Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-14 / 11. szám

Az építés éve As ötéves tkrr alapjait építjük s hároméves terv utolsó évében. Ebben as évben nagyobb lead Ille­tet kap a termeié munka, meg­szaporodnak és megarőaödaek * gyárak, új épületek nőnek ki a Ibidből és á) gépek népesítik be a műhelyeket, hogy as ötéves terv megindulásakor biztos pillérekké! rendelkezzünk. Esek az alapok erősebbek, szélesebbek lesznek, mint ahogy est máslél érve! ez­előtt terveztük. Dolgozóink másfél év alatt; erő- taszításé! lehetővé telték, hogy ú] épületek és üj gyérek előteremté­sére az ntolső évben az előirány­zottnál 72%-ka! többet, 24 milliárd forint helyett 4-3 mll'lárd forintot áldozzunk. Azt Jelenti ez, hogy az első ötéves tervet már közel kétszer olyan ezéles bázisra épít­hetjük let, mint ahogy terveztük. Ebbő! a 44 milliárd lórimból első­sorban e nehézipart, az ipar és mezőgazdaság további fejlesztésé­nek slapját bővítjük ki csak az •bő negyedévben 114 millió forin­tot fordítunk orré a célra és ide számíthatjuk s szénbányászatrs fordítandó 40 millió forintot Is. Cj kohók és gépek sora készül eb­ből a hatalmas összegből, ame­lyek már a szocialista termelést fogják szolgálni. Az építkezések különösen négy lendülettel Indulnak meg ebben az évben. Már as első évnegyed­ben le]építik többek közt az ú] pécsi bányászházakat és csak a Septan* gépgyár felépítésére 1 millió forintot irányoztak elő- Ez ha sem is szemünk e'őtt történik, a ml büszkeségünk ts, hogy az tfolsó tervévben két üj híd, a Lánchíd és az Árpád híd Is fel­épül. Lázas épftőmnnka folyik az utolsó tervévben és büszke lehet minden dolgozó arra, hogy ennek a nagyarányé építkezésnek min­den költségét saját erőnkből te­remtettük e'ő, a beruházás tel|es összegét fedezni tudjak az állami költségvetésből. Eddig azért dolgoztnnk, hogy építhessünk é& most azért építünk gyárakat, házakat, azért gyártunk gépekei hogy ezután még erőtel- , Jeóehben, még eredményesebben dolgozhassunk. Az eddigi eredmé­nyek egyik legnagyobb biztosíté­ka az ipari üzemek éramosfiása volt. Az államosított üzemek ma már havi 00 millió forintos ha­szonnal Járulnak hozzá a költség- vetéshez, tehát az utolsó évi költ­ségvetés beruházást összegeinek több mint egynegyedét biztosítják. Államgazdaságunk többi részének hasonló Jövedelmezősége teszi le­hetővé a hároméves tervnek ezt s nagyarányú túlteljesítését- Nem­csak á nehézipar és az Ipar egyéb ágainak erőteljes fejlődése, nem­csak új gyárak építése, hanem a mezőgazdaság gépesítése Is gyorsai. A négymlíllárdböl bőven jut •z öntözéses gazdálkodás, a me­zőgazdasági gépállomások kiépí­tésére és a fala vil'ajnosftására is. Az államosított és a szocialis­ta termelésre áttérő Iparunk ma már nemcsak önmaga fejlesztésé­in képes, de ki tudfa terjeszteni a szocializmus építését a mezőgaz­daságra Is. Ebben az évben, az építés évében eljutottunk már odáig, hogy munkánk eredmé­nyeit újabb eredmények elérésé­nek eszközéül használjuk fel, nem vagyunk kénytelenek már csak a Jelennek dolgozni, hanem építhetünk a jövő számára is. Az ntgloó tervév ennek a Jövő számára történő építésnek, a hírig* és győzelmes előrcha'adás- ■ak az éve, a győzelme« mo- Mét V * * ■' fiz indonéz partizánok nagy győzelmei Amerika és Anglia egymást vádolja a palesxtinai fejlemények miatt A bo&cd főparancsnokság Wwa- kos jelentése beszámol arról, hogp a partizán ősapátok éjszaka beszi­várogtak Dzsokdzsakorta fővárosá­ba- és megtámadták e holland hely­őrségei. Felrobbantották; a vtüanykőzpon- tat és ennek következtében * vá­ros áramellátása megszűnt. Dstekdasakarta környékén szinte állandó az összetűzés a botod ess. patak és a par izánok között, akik­nek tevékenysége erős. Jáva ér Szúrna la déli részesből ueboiáes- cseieményeket jelentenek. Szúrnatre szigetén a partizánok megrongálták * petrőleumberen- de zéseket. Az indonéziai titkos rádió jelen­tése szerint az északszumá rai sza­badságharcos csapatok heves táma­dást intéfek a holland állások ellen és több helységet elfoglaltak- -Jáva északnyugati és középső részében ie élénk tevékenysége: fejtenek kJ a szabadságharcosok. l»ra»l-»oyiptomi f»oyv>r«iüneti tárgvolátoíc A BBC jelentése szerint Rho­dos» szigetén ez Izraeli és egyip­tomi küldő tségek között az Egye­sült Nemzetek közvetítőjének el­nöklétével megkezdődtek » wsgeví terü­letre vonatkozó fegyverszünet) tárgyalások. Ugyanekkor azonban újabb hírek érkeznek a köze’Veteti ang-oí ha­di előkészüVrfil- Ciprus szigete egyik kikötőjébe két angol pán­célos és egy tengeralafrjáré ér­kezett Máltából a transzjordaniai Akaba légi kikötőjébe pedig an­gol léglökése« repülőgépek ér­keztek. Ttenctin ufolsá éréi A* Associated Press twnkíngt jelentése közH, hogy a kmai nép­hadsereg nem hajlandó béketárgyé lások ha bocsátkozni és Tlenostn feKétefatétküS megadá­sit követei. A néphadsereg ultimátuma 24 ári: belül kér választ. A lencslní rádió jelenése szerint a Kuomkita'ng helyőrség elutasított* az ultimátu­mot. Nankfngb n «zenben valószí­nűnek tarják, hogy o nép béke- vágyának hatására a Kuomintang csapatok leteszik • fegyvert A szabad kínai rádió közti, hogy a néphadsereg fogságába kerti.t Tu-Ju-Ling tábornok, az első a 48 kínod háborús tőbünős közül levet» támadóig Anglia ellen Londoni Jelentés szeriwt Lovett, a távozó helyettes amerikai kül­ügyminiszter búcsú sajtóértekez­letén ki Jelen te‘te, hogy az Egye­sül Államok ismételten a legna­gyobb nyomatékje aj; és határom zottságga! kérte Angliát, ne bo­rítsa tel a helyzet«: középkeleten és hangoztatta, hogy bárminő változás a legsúlyo­sabb aggodalmat okoznak ez Egyesült Államoknak. MUMM* « Egyesült Államok Egyiptomnak és a zsidó álíamcAk is. Hozzá­tette, hogy Angija, nem tájékoz­ta’’ ta előzetesen az Egyesült Ál­lamokat Palesztina körüli esapat- snosduVairóL Lovett hangoztat­ta: „a brit, egyiptomi és izraeli kormányt a legnyomatékosabban kérjük, hogy intézzék el ezt az összetűzést." Lovett úgy vfi’í, hogy a palesztinul béke kűártása! azindasBalíetf: biztatóak* Bavin feíqtónfotta lemondétot Londoni jelentés ««érint Bovin külügyminiszter már kedden, te­hát egy nappal a mindsz'.ertanác* összeülte e’őtt felajánlotta le­mondásé!: Attlee miniszterelnök­nek, Attlee azonban kijelentette, hogy a lemondást nem fogadja eL A szerdal miniextert anácson B*- vin beezámott a kőzelkieletd hely­zetről. A minisztertanácsról hiva- 'alos Jelentést nem adtak ki, de jólériesült londoni körök úgy tudják, hogy Bevin igyekesstt vé­delmezni eddigi külpolitikáját. A kömény több tagja igen 43os támadást intézett ellene. A ■mnnkáspér'. köreiben is egyre növekszik az elégedetlenség Be; vinmel szemben. A munkáspárti képviselők véleménye ««érint Be­vin politikája cask vereségre ve­zethet, aminek további következ­ménye az lesz, hogy Angliának ki kell vonulnia a KőzatkelorrAt­Schuman Len den ban * 24 Huszeezer marseflíel vasmunkát 24 órás figyelmesteö sztrájkot kez­dett A vasműnké** béremelés: követelnek, ezenkívül nagygyűlésen hozott hetároarban tiltakoznak a MarahalMerv den, amely kőtelezővé tette t francia kormány számára, hogy 100 ezer tonna hajő’ere* építtessen a nyu­gatnémet hajógyárakban, holott a Francia vasmunkásokéit munkanél­küliség fenyegeti. A Lecoste-féte, a biztonság rovására menő takaré­kossági intézkedések köveként4- beo szerdán ismét két bányászt ért halálos szerencsétlenség. A francia kormány folytat)* meg torló hadjáratát a bányászok elten. Ismét több bányászt Ítéllek hősé- szebb tartamú börtönbüntetésre A* AFP londoni jelentése sze­rint Schuman francia külügymi­niszter a már napokkal ezelőtt Jel­zett' : látogatásra csütörtökön reg­gel Londonba érkezett. A pálya­udvaron Bevin fogadta. Schuman két napig marad Londonban. Schuman, francia külügyminisz­ter londoni tárgyalása! Idejére az angol külügyminisztérium kétnapos hírzárlatot rendelt el. A párisi sajtó jelen ése szerint Queuille miniszterelnök, lemond a pénzügyi tárca vezetéséről. Balol­dali körök ezt a lépést nyil a« ezzel magyarázzák, hogy * bérek és árak kérdése előre látha­tóan megodhatallan parlament) nehézségekhez fog veze ni és. Queuille a pénzügyi tárcáról való lemondásával próbálja ekerüni az általános kormányválságot. Leirn halálának ——m—■ ■ I II I rrr»» 25. évfordulója Moszkvai jelentéa szerirt a Szov­jetunióban nagy előkészületek foly­nak Lenin halála közelgő 25. évfor­dulója alkalmából! rendezendő em­lék ünnepségekre. A moszkvai üze­mek, vállalatok és intézmények dol­gozó) részére több már* 3000 elő­adó Ismerteti Lenkt életé- és tevé­kenységé:. — Hasonló előadásokat rendeznek a Szovjetunió minden na­gyobb városában is. A közelgő év­fordulóval foglalkozva a Pravda megállapít ja, hogy halálé óta e szovjet nép Lenin zászlaja alatt és Sztálin vezetésével felépítette a szo- delzmust, megvéd1« nagy vívmá­nyait a iegkegyetlemebb háborúban és sikeresen oldotta meg a kom­munista társadalom épftéoénefc fel­adatait A termelékenység növelése a szocializmus építésének feltétele Révai József elvtárs beszéde a normák felülvizsgálásáról A WM-gy árban a pártszervezet okivuülésén Révai Jdzi-ef elvtárs a szociailzmua építésének elengedhe­tetlen feltételekén: jelőfte meg * termelékenység növelésére a nor­máik felülvizsgálását. Az új kollek­tiv szerződésről szólva hangozta? - is, hogy a szerződés ekvOeg h új doing a magyar munkásmozgalom tőrt&ie’ébea — A két fő változás — mon­dotta—miénk tet: a magyar gyár­ipar, a magyar ipar zöme és megteremtődött * munkásosz­tály egysége­Magyarországon a munkásosztály nemcsak a maga bérein át képvise­li osztályérdekedf, hanem vigyáz rá, hogy az ipar gazdaságosabban do­goz wa, nyereséget szolgáltasson be az államkasszába. Az új kollektiv szerződés ai&pján a munkákotók nemcsak a szoaálpoHtikaj rendek, kezeseket tartják be, hanem kőé- tezett séget vállalva rendszeresen megbeszélik a termelés, * terv tel­jesítés és üzenrveze’.és kérdéseit a munkásokkal Hangoztatta ezután, hogy az új kőitek ív szerződés valamennyi rend­szabályával, nem utolsó sorban a normarendezéssel egyik eszközünk arra, hogy biztosijuk a szociálist* akkumulációhoz szükséges össze­gek előteremtését. Az új normát az átlagos képességű és szorgalmas munkás teljes*menyéhez szabták, amely lökés ad zz újító mozgalom­nak, e racionalizálásnak. „A szabatos normákkal ösztön­«W adunk • termelés, a munka­szervezet rejtett tartalékainak felszinrehozásához. A normorendezéa végső soron arra szolgái, hogy «> dolgozó nép, a műn- kásosz ály éle*színvonalát vallóban gyorsan emeljük. Nem egyszerű bérrendezésről van szó, hanem oV szágó# ügyről, politikai ügyről. Azt akarjuk, hogy a munkások meg­értsék ennek a rendszabálynak: a szükségességéi, magukévá tegyék és helyeseljék. A párt feladata azt a meggyőző munkát vezetni — fejezte be beszédét Révai Jóasef elvára. fi Gazdasági Ffitanács módosítja a közszállítási szabályzatot A Gazdasági Fő’onács oriitöriőki ülésén a közszüUtási szabályzatnak a végleges átvitelére és * iizeiéi teljesítésére vonatkozó határidőt ál­talában a felére, a végleges átvé e; tekintetében pedig a hathőnapl határidőt egy hó­napra szállította le. A Gazdasági Főtanács hoeréji­rülésével az Országos Ariévá oi új bánya és gyáripari költségetek* óit és árverési Irányelvevet léptetett életbe. A Vállalatok az új Irányelvek alap­ján végzik őnkőttségszámltásai- kat, de ezek az önköltségi árak is csak az Országos Arhivajai engedélyé­vel érvényesíthetők- Az állami mértékWteüesitési szol­gálatot a Gazdasági Főtanáé* ki­terjesztette a hordójebésre is. — Az országos népkönyv ári hátózat létesítései érdekér*« a Gazdasági Főtanán szabályozta a könyvtárak szervezetéi. A népkönyvtárak szoros kapcso. latba kerülnek a szabadművelő­dési mozgalommal és a helyi tömegszerveztekket, ve- knúrvt együitmüködnek az üzemi, honvédségi, rendőrségi éa vosutaa könyvtárakkal. - A Sóértékeoftő Nemzeti Villáiét a jövőben táj olt marhsaót átlf. elő, amely rendes kereskedem* forga­lomban 5 kg-os tégtányokbtn kerül a szőve kezetek Útján a gazdákhoz. A Gazdasági Főtanács felhatal­mazta a földművelés ügyi minisztert, hogy a köztenyésztésnek apadta­tokkal való elhkáea érdekében foly­tassa le az apaállatok tenyésziJtti és egészségügyi vizsgáltát és a tenyésztésre alkalmas apaálla­tokat vásárolja meg. A kormányzat a vakok i^koM és népok tatásé1 a jelenlegi egye­sületi rendszer helyet: álam* lat- a yft vént tattá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom