Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-07 / 5. szám

194» JANUAB V DUNÁMTÓL! NAPtO Reggel „rapport” a vülamoeerő- miiben, utána a szénelőkészítőben, bejárás mind a két helyen, problé­mák felmerülése esetén eljárás, iro­dai munka, tervezés, számítás, eta- fiszfiikia, az előző napi munka kiér­tékelése, a napi eredmény kiszá­mítása, eljárás az igazgatóságon. Ez körülbelül Szontegh Ferenc clv- társnak, a péosujhegyi cenitrálé miiszaki vezetőjének a napi prog­ramja. Ez még így felsorolva Is sok, de hogy ezek közűi mit jelen, például a „bejárás”, azt csak a pécsujbegyl munkások tudnák el­mondani, akik között minden reg­gel megjelenik Szontagh elvtárs és neki beszámolnak a felvetődött kér­désekről, a termeléssel kapcsodat©» panaszokat, kérdéseket adnak elő és akik igazolhatják, hogy mindezt nem hiába teszik, Szontagh eivtárs lelkiismeretesen elinltéz mindent. i— mondja Szon- tagh elvtárs — - lehet, hogy az amikor bennünket Nehéz munka? volt valamik or műszaki értelmiséget e DGT akkori félig német vezetői arra kénysze­rítőitek1, hogy a munkássággal »zeniben a tőkés érdekeket képvi­seljük. Ma a munka nem kevesebb, sőt .talán több, de jóval könnyebb, mert nem kdl megtagadni ember' és dolgozói mi voltunkat. Mindennap érzem, de szavakkal leírni alígh» tudnám azt a hangulatot, ami most munkások és műszakiak között uralkodik. A munkatársi viszonyon túlmenőén nevezhetném ezt baráti jóviszonynak, de legjobb kifejezés a kölcsönös előtár« szellem lenne 0számén átütöm, hogy csak a fű- szabadulás után ismertem meg * munkásokat a maguk mivoltában és azt hi&zem ők is csak most is­mertek meg engem olyannak, ami­lyennek születtem. így, ilyen lég­körben lehet dolgozni, lehet ered­ményeket elérni és ha mimdenüt* ilyen megértés van munkások és műszakiak között, akkor aa* hiszem, nem • állunk túlságosan messze a szocialista szellemű termeléstől. Mindezt nemcsak Szontagh elv- társ gondolja, hanem ugyanez a vé­leménye minden pécsujhegyi mun­kának ée ezt bizonyítják az ered­mények is, amelyeket a pécsuihe- gvi vii'aniosmű ée szénelőkészítő 8 viisováram gazdaságos előállításá­ban a szén minőségének ja vitá­sában ért cl. <1 Z$'ifnav-niár,p a múlt évben rendelt a mát- ■----------------- ----- ravidéki erő­mű nagyméretű I6Q kilogram súlyú szigetelőket. Franciaors,-ágban ;íz évto kísérleteztek ilyen szigetelők előállításával, a Zsotnay gyár dol­gozói egy év alatt kifogástalan mi­nő égben átütöttek elő és a kért egy darab helyett tizet szállítottak — Ebben a hatalmas eredményben nagy része volt SzaJókt Bélának, a Zsoínay gyár műszaki veze©jenek. — ,,Ezt az eredményt csak úgy érhettük el — mondja —, hogy a munkásokkal minden nap megbe­széltük, hogyan lehetne-jobban elké­szíteni a kiérett darabot, hol kö­vettünk el -hiba1 és hogyan lehetne ezt kijavítani. A korongok mellett és a kemencéknél dolgozó elvtár­s.akban szakmai téren kitűnő munka­társakat t«láh:m. Sokszor olyan körülményekre hívták fel a figyel­memet, amiket én észre sem vet­tem volna. A nagy muftka mellei* azonban hibát i- köve bem _ et. A szakmai együttműködés teljes volt de émaradtam a mqnikásosztálv ideológiájának megismerésében. A Párt, azzal, hogy tagjelöltté minő­sített, alkalmat adott ennek a hi­ánynak kiküszöbölő őre is és remé­lem, hogy ezen a nagyjelentőségű poszton most már eszmei együtt­működésben is a munkásokká}, még komolyabb eredményeket tudunk el­érni”. I n vegyészmérnöke dr. *’ ÖO.g.ar Kérésé István Gerő ■------———— Ernő elvtársat tart­ja példaképnek és minden műszaki szakember példaképének is. — Nekünk Gerő eivtárs példája után keS hatódnunk — fejti ki vé­leményét — & eg*' kommunistának ez nem js lehet nehéz. Sem a fizi­kai, sem a műszaki dolgozók mun­kája nem lehetséges külön-külön. A mi szakmánkban különösen érvé­nyes a több szem többet lát elve. Hogy konkrét pádét mondjak; a sokféle új cserzőanyag sikeres al- kalniiazása lehetetlen a kísérleti és üzemi munka eredményeinek egybe­vetése nélkül. Ez a fizikai és szel­lemi dolgozóik tökéletes összedol­gozását fel tételezi, a hivatalos érint­kezésen túlmenően is. Igen helyes irányzatot tapasztalok, azt, hogy a közös nőink a folyamán kialakul az a szellem, amely szerint a haladó góndolkozású műszaki értelmiség vetkező tervperiódusokban ez ex arány még lényegesen növekedni fog. A nehézipar fejlesztéséhez azonban nem elegendők a beruhá­zások, szükséges az is, hogy meg­felelő mennyiségű nyersanyaggal tudjuk ellátni azt. Diákszövetségi vez — És nem sajnáljátok a kará­csonyi vakációt? A fiuk nevetnek ás a _ kérdés­re csillog a szemük. Barkóé zi Pá’. nyurga barna gyerek, elkomoJyod. V« mondja: — Általános vélemény, hogy amíg tanulni lehet, nem sajnámk semmi fáradtságot. A MINSz pécsi iskolájában va- gyűrik. Huszonnyolc diák tanul itt, diákszövetségi vezetőknek készül­nek. Az ország különböző vidékei- rő' jöttek, Mohács, Szenflőrihc, Györvk, Budapest, Kanos vár és még jónéíhány város különböző iskolá­jából. Élharcosai lesznek a népi de­mokráciának, a diákok között. Megkérdezzük Skorka Mihály is­kolavezetőt, mit tamuluaik a diákok a három fjét alatt, mig az iskola tart? Büszkén mutatja a meglehetősen nagv anyagot. A társadalmi formák fejlődé'étől a magyar irodalom iga­zi arcán és a természettudományos gondolkodáson keresztül mindenné1 foglalkoznak, amit egy jé Ifjúsági vezetőnek tudnia kell. Reggel 7 órakor kezdődik a nap és es*e 10 óráig komoly munka folyik. Azért ttokét képeznek Pécsett jut idő szórakozásra is,* néhány napja a ,,Talpalatnyi föld” című új, haladószeHemíí filmet nézték meg. Körülvesznek a diákok. Látszik az arcokon, hogy szeretnének ők is közbeszólná. Az iskola Benjáminja egy kapó®' vári diák meg Is szólal: — Szeretném megköszönni a Ma­gyar Ifjúság Nemzeti Szövetségé­nek, hogy ide eljöttem —• mond­ja komolyan. Radies Anjal, szintén kaposvári fiú gyorsan közli, hogy 8 népi kol­légista, sok mindent tudott már ab­ból, amit most itt tanulnak, de érzi, hogy ideológiai térien még sokat ke'l fejlődnie. A fiuk öntudatosan válaszolnak a kérdésekre, szemükben látszik a harcos szellem. Beszélnek' a kultúr- munkáról, a jói megszervezett „ka­ja-szövetkezeiről”, életükről itt benn a faiak közö'.i.*3ajniáljáik. hogy egy­kettőre lejár ez a vakációjukban önként vállalt tanulmányi idő. De visszatérnek ki-ki 6aját iskolájába. Mennek, hogy seéta.fgyék a diák­társaik közé « harcos szelleme*, hogy a felnövő nemzedékké» segít­sék építeni a népi demokráciát. 1938-ban a havi vustermeíésünk Maga 25 ezer tonna volt, az acélé pedig 53.000 tonna. Az első tervév­ben minőikét értékes nyersanyag termelése emelkedett, a vasé 29.000 tonnára, az acélé pedig 59.000 ton­nára« Az emelkedés tehát az előbbi­nél 16 százalékos, az utóbbinál pe­A kollektív munka a magasabb termelékenység mozgató ereje Moszkvai jelentés szerint a szov­jet szakszervezet lapja a Trud liasz- szaibb cikkben méltatja a kollektív munka előnyeit. — A cikk kifejti mennyire elősegíti a szovjet dol­gozók kölcsönös öszesegi tétié a munka termelékenységének fokozá­sát. Az együttműködés és a köl­csönös szocialista segítség eive fő­leg abban nyilvánul meg, hogy e a«íahanov»sfák, akik magas terme­lékenységet értek el a munkában, munkamódszerüket és tapasztar lataikat közkinccsé teszik. A sztahanovistáik munkamódszerei és a kölcsönös szocialista segibség formái állandóan tökéletesednek. — Széle® körben elterjedtek a sztaha­novista iskolák is, amelyekben is­mertetik az új munkamódszereket. A mérnököknek és műszaki dolgo­zóknak nagy szerepük van a szta­hanovista tapasztalatok terjesztésé­ben és a kollektív munka szervezé­sében. Hasonlóképpen a Szovjetunió tudósai Is jelentős mértékben hoz­zájárulnak a termelékenység növe­léséhez ezáltal, bogy segítenek a gyárak és üzemek dolgozóinak a tudomány és technika vívmányai­nak elsajátításában és terjesztik a versenyben élenjáró dolgozók ta­pasztalatait. Helyes irányba a mohácsi dolgozó parasztok szövetkezete A mohácsi főldmflvesszövetkezet Szabadság-úti hatalmas épületének nemcsak két irodahelyisége, ha­nem udvara i* igen forgalmas ezekben a napokban is. A két utcára néző, volt malomépülctet a nyár folyamán kellett bérbe venni, ami kor megindult a gabonafelvásár­lás. De ez az épület magában nem bizonyult elegendőnek, ezen kivül még három másik bérletük is van. Az irodába a legkülönbözőbb ügyekben jönnek nemcsak a mo­hácsi, hanem a környékbeli dol­gozó parasztok is. Vgyes-bajos dolgaikban mindig pontos, gyors és szives eligazítást kapnak. Az udvaron álló szekerek gabonát hoznak, esetleg napraforgót, vagy zsírt, mert a mohácsi főldmíves- szövetkexet nemcsak városi, hanem járási zslrgvüjtéssel is foglalkozik. Gabonagyüjtés terén a legszebb eredményt érte el, eddig 280 vá­gón különböző terményt gyűjtött össze, a gyapjucsare során pedig 120 mázsát vettek át és cseréltek be fonalra. Az ősz folyamán ki- ádtak a gazdáknak 300 mázsa cserevetömagot és 350^ mázsa mű­trágyát Emelkedik a laplétszám, nő a forgalom Varga János ügyvezetővel beszél­getünk a szövetkezet eddig megtett útjáról, a fejlődési lehetőségekről és arról, hogy a hatalmas üzleti forgalom, amit a mohácsi szövet­kezet lebonyolít, nem sodorja-e a kapitalizálódói útjára őket. A múlt év május végén alakul­tak meg 42 taggal, azóta is csak hetvenre emelkedett a tagok szá­ma. Mohács igen nehéz város, erősen dolgozik a reakció. — Sokan jönnének hozzánk tag­nak olyanok, akikből nem ké­rünk, mert inkább legyünk keve­sen, de vigyázzunk, nehogy úgy járjunk, mint a Gazdaszövetkezet — mondja Varga Mihály. — Az tény — folytatja —, hogy nagy üzleti tevékenységet fejtünk ki, mert a gabona, zsír és gyapjú gyűjtésén kívül foglalkozunk a hatósági liszt elosztásával is. Félmalmuk is van, 30 darabból álló sertés törzstenyészelük, 200 darabból álló juhászatuk, most legutóbb pedig 30 darab ökör hiz­lalására vállalkoztak, szigeti tag­jaik részére darálót állítottak fel. Jól tudják azonban, hogy a szö­vetkezeinek elsősorban termeléssel kellene foglalkoznia, de erre csak a tagosítás ngujtana lehetőséget. A beszclgeléshe többen is bekap­csolódnak és elmondják, hogy 12 mohácsi szövetkezeti tag szép tervet dolgozott ki közös gazdál­kodásra, földjeik azonban olyan kis parcellákban vannak, hogy azon közös művelés nem valósít­ható meg. Arra gondolnak, a tago­sítás segíthetne rajtuk, mint ahogy • a régi tagosítás segített a mostani nagygazdákon, a Varga Pálokon és Mudlicz Józsefeken. — A közeljövőben végzünk a könyveléssel — veszi át a szót az eljiök — és akkor tiszta ké­pet kapunk működésünk eredmé­nyeiről. A haszon egy részét, amennyit a szövetkezeti törvény engedélyez, visszatérítenék valamilyen formá­ban a tagoknak, a többit pedig hasznos beruházásokra fordítják. Közben megtartják a közgyűlést és ezzel lezárul szövetkezetük életé­nek egy szakasza. Utána megálla­pítják a további működés irá­nyát, amely csakis a helyes szö­vetkezeti irány lehet, a dolgozó kisparasztok és földmunkások szö­vetkezése, amelynek során a ter­melésnek, a földművelésnek is a szövetkezés, táblás gazdálkodás útján adnak új irányt, hogy ezzel biztosítsák a tagok felemelkedést lehetőségét. Mohácson most áll felszámolás alatt a nagygazdák szövetkezete, amelynek azért kell eltűnnie, mert kizárólag csak a zsírosparasztok érdekeit szolgálta, tisztán üzleti tevékenységet fejtett ki, a cél a minél nagyobb részvényjutalék volt a dolgozó parasztság rovására. Az ilyen álszövetkezeteknek el kell tünniök megyeszerte, mert csak a dolgozó parasztság szövetkezése biztosítja a kizsákmányoló elemek visszaszorítását és a korszerű mezőgazdaság megvalósítását. Uj gyógyszereket gyárt vegyiiparunk A hermadilí fervév folyamán a vegyiparban pok olyan nyersanyag és késztermék gyártását kezdik meg, amelyeket most még drága valutáért Hozunk be külföldről. Kü­lönösen sok, Magyarországon eddig még nem gyártott új anyag gyár­tása indul meg a gyógyszeriparban. Megkeadilt a symphatol, a pyremi- dón. az aníipirin és küäönbözö al­tatók gyártását. A magyar vegyir ipar ebben az évben már gyártja a gumiiparban nélkülözhetetlen,. vul- kamizálást gyorsító anyagot, külön-' bőző fényképészeti vegyszereket. — Megkezdik az Indanthren fes1 ékek gyártását. A harmadik tervévben 8 millió forintot irányoztak elő új anödmasszaigyár felépítésére. Gyermekrablá« a Keleti-pályaudvaron Szerdán este Gényi Józsefné 19 éves tápiógyörgyei lakost, aki kis­gyermekét tartotta karján, a Ke­leti-pályaudvaron megszólította egy idősebb nő. Dicsérte a kisgyerme­ket, majd a karjára vette és egy óvatlan pillanalban a gyermekkel együtt eltűnt. Egy órával később a józsefvárosi pályaudvar közelé­ben a munkások meztelen gyer­meket találtak, aki Gényiné gyer­meke volt. A nyomozóknak sike­rült elfogni a gyermckrabló asz- szonyt, Heil Bélánő 54 éves rákos­keresztúri lakost. Heilné a rend­őrségen bevallotta, azért rabolta el a kisgyermeket, mert meg akarta szerezni takaróját és ruháját. A gyermekrabló asszonyt őrizetbe vették. felszereléssel lássák d, a fogyasztási iparágaik pedig a közszükségteti cik­keket termetűi ka. Az egész magyar ipar, sőt mond­hatjuk az egész magyar tervgaz­dálkodás alapja tehát a nehézipar fejlesztése. Az első tervévben az összes ipari beruházások 79 száza­lékát fordítottuk erre a célra, a kö­Növekedik vas és acéltermelésünk iparunkat két reszre oszthatjuk: i termelőeszközöket gyártó ipar- igakra és a fogyasztást cikkeket zyártó iparágakra. A termelő esz­közöket gyártó iparágak feladata, K>gy magát az ipart, közlekedést, is a mezőgazdaságot megfelelő gépi A Uúíadás^zdie-Mii méúdmiMfy ÖSSZEFORTA MUNKÁSOKKAL szerves része az egyedül köveik z^tes forradalmi osztálynak', a mu kásoszitálynaik. Nemcsak a saját h. fáskor óm ben, hanem a tenrneb minder területén szeretném lát ennek a szvitemnek minél szétaseb' körű kibontakozását. * A műszaki értelmiségre háti más feladatok várnak a te.rvqa dálkodásban. Ezeket a feladatok nem végezheti el másképp, esi úgy, ha megtalálja helyét a mu kásosztály mellett. Ezek a nyila kozatok azt mulatják, hogy m szaki értelmiségünk nagyobb haladóbb része már összeforrt DIAKOK KOZOTT, akik a vakációban is tahidnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom