Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

2 bUNANTON NAPLÓ tM* IAMUI I Ab ú] kollektív szerződés népi demokráciánk megR%Uárdulását és as életszínvonal emelkedését bizonyítja A magyar édesipari murikások szakszervezete szombaton réggé kezdte meg küldöttközgyűlését. Lo- dács Kis János főtitkár ismertette nagy előnyeit annak, hogy az édes­ipari dói gőz ók ezentúl « nagy egy­séges éleümezési szakszervezetbe art óznak, A közgyűlés kimondta, rogy «z édesipari dolgozók csatla­koznak az élelmezésipari dolgozók szakszervezethez é«. minden ere­jükkel támogatják feladataik elvég­ésében- A húsipari munkások és « Malomipari munkások szak szer veze­tnek KÖzgyíflése szintén határosét, ion foglalt állást e magyar élelme- sésipari dolgozók szakszervezetéhez '•aló csatlakozás mellett. Forgács Pál megnyitó bestédé­ben hangoztatta, hogy az új, egy- -égés ipari szakszervezet nemcsak a dolgozók érdekvédelmét tudja ia!hatósabban ellátni, hanem az eddiginél sokkal jobban tudja megvalósítani az élelmezésipar fel­adatait. Ezután megválasztották a kon- greszusi elnökséget A Szakszerve­zetek Országos Tanácsa nevében (Wcs László főtitkárhelyettes üd­vözölte a kongresszust és tolmá­csolta Apró Antal főtitkár üdvöz­letét Hangsúlyozta, hogy csak he­lyes normákkal lehet fokozni a lermelést, emelni az életszínvona- lat. Gács László végül ünnepélyes keretek között kiosztotta az élmun- Uis, illetve kiváló munkás jelvé­nyeket s legjobb eredményt elért oö élelmezésipari dolgozónak. Marosán György s Diadalra visszük a munkásság ügyéi 1 Marosán György a kongresszus agjsinak lelkes éljenzése közben tolmácsolta a Magyar Dolgozók °ártja és vezérének, Rákosi Má- yásnak üdvözletét Hangoztatta, bogy az élelmezési munkáság erői­nek egyesítése nemesek fontos zskszervezeü vagy szakmai kér­dés, hanem döntő politikát kérdis is, amely visszatükrözi, hogy Ma­gyarországon új történelmi fejezet kezdődik, felszámolása a kapita­lista termelésnek és társadalmi rendszernek, áttérés a szocializmus építésére. Ha a magyar élelmezés- ipari munkásság és általában a magyar munkásmozgalom meg akar felelni azoknak a nagy fel­adatoknak, amelyeket a szocializ­mus építésének korszaka vér el tőlünk, akkor tanulnunk kelt a Szovjetunió példájából, össze kell fogni a munkásosztály erejét és ezt az erőt azzal az élenjáró ideológiai <\s politikai tartalommal kell teli- leni, amely uralkodó tényező az »gész világon és győzelemre viszi a magvar és e nemzetközi társa­dalom ügyét. Amíg e magyar mun­kásosztályt ét nem itatta a mar- tizmus-leninizmus ideológiája és politikája, addig szabad prédája »olt a legsötétebb európai kapita­lizmusnak és a fasiszta reakciót ellenforradalmi rendszernek. A magyarországi élelmezési mun­kásság szégyenteljes embertelen életet élt a „keresztény** Magyar- országon. A két munkáspárt egye­sülése után megváltozott a mun­kásosztály helyzete. Ez a változás telte lehetővé, hogy hatalmas ipari fejlődésen menjen keresztül az őr­seiig, és hogy az agrárterületen Női bnndacípőkef megrendelésre készit Soós 1023« Kossuth L.-«< 20.- AZ A1XAMI ÉRDEKELTSÉGŰ Cai- 44k Biitoaító SsfretkaseUaek BsT’«**­théga • pécsi vseáiképvlselet Tcsctó- (óvd ér. Hívása Jéueí elrtársat Mats mtá. (sí K ISS. sorsdöntő változások történjenek. Most válik igazán lehetségessé, hogy a parasztsággal szoros kap­csolatban lévő mezőgazdasági ipar áj lendületet vegyen. Az élelmezési munkásságnak segítenie kell a pa­rasztságot a szocializmus építésé­nek munkájában. Népi demokrá­ciánk konszolidálódik, a munkás- osztály életszínvonala megszilár­dult Ezt bizonyltja az új kollektív szerződés megkötése is. Ennek a kollektív szerződésnek döntő poli­tikai jelentősége van abban, bogy összegezi az elért eredményeket, komolg bázist teremt a további kollektív szerződések megkötése számára, felveszi a munkásosztály kötelezettségét a termelésben és azon keresztül az ország vezetésé­ben. Míg a kapitalizmus és az imperializmus világában a válsá­gok előszelei munkanélküliséget nyomorúságot teremtenek, addig mi Magyarországon a Szovjetúnió útmutatása alapján, a népi demo­kráciákkal összefogva a Szovjet­unió vezetésével diadalra visszük a munkásosztály ügyét. Marosán György beszédét a Moszkvai jelentés szerint a No- voje Vremja „Kém a bfbornoki pa­lástban" címmel azt Írja, hogy Mindszenty bíboros és bűntársai beismerték bűnösségüket és a ma­gyar nép új oldaláról ismerte meg a Vatikán képviselőjének tevékeny­ségét. Mindszentyt eddig úgy is­merték, mint a magyar demokrá­cia, a köztársaság legkonokabb ellenségét' és a szociális reformok ellenzőjét Most kiderül — írja a lap — hogy Mindszenty a leg­súlyosabb bűnöket követte el népe ellen: áruló és kém volt Bereczky Albert dunacneUéki ne- formáttjs püspök szombaton este előadást tartott * rádióban. — Kijelentem, hogy az 1949-es újév tápján először Jelent mag va­lamennyi egyház a Magyar Köztár­saság elnökinél, a római katolikus egyháztól a szabad keresztényekig. Valamennyit közösen jefemezte • demokratikus magyar illámmal való békés együttműködés vágya Majd hangisúlyozta, hogy az egy­ház olyan politikai magatartása, vagy akciója, amellyel engedetlenné yálik Isten parancsaival szemben, súlyos kárt és veszedelmei; okoz az U yen útra térő egyháznak és azzal az egész kereszténység ügyét ia gyanúba keveri, kompromittálja és oktalan veszélybe sodorja­Az egyház semmiképp sem Vál- hatlk a világ politikai és hatalmi tö- rekvéaek eszközévé, vagy fede­zékévé. Ha valamelyik egyház mégis ilyen irányba sodródik, elvesztheti igazi hivatásának tudatát és Isten meg­foszthatja attól, hogy híveinek nagy tömegeit a rábízott „igazi kin­csekkel" szolgálhassa ée gazdagít­hassa. Mkt ahogyan ezt bizonyít­ják azok az intézkedések, amelyé­rt az áflatrd hatóságok a katolikus egy hé/ magyar őrei áeri vezetője el­len hozni kényszerültek. Mi úgy láttuk és jól láttuk, hogy az egyháznak a legfőbb feladata a békesség szolgálata. Ez az őszinte békességre igyekvő, vezetett máikét ia arra, hogy az újjáépülő országban az latent« ren­dűt fafeftsaégS elismerjük és ve­la a usMaezatodsógot és az egy- háat műnára saabad lehetőségét bit­tend egyezmény 1 kössünk. kongresszus lelkes éljenzéssel fo­gadta. A? ebédszünet után Kovács Imre, az élelmezési dolgozók köz­ponti bizottságának főtitkára tar­totta meg beszámolóját. Hangsú hozta, hogy feladatuk termékeik­kel az életszínvonal emelkedését szolgálni, a kivitelen keresztül pe­dig nehéziparunk számára fontos nyersanyagok és szerszámgépek behozatalát elősegteni. A kongresszus ezután egyhangú lelkesedéssel üdvözlő táviratot in­tézett Rákosi Mátyáshoz és 8 Szakszervezel i Világszövetséghez, majd felolvasták s kongresszushoz érkezett üdvözlő táviratokat Ceglédi László beszámolója köz­ben érkeztek a kongresszusra a szovjet élelmezésipari dolgozók de­legátusai. A kongresszus tagjai he­lyükről felállva percekig tartó lel­kes éljenzéssel és tapssal fogadták. fii jen Sztálin, Éljen Sztálini tört ki a lelkesedét a hallgatóságból, ami­kor a delegátusok a terembe lép­tek. A kongresszus első napját nagy­szabású kultúrműsorral fejezték be. Párisi jelentés szerint s New- York Herald Tribune közli azt az United Press táviratot, amely sze­rint a magyar sajtó újabb adato­kat hozott nyilvánosságra Mind­szenty működésével kapcsolatban, különösen zalaegerszegi tevékeny­sége Idejéből. A lap elmondja, hogy Mindszenty elnöke volt a helyi banknak és nagy összegeket fizetett magasrangú köztisztvise­lőknek azért, hogy a fizetésképte­len kisemberek lába alól kihúz­hassa a földet Hivatkozóit Bereczky püspök ar­ra, hogy a felszabadulás után a tetnpíonbk ktajatafc, épültek, az istentiszteletek és az egyházi élet szabadon ‘ kibontakozott és mindenben sz új magyar áfism támogatta az egyházak munkáját. Nem lenne őszinte az Isten iránti hálaadásunk, ha ezt becsületesen és nyfltan el nem ismernénk'. Az egy­ház és az egyházak Magyarorszá­gon különösképpen felelősek a bé­kéltetés szolgálatáért. Január 12-én ülést tart az országgyűlés Az országgyűlés január 12-én, szerdán d€l 12 órakor ülést tart további napirendjének megállapítása céljából. A* elfogott betörő leütötte a rendőrt Majson ismerőjén tettesek a bér: első napjaiban főbb betörést köveitek e’.- Kifosztották többek között a helyi fö dmiveíszövatke- ze; boltját és onnan nagymennyi­ségű f«xUiját, készárut és lábbelit raboltak el. A mohácsi rendőrség hatalmas lendülettel látott hozzá 4 beörők kézrekerftéséhez. Már a csütörtöki nap folyamán sikerült ’3 egyik tettest elfogni. Olenyik László rendórszakaszvezetö d betö­rőt az örszobára kisérte, ahol az •gy óvatlan pillanatban a közelben lévő szolgálati fegyverrel fejbesúj* tóttá a derék rendőrt, magáihoz vette «olgálati fegyverét és meg­szökött. A rendőr ált apó* a súlyos, de nem életveszélyes. Kém bíbornoki palástban A magyar demokrácia mindenben támogatja az egyházakat — mondotta Bereczky Albert református püspök Hz egyetemi ifjúság útja Irtat MAJOR SÁNDOR A Magyar Egyetemisták és Fő­iskolások Egységes Szervezete, a MEFESz pécsi csoportja az új tan­év kezdetén munkájában e követ­kező célokat tűzte maga elé: — t Az egyetem demokratikus nevelése, 2. Az egyetemi, különösen a kleri­kális reakció elleni harc, 3. A jó szakmai képzés biztosítása, az egyetemi reform sikeres keresztül­vitele. Ezeknek • céloknak megvalósít sánál azonban kezdetben nagy ne­hézségeink voltak. Erős volt még a klerikális reakció befolyása, nagy volt a passzivitás a fiatalságban, nem voltak megfelelő és elégséges létszámú kádereink, és anyagi esz­közeink is meglehetősen hiányoz­tak. Megkönnyítette azonban mun­kánkat, hogy a két állam] koflé el um vezetése demokratikus kezek be került, a diákjóléti hivatal ügyel­nek vitelében döntően sikerült biztosítani az ifjúság beleszólásit, és az ój elsőévesekben nagyszámú demokratikus tömegbázist is nyer­tünk­ig (tűzött céljainkat nagyrészt -*■*- sikerült megvalósítani. KI építettük az erőteljes, jólműkődő MEFESz szervezetet. Ez intézte már az egyetem! felvételi vizsgá­kat. Kiépítette a tanulóköröket, az új kollektív munka műhelyeit. Ta­nulóköreink száma 38. Ezekben a hallgatóság 66 százaléka vesz részt Tanulóköreink fejlődése azonban nem egyenletes- Nagyon sok hibát követtünk Wt el. A MEFESz ta nulminyi konferenciája ezekre s hibákra már rámutatott. Elsősön ban is sok a tanulókörökben a fe­gyelmezetlenség, késés, hiányzás Sokszor nem megfelelők a tanuló­körök szakmai vezetői, tanulókör! titkárai. Előfordul az Is, hogy a kollektív munka szeflemével telje­sen ellentétben egyesek egyén! ér­vényesülésre akarják felhasználni a tanulóköröket, a tagság munkája nem eléggé egyenletes, visszaesé sek, lanyhulások fordulnak elő. Nagy pozitívum azonban — ét ez döntő és biztató a jövőre nézve, hogy az új módszerekkel a tanári kar megállapítása azerjnt Is sokkal Jobb eredményeket érnek el a diákok és hogy sikerült a klerikális reakció minden olyan támadását visszaverni, amely a kollektív ta­nulást destruálta volni. Az egye­temi hallgatóság a tanulóköröket helyesnek tartja, magáénak érzi, tudja, hogy a hibák a kezdet ne­hézségeiből származnak és valóban jóindulatú kritikával igyekszik ezek­től megszabadulni. f) emokratlkus nevelésünk több Irányú volt. Az egyetemi hallgatóság nagy tömegafceiókon, felvonulásokon tett hitet a népi de­mokrácia mellett. Döntő volt ebből a szempontból a kari vezetőség megválasztása, ahol a hallgatóság tudatában volt annak, hogy nem egyes személyekre adja szavaza­tát, hanem a népi demokráciát választja, mikor a demokratikus elemekből összeállított listára adja szavazatét. Ideológiád oktatásunk egyre alaposabb munkát Végez a demokratikus átnevelés terén. He- tenklnt tartunk Ideológiai előadást s legnagyobb érdeklődés mellett Az előadások anyagát szemináriu­mokon még külön megvitatjuk. A tanulókörökön hetenként tízperces kis vitában megbeszélik a hét ak­tuális politikai kérdéseit- A demo­kratikus nevelés természete-en nem választható el a reakció elleni küzdelemtől. A reakció elleni har­cunkat jeBemzl, hogy a reakció* gondolkozás maradványait egyéni beszélgetésekben, vitákban Igyek­szünk megsemmisíteni. A reakció elleni harc akkor éleződött ki erő­sen, amikor a Szt. Mór kollégium közzétette nevezetes kiáltványát Mindszenty eUen, a magyar püs­pök! karhoz. Ez sok egyetemistá- nak nyitotta ki a szemét, akik rá­jöttek. Rogy hova akarja őket ve­zetni MIndszenthy és reakciós ba­rátaik. A Szt. Mór kotléelum diák­jai azonban tovább Is men­tek ezen a téren és felszólították az egyetem hallgatóit, hegy a reak­ció ellen! harcban esattdkozzanak hozzájuk- A kiáltványt minden év­folyamon a Mór kollégium egy-egy tagja Ismertette és ismertette azo­kat az indokokat is, amelyek a kollégiumot rábírták a Mindszenty- ellenes nyílt harcra. Ma táthatjuk, hogy országos mértékben is milyen jelentő* volt ez a megmozdulás. — Hiányosságok is vannak azonban a reakció elleni harcunkban. Eddig nem vittük elég konkréten és sze­mélyekhez kötve ezt a harcot. Bár igaz az is, hogy a reakciósok tak­tikát változtattak- Igyekszenek mindenütt befurakodni a demokra­tikus szervezetekbe és nyíltan nem nagyon hangoztatják demokrácia- ellenessé güket. Feladatunk Itt fel­ismerni az igazi reakciósokat, el­választani őket azoktól, akik c*ak uszályaikban járnak és elszigetelve őket, rámutatni káros tevékenysé­geikre. J elentősen haladtunk előre az egyetemi demokrácia kiépí­tésében. Ez különösen a izoclÜiv segélyek szétosztásánál nyilvánult meg. Elértük azt, hogy az agyas évfolyamok maguk bírálták el, hogy kinek mennyi segélyt juttas­sunk. Ezáltal a hallgatóság megis­merkedik az Igazi demokráciával és magáénak érzi azt. A szociális munka terén: a mass­zán ma 250 diák — 80-aJ több, mint tavaly — részesül elsőrendű és olcsó, Qletve ingyenes ellátásban. A kollégiumokban 250 ember tasiul. Decemberben két alkalommal ré­szesítettünk kb. 500 embert 50, ,100, 150 forintos segélyben. Az egyetem hallgatósága ti ztáhan ván azzal, hogy ez a nagymérvű segélyezés csak a magyar munkásság és pa­rasztság verejtékéből születhetett, és megérti azt I*, ha ennek fejé­ben ezek a munkások és parasztok elvárják, hogy az egyetemeken úri középosztály helyett dolgozó értelmiség nevelődjék. A segélyek szétosztásénál ügyeltünk arra, hogy elsősorban a műit bon legkevétbbé segélyezett osztilyok, a munkásság és parasztság gyermekei részesül­jenek a segélyekben. K ulturális vonalon arra tőre-, kedtünk, hogy kiépítsük a. pécsi diákok kulturális szervezeteit, Megalakult a tánc, — ballada, szín­játszó csoport, az énekkar, a jazz- zenekar- Hetenként négyszer tar­tunk mozielőadást tudományos ás. szórakoztató fjjmekkel, egyszer pe-. dig lemezdéluunt. Sport terén vagyunk a legelma­radottabbak. Ezzel a MEFESz csak nemrégen kérdett foglalkozni. — Azonban a régi PEAC jó bázisnak bizonyig és a tömegsport kifejlesz­tése Irányában biztató kezdet * lezajlott kari bajnokságok. Rendkí­vül sok feladat vár azonban ránk. El kell -érnünk, hogy az egyetem­isták valóban nagy tömegben ve­gyék ki részüket a sportból és Az általános helyzetet úgy jelle­mezhetjük, hogy a politikailag pasz- szív tömegek erősen és nem várt ütemben közelednek a népi demo­krácia felé- Ez a közeledés azonban sokszor még felszínes. A reakció­sok még sokszor észrevétlenül, éber­ségünké kijátszva lapulnak meg • tömegek között. A legnagyobb hiányossága a munkánknak az, nogy így«' temünk közösségi élete még na­gyon primitív. Nincs kialakulva a barátság és segíteni vágyás kellő mértékben s hallgatóságban, a hall­gatóság és a tanári kar között — bár Itt megvannak ennek a csirái, nagyon kevés azonban a kapcsolat a hallgatóság és az egyetem dol­gozói között. Ugyanilyen hiba, hogy nem tudtuk elég szorosra fűzni és főként rendszeressé tenni a kapcsolatot a MlNSz egyes ré­tegszervezeteivel a SzIT-teL az EPOSz-al és a középiskolás diák- sággaL A kővetkező félévben munkánk csak akkor lehet eredményes, ha eddigi hibáinkból tanulunk, eddigi eredményeinket, melyeket szinte túl gyorsan értünk el és sokszor nem saját erőnkből, megszilárdítjuk. El­sősorban pedig szorosra kell fűz­nünk kapcsolatainkat a Magyar Dol­gozók Pártjával, amely biztos kéz­zel -vezeti egész népünket, bstnm a magyar Ifjúságot I« * MemMVedé* úfjln-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom