Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

10 DUNÁNTÚLI NAPLÓ IMA január f. 3£A 'JRAWltfA 'WoMA&AW ZELK ZOLTÁN : esfz> Tizennégy esztendővel ezelőtt bukkant dr Dómbay János, a Raranyamegyei Múzeum igazga­tja a baranyai ősember nyomá­si. Mint lelkes amatőrrégész kez­dett kutatni Pécsvárad határában rs így fedezte fel a zengőoárko- nyi ostelepet Az azóta folytanott isatásai beigazollak, hogy dr. Dombay a maga nemében egye­dülálló, leletanyagában páratla­nul gazdag neolithkori lakótelep­pel és temetővel gazdagította a "azal régészetet, Dombay 450 öt- zeréves sírt tár: fel és közel tíz- zer válogatott leletanyaggal meg. etette alapját Baranya történeti múzeumának. Zsugorított csontvázak, festett kerámiák btezeréves zsugorított csontvá- ak és festett kerámiák kerültek elő dr. Dombay ásója alól az ős- elep sírjaiból. Egy-egy gazda­gabb sírban 5—6 darab felbecsülhe­tetlen érté­kű színezett agyagedény is volt, majd­nem teljesen ép állapot­ban. Válto­zatos forma. gazdagság­gal készül­tek ezek a gombafejformájú edé­nyek és talpcsöves tálak. Bütyök- díszítések, bekarcolások és sza- íagszerű motívumok tanúskodnak i kőkorszak fejlett- kerhmikájá ól, formakincséről és készítőik ázü gyessé gér öl. De vágó és szú- -ó eszközök, nyéllyukaa kőbal- ák, kő é9 márvány vésők, kova s jCspis roagSk, gránitfejszék és 'iOirtávak Is bő f, alázatosságban orduitak elő t zírckban. A kő őri ember ékszereit: az osztriga- léjból. márványból és rézből ké­zül! gyöngyökért és vaddisznó- gyarbol formált osüngődíszeket zintén sok sír rejtette magában Megtalálta dr, Dombay az őskori képzőművészet jellegzetes alkotá- -át, az agyagplasztikát képviselő nyaszobrot is. Őskori lakótelepek eltárása Dr. Dombay János azonban nem elégedett' meg a sírok feltá­rásával, hanem hozzákezdett az <iskori lakótelep felkutatásához degállapította, hogy a település, mintegy 500 holdon terül el, te­át olyan hatalmas területen, imelynek módszeres átkutatásé« íoz évtizedek kellenek. A telep? a ásókat bét éve kezdte meg a Vármegyei Múzeum és a nagy munka különösen a tavalyi és az elei ásatások révén rengeteg sok íj adatot szolgáltatott az ősem­ber anyagi és szellemi életének tudományos feldolgozásához. Bi­zonyítékokat kapott dr. Dombay i rra, hogy a zengővárkouyi ős- raber már földműveléssel foglal­kozott és a földművelő kultúrát "hőnek honosította meg a mai Magyarország területén. Ekkor keletkeztek az első falusias jelle­gű zárt települések, amelyek sok­ban hasonlítanak a mai falvak elrendezéséhez. díferrán beáramlás egyben annak bizonyítéka is, hogy Középeuró- pának ez a területe már szoros gazdasági kapcsolatot tartott a déli világgal. A zengő várkon yi település ős­lakói fejlett és oéliudatos fölmű­velést űztek. Tevékenységük már nemcsak arra irányult, hogy má- ról-hónapra megszerezzék a szük­séges zsákmányt, hanem mai ki­fejezéssel élve, határozottan kész­letgazdálkodást folytattak. A feltárt lakótelepek vermeiben gabonaszemeket találtak, amelye­ket vizsgálatra megküldöt.ek az Országos Gabona és Liszt kísér­leti Állomásnak. A szakértők megállapították, hogy az őstelep földművelői úgynevezett tönköly búzát éa kétsoros árpát termesz­tettek. A termést igen takarékosan be­osztották, hogy az új aratásig ne szenvedjenek hiányt A termelt javak elraktározására megfelelő gazdasági berendezést is létesítet­tek. Földbeváji cölöptetős házai­kat úgy építették, hogy azok nemcsak lakóhelyül szolgáltak, hanem a vermet, a pincét és más szükséges gazdasági létesítményt is magukba foglalják. A földművelő életmóddal lé­nyegesen. megváltozott az emberi élet külső tak ki a cölöpök, amelyek a te­tőszerkezetet tartották. A tetőt d szalmával, náddal, sással borítót-d ták be. Azért használták az épít­kezésnek ezt a formáját, mert a föld mélye megvédte őket az idő- “ azonkívül! technikával < járás oiszontag fejlettebb épít ,ucg iem rendelkeztek. Megállapította dr. '— Jesz háború? — Építsed házad! — I-esz háború? — Nyess férges ágat! — Lesz háború? — Az úton látod, csapat fiúk, csapat leányok ... — Lesz háború? — ... s hogyan kacagnak! ellopták hangját a pataknak! — Lesz háború? — .. . hát ébreszd kedved: menjünk velük, a begyre mennek ... — Lesz háború? . — ... tegnap egy ösvény megszólított s mint ismerősét... Kis ösvény volt, épphogy csak látszik, de fölkísért és csontokhoz formája Igen sok új munkaesz­közre volt szükség, to­vábbá kü­lönböző edé­nyekre, tar- * tályokra, amelyeket nem nélkü­lözhettek az őskori em­berek sem, akik ter­mészetesen már állato­kat is tartot­tak. hogy húshoz, bőrhöz jussanak. Az új életszükségletek és igé­nyek következtében bámulatos fejlődésnek indul a kő-, csont-, agyag- és a fonó-szövő ipar. Kez­detben a szerszám és egyéb szük­ségleteket még házilag állítják elő. Később azonban már kiala­kul a szakipar, amelynek műve­lői már kizárólag a szerszámok, edények, fegyverek, ékszerek elő­állításával foglalkoznak és olyan gyakorlatra lesznek szert, hogy kezükből a leggondosabb kivitelű készítmények kerülnek ki. A szakipant is túlszárnyalja a mfi- par, amely már festett edénye­ket, agyagszobrokat készít és ma­gasabb szellemi színvonalról tesz tanúságot. Földbevájt cö/öptetós hazak Dombay, hogy a sást nemcsak felfedésre használták, hanem ^ fonásra is. Fekvőhelyeiken gyékény és 9ás szőnyegek szolgálták derékaljul. Az ősemberek ruházkodására vonatkozólag nem maradtak fenn leletanyagok. Bizonyos azonban, hogy nemcsak állati bőrökből ké­Lépcsős lejárai a gödörlakásba a hegy csúcsáig! Lesz háború? ... alján a hegynek gida szőkéit, tehén merengett. Beh szép is a tőgyek zenéje, sajtárban a tej dob verése! ha már az est denevérszárnya sötétet ír az ég falára! S beh szép az is, ha hajnal lebben a táguló, a víg egekben! És szép az év­szakok futása, ha zöldre lép, ha zúzmarára! — Lesz háború? — Hát építs házat, hol élsz, hol őrized e tájat! Elméd s karod munkáld erősnek: nem marnak abba, ki erősebb! I c^ossuth-akadémisták Ösbúta és árpa A halászatról, vadászatról a f.ldművelésre való áttérés az nheriség életében döntő válto­zást jelenteit. Ez a változás nyil­vánvalóan nem itt magyar földön következett be. A zengőoárkonyi ősember az ősmediterrán vidéké­ről vándorolt be és magával hoz- 'n a hazája fejlettebb kultúráját, ,mely évezredekkel megelőzte az európai szárazföld őslakosságá­»•* WtórÁla» uUxsmlih A m­Az ősitelep földművelői feltéte­lezhetően faekét használlak, ezek természetesen teljesen elkorhadtak a földben Találtak azonban olyan kő- és csontszerszámokait, ame­lyek alkalmasaknak látszanak a földművelésre és bizonyosan erre a célra is használták azokat. Dr. Dombay eddig nuolc lakó­házat tárt fel a legkörültekintőbb gondossággal. Az ásatás eddig is­meretlen adatokat hozott napvi­lágra az ősemberek építkezé­séről és lakásviszonyairól. A gödörlakást rendszerint más. félméter mélyen építették a föld- l>e. Rendszerint kéi lakószobát ástak maguknak 4x4 méteres nagyságban és a szobák közé váj­ták a vermet, a pincét és az egyéb gazdasági célú létesítmé­nyeket. A legnagyobb szobában volt a tűzhely, amelyet kövekkel .raktak körűi, A gödrökből nyúl­sziletek ruházatot, hanem lenből is. Lenfonalat találtak a lakások­ban, az pedig* hogy szőttek, fon­ák, egészen bizonyos, mert orsó­gombok és szövőszék nehezékek s előkerültek a föld alól. A tudományos cél: az őskori szociográfia megírása A zengővárkonyi ásatásokat nemcsak a magy ar, de a külföldi régészeti szakkörök is igen nagy érdeklődéssel kísérőt, mert a kő­kor az, amelyben lerakták az eu­rópai művelődés alapjait. A zen­gővárkonyi őstelepen má.r eddig is feltárult és még további feltá­rásra vár ennek a kuJiúrának miniden lényeges mozzanata, anyagi és szellemi vonatkozás­ban egyaránt. Már az eddigi ása­tási eredmények és tapasztalatok alapján a legszebb reményekkel lehetne hozzáfogni a társadalmi viszonyok tisztázásának nagy munkájához, A teljes feltárás után pedig hiteles adatokra tá­maszkodva kerülhetne megírásra, az őskor kimerítő és új utakon járó szociográfiája. Dr. Dombay János, a kiváló udós bízik benne, hogy a népi demokrácia, amely az idén is 30 ezer forintot biztosított az ásatá­sok folytatására, lehetővé teszi, hogy befejezhesse és publikálhgs- 2 órától 0-ig oktatás, utána 6 órá- nagy nyeresége lenne az archeo­lógiának és az egyetemes közmű­velődésnek. Kocsi« Béla A bányatelepek utcáin pirosar- cú, mosolygós, fiatal katonák Hintek fel a napokban. Vendég­ségbe érkeztek haza Budapestről, a Kossuth Akadémiáról. A régi pajtások lépten-nyomon tnegálH- ják és megölelik őket és ezer kérdéssel ostromolják. Alig győ­zik elmesélni a katonaélet sok ér­dekességét és azt az új életet, ami Budapesten várta őket a bá­nyászélet után. Mert a fiatal, da Has akadémikusok a tavasszal még a bánya mélyén dolgozlak. Túrós János, a nyúlánk, szőke, fiatal tisztjelölt is csillésként dol­gozott a mecsekszabnlcsi üzem­ben. Április 15-én vonattam be — meséli —. Eleinte bizony nehezen ment a tanulás, de nem enged lem, hogy úrrá legyen rajtam a kishitűség. A többi katonabajtárs, akivel egy századba kerültem, szintén fizikai dolgozó volt. ha nehézségek tornyosultak elénk, gymásf biztattuk, hogy ne hagyd magad bajtárs. A közössé­gi szellem; az egymás megsegítse és oktatóink támogatása csodákat művelt és úgy belejöttünk a ta­nulásba, mintha egész életünkben a könyvet bújtuk volna. Túrós János a kíváncsiskodók­nak beszámol az akadémia napi­rendjéről is. Reggel 6 órakor van az ébresztő, utana torna, maid szobatakaritás következik. Ne­gyed nyolckor reggelihez sorako­zik a század. Nagy csésze tejes­kávé, friss kenyér és 10 deka vaj csiiitja el az éhes euomrok mor­gását _ A reggeli uian az oktató­terembe vonul a társaság és délig egymást követik az előadások, amelyekről az akadémistáknak pontos jegyzeteket kell készíteni. Az ebéd változatos és bőséges. Hetenként kétszer tészta, a többi napokon leves, főzelék• és hús váltja egymást. A porciók bősége­sek, ennek ellenére repeta is van. A délutáni program így alakul: sa élete főművét, amely egyaránt ■g egyéni tanulás, 7-kor vacsora. Hetenként egyszer mozi és szín­ház jelenti a szórakozást, egyéb­ként vacsora után 10 óráig egyé­ni tanulás szerepel a napirenden. A pajtások kérdezőskődésére Túrós János derűs epizódokat is mesél a katonaéletből. Lovagolni is tanulunk, ez eddig •cm is olyan egyszerű dolog. Az első gyukorlaíokon úgy potyog­tunk le a lovakról, mini ősszel a legyek, A bányászok a lovaglás­ban is megállják a helyüket és hamarosan kezes bárányokká oál- Untattuk a kincstári ypripÁkal. Elmondja Túrós János, hogy január másodikén vonulnak be az akadétniára, aztán a karácsonyi szabadság után újult erővel lat­nak hozzá a tanuláshoz. — 1950-ben avatnak bennünket műszaki tisztekké, addig még ke­mény munka vár reárik de be­csülettel helyíállunk, hogy a pé­csi .bányászok cs Pártunk ne csa­lódjon bennünk. • ' v Á fiatal akadémista sorra teke. zel a pajtásokkal és siet haza, hogy l-e ne késsé az ebédet. Há­rom házzal odébb .foszt János akadémistát fogják közre a bá­nyász SzlT-isták. — Tudjuk, úgy történi a dolog -— meséli — hogy az egyik SzlT gyűlésen előadás hangzott el a néphadseregről és arról, hogy a hadsereg új tisztjeit a nép fiáiból kell verbuválni. Jelentkeztem és mint bányaműk ást felvettek az akadémiára. Büszke vagyok arra, hogy a néphadsereg tisztje lehe- ek és örülök, hogy olyan testü­letbe kerültem, amelyben a baj­társi szellem még az otthont is nőtől ja. Egy alkalommal a gyen­gélkedőben feküdtem, amikor vá­ratlan látogatókat kaptam,. A törzstiszti iskola hallgatói jöttek el hozzánk és képzelhetitek az örömömet, amikor közöltük felis­mertem Führer Ferenc volt vá­járt.; akivel egy csapatban dol­goztam és a munkaversényben vállvetve dolgoztunk.. Az akadémisták részére a so- mogybánualelepi SzlT baráti ösz- szejöoetelt rendezett, ahol a bá­nyászfiatalság nagy szeretettel köszöntötte néphadseregünk tiszt­jelöltjeit, akik az akadémián ép- úgy megállják a helyüket, mint- ahogu % széncsatában is az élen jártak. Vadon Antal. MD és Holnap este 8 érától VÁNC m Mánkéi Kultúr ház b an Kitűnő zene! Olcsó belépődíj! Kedves növendékeimnek és ismerőseimnek Boldog újévet kívánok ^úermatui Cjfiercnc tánctanár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom