Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-16 / 13. szám
Pics, IMS. 3ANUJIS 18. VASASNAP, VL SVK, U. SZ. ASA M PUL A BÉTHUNI BŐBTÖNBEN NEM DALOLNAK Irtat PafvH István Af> sem dalolnak a béthnnl börtönben. Ötszázötven latartóztatott bányász tata rész vél tel, együttérzéssel gondol agy táránk fájdalmára. Sem az Intarnacionálé, •era a Marseillaise, sem más dal nem szál! a magasba a szomorú falak közül. Mart a B. földszint •7-e* cellájában agy fért! siratja kai ott kisgyermekét- Art követelte, hogy engedjék kimenni, kérte, Qgvvédje étjén, hogy Ideiglenesei helyezzék szabadlábra ás engedjék meg, hogy csendőrök kíséretében kísérje kicsinye holttestét utolsó útjára. Semmi sem történt Ma van a temetés napja és Ä sohasem látja többé szeretett gyermekét. Mert most Moch embertelen és gyűlöletes igazság ögyj komédiája parancsol: a végsőkig sanyargatni keU a bányászokat, akik Jogaikat merték kö vete'n) az élethez. És ugyanakkor Fresnesben ás másutt a kollaho- ránsok és a hazaárulók vigadnak és fehérre mossák őket- De a nép nem telejti A béthunj börtön rabjai ma nem dalolnak. Szívük ben boldogtalan e'vtársukkal lesznek és a fájdalomtól mégsem místtlt anyával. Egyöttéreznek velük és esküsznek, hogy meghpsz- Szuljék a szerencsében szülőket", — Így hangzik a sokezer letar tózfatoti francia bányászok *gyik «Sportjának levele, amelyet az Humanltéhoz írtak a béthnuj börtönből Es a fogadalom, melyre hóhérok kegyet'en embertelensége késztette őket. Visszhangzik minden francia bányász, minden francia munkás, az egész világ dolgozóinak szívében. Egy napig nem daloltak a béthnnl börtönben, de a letartózta tolt ötszázötven bányász haliga fása, hangosabb volt minden po- ko'l zsivajnál, amelyet a háboríts gyújtogató tőkéslakájok csapnak. Messze elhangzik Amerikától, Ázsiáig és részévé válik annak a döbbenetes vádiratnak, melyet a békére vágyó emberiség, a demokráciáért és szocializmuséi t > küzdő százmilliók, a haladás gyű’öle les ellensége; ellen készítenek. Mert a béthuni börtön nem egyedüli demokratikus Intézménye a .nyugati szabadság” világának. Az USA legfelsőbb törvényszéke a napokban tárgyalja az amerikai kommunista párt 12 vezetőjének „bünperét", akiknek egyetlen bűne az, hogy a békéért és a munkásosztály Jobb éleiéért harcoltak Az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság gengszter vezetői ezerszámra üldözik a be- csü'etes, haladó embereket, meghurcolják, beszennyezik mindazokat, akik szeretettel gondolnak a Szovjetúnióra, akik szót emelnek a -dolIármilUomosok garázdálkodásai ellen. Kanadában százával sínylődnek a sztrájkoló hajómunkások a börtönben. Angliában a szakszervezetek sárga, munkás- árnló vezető; az Atflee-Bevtn banda parancsára kommunista- ellenes hajszát kezdtek, Spanyol- országban naponta ál'ftják a hazafiakat a ktvégrőosztacrok tüze elé és még be sem feleződött Madagaszkárban a franciák á’tal hazaárulással vádolt szabadságharcosok pőre, amikor szerte a gyarmatbirodalom minden részén tömegével hurco'ják fogságba a legjobb hazafiakat. És ki fndna számot adni a görög monarcho- fusil?“*» H ih*;-órait ól. »kl» a Gestapo hóhérait felülmúlva hí nozzák a görög nép legjobb Halt. Amerikai lapok tdnak hírt arról, hogy a kormány csendőrök fe'ügyelete és korbácsa mellett tízezrével szállítja a deportált görög munkásokat és parssztokst lkária szigetére, amelyet amerikai Dachaunak neveznek. A decent bért statisztika szerint 7-én Sza- lonlktben hét hazallt, köztük öl nőt, 14-én Athénben hat tértit 25-án Tripoliszba» 8 tértit és hét asszonyt állítottak go’vó elé a gö rög monarchists gyilkosok. És gyilkol az angol önkény Palesztt nában és a Közelkeleten, és síné rlkai va'amlnt angol gyártmányé holland repülőgépek bombázzák békés Indonéziai falvakat, holland ’ankok és ágyék tüze rombolja földig a benszfllöttek viskóit. Amerre szétnézünk a vl'ágon, az imperialisták mindenüti vad önkénnyel, a közéikor; tnkvtzlloro- kat meoszégyertítő áflafíassággal gyilkolták azokat, akik lelemeitk hangjukat a ribság és e'nyomás ellen, akik nym akarnak tovább gyűlöletes szflföáságban élni- t Az erőszak es terror azonban nem az erő igle, az Imperialisták táborában «okkal Inkább p 1gv.enr geségá 'Petémé a holnaptól A kapitális:« rab’ók ideje lejárt. A főkésrendszer visszavonhatatlanul elérkezett az egész világon a pusztu’ás küszöbére, — olyan Időben élünk, amikor a kapi'a- l'zmus csak nyomort és pusztulást tud zúdítani az emberiségre, amikor ez a kivénbedt társadalmi rendszer már semmi ólat sem tud alkotni és régi alkotásait f* elpusztítja. Minden órával, minden nappal, minden hétté1 és hónappal közelebb kerül a kapitalizmus a pusztuláshoz.. Ölvén megdönthetetlen törvényszerűségek alapján, ame’veket sem börtönnel, sem gyilkossággal nem lehet el- hahgat’atni- Nem mentheti meg a tőkések uralmát sem dollár, sem alombomba, — sem erőszak, sem po'ltlkaj mesterkedés. Az ítéle'et a régi társadalmi rendszer felelt napról-napra kimondták és egyre nyomatékosabban monrt'ák ki a világ szabadságáért küzdő milliók akik a kommunista pártokkal az élükön elszánt harcol vívnak az emberiség lövőjéért. A kanlta'ista bestia egyre inkább levet; álarcát és az imperializmus egvre leplezetlenebből mutatkozik meg. mint az emberi haladás Ipgpaovcbb és legveszélyesebb ellensége. Ez az ellenség azonban nem legyőzhetetlen. Az 'mnerta'ízmos világláncából az első világháború után kiszakadt a Szovjetónló, a második világháború ntán a népi demokráciák százmilliós tömbtéhen számol“ék fel a tőkésrendszert és mederem - •etfék a szocializmus felépítésének e'őleltételelt, a gyarmati szabadságharcok feli annol ás a, a kfna! néphadsereg győzelmes harca Ázsia nagyrészél felszabadnia az. imperializmus nrahna alól- A ha- ta'mukat, nénelnyomó uralmukat féltő Imperialisták nem tudnak orrá Jennt a kapitalizmus növekvő belső ellentmondásain és arrgoda lommal szem’élik a közeledő oaz dasági válság Jelelt Végső kétségbeesésükben, hogy a rénj társadalom létét meghosszabbítsák, ÚJ háborút akarnak gyújtani és emberek tízmillióit szeretnék elpusztítsa! hogy a klxsátanánvo Szombaton aláírták a kollektív szerződést* a magyar dolgozók győzelmi okmányát Számtanon cMWőtr ünnepélyes 1 fll- sőségek között megkötötték az új kollektiv szerződést. Az ünnepségei megjelentek: Kpsa István iparügyi tnmaisz:ec és Rarczag Imre álWrn- fikár, a SzíAszervesei ok Or-zágos Tanácsa részéről Apró Antal főtitkár, Piros László és Gács Láaeuö főtitkárhelyettesek, az iparügyi igazgató-ágak vezetői, a gyáripart és bányásza*) asíác szer vezetek főtt kárai, továbbá ta ország 25 nagyüzemének küldöttségében brigád- vezetők és elmnnkA^ok. Az új kollektív szerződés sláirá- sakor Apró Anja« főtitkár meleg szavakkal üdvöaöWe a meg je! «reit er., m&jd hangsúlyozta, hogy az új kollektív szerződés alapul szolgál ipari n. szakmai, valamint üzemi kollektív; szerződések megkötéséhez. -jk Az új szerződé« a zakszervezetek nagy körSltekintései készíte ték eí! Biztosak vagyunk abban, rogy a szerződés jeién- ős mér ékben járul hozzá a szocializmus építésén«?: megvalósításihoz, a dolgozók éietszin vonal áruik emeléséhez. A szerződést a Szakszervezeek Országos Tanácsának nevében azzal a meggyőződés««' Írom alá, hogy » szerződés minden pontja a dolgozók és az állam közös ügyét, a szocializmus építését szolgálja A nagy tetazés-el fogadót beszéd utfei Kossá István iparűgyi miniszter szótól; fel és rámu atott orra, hogy es «z eW5 olyan koüek fv szerződé», amelynek tárgyalásánál nem érvényesüllek a tőkés szempontok, hanem csak egy célt szolgál: a dolgozók érdekelt Ez as első olyan kollektiv szerző dés, amelynek megkötésénél nem ellenietek állnak egymás«.1 szemben, hanem barátok, harcos' ársak, elvtársaik. Ez a szerződés a magyar dolgozók. * magyar munkásosztály győzelmét megerősítő okirat. Csak ügy jtr ha unk e' eddig, hogy ebben a kollektiv szerződésben foglaljuk össze győzelmünk «redmé nyelt, hegy a Nagy Sztálin vezetésével a dicsőséges Vörös Hadsereg te! szabadított bennünket és ezzel le- hetővé vált, hogy a magyar műn- kásosztlály végre maga vegye kezébe sorsának irányítását- Azonban a szabadsággal tudni kér’ élni is .A szabadság csak azok kezében értékes fegyver, akik has* nos munkások. Az új korrktív szerződést Jól hajtjuk ’ 'gre, a helyesen megállapított normákkal biztosít!«! juk. és ebben van a kellek Jv oerződés együk sarkalatos intézkedése. — Alakuljon ki az új VoEeVt'v szerződés végrehajtása körül is rmmki- verseny, amelynek a célja az legyen, hogy a magyar iparban t ter- rrieíékeny-éget döntő módon emelje A beszédek elhangzásé után elsőnek Kossá István ir:a alá a szer- ződést í kormány nevében, majd Apró Antal a Szakszerveze J Tanács és a magyar munkásság neve ben. Az aJáfrás megtör énte után a megjelenítek Wkesen flnnepel'ék az új kollektív szerződés életbőléjjés* néphadsereg íiencsinhen Eredménytelen volt a Schuman-Heviii találkozó Az AFP sanghaji jelentése szerint a kínai kormánycsapatok Tiencsinben megszüntették a szervezett ellenállást A népfelszabadító hadsereg folytatja előnyomnlását A város belsejében elfoglalták a volt angol-francia engedményes negyedet. A kormány-csapatok, az előző csatákban tanúsított magatartásukhoz hasonlóan, a népfelszahadító hadsereg közeledtére leteszik a fegyvert A Iteuter iroda jelentése is megerősíti, hogy a népi haderő teljes rendben vonul Tiencsin belső negyedeibe anélkül, hogy ellenállásba ütköznék. Sanghaibó! érkező jelentések szerint Tiencsinben már megkezdődött a víz és villamos erőmüvek helyreállítása isMegbízható jelentések szerint a hadifoglyok száma kb. 50.000. A qöroq «Tq^qJM^q" hqrco'ot' elfoq!a‘íók Hauoát A görög demokratikus hadsereg főparancsnoksága a következő rendkívüli hadijelentést adta ki: — Csapataink szilárdan kezükben tartják Nausza városát, miután elfoglalták az ellenség utolsó meg erősített állásait Is. Csapataink tovább üldözik a menekülő ellenséget, pitg más alakulataink megszállták és harcképes ál- lapotba helyezték az ellenség elhagyott védelmi berendezéseit. Az ellenség a nauszai csatában 950 halottat és 352 foglyot vesztett. A ióvai holland csapatot* válságos helyrgte Londoni jelentés szerint az UNO indonéziai békéltető bizottsága a Biztonsági1 Tanácshoz intézett jelentésében elismeri, hogy Jáva keleti részében a holland gyarmati csapatok válságos helyzetbe kerütek parttzántá- madások következtében. A szabadságharcosok megtámadták a vasútvonalakat és elfoglalták a Susmarang és Pekalong közti 70 km hosszú útvonalat. Az indonéziai demokratikus hadsereg műveletet olyan nagyarányúnk, amilyenekre a holland parancsnokság egyáltalá ■’f>n nem számított. Az Indonéz Mahad'ágharcosoV eí foglalták Jáva szigerének déli partján lévő Patlitan városát és több körülötte lévő feítiíAz MTI párisi j»’.ea*óse szerint a Schum an-Bevtn tárgyalások eredménytelenül végröd'ek — jelent; az Humanité- A pént ek es:l megbeszélések eredményéről a francia külügyminisztérium töményt adott ki, amely fe'tótÜiIH a megvitatásra kerülő vérdúéefe és hozzáteszi, hogy a tárgyaló felek csak bizonyos szempontokat világítottak meg, de semmifé’e döntér nem hoztak. Az Huminlté «serint ennek a diplomádat nyelvnek caak egy éremezése (ehet, az, bogy a kapitális a ellentétekben az angol és frantía kormány nem tud megegyezni a felmerült kérdésekben. Újabb s7*rAjirhuHém F«onciaor«T0obon Az MTI párisi Jelen ése szeiirt (randa munkásság sí tfájk mozgalma ntpról-napra erősödik. Az újjáépítési mintezórium és az alárendelt hiwataok 18 szer alkalmazottja pénteken 48 órás figyelntwető »ztráffc- ba Jépeih. A pirfc iPenhari vaegyár 3000 munkása k folytatja a sr“ráj- kot. A bérmozgalom Párts több nagyüzemére Így a Renault-pyárr» is kiterjed. Nagy bérmozgaltnalc indultak meg Lyonban is. A legnagyobb kesz yficyár munkás«' péntek óta se rájlkoíntic. ást tovább folytathassák. A béke erő] azonban sokszorosan felülmúlták a báborús uszitók erejét. A béke brte’mas tábora minden országban kibontotta a háború« uszító imperialisták ellent harc zászlaját. A békefront ereje, szflárdsáoa, hata’ma naoról-nanra növekedik. Ehhez a szé'szakftha- tatlau arrvonalhoz tartoznak a Szrrvjefúnló vezetésével nemcsak • népi demokratikus országok. nemcsak a világ munkásosztálya, nemcsak a népek szabadságharcát vezető kommunista pártok, hanem minden becsületes, jóakaratu ember le. Európában és Amerikában, Ázsiában ég AJrlkában összeforrnak a népek abban az el- szántságbjui, hogy megakadályozzák a háborús gyújtogatók ms- réns VteíR A gyilkosság nagyiparosa! az amerikai trösztvexé- nek «zámítáH nem fog bewátaL Börtönök és akasztófák árnyékéban, kivégzett mártírok ezreinek nyomdokaiban egyre növekvöbb erővel kel fel az emberiség azok ellen, akik börtönné akarják változtatni a világot. A béthnnl börtönben euv napig elnémn’t a dat de százmilliók éneke annál hangosabban tör a magasba, rohamra vezetve a Jövendő vijág a pusztulás gyűlölet»*, >' ra • •fUm.
