titkár vezetett *■ A légkör eléggé feszült roit, '8ttt * tagság zömét, zmely felts- "•wfe a helyzetet, bántotta, hogy ’ ««utóbbi taggyűlésen — amlikor * taíffivizsgáló bizottság javaslatait '•ftarirtték — olyanok pártitagisá- 1« meghagyták, tóik méltatta- erre, v,w voí; mindjárt Hőgyi József, a feMivizegálatóg elnöke volt a jwiszer vezetek és ami hitte, »ki ?*rtónök, anoatk mindent tehet, őt Pn. kötik ugyanazok a szabályok, .AH a tagságot. S amikor a felül­~ i. uitiáin is meghagyták el- „?luTek, gondolta. rnoít még ke- jr*bé lesi rajta <i pánt (szeme. — ?68yi wem dolgozott és e íegirtób- "aggyűlés 6ta — mtot aki az veszíti részegeskedbi is ke*- 5"' Amikor «zártán egy aUkalom- >-..«zt is megtette, hogy a fefe- ‘rW éjnek idején kizavarna az ut- Jra- végleg elfordult tffie a tag- S- Az új taggyűlésen az vdt az ,.J kérdés; mi légyen ezzd a párt* méít/aitten emberrel éa ab- S ® pilalmaf^ó felengedett e te- Jj-éíg. amikor * járást bízott/-óig ,.tlttder.iie, hogy Hőgyi Józsefet icf- r!ák a pártból. ^mozdul " jggság már azután világossá Jeti J^Pökoádsadi eíyt ánsak előtt, dj? bátran és tévedések néíikü jjpyesiiteni kelt a Pcíitiiksi Bi- Imís.S határozatét. A jáTáei bi- azért széli ki, hogy javít- ol.fr a felülvizsgáló bizottság hibát követett el. Az elv- L?*Jt egyre bátrabban fóliák a kérdésekhez. 5» ^ van például Gebhardt Feren« t.^véd __ érthetetlen, hogy elke- '? féjSMw.géló bizottság fi. á5fo('"- liotott mér az ;» feltűnő, Uv húzódott meg ebben a kis íij^? phot látszatra a* ügyvédi tk: 'i amúgy é'ifi tud megélni. k,r/ i kiderült: sok volt a kite­tt 1 5 sváb Pit /pöknádasdon éi Ceyvéd anr* rendezkedett be, *j ükét menteni igyekezzék Ki kell tán* a pártból! S miért maradja» párttag Tóth Imre erdfimémfik, aft£ — amikor megtudta, hagy feSülVizsgátat tesz — egyazerre kezdett meg-mewfor- dukii a pántiszerveaertben. Addig a®t sem tudták, hogy tag. Persze, azt b azomd észrevette minden ki: az eedőmémők nem érzi Jó, magát a pártban, a párt tagjai kö­zött úgy viselkedik, mint az urak a ízegémyek társaságában — mün­den atkaíomme! aüg várta, bogy elhagyhass* a párthwvráégeif. öt I« kizártak. Helyeslés fogadja a járást bizott­ságnak azt « határozatát is, hogy Réti József sem mötó a párttag­ságra. Ráfi a Szovjetunió ellen harooit, megsebesült. Ezért a ba­jáért, amit a Horihy-rendózernek és a nyitásoknak köszönhetett, ál­landóan zúgolódva a demokráciát ökcíte, sőt odáig merészkedett, hogy « pántot is szidta. A Hortlhy- rendszerne, amely a háborúba vitte, egy szava atocs. Kibújik a nyilas — a zsákból — Nézzük csak meg közelebb, rőit — mondja a járási bizottság elnöke. Hizmairosain kiderül: Réfj nyilas is volt. Ki kei zárni. Most isimét izgalom lesz úrrá a taggyűlésen. De e®t a felháborodás keüti, amelyet Önódi Károly esete okoz. Néma ■ csönd ven-, amikor feioPvaisaák a járáei bízotté ág meg- áffiapftásáit: önódi, Horfihy őrmes­tere volt, a gondolkodása, egész magatartása ma. jj tipikusan olyan, mint egy Hontlhy-katonáé. önód! felemelkedik & helyén. — Mindenki ,azf várná, magábó szál? különösen, «miért a fetülviz-igáló bizottság figyelme aló’ sikerült ki­bújnia — beMtijia hibáit, igyekszik megsza'hadukii párttagsághoz nem méltó magstertiásátóí. Nem ez tör­ténik: — Azt mondtak, Horthy őrmes­tere voltam — csattan fel a hang­ja — Ezt kikérem magamnak. — Nem őrmester, hanem főtöranőr- mester voltam! Nem is 6 hagyja el a termei — a felháborodás ereje sepr? kf. A jó elvtársakat megvédik A tagság most már tévedhetett iernüi látja, kik azok, akik nem kö­zénk valók. S ezért fogadja szinte felifctafitain őröm a járási bizott­ságnak azt a döntését, hogy Sipka Gyöngy és Fekete István eivtársa- kat ' magi lírt ják a pártban, őket e feffiivjizsgátatnffi túl szigo­rúan mérlegelték. Mindkettő be­csületes dolgozó paraszt, hűséget •mueftianak a párt iránt. Nem lehet kizárásra ok, hogy elméleti téréin kissé elmaradtak. Egészen mosta­náig ugyan hói tanulhattak volna? Sipka Gyöngy, Fekete István is újgazda. Becsületesen ragaszkodtak h pánthoz, s most, amikor meg­halják a somsukat eldöntő végle­ges határozatot, mindkettő feláll a helyéről és nem szégyenük, bizony könnyes szemmel köszönték meg a pártnak, bogy tovább tagjai ma­radhatnak. Püspöknádasdon ;t beigazolódott: meg nem alkuvó ébreséggeí keli őr­ködnünk pántunk fliszitasaga felett. PARASZTOK ISMERKEDNEK A GÉPÁLLOMÁSSAL Eríekezlel a tavaszi szántásról Sáripusztán Ludwig Rudolf, Vasárnap. délelőtt szekéren, gya ,oa kerékpárral egymásután ér­keztek 20 kilométere® körzetből e dolgozó parasztok a Sáli puszta« gépállomás felé. Harminchárom szövetkezet és mintegy huszonöt község kis- és középparósztjoii jöt­tek öésze, hogy a tavaszi szántás előkészületeit megbeszéljék a gép áiomás vezetőjével, trektorlstaíval és többi doiigozóiiVal a gépál­lomás vezetője fogadta a* éhkezőket, akik először megteldn tették a pompás á Horniét, Tisztaság és rend fogadta őket mindenütt. Nagy tetszései szemlél­ték a már teljésen kész kultúrter­me:, amelyet roliemimunkával t traktor állomás dolgozói alakítottak át * két szobából, és amelyet feb­ruár 20-án avatnak fel négy köz­ség és Pécs egyik munkás kul- túrgárdájánaik közreműködésével. A fiatalságnak kultúráSs és sport- központja is lesz a gépállomás, a sportténnek megfelelő terület áil rendelkezésre, amelyet ugyancsak rohammunkáivá! készítenek a irak- toráiotnás dolgozói. Több mint kétszáz szövet­kezeti kikül­dött termelési vezető és dolgozó pa­rasztok előtt kezdődött meg sí gyű­lés a kultúrteremben. Ludwig Ru­dolf üdvözölte & megjelenteket és kifejezte örömét, hogy a községek vezetősége és dolgozó parasztsá­ga megértették a hívó szót és örömmel vesznek részt a gépállo­más, munkájában. Ismertette a szö­vetkezett termelés fontosságát és a tervszerű gazdálkodás előnyeit. A tervgazdálkodással kapcsotatbar foglalkozott a gépállomások mun­kájával és felhívta n dolgozó kis- és középparanratság figyelmét a géppel való művelés jelentős ered­ményeire és azokra az előnyökre, amelyeket a falvaik dolgozóinak Je­lent. pár Ritká­ra arról » harcról A gépállomás beszélt, amelyet a Kommunista Párt a földosztásért és később a föld megvédé óért vívott. Nagy Ferencékket ée a reakcióval szem­ben. Beszélt az ipari munkásság óriálsi ertSfesztésetrőf, amely- iyeJ hefyreálitotte üzemeteket, megindította és egyre fokozza a termelést. A Párt által kezdemé­nyezett 3 éve® terv megadja- a le­hetőséget dolgozó parasztságunk számára, hogy étedüljan a fejlő­dés útján. Népi demokráciánk kor­mánya kétezenmiffió forint beru­házást fordított mezőgazdaságunk fejlesztésére. A gépállomások a falusi osztályharc szilárd bástyái, — mondotta. — Végül arról be­szélt, hogy a munikáteosztály és e dolgozó panaisztság Rákosi elvtárs vezetésével kivívja a megelégedett, boldogabb életet, í.mélyet 0 falu számira I» meghoz e szocializmus. A községek kiküldöttei a dolgozó Ms­éé középe- r a sztok nagy érdeklődéssel hallgat­ták az előadásokat, utána pedig sorban jelentkeztek a tavaszi trak forszán (ás elvégeztetésére. A kte- harsányi gépáiomák rövidese- meg­kezdi működését és az előjelekből ítélve igen eredményes és nagy munkát végez majd a környező községek dolgozó parasztságának javára. ASSZONYOK, a briqádhan 'Kiejt dmjv'u' A' Költői Anna birgád mégcsak „gyermekcipőkben jár". Született: 19*9 február lZ-én a Sopiana gép­gyárban. Keresztanyja: Pisztaaer írért. Ugyanis az f> indítványára kapta a nevét, az aiakttiágyfiiésen. elvtárs­nőnek ju­tott először eszébe. Dchát kevesen voltak, az öntődében csak Molnár Józsefné meg Pintér Györgynf dol­gozóit vele. De a lakatosoknál is van egy leány, Sábacz Tilda, meg az irodában is négy nő dolgozik: Papp Perencné, Bakó Lajosné, De­zső Jánotné és Plsztauer Irén. Nincs is több asszony az egész üzemben. Hogy is lehelne ebből brigádot csinálnif Pintéiné, Molnárné mellette vol­tak, megkérdezték hát a többieket is, hátha valamit közösen ki tud­nak találnit Jflj qáLÍapódtak,hogv szombaton, munkaidő után össze­jönnek és alaposan megbeszélik a kérdést. Mind egyformán szerették volna, csak azt nem tudták mi­lyen brigád lesz az, amelynek egyik fele az irodában, a másik meg az öntődében dolgozikf Tulaj­donképpen tehát nem is egy, ha­nem két brigádról van szó. A kö­zős bennük az, hogy mindkét he­lyen lelkes asszonyok dolgoznak, akik átérezték a szocialista terme­lés nagy jelentőségét. — Közös cél: — mondja Pappné — a munkaidő pontos betartása, (i rintnka gyorsítása, takarékosko­dás az árammal és minden egyéb­bel. ezt együttesen csináljak.- (Vannak f1s — meséli lelkesen Pintérné — el­határoztuk. hogy mi itt a: önlödé­ben csökkentjük a selejtcl, fokoz­zuk a termelékenységet, az irodá­tok pedig olyan célért küzdenek, ami az egész gyár munkássága előtt szimpatikus, ezentúl a fizetéseket nem munkaidő után 1—2 árával, hanem azonnal, késedelem nélkül, pontosan fizetik. Nagy tervek és nagy ambícióval látlak hozzá. Legelsőnek megszün­tették a késéseket. Herrné meséli: — Van nálunk a faliújságon egy szégyensarok. Régen mindig felír­tuk oda annak n nevét, aki leg­többször elkésett, az egyik elvtárs­nőnk sokszor szerepelt rajta. Mióta brigádtag, naponta együtt érkezünk, 7 óra előtt 10 perccel. — cA munka üteméi is sikerült gyorsítanunk, bár itt egyelőre pontos eredményeket mér­ni nem tudunk, mert még nincs meg az új normánk — szól köz­be Molnárné elvtársnő. — De úgy igyekszünk, hogy amikorra kell, az új normát is sikerüljön túltelje­síteni. — 'Az 'árammal való takarékos­kodásra meg rászoktatjuk a férfia­kat is. — ezt Pisztauer Irénke mondja — mert ahogy otthon nem hagyjuk feleslegesen égni a vil­lanyt, itt, a mi gyárunkban sem hagyhatjuk. rAhol észrevesszük ott azonnal figyemrztetjűk az elvtár­sakat. (T)wcika. t/MájigJJTi' tiszteletbeli tagja, akit — miután egyenjogú, póttagnak választottak meg — elismerően nyilatkozik az asszonyok munkájáról. A nőelvtársak megtisztellek azzal a tiszteletbeli tagsággal, de jól tu­dom nem azért tették azt. mintha nem állnának meg a saját lábukon, ellenkezőleg: minket férfiakat is lábra akartak állítani. — A Sopiana gépgyár nődolgozói példát mutalnak a férfiaknak, akiknek eddig még nem jutott eszükbe brigádot alakítani. Pedig elkelne néhány az esztergapadok mellett, de még itt az öntődében ts. Bizony, Így nan ez. Ha nem igye­keznek most a férfiak, könnyen előfordulhat, hogy messze lemarad­nak az asszonyok mögött. Bs a két „Kottái Anna brigád“ megmutatja, hogyan lehet összefogással, fizikai és szellemi dolgozók közös akara­tával új szellemet vinni a gyár fa­lai közé, a munkaszeretet, a segi- teniakarás és a céltudatos termelés szettemét. Laki Teréz. Az orgoványi gyilkosok a népbíróság előtt A budapesti népbiróság szerdán kezdte tárgyalni az o-rgoványí gyilkosok egyik csoportjának ügyét, amelyben a NOT új eljá­rást rendlel. el. A tanácselnök a tárgyalás megkezdése utón elren­delte az eddig szabadlábon levő vádlottak azonnali letartózta'ásá'. A népbíróság elsőnek Rád Ár­pádot, „Héjj’as szárnysegédé " hallgatta ki. Rád tevékenyen résztver- a Héjjae-banda rab'ásat- ban és gyilkosságaiban. Ben is Mi­hály három ember megkinaásában, kirablásában és meggyilkolásában veit rész!'. A klerikális és killák reakció ellen a falu szocialista építéséért szállt »ikre az EPOSz megyei értekezlete Kedden délelőtt Baranva száz EPOSz szervezetének százötven kiküldötte, százötven paraszrtfiö és lány gyűlt össze, hogy érte­kezleten l>eszéljék meg a paraszl- ifjnsóg problémáit. Az értekezle­ten György Erzsébet EPOSz me­gyei lány titkár megnyitóbeszé­dében rámutatott arra, bogy a Kommunista Párt 30 éves harcá­ban szüntelenül harcolt az egész dolgozó nép és így a dolgozó pa­rasztság felszabadításáért is. Kérte a parajztifjóságot, hogy a falu problémáinak megoldásánál tartsa szem előtt a magyar mun­kásosztály iránymutatását. Keresztúri Oyörgv megyei tit­kár rávilágított az amerikai im­perialisták és Mindszenty kap­csolataira és megállapítottta; az EPOSz-ban (tömörült [»araszDif- jtíság igen helyesen cselekedett, amikor Mindszenti/ törvény elé állításai, majd szigorú megbün­tetését kimet eile, meri Mindszen­ti/ és társai n magyar parasztot akarták isméi a nagybirtok igá­jába hajlani. Kovács eittes megyei titkár felszólalásában kifejtette, hogy a demokrácia erősödésével felun is napról-napra élesebbé válik az osztályharc. A szövet­kezeti mozgalom a dolgozó pa­rasztság jobb és szebb életét biz­tosítja. Példaképpen említette Gödre és Dinnyeberki parasztik júságát. Mindkét községben első­sorban az ifjúság lelkes kezde­ményezésére alakult meg a sző- oei kezet és az ifjúság aJctío rész­vételével ért el igen szép ered­ményeket. Férenezi Lajos SZÍT megyei titkár a munkásifjóság nevflWn üdvözölte a parasztifjakait. György' Erzsébet záróbeszéd*’ után az értekezlet résztvevőt megtekintették a Munkásmozgnl mi Intézet kiállítását. Végül a Magyar Dolgozók Pártja ifjúsági titkársága étadott a legjobb EPOSz szervezetek ki küldötteinek 70 ugrófelszerelést és 70 sakkészleteí, ezzel is kife­jezve, hogy a munkásosztálv nemesük szavakban, hanem tel tekkel támogatja a pawwztifjü ságot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom