Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-14 / 11. szám

IM* JANüAl H DüMÄNTOCI NSMO X VIRÁGZÓ FALU ÉPÜL a nyomorúságos puszi a helyén Piispökpuszta szövetkező újgazdái a felemelkedés útján 'Igazságosabb lett a fogyasztási javak elosztása Püspökposzta a mohácsi sziget *gyik legszebben fejlődő része, ha­marosan faluvá alakul. Az elmúlt évben Si ház épült itt, szinte re- gingbeillő körülmények között, amiben igen nagy szerepe van az 1M6 októberében alakult földmű- vesszővetkezetnek. 'A nyolc taggal indult és lői tagú szövetkezetnek 186 forint alaptőké­je és két, szinte kas znriJkaJfdljCux (mktof+a mIi. Ezeket bérbeadtéi azzal, hogy a bérlet lejártakor kifogástalan álla­potban kell visszakapniok. Igg is történt. Azóta mindkettő versenyt nyert már. Kaptak öt rones ura­dalmi gazdasági gépet, ebből li soros vetőgépet készítettek, amivel a szövetkezet tagjai teljesen díj­talanul vetnek, a költséget pedig abból fedezik, amit másoknak dol­goznak. Van 72 hold legelője is a szövet­kezetnek. Teljesen kiuzsorázott ál­lapotban kapták meg a felszabadu­lás után. Rendbehozták, 3000 forint költséggel kutat fúrtak rá. Iá szövetkezet tagjai 25 forint hasz­nálati dijat fizetnek, ugyanakkor más községekben 60, sőt 100 forint a legelödij. Juttatásként megkapták a volt uradalmi iskola épületét is, amit annak idején az orvos eltil­tott a használattól, olyan állapot­ban volt. Itt szép lakást, boltot és kultúrházat rendeztek be, ahol minden héten van valami esemény: gazdasági, politikai előadás, felol­vasás, vagy kulturális megmozdulás. Rendbehozták a három út találko­zásánál lévő artézi kutat is, ami esős időben megközelíthetetlen volt, mert még a borjúk is hasig süllyedtek a sárba. Ide nyolcvan méter hosszú és 120 centi széles betonutat építettek napok alatt, környékét pedig 50 négyzetméter nagyságban kirakták betonlapok­kal. cÁz. a/Uzi kidtől nagy terveik vannak a püspökpusz­taiaknak. Még a régi tulajdonos megállapittatta, hogy a 680 méter mélytől jövő 35 fokos víz majdnem teljesen azonos a pöstyéni forrás­sal. Jód, kén és szénsav tartalma miatt tele van gyógyhatással. Ed­dig a víz elfolyt, tavasszal gyógy­fürdőt létesítenek itt a szövetkezet A dolgozók életszínvonalának alakulására a lakosság rendelke­zésére álló fogyasztási javakból is lehal; következtetni. Ezen a téren az el só tervév hatalmas fellendü- tagjal. A község 1000 négyszögöl)'-^ Nemcsak az előző évi területet adott a fürdő céljára, eitíeredm-nyeket szárnya.luk túl, ha- bekeritik, parkosítják, 18.000 tég-(nexa. az előirányzatot is. A bél- fajuk már is van erre a célra. {földi fogyasztásra az előirányzott Most újabb reményük nyílt arra, hogy az itt lévő háború előtt. 1938-ban a lakos­ságnak 0.7 százaléka zsebelte be a nemzeti jövedelmnek 20 százalé­kát- A felszabadulás után a föld- birtokos réteg, az államosítások után a gyárosok túlnyomó részé­nek a kikapcsolásával megválto­zót; az elosztás. A kizsákmányoló réteg jóval kevesebbel kénytelen maim ót h knuUr­(pjA^at Li mtqkap4éJk.\ Ezt már egyszer igényelték, de elő-' szőr a város kapta bérletbe, majd' a „MÉHKÜSz" bérelte ki a Föld-' alaptól 100 mázsa terményért. A! MÉHKÜSz is új „szövetkezet", azt' jelenti: „Mezőgazdasági is Házi­ipari Kulturális Szövetkezet“. Bel­giumi gépeket, csepeli lüktető éle-' tét, nagy keresetet és boldogságot tgért a lakóknak, mielőtt megkap­ták volna. Most a püspökpusztai' szövetkezet majd ezt is a dolgozó' parasztság szolgálatába állítja. így dolgozik csendben, alig hal-t latva magáról a püspökpusztai \ szövetkezet Mohács-szigeten. Köny-( nyen lehet, hogy hamarosan nem-{ csak szép fasorok díszítik ápoltJ útjait, hanem a betegek százat isi találnak majd gyógyulást. Levelek \ A TAGFELÜLVIZSGÁLATRÓL {-JRJV A UAMW MIUtO fOMNTQI XWOglétH megelégedni, a dolgozóknak Így természetesen több jut. A javak igazságosabb elosztása folytán vált tehát lehetségessé, hogy ugyan­akkor, amikor a rendelkezésre álló fogyaszt ási javak mennyisé­ge, még 13—U százalékkal elma­rad a háború előttitől, & dolgozók életszínvonala elérhette, 6Ót meg is haladta az 1938-ast. EGYSZERŰ KÉRGES KÉZZEL megírt levelek sorakoznak a szer­kesztőség íróasztalán- Elvlirsak írják meg benne élményeiket a fővizsgálatról — a munkásosz­tály és a dolgozó nép legnagyobb ügyéről. Levelek a távoli falvak­ból, » bányák dolgozóitól, értelmi­ségiektől és asszonyoktól. Mind­egyikből a párt szeretete világlik ki _ mélységes bizalom népünk jövője iránt. Mutatja azt a szel­lemet. amelynek jegyében a felül- Mmgá'.atxa került párttagok a irgnagyobb őszi»' es éggel beszéltek » párttal MÉSZÁROS SÁNDOR ILOCS- KARÓt keltezi levelét: „Boldog vsgy0]« — frja _ mert elérkezett ez az idő. amikor a m) pártunk még erősebb tesz mint eddig, mert megtisztítja sorait azoktól, aklk^^^^^ fsak a piros könyvet hordták a zsebükben ,akik a párttól csak azt lesték, mit tud nekik nyújtani, de ők nsm akartak semmit sem ál­dozni a dolgozók boldogulásáért." A REAKCIÓ az- akarta elhitet-. «1, hogy a felülvizsgálat során a t szociáldemokratákat tömegesen elf akarják távolítani a pártból — ma ezen a rágalmon mindenki csak mosolyogni tud. hiszen éppen a felülvizsgá'at emelte fontos veze­tő funkciókba ez eddig még nem Ismert szociáldemokrata elvtársak százait .akikkel szemben minden bizottság különös figyelmet tanúsít. TISZAI JÁNpS raktári munkás így ír: „£n azelőtt szociáldemo­krata voltam, de most a felülvizs­gálat alatt úJt* arra jöttem rá, amit már az egyesülés előtt Is gondoltam, hogy a Magyar Dolgo­zók Pártja csak azt akarja, amit mi munkások is akarunk és úgy gondolom, hogy itt a felülvizsgá­laton nemcsak engem vizsgáztat­lak arról, hogy megfelelek-e a pártban, hanem nekem is bebizo­nyították, hogy a Pártban van tényleg a helyem”. A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁ­GOK elnökei legnagyobbrészt a legkiválóbb munkáskáderekből ke­rültek ki, elsősorban a pécskör- ny&ki bányászok soraiból ,de sok jó parasztelv.ársunk j* részt vett tálán községből kaptunk levelei, amelyekben a tagság megköszöni azt a segítséget, amelyet a bizott­ság :agjai nyújtottak a pártszerve­zet megjavítása terén és azt az osz'.ályéberségel, amellyel a bi­zottság megszabadította a pártot dolgozó nép ellenségeitől. A ka- posszekcsftj újgazdák így imák evalükben: „Köszönjük a bizott­ságnak, hogy kemény kézzel for­dult a pártban meghúzódó ellensé­geink el’.sn, de baráti szóval és jó an áccsal nevek tanított ben­nünket. do'gozó parasztokat". A TAGJELÖLTEKRŐL érkezett 'evetók, azt bizonyítják, legna­gyobb részük már megérti, hogy a tagjelöltté való á'Jninősí.és nem megbélyegzés és kitüntetés nem­csak a párt tagjának, de tagjelölt­jenek is lenni. Szaloki Béla mű­szaki vezető a Zsolnay-gyárból Így írt: „A nagy munka mellett a múltban hibáikat is követ-em el és főképpen elhanyagoltam a marxiz­mus-leni nizmus ideológiájának meg­ismerését. A párt azzal, hogy tag­jelöltté minősíted, alkalmat adott a hiánynak a kiküszöbölésére. CSAK NÉHÁNY levélrészletet közöltünk itt — ezek is azt bizo­nyítják azonban, hogy a felülvizs­gálat valóban párttagságunk leg­jelentősebb kérdése. Ez az ázni ma a legjobban foglalkoztatja az elv­társakat, ami fordulatot! teremteti az életünkben, ami közelebb hozta őket pártunkhoz és képessé tette őket arra, hogy a Jövőben még fokozottabban szolgálják a mun­kásosztály nagy ügyéi. Uttörö őrsvezető tanfolyam Vajszlón Az Ormánság népinek legifjabb katonái, az úttörők gyűltek össze Vajszlón őrsvezetői tanfolyamra. Harminc gyerek ajkán csendül fel naponta az ének: „Úttörőknek ked­ve mindig jó". Velük énekel az őrs­vezetői iskola vezetője, Haraszti pajtás, az általános iskola igazga: tója, Halász Izabella és Varga Gyula tanítók­'A tanfolyam az általános is­kola feldíszí­tett, ünnepi han­gulatú termiben folyik. Esz­ményképeikről tanulnak a gye­rekek, Ságvárl Endréről és Rákosi Mátyásról. — Nekünk úttörőknek legjobb barátunk is segítőtársunk Rákosi pajtás — mondja Ambrus Mária. Az úttörő otthonban a „Kákicsi kopogós“ ősi, magyar ormánsági táncot tanulják a gyerekek. Csupa erő, csupa élet minden mozdula­tuk, nagyszerű lendület van a kis pajtások táncában. Dohányi Gyula iparművész pedig a műhelygyakor­latokat irányítja. Minden este zászlóbevonás van, ez ugyanúgy hozzátartozik a napi munkarendhez, mint reggel a pa­rancsolvasás, torna, vagy az esti önkritika és kritika. A gyerekek ellátása kitűnő, a vajszlói úttörők lelkes barátai gon­doskodnak élelmezésükről. Estén­ként mozgalmi dalokat énekelnek, aztán Konczos Margit pajtás Ma­karenko: Igor és pajtásaiból olvas fel részleteket. Igg készülnek Vajszlón a legkisebb országipitők, úttörőink a szebb, nemesebb, szo­cialista magyar jövőre. A 14-es autóbusz vallomása... a blaottaógok nxmkájóban. Sx4m^ ssUjflk, Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: X4-e* vágyóit, legfrissebb és legújabb tagja a pécsi autóbuszparknak. Régi életemre nem is emlékszem, súlyosan megsebesültem a háborúban, csaknem minden szervemet elveszítettem, egy csomó egyéb ócskavassal együtt elszállítottak az autók temetőjébe, a roncsgyüjtő telepre. Egy nyárvégi napon aztán emberek jöttek, néhányunkat kiválo­gattak és szállításhoz készítetlek. Elhoztak a Pécsi Közlekedési Vállalat nagy autószerelő műhelyébe. Amint megérkeztem, olajos munkaruhába öltözött „professzorok“ álltak körül. Megtapogattak, meg­nézegettek, csak úgy csikorgóit a sok rozsdás vas rajtam. Horváth elvi áru fogta a motort, kopog­tatta, Deákl elvtárs megfordította fején a barna sapkát és elszántan lépett közelebb n csavar kulccsal. Köhler. Herczeg, meg Telegdl elvtársak is komoly tanácskozásba merültek a lakatosmunkák meg­beszélésében. Számolgattak, törték a fejüket, meg­beszélték, ki mit csinál és már siettek ts a munka­padhoz. Az alvázat Maraesik, Sallösi és Balatonyt elvtársak vették kezelésbe. Potyondl elvtárs is ter­veket készített, 3 csinálta a villanyszerelést munkát. Az asztalosmühelyben négy fej hajolt össze: Laka­tos, Sáfár, Györfi és Ferenczi elvtársé. Kovács Ferenc művezető munkatárs odaállt Kékesi elvtárs elé, és azt mondta: — Kékesi elvtárs, elhatároztuk, hogy az új autóbuszt négy hét alatt rohammunkával elké­Kékest csóválgatta fejét, láttam, hogy nemigen akarja elhinni. De azért rájuk hagyta, tessék, csi­nálják meg. Az elotársak elkezdték. Csengeti OS üllő, csattogott a kalapács, sziszegve futottak a gyaluk, szikrázott a hegesztő Tetegdi elvtárs kezében. Mindenki méricskélt, szá­molt. Két hét alatt egyetlen porcikámra se tehetett ráismerni. Horváth meg Deáki elvtárs újszerű táv­kapcsoló berendezést talállak ki, beszerelték a mo­torházba. Eszre se vettem, már csavarozták, he­gesztették bennem a vasvázakat, már álltak is bennem a szép, új padok. Ajtók, ablakok, minden pontosan a helyén. Akkor jött Király elvtársnő Bayer elvtárssal, körüljártak, befestették oldalamat kékszlnű festékkel. Tőlük kaptam a számomat is. Utolsó nap a negyedik hétből, utolsó simí­tások. A műhelyekből csodámra jártak az emberek, tapogattak, már a nevemen hívtak: 1 i-es. Lám, a H-es mégis kész lett/ Nahát, milyen szép lett a 1l-esl Mikor elérkezett az ünnepélyes pillanat, doho­gott a motor, simán fordultak a kerekek, figyelő, szerető pillantások kíséretében szaladtam ki a kapun. Azóta a pécsi utcákat járom. Szállítom a sok utast, büszkén teljesítem kötelességemet. S mikor utasokkal terhelten fordulok ki a Széchenyi-lérröl, az 6 munkájuk dicséretét hirdetem, a lelkes, fárad­ságot nem ismerő, újjáépítő, nagyszerű kommu­nista munkát. Laky Teréz (rCtxxió ó&yjz. Híriaoíiaq közüiiék a menetrendváltozásokat Kedves Dunántúli Napló! Tobbezör utazom a MAVAUT vona­lakon és sajnálattal állapítottam mag. hogy a menetrendben több vál­tozás történt, amit a napi aatjóban (Ijddig nem közöltek Tekintetei arra, f hogy a más városokból (községekből) Induló autóbuszok változott menet­rendjét nem teezik közzé, sokszor a tervezett utat nem lehet a menet­rendijén feltüntetett módon lebonyo­lítani. Ezért kérem a MAVAUT ki- 5 rendeltségét, hogy a változásokat a helyi lapokban tudassák az utazók­kal. B. Kovács József, Pées, “voldi M.-u. 1 * A panaez ügyében a MAVAUT-nil feljártunk ét a következő választ, kap­tuk! ..A téli menetrendben valóban történt több eeetben eltérés. melyet a megállóknál azonnal kifüggesztet­tünk. hírlapilag eddig csak a korúi) ban induló Járatokat közöltük” Ehhez annyi a megjegyzésünk, hogy: tekin. é tettel az esetleges további félreérté- f sekne. a MAVAUT közölj# a későbben f induló járatok mentrendváltJ./.áeiia la. íillió forint jutott- A belföldi fogyasztásra rendel- ezésre álló javák értéke 85.5 szá- aléka az 1938 évi mennyiségnek, e több, mint 30 százalékkal ma- asabb az e'őző évinél és közel százalékkal több, mint aZ elő- iayzat. Szánú'ásba kel! venni et is, hogy ma sokkal igazségo- ibb a javak elossása, minit a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom