Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

IM» IAMBAt t bumxntou Nxpca - ----------------------------- * f­As új tervév feladatai Baranya megyében Ki Országos Tervhivatal mir megküldte valamennyi vármegye tervmegbizottjának a hároméves terv harmadik évének közületi be­ruházásaira vonatkozó jóváhagyá­sit. Minthogy pedig a közliletek eddig kivétel nélkül végrehajtották az első két évben tervbevett mun­kálataikat, joggal remélhetjük, hogy a harmadik évben Is teljesíteni fog­ják feladataikat. Nézzük, milyen eredményeket tudunk felmutatni közületi vonalon, és milyen fel­adatok várnak ránk az 1950-ben Kezdődő ötéves terv során? A hároméves terv beruházásai három tényezőből állanak: az állam, a közületek és a magánosok beru­házásaiból. Természetes, ezek közü’ legnagyobb jelentőségűek az állam által végzett .beruházások. Gondol­junk dj gyárak, utak. vasutak, stb építésére- Olyan feladatok ezek, amelyeket a közületek a maguk aránylag szűkre szabott anyag* keretükkel nenris lennének képesek megoldani. Igen nagy Jelentősége van a magánosok beruházásainak. A há roméves terv megindulásakor, 1947 nyarán és őszén a reakció azzal igyekezett megakadályozni a terv sikerét, hogy elhíresztelte a falvak —■ akkor mégl — kevésbé felvilá­gosult lakossága körében: Ne ve­gyetek állatokat, gazdasági gépeket, úgyis háború lesz, minden elpusz­tul! Hasonló, Igen sokfelé terjesz- teA és „kedvelt” rémhír volt: nem | keü. vásárolni semmit, mert min­dent el fognak venni, csajkarend­szer jön, stbt A dolgozó parasztság többsége azonban elutasította magától a reak­ció hírverését,, megkezdte az újjá­építést a ss/át vonalán, megindítot­ta a magánberuházásokat. Az első tervévben Baranya vármegye dől, gozó parasztjai 2,530.000 forint ér­tékben vásároltak szarvasmarhákat és lovakat, 680.000 forintért kisebb mezőgazdasági gépeket, 230 000 fo­rinttal segítették a községek villa­mosítását, 2,130.000 forint értékben javították meg sérült vagv roska- dorfriíkóhízalkat és melléképüle­teikét: Az eéVéb kisebb tételekkel együtt az első tervévben 6.190 r forint, a másódfk ■*- öt hónapos —- tervévben 4,644.000 forint, a har­madik tervévben pedig előrelátha ♦ó«n 7 millió forint, összesen tehát keretien 17 és fél millió forint érté­kű beruházást teljesített, 'Illetve fog teljesíteni a falusi magángazda­ság. A dolgozó parasztságnak * népi demokrácia szilárdsága és tar­tóssága Iránt érzett bizalmát jelen- tik-yezek a számok! A közületi beruházások közül csak « vármegye községeinek vég­zett munkáját vizsgáljuk. Minthogv a közületi beruházások anyagi fe­dezetét a községeknek a költség- vetésükben kell biztosítani, termé­szetes. hogv feladataik, terveik csak o'vanok lehetnek, amelyek a köz ség egész dolgozó lakossága érce­kében állanak. A Diriok községi szervezeteinél, a Nemzeti Bizottsá­gokban, a képviselő testületekben alaposan megvitatják, melyek Is azok a feladatok, amelyeket legelöb kellene vé«zreba «tani. melyek azox * célok, «metveknek megvalósítása a legsürgősebb? A járdát kellene megjavítani? Vagy a kultúrtermet tatarozni? Esetleg jégvermet, vagy sportpályát építeni? A földekre ve­zető dulöutakat, a rajtuk lévő hi­dakat megjavítani? Tűzoltó felsze­relést beszerezni, vagy a község­házát rendbehozni? Napközi otthont létesíteni? Száz és száz feladat, nem könnyű a döntés, sem a községnek, sem a felülvizsgáló hatóságnak. De bármennyi Is a feladat, egyben va­lamennyi megegyezik: cél a falusi dolgozók élitének könnyítései Büszkén mondhatjuk, ebből a szempontból Baranya községei jó munkát végezteki A hároméves terv alatt — hozzászámítva a most folyamatban lévő, már jóváhagyót* harmadik évi részlettervet is • — * községek 2,366.000 forintot fordí­tottak apaillátbeszerzésre, 230.000 forintot orvoslakások és rendc tatarozására, 474.000 forintot -köz­ségházak és jegyzői lakások rend­behozatalára, 310.000 forintot köz ségl hidak kijavítására, 220.000 fo rlntot községi közkutak építésére és megjavítására, 119 000 forintot vásárterek rendbehozatatára. A vármegye községei a három­éves terv alatt összesen 7,685.000 forintot használtak fel közületi be­ruházásokra! Ezzel azonban még nem ért vé­get a munka, mert már most meg kell kezdeni az ötéves terv előkészí­tését. Az eddig! közületi beruházásokai nagymértékben befolyásolta a köz­ség vagyoni helyzete. Gazdagabb község több beruházást tudott tel Jesfteni. mint a szegényebb. Ez a körülmény pedig arra vezetett, hogv a gazdag — kiuákok által lakott — község könnyebben tudott járdái közkutaf. egészségh'ázat. stb. épí­teni, villanyt, távbeszélőt bevezet­ni, mint a szegényebb község. A népi demokrácia azonban nem a kulákokat, hanem a dolgozókat ti mo gat ja, ezért az eddigi költség vetési rendszert megváltoztatva, nemzeti költségvetést kell készíte­ni, amelynél mód lesz arra, hop- a gazdag község 'nagyobb, esetleg felesleges bevételé olyan község dolgozó) érdekében használtassák fel, amelyik egyébként nem lenne képes terveit — anyagiak hiá” ban — megvalósítani­Ma még korai pontos, számszerű adatokról beszélni, de már most Is megállapítható, hogy a vármegy» községei az Qté.ves terv folyamán előretáthalóan 23—25 millió forin­tot fognak közületi beruházáaokr, fordítani. Ez tehát az az összeg, amellyel a községek az állami és magánberuházásokon kívül, salát erejükből hozzájárulnak a szociális inus építéséhez, a dolgozó paraszt ság életének jobbá és szebbé té­teléhez. Minden terv annvlt ér. amennyi* megvalósítanak belőle. A munkás ság és a dolgozó parasztság össze­fogás« a falun « szocializmus épfté sének a megkezdése, a Magyar Dolgozók Párt Iának vezetésével a legfőbb biztosíték arra, hogy tér veink nem maradnak papfron és azokat a dolgozó parasztság ja vári valóra Is Váltjuk­DR. KUSSINSZKY KORNÉL A távolsági telefonbeszélgetések száma jeiemősen túlhaladta a békebeli1 A távbeszélő forgalmunk 1945 elején szinte semmivé zsugorodott 6s‘ze. Az újiáépf'és hatalmas mun kájámak eredményeként a magya- posta a távbeszé!öhálóza(ot nemcsak helyreállítóit«, hanem a műszaki berendezést is korszerűvé te'le. A technika mai fejlettsége mellett ugyanazon vezetéken egyidőben több beszélgetés Is lebonyolítható Ez a többszöri kihasználás jelentős mértékben növeli távvezeték háló­zatunkat és ezt « lehetőséget ■ magyar posta teljesen ki ie hasz­nálta. Az első tervév végéig köze1 4000 km telefonvonalon alkalmaztak olyan berendezést, amely egy veae- • ékpáron 3—4 beszélgetést továb­bíthat- A tévbeszélőhilélet fejkel­tésének eredménye, távbeszélőforgalmunk már mint­egy húsz százalékkal haladja meg a békebelit. Nemrég vezették be az úgyneve- ze‘t gyorsforgalmi távbeszélő szol gála tot. — A BIZALOM CAZOASACI SZÓ. VETKEZETET mélyBÓfrea gyász érte P á y József kererffedé. a etóvethezet ülnöke folyó hó 8-áa elhalálozott. S3 halálozása alkalmával xne*? kell etmlé kérnünk arról as önzeten és fáxadha tatján munMaságánól. mellyel a maga körében tevékenykedett, hogy a sza-k- (Bervezetekkel karöltve a felszabadulá;? utáni években Péos te környéke «ok. sók «sor dolgozójának ruházati cikkek- tat való «Bétáéit artvatkezeti hitei útr fAn l«b—an biztosítani. elhatározásuk az volt, hogy meg- jaDÍtiák a kissé laza normát: 3 csilléről felemelik 3.2 csillére. Ez lenne a kezdet. < ......... — N em akarunk laza normával dolgozniI — mondták Nekiláttak és a kis kocsik, sú lyos, fekete tartalmukkal,'« csi­korogva forgó kerekeken kezd­tek gyorsabban gurulni. Eltelt egy nap és emelkedétt'-OP termelés. Ez büszke érzéssel is' eltölti a bányászt. Néró engednek most már egy lépést sem hátrálni és napról-nupra emelik a teljesít­ményt. Ma már naponta, fejen­ént négy csille szenet szállítanak ■s így 25 százalékkal 'tel jetiiéit ék ‘úl a nórmát, ■ . A brigádnak — alig született — már is tekintélye van. Büsz­kén jönnek fel tagjai mindén nap az aknából/ és az is jóleső érzés, hogy a többterfnelés több kérésé- ‘et biztosít Tegnap még 28.40 fo­rinton álltak, ma már 31.KO' fö­dni jut egy műszakra. A brigád vezetője 'Rész János. Ha messziről nézed, csak azt ál­lapítod meg: alacsony ember, egy bányász a sok közül. De ez a zö­mök férfi olyan keménykötésil munkás, akiben hallatlan munká­sság oan és csak ügy sistereg ’a dolog körülötte. — Nénícsak az a fontos — mondja — hogy többet, hanem, hogy tisztábban is termeljünk! O oezeti a rohamokat, hogy napról-napra jobb legyen a tel- •esítmény, t olcsóbb is. A brigád ’ami megtelték azt. amivel utat mutattak a többi bányásznak. Fel- •áltoa ott maradnak a munkahe- ’yen és a félműszakban elvégzik a mellékmunkákat is. Ezzel a ermelésj időt napi három órával megnövelték, hiszen minden reg­gel jóval előbb kezdhetik fejteni a szenet, mini eddig. Elmegyünk a Sudár István-bri- gád munkahelyén odaépített Szent lstvén-akna. A második mélyszint nyugati, Hí. kereszt- oigatában, a 35 fejtésben dolgo­zik a január elsején alakult bri­gád. Sudár István mecsekszubol esi bányászról nevezték el, a munkásmozgalom mártír járói. Ezek a mecsekszabolcsi bányá­szok megértették a szocialista munkaverseny fontosságát. A bá­nyában a dolgozók azért is fi­gyelik az új brigád működését', mert tagjainak többsége párton- kívüliekből áll. ■ > . , A keskeny vágányon, a gyér fényben egész nap 1 jönnek és mennek g csillék. A Sudár lat­oén brigád megalkulótakor, első szekrények melleit, Ez is az 6 újításuk. A szekrényekbe válo­gatják a szén közé betömődött palát. Tiszta, ragyogó szenet kül­denek fel ezzel, de a seleitlel be­ágyazzák az öreg munkahelyei is. Még valamiben úgy gondolkod­nak, mintha a brigád minden tag­ja már mérnök is lenne. Rájöt­tek arra. hogy pontos méretű 'fűk felhasználásival is szolgálhatják a takarékosságot. Két óra... Csend pihen a bri­gád munkahelyén, várnak a ré- selő-gépelc, hogy a kővetkező műszakban új erővel induljon meg a munka. A villanylámpák fényében ezer színt játszik a szén, amelynek majd nekiesnek a fürge bányászkezek.., Mire csillékbe kerül és feljut az akná­ból, arannyá válik; ezé fűtik a szocialista építés műhelyeiben, kazánjaiban. Ahogy megyünk az akna felé, a távolból, mint apró világító bo- árk&k viliódznak a dóiulinot armad munkásainak lámpásai, — Jó szerencséi1 — hangzik visszhangként a bán yászköszön­tés, a szűk folyosón, ahogy liba­sorban, sietve törtetnek a munka­hely felé. Kémény és magabiztosan cserig a »tó az új brigád tagjainak ajkán. Méltók akarnak lenni Su­dár Istvánhoz, akit a német-fa­siszta pribékek elhurcoltak és aki életét, a. munkásosztály felszaba­dulása ügyének szentelte. Amit ő nem tudott megérni, beteljesí­tik - most harcának hűséges to- oábbfolytatói. Vadon 'Antal. Uj közigazgatási térkép Magyarországról A hároméves terv síkefr« végre­hajtásából e Magyar Földrajzi Inté­zet dolgozd is kiveszik. részüket, Az elkészült térképek mellett fo- tyama'ban van Magyarország rég hiányzó új közigazgatási térképének kiadása is. óriási értéke lesz ennek a térképnek, hogy az ország legki­sebb ■ területét, továbbá a teijes út és vasúthálózatot és az összes köz- igazgatáei határokat is fel tűnteti. Az új térképen külön melléktérkép- anyag mutatja majd be az egyes közágazga'áai szervek területi elhe­lyezkedését, illetve azok beosztását 4 baranyai n'sHretks»se*éb mee[**abaáúlnak Macca Hátatoké z'vetcn látja Om ap minden óráidban. Elsőrend' ópfcávó. s**ndvic?s«lt diéták« tortái aprósüteményék Komplett reggeli tCosrath Latos-ét 22. m.n a kisparasztság ellenségeitől Az elmúlt év a szövetkezeti moz­galomban is a fordulat éve volt. — Megkezdődét' ugyanis * szövetke­zetek átszervezésé,-demokratizálása, amelynek cétja, hogy megtisztítsa a szövetkezetét a beiurakcdo t nagy­birtokos érdekeket szolgáló,' műid szentysta és WAkreákdó ügyDö- keltől. December 29-én vizsgálták felül Ciaré község földművesszövetkeze- tét. Mind a község lakóit, mind pe­dig a szövetkezeti vezetést Kalocsa Ferenc malomtulajdonos és Sztl- pinovics István állatkereskedő tartották eddig kézben. A gyűlés, «mely a hatalmae érdek­lődés következtében népgyűlés jel­leget öltött, a két kizsákmányoló kizárá-á- hatalma« lelkesedéssel fo­gadta A falu« tőkésektől megsza­badult tagság még a gyűlés folya­mán követelte Szipánovlcs István­nak a DÉFOSz-ból való kizárásét is A megtkz'ult szövetkezet most már komoly munkába kezdett. Ahol ki akarták zárni a nőket Viásárosdombón Bőbe* plébános és Babód) János, Barankovicspárfi képviselő, igazgatsági tagok za­varták és akadályozták a szövet­Meg látszott ez « szövetkezet ed­digi életén ie A klerikális és baran- kovicsreakció összefogott, hogy mundenáron megakadályozza az egészséges szövetkezei élet ésszel lem kialakulását. Azt hirdették, hogy a nőknek nincs helyűk a szövetkezetben. mer- akkor ,.erkölcsös munka nem alakulhat ki” Babódi képviselő Ú* én Bőbei p'ébános úr erkő’cstelen- nek tartja a nőknek a közösségi életbe való bekapcsolódó át, de az* nem találják erkölcsféfennek, högv' ti szövetkezedet, mint igazgatóság’ tagok 1 a maguk, egyéni érdekeinek a szol utálatába állítsák, zslrosodja­, nah, gyarapodjanak a dolgozó kis­párnáét tagok kárára. A megvéüiasztott új vezetőség mos- már a dolgozó közép és kispárnái­tok leg Jobbjaiból került Id. Munká­juk nyomán rövidesen Váaárosdóm- bóe k egészséges szövetkezeti élet alakul majd kJ. fiözépparaszfok az új vezetőségben Fazekasbodán i* a múlt hónap 29-éa vizsgálták felül a ‘azövetke- zeteL A tagság szűnni nem akaró lelkesedése közben hirdették ki, hogy - : Mátéfy István és Istvánná, vala­mint Alab János kulákokat ki­zárják « tagságból. A három oda nem való elemtől megtisztult szövetkezeti tagság ez­után az új igazgatóságot válasz­totta meg. Kovács Ferencet, tíal Norbertét, Kern Bálintot, Petor Jánost és Vincze Jánost igazgató- sági tagokká, Ábrahám Jánost Gál Zoltánt és Pesti Istvánt felügyelfi- bi70ttsági tagokká, Fazekas Istvánt pénztárossá és Kovács Mihálynét választmányi taggá választották. Valamennyien dolgozó kla- és középparasztok, akik ezekután már Önző érdekek helyett csak a szövetkezetét tart­ják szemük előtt. A felülvizsgálatok eredményeit minden helyen hatalmas lelkese­déssel fogadta a tagság. A demo­kratizálás komoly eredményeket mutat fel: kizárják a szövetkezetbe befurakodott kizsákmányoló és kli Iák elemeket, megszüntetik azt a veszélyt, amely eddig a szövetke retek- dolgozó parasztjai érvénye sütésükben és szabad fejlődésük ben fenyegette — Szántó Jolán .10 éves rácvá­rosi, kislány a padlásra ment, lecsú­szott a .lépcsőről és lezuhant- Egy kláftó szög 20 cen‘i hosszúságban feihiasitotta combját. A gyermek se­bészetre szállították.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom