Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
Közöljük Sztálin békenyllqlkozglqt A NÉP KÖZTÁRSASÁGA Ebbes u esztendőben a dolgozó aép nagy győzelmeinek jegyében ünnepeljük köztársaságunk fennállásának harmadik évfordulóját. Három évvel ezelőtt született a magyar köztársaság, de története mélyen visszanyúlik az elmúlt évtizedekbe és évszázadokba, szoros összefüggésben a magyar nép küzdelmeivel az idegen önkény és a belső elnyomók ellen a demokrá eiáért, a függetlenségért és szabadságért. A magyar köztársaság kivívása szorosan összefügg Dózs; György rongyos seregének harcaival, Rákóczi kurucainak küzdelmé vei, a 48-as szabadságharc, nemkülönben az HM8—19-es forradalom dicsőséges napjaival. A magyar köztársaság szilárdan épül a nemzeti szabadságért folytatott küzdelmek talaján és magáénak vallja a munkásmozgalom történetének ragyogó lapjait, a nagy sztrájkokat és tüntetéseket, a föld- munkásmozgalmakat és parasztfe! keléseket, a 19-es tanácsköztársaságot csakúgy, mint a szabadságharc gyümölcseként megszületett első magyar köztársaságot, amely rész ben a forradalmat vezető közép nemesség ingadozása és az elkövc tett bibék migft elbukott a nem setközi reakciö túlerejével szemben. A magyar nép legjobbjai min den időben a köztársaság zászlaját emeJték magasra a Habsburgok ellen. Büszkén vallotta magát res- nnblicánusnak Petőfi Sándor és Ady Endre, — ezért a gondolatért küzdöttek már a Martinovics-féle összeesküvés nemesei is. A Horthy uralom királynélküli királysága ellen, a demokratikus népköztársaságért szálltak síkra a haladás hívei. A köztársaság adja meg formáját mai társadalmi rendszerünknek »• Nem mindegy azonban, hogy era forma milyen tartalmat takar. ÍA burzsoá köztársaságok lényegében nem különböznek a burzsoá királyságoktól.' Királyság és köztársaság tőkés uralom alatt egyaránt * munkásosztály elnyomását, a dolgozó nép jogainak lábbaltiprását jelenti. A mi köztársasági formánk azonban ezektől lényegesen különbözik, mert igazi népi demokratikus tartalommal vau megtelltve. Az ország ura és vezetője a munkásosztály és a dolgozó nép. A mi köztársaságunk nemcsak papíron biztosítja a jogokat, hanem megadja » lehetőséget ezeknek a jogoknak * gyakorlására is. Szólás, sajtó és gyülekezési szabadság, demokratikus választások, munkára való jog, Mindezek a szép jelszavak a tőkés országokban a trösztök korlátlan uralmát, a véleménynyilvánítás szabadságának elfojtását, a tőke zsold- jáhan álló szolgasajtót, a szuronyok és gépfegyverek árnyékában meg rendezett választásokat, válságot és Munkanélküliséget, a munkásosztály és a dolgozó parasztság hihe tétlen nyomorát jelentik. A népi de- Mokráciában a dolgozó nép miv gyakorolja a hatalmat, közvetlenül vezeti az országot a jólét útján. „A népi demokrácia olyan állam, ~~ írta Rákosi elvtárs — melynek Segítségével a Szovjetúnió győzelmének eredményeként ét a Szovjetunióra támaszkodva a dolgozó ®ép a munkásosztály vezetésével ualad a kapitalizmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia funk- é'éjáva nézve proletárdiktatúra szovjet forma nélkül“. A proletár- diktatúra azt jelenti, hogy az or s*áí;ban a munkásosztály van hátúimon szövet «égben a dolgozó p* rasztsággal. A dolgozók hatalma állandóan erősödik, növekedik. Ez zel együtt megváltozott a nemzeti erők összefogásának jellege, megváltozott a demokratikus egységfront összetétele .és szerepe is. A felszabadulás után a Nemzeti Függetlenségi Front még éles harcok színtere volt, hiszen a munkásosztály és a dolgozó parasztság mellett még részt vettek benne a kulákok és a tőkésosztály egy részének képviselői is. Azóta a dolgozó nép ellenségeit kiszorították a hatalomból és a most megalakuló Magyar Füg getlenségi Népfrontban valójában a munkásosztály és a dolgozó pa rasztság szövetsége testesül meg és nem jut hely ebben a frontban a kizsákmányolok számára. A Ma gyár Függetlenségi Népfront pro ramja leszögezi: „Közős erővel védjük népi demokráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk függetlenségét az imperialisták gyarmatosító háborús törekvéseivel szemben. Közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szövetsége a leghaladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a. munkásosztály vezetésével“. A Függetlenségi Népfront prog ramja tartalmazza mindazokat a nagy célkitűzéseket, amelyek az elkövetkező esztendőkben nemzetünk előtt állanak. Az eredmények előfeltétele a Magyar Dolgozók Pártjának szilárd vezetése; Ennek a Pártnak köszönhetjük a néni d mokrácia eddigi eredményéit, ez a Párt vezeti tovább is a népet a felemelkedés útján. A demokratiku- egységfront tartatnia: az eddigi koalíció pártjainak és a tömegszer- vezeteknek szoros együttműködése a Magyar Dolgozók Pártjának irányításával. Köztársaságunk nincsen egyedül a nép tengerében. Velünk a hatn< más Szovjetúnió, tagjai vagyunk a Sztálin által vezetett nagy békefrontnak, amely szerte a világon sorozatos győzelmeket arat az imperialisták és háborús úszítók ellen. Velünk vannak a szomszédos népi demokratikus országok, amelyekkel közösen védjük politikai és gazdasági függetlenségünket. A magyar köztársaság létét elszánt, .kemény harccal védd mezziik a külső és belső ellenség ellen. Megerősítjük országunk fii" getlenségének szilárd védelmezőjét demokratikus néphadseregünket. Megingathatatlanul ott állunk az imperializmus ellen küzdők táborában és gondoskodunk arról, hogv a régi rend hívei hazai és külföldi ügynökeik ne emelhessék fel büntetlenül kezüket a nép államára Fbhon a szellemben számoltuk fd az összeesküvőket, a külföldi üsv- nököket Nagy FerenAől, Pfeiffer Zoltánig és Mindszentv prímásig. A köztársaság harmadik évfordulóján büszkén és bizalommal te kinthetünk a jövőbe. Fiatal köztársaságunk hamar felcseperedett és biztosan áll a maga lábán. Népünk jövője jó kezekbe van lefektdve A Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi elvtársnak vezetésével egyre biztosabban haladunk előre, hogy annyi szenvedés után megteremtsük a magyar nép virágzó és boldog hazáját. D Magyar Függetlenségi Népfront programja A magyar demokratikus erők elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, amely a változott viszonyoknak megfelelten folytatja és továbbfejleszti a német fasizmus ellem háború alatt a magyar nemzeti ellenállás szervezésére megalakult Magyar Frontot és a belőle kifejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkáját. A Magyar Függetlenségi Front, amely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult, programját megvalósította. A hazánkat felszabadító Szovjetúnió segítségével kivezette a nemzetet a vesztett háború katasztrófájából. Ujjáterem- tette a rombadőlt magyar államiságot■ Biztosította az ország békéjét és függetlenségét. Végrehajtotta az 18i8U9-ben megkezdett és egy évszázadra félbemaradt magyar demokratikus átalakulás feladatait: felosztotta a dolgozó parasztság között a nagybirtokosok földjét, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, létrehozta a köztársaságai. A külföldi imperialisták által támogatott nagybirtokos és nagytőkés osztályok reakciós törekvései ellen a fasizmus maradványainak megsemmisítéséért folytatott kemény harc közben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetettek a pusztító pénzromlásnál^ újjáépítették az országai., A magyar demokrácia megszilárdítása, vívmányainak biztosítása és továbbfejlesztése szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a magyar demokratikus erők túlhaladjanak a Magyar Nemzeti függetlenségi Front programján. Döntően megváltoztak a nemzetközi és belső viszonyok, amelyek annakidején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehozták. \ német fasizmus örökébe az amerikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelyek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszorultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból. A feudális maradványok felszámolásán túl napirendre került a nagytőke elleni hare, a kapitalista kizsákmányolás korlátozásáért, a tőkés elemek fokozatos felszámolásáért Büszke elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy gyengeségei és hibái ellenére, a Magyar Nemzet- Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatását. De a változott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők összefogását új alapon, új feladatokra■ Szükséges, hogy közős erővel harcoljunk a kizsákmányoló osztályok is maradványainak ' reakciós törekvései ellen, semmisítsük meg a nagybirtokos es nagytőkés, valamint a velük szövetkezett kulik és klerikális reakciót. Közös eiővel védjük népi demokráciánk nagy vívmányait, uépimk békéjét, hazánk függetlenségéi az imperialisták gyarmatosító háborús törekvéseivel szemben Közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes áj társadalmat. A Magyar Füg getlenségi Népfront a magijai munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a do! gozó kisemberei harci és építő szövetsége a leghaladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésivel. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült demokratikus erők a következő főcélokat tűzik magúik elé: A Magyar Köztársaság következetes kifejlesztését a dolgozó nép államává, nép- köztársasággá - a szó teljes értelmében. Az állami gépezet megtisztítását a reakciós maradványoktól és a bürokratizmustól. A dolgozó nép egyre szélesebb körű bevonását a hatalom gyakorlásába, a közigazgatásba, az állami szervek ellenőrzésébe. A nép politikai jogainak (általános, egyenlő, titkos Választójog, gyülekezési és egye-, sülési szabadság, szólás- és; sajtó- szabadság, i munkához és a művelődéshez való jog stb.) biztosítását, a gyakorlásukhoz szükséges anyagi feltételek mind tökéletesebb megvalósítása útján- Uj népköz- társasági alkotmány megteremtését, amely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emeli. A népért végzett közös munka alapján a demokratikus erők egyre szorosabb egységét a pártversengés helyett .A demokratikus erők szoros egységének és közös munkájának biztosítására a demokratikus szervezet következetes megtisztítását a reakciós elemektől, együt tes munkát a Függetlenségi Népfront szerveiben, valamint az egyéb demokratikus tömegszervezetekbc.i. A munkásság és a dolgozó parasz- ság szövetségének további elmélyítését a munkásosztálynak és pártjának vezetésével. A magyar nemzetgazdaság felvirágoztatását a tervgazdálkodás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, áruelosztás erősítése a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése, a hároméves tervnek két év és öt hónán alatt való megvalósítása, új ötéves terv, tízéves villamosítási és öntözési terv útján. — A nehéz- és gépipar kifejlesztését, a magyar ;öld mélyében rejlő nyersanyagkincsek és anyagforrások feltárását, a magyar mezőgazdaság évszázados elmaradottságának megszüntetését a technika és tudorrfiny eredményeinek felhasználását a mezőgazdasági termelésben. A mezög zdaság gépesítését, elsősorban a mezőgazdasági gépállomások hálózatának kiépítésével, ilymódon a dolgozó parasztság felszabadítását a nehé^ testi munka igája alól. Az aszálypusztításainak megfékezésére az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, az ország erdősítését. A város és a falu között öröklö't iilönbségek fokozatos felszámolását, a falvak villamosításával, közlekedési viszonyainak megjavításával, kultúrális és egészségügyi intézményeinek továbbfejlesztésével, tanyaközpontok létesítésével. ’ A szövetkezeti gazdálkodás, különösen a termelő szövetkezetek támogatását és fejlesztését a mezőgazdaságban, mert csak a parasztgazdaságok szövetkezeti tömörülése teszi lehetővé a mezőgazdaság korszerűsítését, a dolgozó parasztság felemelkedését, a falu elmaradottságának felszámolását. A parasztság szövetkezeti tömörítését az önkéntesség elvének szigorú betartásával, meggyőzéssel, példaadással, a szövetkezeti mozgalom fokozatos fejlesztése mellett az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztság hatalmas állami támogatását és véde'met a kizsák- máuyolókkal szemben.-wv A munkán alapuló önálló kisJ l Ipar és kiskereskedelem nem- r zetgazdaságilag hasznos — szerepének elismerését és megbecsülés , szabad működésük biztosítását. A néphez hű, az ország S gazdasági, kulturális fel- eipclkedését szolgáló értel' .....' miség számára méltó ^hely biz tosítását íi társadalomban, munkájának fokozott anyagi támogatását. A dolgozók életszínvonalának állandó és tervszerO emelkedését a termelő erők fejlődése és a munka növekvő termelékenysége szerint. A dolgozók egészségéről, üdüléséről való fokozott gondoskodást, a csa iádvédelem rendszerének kifejlesztését, fokozott harcot a népbetegségek leküzdésére, a dolgozók *i- kásviszonyaínak gyökeres megjavítását, a munkanélküliség teljes felszámolásit. Az aggkor! ellátás fokozatos kiterjesztését a dolgozó parasztságra, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése és az állam teherbiróképessége szerint. • A dolgozó nép kultúrszinvo- nalának, általános műveltségének és szakképzettségének emelését. Állami támogatást a munkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség gyermekei számára, hogy a közép- és felsőiskolákba egyre nagyobb arányba jussanak be. Uj népi értelmiség kinevelését, hogy kielégítsük az o> szág növekvő szükségletét képzett és a demokráciához hii szakemberekkel. A d-mokratikus és haladó kultúra: tudomány, irodalom, mii vészét felvirágoztatását, az alkotó és a népet szolgáló tudósok, írók és művészek messzemenő anyag' megsegítését. Harcot a kultúra min den területén a dolgozó nép mun káját és önbizalmát aláásó, az imp- rialista rothadás mérgét terjesztő, jelen nagy kéréseitől elforduló, nép életétől elzárkózó irányzatokká A társadalom és a természet fejic désének törvényeivel foglaikoz- igazi tudomány oktatását az állam iskoláiban, egyetemeinA vallásszabadság feltétté, biztosítását. Az egyházak kai kötött megegyezés pon tos megtárgyalását, ameny nyiben az egyházak is teljesítik ÖE)
