Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

1949 január 1. (MIKI A V T(U I MB» VT -­.............................................Ci 5 ÚJ ÉVI AJÁNDÉK SzM éj kai alma Miki) iuz az (qfáÁpüJő &őpiaaa, mini txaiaka AZ ALSÓMALOM-UT- CÁBAN nemrég még él« csá­kányok alatt porzott a Sopiana Gépgyár leégett épíilee. Most máj lebontottak & falakat, rend­ben összerakott kő é9 tégla raká­sok jelzik, hogy itt állt a régi Sopiana amíg le nem égett A lebontott falak törmelékeid alól előkerültek a betemetett, egy éve rozsdásodó kiégett gépek és most a halomba rakott a jtó- és ablak­keretek társaságában várják tü­relmesen. hogv újra felhasználják őket A gyár udvarán a lebontott falak anyagából ideiglenes épü leteket állítottak össze Egyik ilyen épület oldalán üres lendítő kerék forog fáradhatatlanul, ta­lán azt akarja jelezni hogv a munka egv pillanatra sem állhat meg. még akkor sem, ha a gyár leégett A MUNKA IVEM ISA LT MKG A leégett épületből szét' költöztek a munkások kisebb műhelyekbe, ott készítik most a ki* kukoricamorzsoló gépeket, a nagy fonógépeket és borgyártógé- pekeit így szétszórva nem valami kényelmes a munka, mindet) szerszámért messze kell menni a szerszámraktárba A Bajcsy Zsi­linszky-utca tő] az Alsómalom-ut­ca felső végéig sétálhat az a la katos. okinak pSdául eltörött a fúrója és újat kell kérnie a szer számraktárból Az elmúlt héteD tartottak üzemi értekezletet, s ott i* a felszólalók többsége ezt a szétszórtságot panaszolta. A mun kadarabok ctpelgetése, szerszá­mok keresgélése sok időt vesz el a termelő munkából. TUDJÁK AZONBAN a munkások, hogy ez az állapon nem tart sokáig Halabrin Gábor elvtárs éppen most újságolta örömmel hofy megvan az az egymillió forint ami az új gyár felépítéséhez szükséges Most már semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a hároméves terv utolsó éviben áll az új gyárépület ké nyehnesebb munkahelyeken és kevesebb eipekedéssel folytathat­ják munkájukat az öntők, eszter­gályosok és lakatosok Schmid János, az öreg kovács is várj« már az új épülőét, „44 éve dől gozom már a gyárban — mondj» — p«n vagvok mai gyerek és ne bezemre esik ezeken a szűk helye ken bujkálni a nehéz vasdara­bokkal u Félszeme a futtatóval élesztett kováestűzön van. hirtelen odafordul ée hatalmas fogójával izzó vashengert kapar elő a tűz- ből. társa, Márcr József segítse gével viszi a kalapács alá és ott Tgskns knronesrá formálták KÖZBEN ÜGYELNI KELL arra is, hogy fejét be ne verje a kalapács közelében áDó gépel fogantyúiba. Valóban sem hét venéveseknek Taló munka ez Schmidt bácsit is könnvebh be' re akarta mát helyezni «z üz • bizottság de ő azt mondta: „Ad dig még csinálom ezt, amíg meg lesz az új gyár, majd aztán pi­henek, de még azu’án is. ha szükség lesz rém, ha a fiatalok­nak segíteni kell, bármikor visz szajdvök a nagykalapács mellé, A SOPIANA GÉPGYÁR NV az öreg vasasok gyára Sok mun kás töltött már a gyárban 30— 40 évet. Az öntődében i« éppen Kiss János elvtárssal találkozunk Az öntőminták számára készíti elő a grafitkeveréket Ezt csak néhány hónapja »inálja, ezelőtt 43 esztendeig az olvasz'ókemeoce mellett dolgozott. A kemence az­Ö ma is kedves munkahelye. művesek az új sainottbélést ké szítik és Kiss János elvtárs elha tározta, hogy addig nem megy haza, amíg az úján beépített bé lést elő nem készíti az olvasztás hoz A kőművesek délután ötre Ígérték a munka befejezését, mi re Kiss elvtárs is elvégzi a maga munkáját, öreg este lese. Nem «* ő kötelessége lenne, elvégezhetné más is el is halaszthatnák hol­napra, azonban ő együit öregedett meg az öntöde leikével a kemen­cével éa ezt a munkát a világért sem bízná másra „Pláne most..." dohogja és végigmutat az öntő* dén, ahol az elkészítőit minták már várják a folyékony acélt, ni Ma még gond a műhelyek köz­ti szállítás, kieséseket és rengeteg fejtörést okoz a munkásoknak a sok különféle áru elkészítése, nem lebet kiszámítani * normát, de az új épületben kezdődő tervsze­rű munka mindezt a gondot mt szűnteti. A műhelyek egymi Rz oktatási munka — és an elmélet Ki oktatás! munka legfőbb fel­adata a marxista-leninista elmélet­nek gyakorlati erővé való változta­tása. Az elmélet nagy jelentőségére számtalan alkalommal mutattak rá a munkásosztály tanítómesterei. Marx Károly mondotta, hogy az elmélet, ha a tömegekbe hatol, anyagi erővé változik. Lenin elvtárs kifejtette, hogy forradalmi elmélet nélkül nem lehet lorradalml gyakorlat sem és élenjáró, harcos párt szerepét csak az a párt tudja betölteni, amelvei élenjáró elmélet Irányít. Lenin és Sztálin az elmélet lebecsülését at opportunizmus egyik legfőbb forrá­sának jelölték meg, amelyből különböző munkáspártok számos hibája és tévedése fakadt. „Az el­mélet — mondotta Sztálin elvtárs, — az össze* országok munkásmoz- almának általánosított tapasztalata 'ermészefes, hogy az elmélet tárgy­talanná válik, ha nincs összekötve forradalmi gyakorlattal, éppúgy, mint ahogy a gyakorlat Is vakká lesz, ha nem világttja meg útját a forradalmi elmélet. De az elmélet a munkásmozgalom hatalmas erejé vé változhatik, ha a forradalmi gya korlattal elválaszthatatlan kapcso­latban formálódik ki, mert az elmé­let és csak az almétet adhatja meg mozgalomnak a biztosságot, a tá­jékozódás erejét 'és a környező es« menyek belső kapcsolatainak meg­értését. A» elmélet és caak az el­mélet az, »ml a gyakorlatnak se* ríthet megérteni nem csupán «*♦ logy hogyan és hová haladnak az osztályok a jelenben, hanem azt I« hogy hogyan éa hová kell halad nlok a közeljövőben.” Hosszú volt az ftt, amíg a mun­kásosztály helyes világnézete marxlzmus-leninizmus kflcristályoao «lőtt és győzelmet aratett • nem rétköz! munkásmozgalomban. Hős* szú volt az út, amíg a munkásosz tály győzelméről szóló tanítás va­lósággá vált a föld egyhatod ré­szén. Ezzel azonban a legszflir dabb és legkézzelfoghatóbb blz«>- nvítékát teremtették meg a Szov Jetunfő dolgozói az elmélet helyes ségének. Ezzel bizonyosodott be végérvényesen, hogy a kapitalista termelési rend nem örökkévaló, nem megdönthetetlen szilárd erő, hanem anyagilag, erkölcsileg éa Ideolégb Iában magában hordja a pusetuti csíráit Ma, amikor a vifág dolgo zóival egvütt a magyar nép is ré­szes* az Imperlalizmu* allen harcoló legyőzhetetlen békefrontnak, az a növekvő kötelesség hárul a magyar munkásosztály párt Iára és általában az összes országok kommunista pártjaira, hogy szakadatlanul fej­lesszék az elméleti színvonalat, al­kalmazzák Mara, Engels, Lenin é< Sztálin tanításait n mindennap* munkában és feliesszék azokat to­vább, a munka közben szerzett ta­pasztalatok segítségévet Rákosi Mátyás elvtárs „A kővet­kező fineszem” című cikkében dön­tő módon felhívta figyelmünket az elméleti munka fogyatékosságaira, és megmutatta az utat ezeknak » hogv exportra kerülő vlllanymo­wi vas­torok vázát vagy darálók magját formálják belőle. KISS JÁNOS 78 éves, eb­ből 43 évet « gyárban töltött. Számára a leégéstől eltelt egy év dő. És még egv újabb év is alig Kell hozzá, a leegett gyár helyén egészen új és modern gyár fogja készíteni a fonwa gé­peket A gyárban főképen mezőgazda- sági gépek készülnek majd. Ma meg egymás mellett sorakoznak kukoricamorzsolók, a fonógé­pek és bőrgyártó-gépek alkatré­szei. köztük a villanymotorházak és számtalan másfajta gép és egyéb vastárgy, de az új gyár csak egyféle gépeket fog gyárta­mellett lesznek, kéznél lesz szerszám, mindenki begyakorol­hatja egy-eey alkatrész pontos és gyom elkészítéséé és dolgozhat ml jesíiménybérben Á LEGÖREGEBB MUN­KÁSOK a 78 éve* Kiss János és a 70 éves Schmidt József is örömmel várják, hogy hátralévő munkaéveiket az új gyárban jobb és gazdagabb munkával tölthetik el, modern gépek mellet taníthat ják a fiatal munkásokat a hagvo mányos vasas-ügyességre és talá­lékonyságra. Az új év új gyárat jelent a Sopiana munkásai részé­re, Erre készülnek valamennyien, ezt várják és ennek örülnek, Uyen ajándékot még egyetlen év sem hozot nekik. 4.3 milliárd forint beruházást hajtunk végre 1949-ben lyörgy, az Országos Tervhivatal tájékoztató szolgálaté mák vezetője a sajtó képviselői élőt* ki jelentette, nogy 1949-ben 4.3 mii liárd értéke beruházást hajtunk végre a tervezeti 2.5 müliird he­lyeit. Az első tervévben az á’larrv költségvetés csak 60 százalékát fe derle a beruházásoknak, míg 1949-ben 100 százalékát fedezi. Ezzel lehetővé vélt, hogy az ipar 26—28 százalékkal többet ter­meljen mint a háború élőt* és a mezőgazdaság legalább annyit ter­meljen, mint 1938-ban. — A* ipar nagyarányú átszervezése mellett megindu’jt a mezőgazdaság átsző vezére is. Egyre iobba-n kiépít jQl az 6ntőrére* gazdinicodást a sző vetkezeti mozgalma* és a szerző diné» termelést 1949-be« 300 trak •cáUomávt nltunk fal 10—12 trek torral. A mezőgazdaság gépesítő sére közel 100 rrvEíió forintot köt töt tönk ebben az évben. Ebbon «r évben teljesen átépítik a 6. számú közutat, amely Szók szár den kerevz tü1 Pécsre vezet. Felüti lakásépítésre 12.5 mflűó forintot fordítunk. Bányászlakótele pék épülnek Pécsett, Várpalotán ózdon. Az 1949 tervévben a tér molds egész vonatén megkezdődik tartalék- és készlet gyűjtés, her/ a termelés ütemesen, akadály nölkü folyhasson. A hároméves tervnek ez a túlteljesítése aáapot ed arra hogy az ötéves tervet jobb falté telekkel kezdjük «J. fogyatékosságoknak a kiküszöbölé­sére. Rákosi Mátyás elvtárs útmu­tatásai. majd az országos, valamin! megyei oktatási konferencia nagyjelentőségű határozatai nyomán Pécsett la fokozatos lendületet vett tanulás, a pártoktatás munkája, tavasszal megtartott pártszem!- báriumokon és szakszervezeti tan­folyamokon közel ezer elvtárs vett részt és Igyekezett elsajátítani a marxista-leninista tudomány alap­elemeit. Az ősszel megindult okta­tási évadban még nagyobb lendüle­tet! vett a munka. Nagyobb gon­dot fordítunk a három ét agyhona- ms pártiskolára küldendő elvtársak elválasztására éa az elvtársaknak a pártiskola elvégzése után, képesté- fűknek megfelelő munkakörbe való tiltására. A különböző bentlakásos pártiskolákon eddig négyszáz elv- társ vett részt. Az esti Iskolákon százharminc elvtárs tanult, pártsze­mináriumokon 1.800, a különböző tömegszervezeti tanfolyamokon és »zemlniriumokon több műit ezer •ívtárs vesz részt. Kiemelkedő eredménye ar oktatási munkának az egyéni tanulás, amelybe 150 elvtárs kapcsolódott be. Ezek a számadatok, valamint a tömeges je­lentkezés a szemináriumokra, azt mutatják, hogy párttagságunkban fordulat történ a tanulás felé éa a dolgozó nép széles tömegeinek egy­re Inkább növekszik az érdeklődése az elmélet Iránt. Azonban a párt- oktatás klzzélesftése azzal a ve­széllyel jár. hogy a mennyiség a minőség rovására megy és szeml- nártumalnk egy része nem Ott meg azt a mértéket, amelyet a mozga­lom fejlődése megkövetel. A szemi­náriumokon résztvevő elvtársak ugyan megtanulják a sülabtiszok anyagát, de nem olvasták el a kö­telező éa ajánlott Irodalmat, pedig a marxlzmus-leninlzmua klassziku­sainak állandó tanulmányozása nél­kül. az Irodalom gondos átvétel« nélkül lehetetlen a komoly tanulás. Marx. Engels, Lenin, Sztálin éa magyar tanítványai, elsősorban Rá­kost Mátvás művelnek az egész dolgozó nép közklnesévé kell vá*- nfob. állandóan ott kell (enniük minden párttag asxtatán éz elvtár- salnknak szakadatlan és kitartó ta­nulással kell etmélvülniök ezekben az elméleti munkákban. Valamikor a munkásosztály lag jobb fal fftkoa szemináriumokon, zárt ajtók mö­götti össze jövet alakén Igyekeztek elsalátftarrt nem epvazer életveszély közben a marxi-lenini fanokat. A művelődés, a tanulás azelőtt esek kevesek osztályrésze lehetett, ma az • lehetőség korlátlan. Párttag­jaink feladata, hogy éllenek I« ez­zel a lehetőséggel, itlandőan fe»- tesazék tudásukat, képezzék ma­gukat szakmai ás Ideológia? vont* Ion egyaránt. Igv válik az elmélet a párt mlndennaol dőnfő fegyveré­vé, fgv válik pártunk mtnd'rfif-*- élesaoattá is lesznek eMirtaink méltókká a szocializmust épftö marxista-leninista Párt tagságira. CStZWADU PEPPNr A MOZIK fanuár I és Mk! mű«ora APOLLO Négy fickó vidám kftiutdfa Négy testőr Előadóitól’ : 3—5—7—9 órofco» URANIA mas Amerika Mt éa félórás műsor Hajnalodik P«jret»pl<51>: V- Marok, M. Sal»T«r *• tob Stmhtím, Pföudrinol- 3, fél 6, 8 óra*!» PARK Amerikai arkíVcBdrám« 194S-b»r Lányok a tejlén i LOLA LANE Előadások i 4—5 — 8 ór«vbo> S murik héilöi mfisnra AlOLbO Franoia lilmrsmek Éjféli szolgálat Főszereplői Caby Mortay Előadások i 5—7 — 9 órakor URANIA Hatalmaz amerikai fúrnálkotA* Kát 4s »»lírás műsor hajnalodik Főszereplők: 9. Véreb. 4L Sulaven »a von Stroh rím Előadások) lé1 6—8 Arakor ___ Amerikai erkölcsi rám a U4i.bi> lányok a lejlán Föesereplfli LOLA LANT! Hérád»oki 6 —flórakor Egyesült az OTI és a MABI December 29-én tartotta az OTI és a MABI utolsó közgyűlési fiié sét. Az ülésen Olt Károly 'nép­jóléti miniszter részletesen foglal kozott a társadalombiztosítás Je­lentőségével. — A két intézet egyesülésének gondolata már 1945-ben felvetődött — mondotta —, de akkor sem a gazdasági, sem a politikai helyzet nem volt alkalmas az egyesítés ke raeztülvitelére. Azóta a gazdaság' megerősödés megszilárdította a két Intézet anyagi alapjait és lehetővé tette, hogy új, magasabb minőség ben értékesebb szolgáltatásokat tud jónak nyújtani. A Magyar Dolgo sók Pártjának megalakulása meg szüntette a két Intézet közötti vé tasrfalat, miután agyesltetta a fiz kai dolgozók tömegét az érteim- ségl dolgozókkal Ezzel a kedve’ téoéssel, a szocialista társadalmi biztosításra való áttéréssel «tut* már közelebb vihetjük e betegeit) tást aa Üzemekhez át az üzemi d»i gozók segélyezését. Ezzel egyidejű leg olcsóbbá és egyszerűbbé test- szűk e társadalombiztosítást és biztosítjuk azt is, hogy az intézetek a dolgozók teljes és közvetlen ellenőrzése alatt működjenek. Apró Antal, a Szakszervezeti Tanács főtitkára felszólalásában megállapította, hogy az OTI és a MABI egybeolvadása kisebb rész­letkérdésektől eltekintve megtörtént Maua faiatazá z'vesen látia ön' s nap minden óráiéban. Eltörendő- épkévé, szendvicsek.- n 1 á t á k. torták, aprósütemányek, ' omplett reggeli (esnlh lalorát <■ r-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom