Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-20 / 16. szám

1949 JANUÄÄ » DUNÁNTÜC! NÄPtO 3 Még szélesebb alapokra fektetik és minőségileg megjavítják PARTUNK BARANYAI OKTATÓMUNKÁJÁT iczél György és Deák Lívia elvtársak nagyszabású beszámolóit széleskörű vita követte az MDP megyei oktatási konferenciáján A Magyar Dolgozóik Pártjának Mianyamegyai szervezete keddien leletén tartotta oktatási konferen- iáját és azon részt veitek a párt- unkcionármsok és a pártoktatás (mókásai az egész megyéből. A .outeréneiét Csizmadia Ferenc elv- áns nyitotta meg, majd Aczél jyorgy eivtárs emelkedő „t szólás - a \itfiaros taps közepette és tar­olt« meg referátumát. Út a szocializmus felé Foglalkozol1, a népi demokrácia Iméleti kérdése ivei Rákosi elv- árs cikke nyomán. Elemezte Aczél elvtárs a polgári demokrácia kérdéseit, részletesen oglalkozott a Szovjetunió és a bolsevik párt nagy példájával, népi demokrá­ciánk fejődésével és feladataival. innék során rámutat olt, hogy népi !emokráciánk eJőszöi híjad terep 'ott a burzsoázia és h aolgőzök :özőtt, de a munkásosztály vezet­ésével a dolgozók fokozatosan elszámolták ezt. M« már népi de- nokréciáak ba'oíít feliada.át: Ut * zocfe'lztnus felé­Javítani kell I» oktatás minőségét A hosszantartó, telkes tapssal fo­gadott beszéd után Deák Lívia ívtárs tartó, ta meg beszámoló jé' z oktatás szervezési kérdésejrő1. “Bevezetőül elmondott*-, hogy az rszágos oktatási értekezlet, meg- Ikipitása szerint Baranya jó iram­át végzett az oktatás vonalán, angMäyozt* azonban, hogy az oktatás minőségét .javítani kell-vonalbeli munkát a pécsi szerve­it végzett Csizmadia eivtárs fá- 'adfetaitlam vezetésével1. Vidéken dohács város, a szentlörind és vil­in# járás oldotta meg legjobhao- Platte át, viszont a siklósi járás a legelmaradottabb. Andent összevetve a különböző reminárkimok és tömegszar vezeti ktatás tízezres tömeget ölel fel. izóvátette ezután a hibákat is. Az ■kta ásnak nem szabad figyelmen ívül hagyni az aktuális problémá­it, gondoskodnia kell arról, hogy a megfelelő káderek kiemelése megtörténjék, 'akin február elsőjével új hetei- Tas oktatási kampány indul míg « a. városban február 15-én kéz- ladik és júliusig tart­«MOZIK mtiiwra I APOLLO Mon ementáli* amerikai f im ^ szovjet partizánokról feszak csillaga AxmBaxter é# Erich won Stroheim Eléadá*olt t S-»7—■? órt»l»or qrAnia KrcaguSfaa bolondot «xhmU»< vii{iát*k Egy féri fellázad Ffar.lGeorj* •« 3 tfyőnyőzü Előadások t fél 6» fái 8 órakor v ft « ti ReodHril »oUiságoa ú| enh Ulm Kedélyes társbérlet FSttoroplök; JofílP.ha, BozeniObrova Személye»t. («Lépnek ; FltURC . > MORGO, i k RAmatt ModfU M<I VOR MEGVÁLTÁS lOflllér Előadások i h—8 órához Bírálta a „brosura-tudományt" és a marxizmus klasszikusainak tanulmányozására hívta fel a fi­gyelmet. — Persze baj az, — mondotta Deák Lívia elvtárs —, hogy a klasszikusok Marx, Engels, Lenin és Sztálin müvei néni mindenütt állnak az elvtársik rendelkezésére. Javítani keilen® a könyvtárak e hiá­nyosságán. Mindenesetre nagy se­gítséget nyújt a most megjelent „Olvasókönyv”, amelyben a klasszikusoknak az egy-egy té­makörhöz tartozó írásait csopor­tosítva találja meg az olvasó." Ennek az olvasókönyvnek alapján- szemináriumokat indítunk. Ugyan­csak oktatásunk anyagává tesszük a Bolsevik Párt Történetét. Néni mondhatunk le arról a segítségről, amit a nagy Bolsevik Párt harci tapasz tolatná jelentenek a magyal munkásosztálynak és pártjának. Hangoz tata ezután, hogy meg kell Változtatni az oktató káderek szociális Összetételét o munkások javára. A tegíe-lüívizsgáfet mán fokozott mértékben kerül előtérbe, az okta­tás, annál is inkább, mert a felül­vizsgálat sok értékes kádert ho­zót napfényre, akiket megfelelő képzés után fék (latok kai kell meg­bízni, de várják « feladatokat a fe­lülvizsgálati«! megerősödött pár­tunk széles tömegei is. — A helyes és mfaöségí oktató­munka & rugója annak, hogy az elvtársak jól végezhessék eí a rá­juk háruló feladatokat — fejezte be Deák Lívia e&vtárs. A minden részletre, kiterjedő és lelkes taps­sal fogadott beszéd után következ­tek a felszólalások. A nők és as ifjúság ideológiai nevelése Saäai György elvtárs a honvéd­ségnél folyó nagyszabású oktató munkáról számolt be. A honvéd­ség felismerte, hogy igazi hivatá­sát, mint a nép fegyveres ereje csak akkor tudja betölteni, ha áthatja a marxi-lenini elmélet. Béres Ilona a szeriiőrvnei járás­ban bekövetkezett fordulóról szóik Pártunk tekintélye megnövekedőit s ezzel párhuzamosan erősödőt1'. * munkás—paraszt szövetség fs. — Nagyon fontosnak tartja a nők és az ifjúság oktatásának fokozását. Gábor Sándor sikereket értek el a mindszentyz- mus elleni harcban és a szövetkezeti gondolat nép­szerűsítésében. Ezek is aláhúzzák az oktatási munka jelentőségét- Vádnál elvfárs *• szemináriumok tevékenyebbé, elevenebbé '.ételé; kívánja. Rajczi Sándorné elvtárs, az MNDSz oktatási munkájáról adott számot. Sorra akkuinak az asszonykörök, ahol az eJméle'-tel foglalkoznak. Hat asszony .vesz részt ez MNDSz kéthónapos iskolá­ján, három pedig <: traktorvezetői tanfolyamon­52 szeminárium o bányavidéken Kékes elv társ beszámolója sze­rint hatalmas arányokban bontako­zik ki a bányavidék oktatási mun­kája. A sport és értelmiségi sze­mináriumokkal együtt jelenleg 52 szeminárium működik. A jövőben. többet foglalkoznak termelési kér­désekkel. Ritecz Margit dvi.árs hozzászó­lásában kidomborított*- a Szovjet­unió szerepét népi demokráciánk' létrejöttében, valamin-, annak jelen­tőségét, hogy a szockfemus építé­siében bátran támaszkodhatunk hatalmas segítőtársunk tapasztalataira és ez megkönnyíti munkánkat. Gellér Brúnó eivtárs vitába száll azzal a felfogással, hogy az értel­miségi előadó nem tud kontaktust teremteni bsflgartóivai. Ez mindig az előadó egyéniségétől függ. Kónya elvtárs hangoztatta-, hogy a nehéz munkát végző kétkezi munkásoknak sok nehézsége' keil leküzdeni» e tanulásban, de mégsem hátrálnak meg, hanem szí­vós akarattal legyőzik azokat. Kó­nya elvtárs felszólalását lelkes taps kísérte. A felszólalásokra Aczél György elv-társ ad-ta meg a választ, hang­súlyozva a felszólalások magas színvonla biztosítja-, liogy az értekezlet nem volt hiábavaló. — ReméSer.. — mondotta, — hogy Baranyában végzett munkánk­kal is hozzájárulunk országunk ügyének eíSbfcrevjteléhez. Az ér­tekezlet az Iniemadonáié eléneklé- sévtí lelkes hangulatban ért véget. a szemináriumok jobb megszer­vezését kívánja­A hallgatóknak lehetővé kell tenni, hogy az oktatás ót álban ,ne lé­gyen másféle elfoglaltságuk. Java­solta, hogy a városi pártmunkások hetenkit eg-szer vegyenek részt a falusi oktatási munkáiban. A versenyt meg kell nyerni! Ez a jelszava a ZSOLNAY-GYÁR KORONGOS-BRIGÁDJÁNAK Még nem győztük le a fekete reakciói Gyen» elvt.áfs örömét fejezte kJ az ähnelet kérdéseinek előtér be­jutása felett. Ezt úti élményeiből vet* példákkal igazolta. A •ömeg- oktatás mellett hangsúlyozta az egyéni meggyőzés fontosságát. — Szóvá ette ő is, hogy pártunkban a klerikális reakció­val szemben bizonyos lanyhulás tapasztalható­Mindszenty ártalmatlanná té'eJéveC még nem győztük !e a mindszen- lyzmust, tehát az éberségre még mindig szükség van, de szükség von a felhrilágositó munkára is. Szüos József eivtár* szerint több figyelmet kék szentelni a termelés kérdésének. Ezen a téren hü.yyos- ságok tapasztalhatok. különben nem fordulhatna elő, hogy a szak­szervezeti aktiv» heügeto’agoss.o veszi tudomásul a termelési érén 5 bejelentéseket. Ez azt bizonyítja, hogy a kérdés nem ment ét tudía- tukte. nem fogteJkoztatja őket. Örömmel üdvözli • munkás-ok­tatók számának szaporításlát, bármilyen kitűnő is ez értelmiségi előadó, a munkások könnyebben 'találják meg « kapcsolatot a kö­zülük való és kevésbé választékos előadóval. 4 f alusi oktatómunka fejlesztése Kérese elviéire a falusi ok'ató- munkáró! szólt. Helyesli, hogy vá­rosi pártmunkások vegyenek részt benne, így z városiak közelebb kerülnének a falu pro­blémáihoz és maguk is tanulná­nak­Kengyel elvtárs ismertette a mo­hácsi szervezet oktatási mu-nkftter- vót. Kétszeresére emelik « szemi­náriumok számát a járás községei­ben. Gazdaképző tanfolyamok«** há­rom helyen szerveznek. A falvak­ban, — mint mondotta — jelentő. Úgy kezdődött, hogy megjelent az üzemben Hidas elvtárs Buda­pestről is oele jött a Drascht-gy ár­ból három elvtárs. .4 korongosokat keresték, velük akartak tárgyalni. Összejöttek hát a korongosok, mi­ről van szói Szónál, háromhóna­pos munkaverseny9 Lássuk a ver- seny tervezet eket. Tehát november lS-én kezdődik és február 15-ig tart. Eddig rendben van, három hónap. Tizenöten ve­hetnek részt a Zsolnagból, ugyan­annyian a Drascheból. Ez is jó. Csak azok jöhetnek számításba, okik fél kilótól 12 kilóig terjedő súlyú munkadarabon dolgoznak, ló, meg lehet valósítani. Mi is segítünk: Körülbelül így kezdődött. Bocz Tenö elvtirs brigád verető lett, Lón flauer eivtárs a helyettese. IfJ. Eichert József, Róthflug Gyula, mindkettő élmunkás. Cséplő Győ­ző, Gulyás Béla, Herre Oszkár, Horváth Nándor, Nyári Gergely, Rein old Antal, Szautmann György, Szabadella Alajos, Turn István, Eck Vilmos meg Kovács János összekerüllek a brigádba. Legelső dolguk az volt, hogy összeültek, alaposan megbeszélték a dolgokat, tervszerűen akartak hozzáfogni a versenyhez, mert ha már belemen­tek, bit állják is a sarat becsüle­tesen. Tizenötödikén reggel elsők vol­tak az üzemben. A többiek először csodálkozva figyelték a brigád- munkáját. Voltaik kételkedők, akik bizonytalanul csóválták fejüket, de Ióbban voltak, akik azt mondták: « mi munkatársaink is tudnak úgy dolgozni, mint akárki más. Majd mi is segítünk, jó lesz a bri­gád! Azlán dolgoztak, segített ne­kik az egész üzem. Nyári elvtárs keze alatt szaladt a munka. Egyik „hubli“ a másik után sorakozott az asztalon, me­hetett a munka, nem kellett várni egy percet sem a masszára. Turn Pista bácsi azt mondta: Most jön a legnehezebb feladat: kiküszöbölni a selejtet. — Elvtársak, ez nagyon nehéz. Persze, nem mináig 80 százalék a telejt, de átlagosan 40 százalék. Mennyire kell lecsökkent énünk* — 14 százalékról — Menne ez, ha csak tőlünk függne1 De mikor tölünk készen, hibátlanul kikerül, még nyolc-tiz kézen megy keresztül, az 6 mun­kájukért mi nem felelhetünk! De, ha másként nem megy, rendben van, vigyázunk majd reájuk is. Szóval november 15. Benne va­gyunk előtártak, aztán vigyázza­nak majd, mert ha mi belejö­vünk!. ... jé lesz a brigád — így is, úgy is megtennék a kötelességüket, most legalább ket­tőzött figyelemmel, szorgalommal dolgozunk. Eckl Vili fel sem nézett, akárki sétálhatott mögötte. Három perc alatt esztergált egy szigetelőt, munka volt a javából. Tíz százalékkal felemelik a normát De a többiek sem amerikáztak. A brigád bebizonyította, hogy ajnit eddig egymás nélkül nem tudtak elvégezni, azt most össze­fogva, egymást támogatva, végre tudják hajtani. Napról-napra csök­kent a selejt, szebbek lettek az eredmények. A 40 százalékos ki­esésből 20, 14, végül már csak 7.7 százalék maradt, de még ezt is le akarják szorítani. Erősödött a kö­zösségi szellem. Az idősebb kartir- sak tanítják a fiatalokat, mutatnak olyan fogásokat, amelyek segítsé­gével könnyebben és jobban lehet dolgozni. Ami azelőtt sohasem for­dult elő, most megtörténik, hogy aki készen van munkájával, az se­gít annak, aki elmaradt. Nőttek az eredmények, nőtt az öntudat A brigád tagjai belátták, hogy normájuk nem megfelelő, gyenge, ezért önként felajánlották, hogy a normát 10 százalékkal f«l- emelik. — Megy ez elvtársak. mondta ifj. Eichert József. — Gondoljatok csak arra, hogy a 180 százalékos teljesítményünkből lett az első 100 százalékos norma, Azt i* túltelje­sítettük 80—40 százalékkal, most pedig,miután brigádtagok vagyunk, nem méltó hozzánk, hogy laza normával akarjunk előnyöket el érni! Nem is akarunk. így is olyan jól dolgozunk, hogy a brigád meglévő két élmunkása mellé már Turn Istvánt és Horváth Nándort is fel­terjesztették. Pedig nehéz dolga van a bri­gádnak. Négy bét van még a ver­seny befejezéséig, mag kell szorí­tani ezalatt a munkát. Lendületük magával ragadta az egész üzemet, mindenki segít nekik, figyelemmel kísérik eredményeiket. A versenvf meg kell nyerni! — ez brigád jel­ava. Meg kell nyerni. Mégha nem is Zsolnav-gyár korongosbrigádjéé sí az elsőség, akkor is győztek: unkájuk, harcuk győztese a ma- rar nép. Megjutalmazott baranyai lisztriselőli A gahonabeszolgáltatasi versenv ben nemcsak a dolgozó parasztság tett tanúságot öntudatáról, de jó munkát végzett a közigazgatás tisztviselői karának egy rész* is. A földművelésügyi minisztérium ezeknek a tisztviselőknek jutái mazására nagy összeget juttatott el a belügyminiszterhez, aki ebből az összegből 82.500 forintot utalt ki a gabonabeszolgállatássai kap­csolatban jó munkát végzett ba­ranyai tisztviselők jutalmazásába, egyben felhívta az alispánt, hofty az arra érdemesek között haladék­talanul ossza ki a jutalmakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom