Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-20 / 16. szám

tmumtn BOHÄNTOll ItIPCö 3 niiTirrirTT FOLYIK A TISZTOGA TÁS Ä mílszafei értelmiség új útja a baranyai szövetkezetekben Dolgozó asszonyok, kis- és középparasztok kerülnek a vezetőségbe a kulákok és leoiiézlett „nagyságos urak“ helyébe Baranya kö/ségefteo map-mp Uíáo tartják a íöldirnüveaszöveike- té.ek kőzgyflSéseiket. Eteknek * kötgyírlésekiniek célja az, hogy a Sftfürakodötit teírosp&rasztoka', a VitsákmAnyoló kulákakat. a nép tföKégeit eltávolítsák a népi de­mokrácia azövefkezeteibőJ, ane- jyekook cÄ'j» a dolgozó parasztság tegmesszebbmemő támogatása. A dogozó parasztság Igen sok he­lyet! ezeket, a gyűléseken ébred ísdztára, hogy a hatalom az 6 ke­iében van, nem kell többé félnie a fajivak „nagyságos uraMól” é* ®fadeaütt aagy lelkesedéssel veszi át e szövetkezesek vezetését. igy történ! ez Lothárdoo is, ahol ii Hangya ve­zetése (eájVec ku­lik kézéi! volt. A főtöművesszö- vetkezetekbe való beolvadásról a Vezetőség természetesen hallani •em akart és a közgyűlés napirend­jére csak az utotsó piHa-nathan volt hajtandó felvonni a fúzió kér­dését. Ekkor is abban reményke­dett, hogy csatlósaik és bérenceik majd megzavarják a döni'5 gyű- Üst. Nem így történt- A dolgozó Parasztság egyhangúan kimondot a » Hangya beolvadó át, a-z új ve­zetőséget, melybe három dolgozó r eszasszonyt is beválasztottak egyhangú határozattal távolítot­ták el vigh István volt Hangya Igaz gat ósági linókat, aki igyeke­zett mindig háttérbe szorítani * ’regényeket, akiket főleg az olceó jextilakciókná] mindig kisemmizett, kizírtak még Csehi János és Vigh András demokrácfeellenes kuláko- felt. A közgyűlés, végén a részt­vevők a Hangya táblát azonnal e!: tívóiitot.ák. hogy — mint mond­ják — reakció kísértő emlékei­éi is megszabadítsák fl. községet". Nagy érdeklődés meg a &zo­. ■ --— vetkezeti közgyűlés- a Mohácssrigeten lévő Ujick-BailiáasszáiSáson is. Itt az volt eddig a helyzet, hogy a-z asz- Wonyokat nem engedték szóhoz Jutni a szövetkezetben. A férfiak és aí asszonyok közöt- olyan nagy veit a különállás, hogy ha egy ház- <»fl férfiak jöttek össze, zz asszo­nyok más házba mentek át. A ku­kkok megfizetett ügynökei hiába akarták megzavarni a gyíT.és'., &• dolgozó parasztok eltávolították Őket és három asszonyt választot­ok hé e Vezetőségbe- Szederkény- Wm 200 dolgozó paraszt, köztük nő jelent meg a közgyűlésen. '*> nagy számban vonultak fed a kulik befolyás alatt álló szövetké­nt tagok is, akik éles ellenagi-á- c’óí folytattak a gyűlés előtt. En­rJk ellenére sikerült a közgyílé', wt,mikora kizárásokra került sor, ? Megjelenek maguk követelték í* helyeselték Hargitai József és ruredi Józ'ef ma lom bérlő szővef- tagok kizárását, akik úgy n’tg gaz da god'ak a fel-szabadulás n-i. hogy 100—100 sertést hizlal­ok és luxusautót vásároltak a dol- Péró parasztok bőrén. Ugyancsav Wyetelfék Vojesek Márton 90 ho.dte kulák eltávolítását is. A lanuári közgyűlés nz-gy hatásai -f,2 a szederkénvi földművesszö- v«fkezet ovábbi fejlődésére, mert 1 dolgozó parasztság látta, hogy ®!.történik ebben a faluban «s, ;mit ök helyesnek látnak saját '«fnödésük és felemelkedésük ér- «kében. . vök az ócsárdi ÖTiSI h-ll3S3 közgyülésnek 1* T~" ahol a volt ura­J3™* cselédek, a földhöz juttatod 'oigozó parasztok mindeddig távol- ''■»ridtak a szövetkeze" tői és a f«. földesuralt és a bérlök igájá- > «Jí*h? ^nyomatáéban éltek. Ez toldmüvesezöveíkezeti közgyűlés Wz.a meg számokra a fdntMdr ®* Esését Nemcsak A mgok, bs­nem « többi dolgozó parasztok is igen nagy számban jelentek meg a gyűlésen, amely egyhangú hatá­rozattal zárta ki Jánosi Engel Mik­lós 70 holdas, gazdát, aki még most is „nagyságos ör”-nak szólii tatia magát-. Látható volt, most ébred­tek rá, hogv övék az ország, fel­ébredt bennük az osztályöntudat és mos'-, már érzik, hogy a szövetke­zet is az övék. Ma az egész falu arról beszél, bogy íme volt cseléd­ember » lehet a szövetkezet igaz­gat óság« tagja. Különös esemény történt az a-pá varaedi szövetkezeti közgyűlésen, amelyen tízforintosokat lobogta ív* felvonul ak a kulákok és azt han­goztatták, hogy ok 1« belépnek, ha kizárják az egyik igazgatósági ta­got, aki igen élesen viszi ez esz- tálvharcot A szövetkezet »gjaátót méltó választ kaptak a tolakodó kulákok. Kasvi-zarön a volt Han­gya üzleívezeőt az egész tagság közfelkiáltással azonnali hatályai eltávolította szövetkeze tel lenes ma gatar.ása miatt. Fogházra ítélték a Hitlert, Szálasit és Mindszentyt dicsőítő kulákífjakaí A népbíró jég Csemer-tanácsa szerdán tárgyalta az előzetes le­tartóztatásban lévő Torma Sándor éa két társa, bonyhádi kerista diá­kok demokratikus államrend elleni izgatás bűntettét. A kulákszárma- zásu Vízvári Károly, Torma Sán- dar és fiatalkorú unokaöccse, al­bérleti lakásukon irkalapokból röplapokat készítettek, azokon Hit­lert és Szálasit éltették és Mind­szentyt fővezérré kiáltották ki. A bíróság előtt a három vádlott elismerte bűnösségét és töredelmes vallomást tettek. A perbeszédek után a bíróság Torma Sándort Vizváry Károlyt és a fiatalkorút á vád szerint bűnösnek találta és ezért 8—8 hónapi fogházra ítélte •— Nyitrai Ferenc 41 éves gyönki volt m.ozitulajdonos a külföldön élő barátaihoz Írott leveleiben a demokratikus államrend és Intéz­ményei ellen izgatott. Ezért nem jogerősen 3 hónapi fogházra és évi politikai jogvesztésre Ítélték. Volksbund tagságáért 6 hónapi börtönt és 5 évi jogvesztést ka pott Róth József 44 éves, volt göd rei, most kaposvári iakós. Egerek és vadlibák garázdálkodnak a vetésekben Az eddigi enyhe időjárás követ­keztében Baranyában, különösen a Dráva vidékén elszapo»odtak a mé­zei egerek, amelyeknek tervszerű irtásához a gazdasági felügyelőség az állam segítségét kérte. Szerdán Pécsre érkezett Hollósy Mihály, a földművelésügyi minisz­tériumból, aki Paulay Gusztávval, a gazdasági felügyelőség vezetőjé­vel bejárta Szalánta és Nagyhar- sánv határát. A szemle eredménye­ként megállapították, hogy a leg­több vetésnek csak a teteje volt larágva, de ezek a vetések is sar- jadzásnak indultak. Viszont újabb területeket támadtak meg az ege­rek, így a beavatkozásra feltétlen szükség van, amire a kora tavasz folyamán kerül sor. Nemcsak egér, hanem újabban vadliba kár is jelentkezik a bars nyai községek határában. Szerdán a pellérdi és görcsönyi népi bízott ság kiküldöttei keresték fel a gaz dasági felügyelőségeket és bejeién tették, hogy tízezrével szálldosó vadlibák mintegy 1000 hold vetést támadtak meg, ennek következté­ben sürgősen szükség van a vad- libák elriasztására, vadászok ki­rendelésére. A küldöttség az enge­délyezés ügyében felkereste dr. Gyetvai János főispánt, aki az en­gedély ügyében a legmesszebb­menő támogatást Ígérte meg. A munka magasabb termelé­kenységé: megteremteni egyedül sem a fizikai munkások, sem a műszaki értelmiségiek nem tudják, csupán együttesen, közös összefo­f ássál Ha demokráciánk műszaki rtelmiségének szerepét ki akar­juk értékelni, ahoz ké: szempontot kell figyelembe vennünk: a műsza­ki értelmiség helyzete a termelés- ben és kapcsolata a munkásosz­tállyal, továbbá a műszaki értel­miség útja a népi demokráciában. A műszaki értelmiség szerepe a termelésben közismert, de ezek az ismeretek rendszerin: nem terjed- nek tovább annak a ténynek felü­lete« elismerésénél hogy a mű­szaki ér •«'mis ég szakképzettségé­nél fogva hivatott a gyártás ki- tervezésére és irányítására. Annak ellenére, hogy a műszaki értelmi­ség ezen feladatai megvannak a szocialista termelésben Is, meg kell állapítani, hogy itt már csu­pán ennyi nem elegendő, a felada- ok köre már kiszélesedett. A műszaki értelmiség vezető szerepének ma csak akkor tud megfelelni, ha szakképzettségéinek kihasználásával a radonalizA ások, az újítások bevezetésében i* ve­zetőszerepet tölt -be- TehA kimond­hatjuk, hogy nem jó szakember az a mérnök, aki bár rendelkez­zék magas elméleti tudással, mun­kájában a technika fejlesztése, ez újítások kihasználása iránt érzé­ketlen marad. Ez a feladat meghatározza műszaki értelmiség állandó, szük­séges kapcsolatát a munkásosztá y- lyal. Munkájuk közös és egymást nem né'külözhetik- A munka szin- v-onalának emelkedése, a technika fejlődése mind nagyobb szellemi tevékenységet jelent a fizikai dol­goz, knak is és egymásra utaltság mellett, a közös munka mellett ez az a tényező, amely mind közelebb hozta az űzetnek fizikai és szel­lemi dolgozóit egymáshoz. Ez az egymásra utaltság ÚJ sze'lemet vitt gyárainkba. A fizikai dolgozók szemében az üzemmérnök már nem a kapitalisták eszköze a fo­kozott kizsákmányolásra, hanem munkatárs a társadalmi termelés­ben. A műszaki értelmiség megválto­zott viszonya a termeléshez és a munksáosztályhoz népi demokrá­ciánkban is új helyet szab meg a számára, Népi demokráciánk ter­melése tervgazdálkodáson alap­szik. A jelenlegi hároméves ás tv ezt követő öt éve* terv gyáripa­runk hatalma* fejlődését Írja elő. Ennek megvalósítása első sorban megfelelő számú és képességű mű­szaki értelmiség biztosítását je­lenti. Számszerűen két adatot kell ennek szemléltetésére figyelembe vennünk. Magyarország ötéves tervének megvalósítása 300.000 új ipari munkás beállítását teszi szükségessé, ami a műszaki értel­miség számát 10.000-rel növeli- Ezzel hazánkban ismeretlen foga­lommá válik a Horthy-fasizmusból emlékezetes munkaerő-pocsék olás, melynek tényezői a mémők-taxi- soffőr és a mémök-villamoskalauz voltak. £s nem kapunk teljes ké­pet feladatainkról, ha ügyemen kívül hagyjuk azt, amit mezőgaz­daságunk gépesítése jelent, amely­nek megoldása nagyrészben a mű­szaki értelmiségre vár. Műszaki értelmiségünk helyzete a fentiekben vázoltak szerint nem­csak a munkájában, a 'termelés­ben változót' meg, de társadalmi oszt ályhelyze:ében is döntő válto­zás történi. A műszaki értelmiség nemcsak a gyárban, a termelés terén folyó küzdelemben harcos társa a munkáeosz'álynak, hanem az osztályharcban, a reakció ma­radványai elleni küzdelemben is. Ezért a haladó műszaki értelmi­ség joggal idézheti Sztálin sza­vait: „kész átadni a népnek a tu­domány minden eredményét, nem muszájból szolgálja a népet, ha­nem önkéntesen, örömmel." Az osztálybolyzeét felismerő műszaki értelmiség új utakon ha­lad, olyan úton, amely a szód a- Hamuihoz vezet. Dr- Kérésé István — Pál görög király ismét Szo- ÖjSfcBt bízta meg koa-’íolős kor­mány alakításával­Ktdden kerül stalüriülis bíróság elé a rentürmerénylő Kákortyi Ferenc májéi kőműves őrize'bevétele után leütötte Oiej- nyik László próharemdőrt, majd egy szolgálati fegyvert és. húsz puska- öltönyt vitt magával és csak több napi bujdosós- után sikerült elfogni, amikor le akarta lőni a nyomozöf, de az » fegyverét használta és nyaksórülést ejtett r*jre. A me rényiőt az ügyészségi fogházból ál'apoa rosszabbodás* rnii-ri szak­orvosi kezelésre a sebészeti klini­kára szállították. Kikonyí kfluttga- tása után ügyében az áflamügyéw- ség szerdán döntési hozott. Az ügyészéé« Kákonyi Ferena ellen a pécsi örvényezék statiriá- lie. tanácsa előtt emel vádat fegy­verrel elkövetett szándékos ember­ölés kísérlete és rablás büntet e miatt. A törvényszék rögtönátélő tanácsa kedden déWŐt 9 fiakor ü, össze. „A kaput nyitva hagyták számunkra“ — Nagyon bántott, — mondfa — mikor a tag­gyűlésen az én nevemet is felósvasták a vissza­minősítettek között. Pedig igaza volt a bizottság­nak, mikor igy döntött, mert nem érdemeltem mást. Nem foglalkoztam rendesen még a napi kérdésekkel sem, valahogy nem volt hozzá türel­mem. Tatiuni is fuseréinek, őr. nem szántam reá magam. Mindig irigyeltem a fiatalabb munkatársaimat, hogy iskolába járhatnak, de ne­kem csak kedvem volt a tanuláshoz, kitartásom meg nem. Tudom, hogy ez így nem helyes. De most ie úgy vagyok, hogy bármilyen pártmunkát elvégeznék, ha fizikai munkáról lenne szó, pedig tudom, hogy a jó kommunistának tanulni is kell, képezni kell magát. Most majd nekifekszem, tanu­lok, ha nehezemre is esik eleinte. Meg akarok ismerkedni pártunk történetével, kérdéseivel, fel­adataival. A kaput nyitna hagyták a Számomra és ezt az alkalmat nem lehet és nem szabad el- szalasttanom... így gyakorolnak önkritikát maguk felett azok, akiket visszaminősítettek a felülvizsgálatok során. Akikről az egész tagság előtt kritikát gyakorolt a vezetőség, most az egész tagságnak, a Pártnak be akarják bizonyítani, hogy tudnak ők is dolgozni a Pártért ha kell, ki akarják érdemelni, hogy újra tagjai legyenek a Dolgozók Pártjának, a ml Pártunknak. Több fisyeimai a% ittatok trón* KIDVES DUNÁNTÚLI NAPLÓI Ez év Januir IS-én 6t tír**mm*l Siklóién voltén) éo # hajn«li vonattal akartunk hazamanni B«rem«nare. Mir élfél utén három órakor kint voltunk a siklósi állomáson, mégvélxottuk a jegyet és vártuk a beszállást. A va­# gányon láttunk egy álló szerelvényt # és annak egy koeeijába be akartunk # szállni, de a szolgálatot teljesítő vat #utas azt mondta, hogy osak menjünk ’ be nyugodtan a váróterembe. Négy órakor azt mondta az ügyeletes, hogy a beremendi vonat már elment- Igy esaknem egy napot aivesztettünk az időnkből, hiszen odahaza dolgoznunk kellett volna. Amikor megkárdéetük az irodában, hogy miért nem szóltak a vonat indításakor, azt felelték, hogy a siklósi állomás kiinduló állomás és ninss arra sxsméiyzst. hogy külön figyelmeztessék az utasokat az indu. lásra. Arra kérjük a MÁV igazgató. Jjsógat, hogy tflbh figyelmességre hívja ^f«l alkalmazottainak a figyelmét. # NACY MélYKIJ--! OéVID Wölfling Ferencné, akit a felülvizsgálat alapján a taggyűlés tagjelöltté minősített, az öntődében dolgozik. Köténye, ruhája csupa fehér por. Olyan mintha tisztes lenne. Feketekerttes szemüvege mö­gül bánatosan néz. — Nagyon őrülők, hogy nem zártak ki a pártból, — mondja. Pedig úgy érzem, megérdemeltem oolna a kizárást is, mert ideológiai képzettség terén na­gyon elmaradtam a többiek mögött. Az asszonyók a műhelyből mind jártak szemináriumba, én nem is jelentkeztem. Mindig arra pártám, hogy külön kérjenek erre . Belátom hiba volt. Nem a pártnak van szüksége rám, hanem fordítva. A felülvizsgá­lat sokai jelenteti számomra. Felvilágosítottak, hogy nem totakodás az, ha valaki pártmunkát kér, hanem kötelesség. Be kell bizonyítani, hogy dol­gozni akarunk a pártért és én most ezt fogom tenni. Már jelentkeztem is, hogy tanulni akarok, szigyenleném, ha nem tudnám megtanulni azt, amit a többiek már tudnak. Minden igyekeretem mel arra törekszem, hogy újra tagja lehessek a pártnak, ahova tartozom, és úgy akarok dol­gozni mostantól kezdve, hogy méltó is lehessek o tagságra. kftffler Ferenc a kemencéknél dolgozik, éppen ellentét* Wölftingninek, ö csupa szénpor, hóm lóim, keze, ruhája egész fekete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom