Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-01 / 1. szám
10 DUNÁNTÚLI NAPLÓ IMA január f. 3£A 'JRAWltfA 'WoMA&AW ZELK ZOLTÁN : esfz> Tizennégy esztendővel ezelőtt bukkant dr Dómbay János, a Raranyamegyei Múzeum igazgatja a baranyai ősember nyomási. Mint lelkes amatőrrégész kezdett kutatni Pécsvárad határában rs így fedezte fel a zengőoárko- nyi ostelepet Az azóta folytanott isatásai beigazollak, hogy dr. Dombay a maga nemében egyedülálló, leletanyagában páratlanul gazdag neolithkori lakóteleppel és temetővel gazdagította a "azal régészetet, Dombay 450 öt- zeréves sírt tár: fel és közel tíz- zer válogatott leletanyaggal meg. etette alapját Baranya történeti múzeumának. Zsugorított csontvázak, festett kerámiák btezeréves zsugorított csontvá- ak és festett kerámiák kerültek elő dr. Dombay ásója alól az ős- elep sírjaiból. Egy-egy gazdagabb sírban 5—6 darab felbecsülhetetlen értékű színezett agyagedény is volt, majdnem teljesen ép állapotban. Változatos forma. gazdagsággal készültek ezek a gombafejformájú edények és talpcsöves tálak. Bütyök- díszítések, bekarcolások és sza- íagszerű motívumok tanúskodnak i kőkorszak fejlett- kerhmikájá ól, formakincséről és készítőik ázü gyessé gér öl. De vágó és szú- -ó eszközök, nyéllyukaa kőbal- ák, kő é9 márvány vésők, kova s jCspis roagSk, gránitfejszék és 'iOirtávak Is bő f, alázatosságban orduitak elő t zírckban. A kő őri ember ékszereit: az osztriga- léjból. márványból és rézből kézül! gyöngyökért és vaddisznó- gyarbol formált osüngődíszeket zintén sok sír rejtette magában Megtalálta dr, Dombay az őskori képzőművészet jellegzetes alkotá- -át, az agyagplasztikát képviselő nyaszobrot is. Őskori lakótelepek eltárása Dr. Dombay János azonban nem elégedett' meg a sírok feltárásával, hanem hozzákezdett az <iskori lakótelep felkutatásához degállapította, hogy a település, mintegy 500 holdon terül el, teát olyan hatalmas területen, imelynek módszeres átkutatásé« íoz évtizedek kellenek. A telep? a ásókat bét éve kezdte meg a Vármegyei Múzeum és a nagy munka különösen a tavalyi és az elei ásatások révén rengeteg sok íj adatot szolgáltatott az ősember anyagi és szellemi életének tudományos feldolgozásához. Bizonyítékokat kapott dr. Dombay i rra, hogy a zengővárkouyi ős- raber már földműveléssel foglalkozott és a földművelő kultúrát "hőnek honosította meg a mai Magyarország területén. Ekkor keletkeztek az első falusias jellegű zárt települések, amelyek sokban hasonlítanak a mai falvak elrendezéséhez. díferrán beáramlás egyben annak bizonyítéka is, hogy Középeuró- pának ez a területe már szoros gazdasági kapcsolatot tartott a déli világgal. A zengő várkon yi település őslakói fejlett és oéliudatos fölművelést űztek. Tevékenységük már nemcsak arra irányult, hogy má- ról-hónapra megszerezzék a szükséges zsákmányt, hanem mai kifejezéssel élve, határozottan készletgazdálkodást folytattak. A feltárt lakótelepek vermeiben gabonaszemeket találtak, amelyeket vizsgálatra megküldöt.ek az Országos Gabona és Liszt kísérleti Állomásnak. A szakértők megállapították, hogy az őstelep földművelői úgynevezett tönköly búzát éa kétsoros árpát termesztettek. A termést igen takarékosan beosztották, hogy az új aratásig ne szenvedjenek hiányt A termelt javak elraktározására megfelelő gazdasági berendezést is létesítettek. Földbeváji cölöptetős házaikat úgy építették, hogy azok nemcsak lakóhelyül szolgáltak, hanem a vermet, a pincét és más szükséges gazdasági létesítményt is magukba foglalják. A földművelő életmóddal lényegesen. megváltozott az emberi élet külső tak ki a cölöpök, amelyek a tetőszerkezetet tartották. A tetőt d szalmával, náddal, sással borítót-d ták be. Azért használták az építkezésnek ezt a formáját, mert a föld mélye megvédte őket az idő- “ azonkívül! technikával < járás oiszontag fejlettebb épít ,ucg iem rendelkeztek. Megállapította dr. '— Jesz háború? — Építsed házad! — I-esz háború? — Nyess férges ágat! — Lesz háború? — Az úton látod, csapat fiúk, csapat leányok ... — Lesz háború? — ... s hogyan kacagnak! ellopták hangját a pataknak! — Lesz háború? — .. . hát ébreszd kedved: menjünk velük, a begyre mennek ... — Lesz háború? . — ... tegnap egy ösvény megszólított s mint ismerősét... Kis ösvény volt, épphogy csak látszik, de fölkísért és csontokhoz formája Igen sok új munkaeszközre volt szükség, továbbá különböző edényekre, tar- * tályokra, amelyeket nem nélkülözhettek az őskori emberek sem, akik természetesen már állatokat is tartottak. hogy húshoz, bőrhöz jussanak. Az új életszükségletek és igények következtében bámulatos fejlődésnek indul a kő-, csont-, agyag- és a fonó-szövő ipar. Kezdetben a szerszám és egyéb szükségleteket még házilag állítják elő. Később azonban már kialakul a szakipar, amelynek művelői már kizárólag a szerszámok, edények, fegyverek, ékszerek előállításával foglalkoznak és olyan gyakorlatra lesznek szert, hogy kezükből a leggondosabb kivitelű készítmények kerülnek ki. A szakipant is túlszárnyalja a mfi- par, amely már festett edényeket, agyagszobrokat készít és magasabb szellemi színvonalról tesz tanúságot. Földbevájt cö/öptetós hazak Dombay, hogy a sást nemcsak felfedésre használták, hanem ^ fonásra is. Fekvőhelyeiken gyékény és 9ás szőnyegek szolgálták derékaljul. Az ősemberek ruházkodására vonatkozólag nem maradtak fenn leletanyagok. Bizonyos azonban, hogy nemcsak állati bőrökből kéLépcsős lejárai a gödörlakásba a hegy csúcsáig! Lesz háború? ... alján a hegynek gida szőkéit, tehén merengett. Beh szép is a tőgyek zenéje, sajtárban a tej dob verése! ha már az est denevérszárnya sötétet ír az ég falára! S beh szép az is, ha hajnal lebben a táguló, a víg egekben! És szép az évszakok futása, ha zöldre lép, ha zúzmarára! — Lesz háború? — Hát építs házat, hol élsz, hol őrized e tájat! Elméd s karod munkáld erősnek: nem marnak abba, ki erősebb! I c^ossuth-akadémisták Ösbúta és árpa A halászatról, vadászatról a f.ldművelésre való áttérés az nheriség életében döntő változást jelenteit. Ez a változás nyilvánvalóan nem itt magyar földön következett be. A zengőoárkonyi ősember az ősmediterrán vidékéről vándorolt be és magával hoz- 'n a hazája fejlettebb kultúráját, ,mely évezredekkel megelőzte az európai szárazföld őslakosságổ* WtórÁla» uUxsmlih A mAz ősitelep földművelői feltételezhetően faekét használlak, ezek természetesen teljesen elkorhadtak a földben Találtak azonban olyan kő- és csontszerszámokait, amelyek alkalmasaknak látszanak a földművelésre és bizonyosan erre a célra is használták azokat. Dr. Dombay eddig nuolc lakóházat tárt fel a legkörültekintőbb gondossággal. Az ásatás eddig ismeretlen adatokat hozott napvilágra az ősemberek építkezéséről és lakásviszonyairól. A gödörlakást rendszerint más. félméter mélyen építették a föld- l>e. Rendszerint kéi lakószobát ástak maguknak 4x4 méteres nagyságban és a szobák közé vájták a vermet, a pincét és az egyéb gazdasági célú létesítményeket. A legnagyobb szobában volt a tűzhely, amelyet kövekkel .raktak körűi, A gödrökből nyúlsziletek ruházatot, hanem lenből is. Lenfonalat találtak a lakásokban, az pedig* hogy szőttek, fonák, egészen bizonyos, mert orsógombok és szövőszék nehezékek s előkerültek a föld alól. A tudományos cél: az őskori szociográfia megírása A zengővárkonyi ásatásokat nemcsak a magy ar, de a külföldi régészeti szakkörök is igen nagy érdeklődéssel kísérőt, mert a kőkor az, amelyben lerakták az európai művelődés alapjait. A zengővárkonyi őstelepen má.r eddig is feltárult és még további feltárásra vár ennek a kuJiúrának miniden lényeges mozzanata, anyagi és szellemi vonatkozásban egyaránt. Már az eddigi ásatási eredmények és tapasztalatok alapján a legszebb reményekkel lehetne hozzáfogni a társadalmi viszonyok tisztázásának nagy munkájához, A teljes feltárás után pedig hiteles adatokra támaszkodva kerülhetne megírásra, az őskor kimerítő és új utakon járó szociográfiája. Dr. Dombay János, a kiváló udós bízik benne, hogy a népi demokrácia, amely az idén is 30 ezer forintot biztosított az ásatások folytatására, lehetővé teszi, hogy befejezhesse és publikálhgs- 2 órától 0-ig oktatás, utána 6 órá- nagy nyeresége lenne az archeológiának és az egyetemes közművelődésnek. Kocsi« Béla A bányatelepek utcáin pirosar- cú, mosolygós, fiatal katonák Hintek fel a napokban. Vendégségbe érkeztek haza Budapestről, a Kossuth Akadémiáról. A régi pajtások lépten-nyomon tnegálH- ják és megölelik őket és ezer kérdéssel ostromolják. Alig győzik elmesélni a katonaélet sok érdekességét és azt az új életet, ami Budapesten várta őket a bányászélet után. Mert a fiatal, da Has akadémikusok a tavasszal még a bánya mélyén dolgozlak. Túrós János, a nyúlánk, szőke, fiatal tisztjelölt is csillésként dolgozott a mecsekszabnlcsi üzemben. Április 15-én vonattam be — meséli —. Eleinte bizony nehezen ment a tanulás, de nem enged lem, hogy úrrá legyen rajtam a kishitűség. A többi katonabajtárs, akivel egy századba kerültem, szintén fizikai dolgozó volt. ha nehézségek tornyosultak elénk, gymásf biztattuk, hogy ne hagyd magad bajtárs. A közösségi szellem; az egymás megsegítse és oktatóink támogatása csodákat művelt és úgy belejöttünk a tanulásba, mintha egész életünkben a könyvet bújtuk volna. Túrós János a kíváncsiskodóknak beszámol az akadémia napirendjéről is. Reggel 6 órakor van az ébresztő, utana torna, maid szobatakaritás következik. Negyed nyolckor reggelihez sorakozik a század. Nagy csésze tejeskávé, friss kenyér és 10 deka vaj csiiitja el az éhes euomrok morgását _ A reggeli uian az oktatóterembe vonul a társaság és délig egymást követik az előadások, amelyekről az akadémistáknak pontos jegyzeteket kell készíteni. Az ebéd változatos és bőséges. Hetenként kétszer tészta, a többi napokon leves, főzelék• és hús váltja egymást. A porciók bőségesek, ennek ellenére repeta is van. A délutáni program így alakul: sa élete főművét, amely egyaránt ■g egyéni tanulás, 7-kor vacsora. Hetenként egyszer mozi és színház jelenti a szórakozást, egyébként vacsora után 10 óráig egyéni tanulás szerepel a napirenden. A pajtások kérdezőskődésére Túrós János derűs epizódokat is mesél a katonaéletből. Lovagolni is tanulunk, ez eddig •cm is olyan egyszerű dolog. Az első gyukorlaíokon úgy potyogtunk le a lovakról, mini ősszel a legyek, A bányászok a lovaglásban is megállják a helyüket és hamarosan kezes bárányokká oál- Untattuk a kincstári ypripÁkal. Elmondja Túrós János, hogy január másodikén vonulnak be az akadétniára, aztán a karácsonyi szabadság után újult erővel latnak hozzá a tanuláshoz. — 1950-ben avatnak bennünket műszaki tisztekké, addig még kemény munka vár reárik de becsülettel helyíállunk, hogy a pécsi .bányászok cs Pártunk ne csalódjon bennünk. • ' v Á fiatal akadémista sorra teke. zel a pajtásokkal és siet haza, hogy l-e ne késsé az ebédet. Három házzal odébb .foszt János akadémistát fogják közre a bányász SzlT-isták. — Tudjuk, úgy történi a dolog -— meséli — hogy az egyik SzlT gyűlésen előadás hangzott el a néphadseregről és arról, hogy a hadsereg új tisztjeit a nép fiáiból kell verbuválni. Jelentkeztem és mint bányaműk ást felvettek az akadémiára. Büszke vagyok arra, hogy a néphadsereg tisztje lehe- ek és örülök, hogy olyan testületbe kerültem, amelyben a bajtársi szellem még az otthont is nőtől ja. Egy alkalommal a gyengélkedőben feküdtem, amikor váratlan látogatókat kaptam,. A törzstiszti iskola hallgatói jöttek el hozzánk és képzelhetitek az örömömet, amikor közöltük felismertem Führer Ferenc volt vájárt.; akivel egy csapatban dolgoztam és a munkaversényben vállvetve dolgoztunk.. Az akadémisták részére a so- mogybánualelepi SzlT baráti ösz- szejöoetelt rendezett, ahol a bányászfiatalság nagy szeretettel köszöntötte néphadseregünk tisztjelöltjeit, akik az akadémián ép- úgy megállják a helyüket, mint- ahogu % széncsatában is az élen jártak. Vadon Antal. MD és Holnap este 8 érától VÁNC m Mánkéi Kultúr ház b an Kitűnő zene! Olcsó belépődíj! Kedves növendékeimnek és ismerőseimnek Boldog újévet kívánok ^úermatui Cjfiercnc tánctanár.
