Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-16 / 13. szám

1949 JANTJA2 18 DUNÄNTOU NAPI© 3 Egy táborban a dolgozó parasztság Hatalmas tömegek vettek részi a DEFO&s pécsi és mohácsi szervezetének megalakulásán DÉFOSz alakuló gyűléseket tartottak vasárnap Pécseit és Mo- parasztságot nem Dobi Istvánnal, hicson. Ezrei Ismerték meg ezeken a lelke* hangulatú gyűlése- Erdei Ferenccel, vagy Rákosi Má­kén az egységes nagy paraszti szervezet hivatását és feladatait. >***• — Azt, hogy nemcsak a földmunkásnak, a szegényparasztnak, de a középblrtokosnák egyaránt érdeke, a falu kizisákmányolóinak vissza­szorítása és valamennyiőknek érdeke, hogy a munkásosztály se­gítse őket a. mezőgazdaság fejlettebb termelési formáinak kialakí­tásában, az olcsóbb, jövedelmezőbb szövetkezeti termelés önkén­be megszervezésével. A DÉFOSz soraiba hívja a falu minden be­csületes dolgozóját és óit a vezetésben is megfelelő helyet biztosit számukra. A DEFOSz helyi szervezeteinek megalakitása nagy lé­péssel viszi élőre a falu dolgozói szervezeti egységének kialakítá­sát. Együtt az ipari munkássággal A magyar dolgozd parasztság új •ómegszfirvezete, « DEFOSz vasár­nap fléWőtt il óraikor tartotta pé­csi heíyi szervezetének megalakí­tását 0 szakszervezeti székház nagy­termében, amelyet teljesen megtöl­töttek a pécaí dolgozó parasztság képviselőt Az alakuló gyűlésen a DEFOSz megyei titkárság« részé- föl meg jelent Soós Jenő és Sáfrány Jiros. A Himnusz etánekíése után Má­tyás István nyitott* meg « gyűlést, jn»jd Kis* Istvánné városi MNDSi Inhof Mihály a szakmaközi bizott­ság, Kovács Lajos az EPOSz nevé­ben üdvözölte e dolgozó parasztság új tömegszervezetét. Ezután Csánkó József MDP or- szággyölési képviselő szólalt fel üdvözölte Pécs város dolgozó pa­rasztság ár, amely azért jött össze, begy * magyar demokrácia eredménye­ként megalakítsa az egységes pa­raszti tömegszervezetet, amely együtt fog dolgozni az ipari mun­kássággal és együtt fogja építeni a demokráciát. femek * tömegszervezetnek nagy feladatai lesznek országos vKzony- ktban. Megalakulása lehetőséget nyújt arra, hogy pártállásra való jektotet nélkül összefogják az egész dolgozó parasztságot. — Lékre fogjuk hozni minden la­toban és községben az egységes Paraszti fömegszervezetet — mon­dóit« — és azon dolgozunk, hogy < magasabb életszínvonal elérése érdekében « dolgozó parasztság a mezőgazdaságban mielőbb be tudta vezetni a tervszerű gazdál­kodást, az olcsóbb és jobb tér- mefés érdekében, A szövetkezés * dolgozó parasztsás érdeke A dolgozó parasztsággal meg kell értetnünk, ez a tömegszervezet egyi* ■egntgyobb feladata, bogy a szövet­kezeti gazdálkodás a dolgozó pa- ra«rság érdeke és vissz* áldjuk uesitani azokat az állítások«*, eme. lyek a fa.W « kuJákok részéről ez- kapcsolatban eíhangzanak. Kér­dem, begy addig, amíg a múlt­on a gépek a kulákok és a régi úrí birtokosok előnyeit szolgálták, ad®g volt szükség gépékre, most P^Bg, erűikor « demokratikus álUrn- ba'i-’oTn a falu dolgozóinak segítsé­gére siet «zz*!, hogy gépeket ad MWk a -.emelés olcsóbbá tételére, akkor kulákok ennek s szervezetnek tagjai nem lehetnek. Kizsilkniányo- ókra ebben a szervezetben nincs szükség! De nine* rájuk szüksége dolgozó parasztságnak sémi Feltétlenül fontos, hogy bevon- uk a szervezetbe & dolgozó nő­ket is, hogy ott .legyenek a férfiak mellett a mezőgazdaság irányítá­sánál és a termelés előbbre vite­lénél. Fontos, hogy a kőzépparasztság is belépjen szervezetünkbe. Az a paraszt, aki reggeltől estig dolgozik családjával együtt, az nem kulák. Fontos feladata lesz a -tömeg- szervezetnek a most kialakulóban lévő Füg­getlenségi Front mellé állítani az egész dolgozó magyar pa rasztságot. cppen ezek a kufákok Öldbirtokosok beszélnek és volt a gépek ralSt használata ellen ®s hirdetik, bogy a szövetkezei; gazdálkodás nem tnegfelelő- Méltaita ezután az UFOSz FEKOSz egyesitő kongresszusának jelentőségét- A kongresszus részt­vevői megállapították, bos» a tor­ién etemben a DÉFOSz szervezete * dolgozó parasztság előtt új utat nyitott meg. Az új tömegszerve- netben természetesen a régi tag- *úg feltüntetésével, minden tagnak egyfonaa joga és kötelessége lesz- N«m nézik, ki milyen párti, vagy melyig szervezetnek a tagja- Ez azonban “em jelenti azt, hogy kulákok vagy kilsákmányolók I* tagja tehetnek ennek a szervezetnek Az alapszabályok kimondják, hogy tyássál fogja szembeáílíteni, vagy a magyar néppel, hanem érdek­képviselet íesz a falu kizs&lcmá- nyolóival, a kulákokkal és a falu kapitalistáival szemben és a Füg­getlenségi Front egyik bázisát fogja jelenteni falun. Támogatni fogja ez a szervezet a kormányt és a demokratikus államhatalmat. Mindszenty é* társai — foly­tat:« ■— azon dolgoztak. hogyan lehetne a dolgozó pa­rasztságot vallási érzületén ke­resztül megfogni és * demokrácia dien felhasz­nálni. A magyar demokrácia sen­kinek a vall ásó* érzületét oí sérti, de olyanokat, mint Mind- szenty — aki Habsburg Ottó és az Eszterhéziakat akarják visszaállt tani, azoknak földjei-: akarják visszaadni, — ezeket feltétlenül «1 fogjuk ítélni és ekávotítjuk a magyar demokráciából. A DÉFOSz-nak segítenie kell az államhatalmat, hogy ellenségei­vel minél előbb le tadjon szá­molni. Felhívta ezután a dolgozó pa- raszságoi, hogy mlndcnyikük ke­zében ott legyen a DÉFOSz lapja, a Szabad Föld, amely világosan megmutatja a dolgozó parasztság számára járható útatt- Ezen az úton kell elörevinnünk a demo­kráciát, hogy a szocia'izmust meg tudjuk valósítani. (Lelkes tap».) Ez az érdekképviselet a magyar Fokozott harc a reakció és a fala kIzsákmányolói ellen Ezután Horváth István főispán hessük e dolgozók Magyarorsaé FKP) mondott beszédé:. Hangoz­tatta, bogjr a ma; nap a magyar dolgozó parasztság életében fordulópon­tot jelent­A parasztság Dózsa Györgytől kezdve évszázadokon keresztül keserves küzdelme* folytatott a kenyérért, a megélhetésért. Meg­mozdulásai azonban mindig ered­ménytelenek voltak, mer: szerve­zetiéiül, határozott irányvonal nélkül történtek. Mod:, amikor a népi demokratikus kormányhata­lom a dolgozó népre kívánja «épí­teni hatalmi bázisált, akkor ugyan­is szükség van arra, bogy min­den dolgozó paraszt felmérje azt hosszú szenvedést, amelyen ke­reszt® eljutó*) a mai napig. A dogozó parasztságnak együtt kell dolgoznia az ipari munkásrétegek­kel, óletszinvon ajuk emelése érde­kében és a reakció elleni ered­ményes küzdelem céljából. Meg­vertük ugyan az ellenséget, de még köztünk vannak a reakció emJberri, akik mindent elkövetnek, hogy a tőlük elvé't fö’deke* vist- szaszerezhessék. Végül hangsú- ’yozta, hogy támogassuk a szer­vezet vezetőségét, hogv az ipari munkássággal összefogva fefépft­0á:. ■ A lelkes tapssal fogadott beszéd után megválasztó*ták « választ mány tagijait a kővetkezők sze­mélyében: Csordás Lajos, Tónin: István, Bétái Viktor, Gróf Gyula, Horváh József, Horváth Antal, Nagy Mária, Borcovan János, Ko- vács János H; Nagy József, Gróf Vince. Mátyás István, Pankész Júlia, Lenhard’ János, Varga La. jós, Horváth Józsefné, ids. Ser«' gély Ferenc, Vol# Ferenc is Pin­tér Gyula. Mátyás István zárószavai után az Iffteraariónálé elének! és ével ért véget a DÉFOSz pécsi szerve tétének alaku'ó gyűlése. A gyűlés után a választmányi tagok egy begyülfek a vezetőség megválást tására- Soós Jenő megyei titkár intézet- hozzájuk rövid beszédet üdvözölte a választmány tagjait, majd egyhangúlag a kővetkező tisztikart vélasztot'ák meg Elnök: Csordás Lajos, titkár Má­tyás István, jegyző Horváth Jó zsefné, mésodjegyző Horváth Jó zsef, pénztáros Mátyás Is’van elnökök Gróf Vince és Pankász Júlia, ellenőrök Varga Lajos és Bátai Viktor. A megválasztott tisztikarnak Soós Jenő jó munkát kívánt és ezzel a gyűlés végétért. Középparadhok a mohácsi vezetőségben Vasárnap délelőtt hatalmas ér­deklődés közepette tartották meg Mohácson, a városháza feldiszi- ter nagytermében a helyi DÉ­FOSz alakuló közgyűlését, óz- vári György polgármester, meg­nyitó beszéde után Monoki Jó­zsef, DÉFOSz központi előadó az új szervezet jelentőségét matatta és megállapito'ta: a dolgozó parasztságnak közö­sek ez érdekeik, közösek a termelésben és a kulákság elleni nagy harcban egyaránt- Ezért volt szükséges az UFOSz és FÉKOSz egyesítése. Tóth Ferenc, kisgazdapárti kép­viselő a kőzépparasztság és a kis- parasztság összefogásának szüksé­gességét hangozta*:». Ezután a Jelölőbizottság nevé­ben Posta Ferenc tett javaslatot az új vezetőségre, amelyet az egybegyühek egyhangú lelkese désse! fogadtak el. Elnök: tor« József nyolcholdas újgazda, al­elnöki Varga János hath old a® és Borbély Sándor 12 holdas Vö zépparaszt, titkár! Szdbalin István 6 hold»« újgazda, jegyző: Skróbó János 3 holdas kiépsraszt, irodavezető Kulutáe Mátyás® é földmunkás, gazdasági vezető: Krámer Zol*én 8 holdas újgazda, ellenőr: Pécsi Mihály 10 holdás kö.:épparaszt és Haramaza József 8 ho’da$ újbifo- kos, nőfelelös: Pintér Antalné ifjúsági vezető: Szabados Ferenc Az újonnan megválasztott a nők javaslatára ezután a gyűlés távirito- küldött a kormányhoz, amelyben helyeslik Mindszenty őrizetbe vételét és méltó megbüntetését kérik, , Q Daily Werter Mindszentyrii A Daily Worker a Mindszenty-üggyel foglalkozva megállapítja, hogy Mindszenty jellegzetes védője a feudális arisztokráciának, he­vesen ellenezte a földreformot és az új közoktatási rendszert, amely egyébként éppen olyan sok jogot ad a katolikus egyháznak az isko­lákban, mint az angol közoktatási törvény. Olyan állítás, hogy bíbo­rosok képtelenek hazájuk ellen szőtt cselszövényekre, mind az angol mind az európai történelem mélységes nem ismerésének a jele. Pécseit és Baranyában befejezték a népszámlálást A népszámlálás Baranya egész térülőién teljes sikerrel véget ért- Mindősze négy jegyzőség és két mohácsszégeti körzet nem küldte be jelentését. Kaposezerv ja-kab kis so­mogyi községről azt írták « lapok, hogy elsőnek fejezte be t népszám­lálás munkáját. Illetékes helyről ka­pott információ szerint « Baranyában legalább féltucat köz­ség janiiér 8—9-én befejezte a munkát, de * számláló i&pokzt nem küldte el, mart * megyében járásonként 4—5 községben próbaefienőrzést tartanak, a községekkel pedig ez) előzetesen nem kozák. A n épszám- látási anyag csak az etenörzés után kerül továbbításra. Baranyában mm. den nagyobb zökkenő nélkül zajlott fe a nagy munka. Qsupán két esetben kellett eljárás, índiter* olyanok eilen, okik az ad* • szolgáltatást megtagadták- Ezeknek egyikót 20 napi elzárással sújtott« a nerwurbiró. Egy drivaszenteai Mai yi József nevű kulik ellen pe­dig azért indult eljárás, mert ke­vesebb sertést vaEott be ivén, mim amennyi birtokéban v*a Pécsett is befejezték a népszám­lálást a kitűzött időre. Január 15—18-a közötti időben pó­tolják a hiányokét. A feKHvizegá.'ó biztosok részben má átvizsgál*** a Mámiálóbiitoaok munkáját* Isv lett a dohánygyári« nn MÓyalálr 220 százalékból IIIU SZaZdluii Dolgozók beszélnek a jó és tossz normáról A munkások már jóvtl « kőitek­tív keretszerződés tervezetének el­fogadás« elüt., a múlt év végén megkezd'ék az Igazságos normák­ért folytatott mozgalmat. Ez « moz­galom vezető.t odáig, hogy a Szak­szervezeti Tanács elhatározhatta a normák általános rendezését. KB Vé­di tot a a munkásokat arra, hogy * la** norma túHeíjestióséye! járó anyagi előnyökről lemondja.nf.-k és láéazólag sóját érdekük ellenére kérjék a norma megszigorítását? 0 Fodor Jószefné, dohánygyári munkásnő ezt így mondja el: — Hát elvtársam, szinte nevet­nem kell rajta: 250 százalékos tel­jesítményeink voltak! Mikor meg­indítottuk a munkavarsenyt, meg­próbáltuk, hogy mennyit iá tudunk teljesíteni, ha korüblyan megfogjuk a munka vígét. így jött ki az, hogy a régi normának majdnem há­romszorosát is el tudjuk énű. — Eleinte büszkék voltunk erre a nagy teljesttményre, de jól esett a maga­sabb kereset Is. Hogy őszinte le- gyek, szépen kiruházkodott mind­egyikük. Egy ideig fgy ment a munka, de mindig kevesebbet dicse­kedtünk a teljesítményünkké!, mert ha szóhakerGH a 200, meg 250 szá­zalékos teljesítmény, aztán amikor mis üzembe való elvtársaink gú­nyosan végignéztek rajtunk, hogy H MOZIK MAI műsora APOLLO Bjy vak ser* pilóta kalandjai Égi szekér Előadásai! i 5—7—9 órakor URÁNIA Izgalma» küzdelem a lenijei nemetek ellen VasöklS Bogdán tőfcrtrcplő: N. Mordimr» Eloodfájtofcf 6 lét S ófftbo* PAKK Tűzzel vassal Főszereplők: V Szelevje», V. Ljubinev JÓN! PIERRk és MARGÓ Előddósok i 6—8 órakor na az is szép kis norma lehet” ak­kor kezdtük szégyelni a magas százalékot és ebédidőben vagy mun. kaidő után egyikünk, hol másikunk félénken megjegyezte, hogy ez azért valaho y nincsen jól. Egyszer aztán me$ is mondtam a társaim­nak őszintén, hogy én úgy érzem, bogy egyikünknek sem tiszta a let- kilsmerete, mert amit ezekkel a ma­gas százatékokkaf csinálunk, azzal becsapjuk saját magunkat. így jöt­tünk ra, hogy a hiba ormán adódik, hogy a normákat akkor állapították meg, amikor még nem dolgoztunk munkaversenyben és csöppet sem erőltettük meg magunkat Javasol­tam, hogy emeljük fel a normát, mert ha laza normával dolgozunk, azzal meglopjuk az államot és sa­ját magunkat. Kicsit félve terjesz­tettem ezt elő, mert attól tartottam, hogy a többiek le fognak hurrognl, de csalódam. Látszott rajtuk a meg­könnyebbülés, hogy valaki végre megmondta, hogyan lehetne meg. oldani ezt a kínos kérdést. Azt la elhatározták, hogy az igazságosság kedvéért az átlagos teljesttoényt tesszük normának, most tehát az a norma, amtt a múlt évben 220 szá­zalékos teljesítménynek felelt meg. 2 Rejlő Vendéiné ás a többi <fe- hánygyári válog&itó ís to*t!ako?cti ezután « normarendezö mozgalom, hoz. „Nálunk — meséli — 170 kö­rű! mozgott a telje sit métly. Meg ál­lapi ottuk, hogy a csomegolók nor­mája nem jó, akkor nem jó a mienk sem- Nem is goodoékoztunk rajt« sokat, féléméi lük mi » * normát. De még mindig elértük a 135 wá- zalékot. A norma a nehezebben ke­zelhető dohányból 8 & fél, a köny- r.yebben kezelhetőből 10 kg volt óránként, de mi 11 és 12 feg-s teljesítettünk. Nem akartak, hogy a mi normánk lazább legyen a tőb- bleknél, ezért újra felemeltük a nor­mái II és 12 kg-ra, hogy tényleg az á1 lagos’ teljesítmény legyen. — Most csak 4 százalékkal teije&itjük túl a normát. De ez nemcsak lg? egymáis/köztl megegyezés volt. Ml elvárjuk, hogy minden üzemben így tegyenek & munkások, mert csak így csökkenthetjük az öniköl1 sége:, az Arakat és emelhetjük az életszín­vonalat­így lett i normafelűlvszagála egyre szélesebb tömegmozgalom. A munkások tudják, nem a saját^ ér­dekeikről mondanak le, ha a laza normát megszigorítják, hanem ép­pen a saját jövőjüket biztosítják, saját.' érdekeiket védik

Next

/
Oldalképek
Tartalom