Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-07 / 5. szám

Marakodnak a rablók (pi) Az amerikai segítségben, a Marshall-terv „áldásaiban” része­sülő országok szomorú mérleggel kezdték meg az új esztendőt, amely hasonlóan a régihez, nem sok jót tartogat a számukra. Az eddigi se­gélyek annyira szétzilálták a nyu­gateurópai kapitalista országok gazdasági életét, hogy a vérkerin­gést már csak újabb és egyre nö­vekvő adagú injekciókkal lehet fenntartani- Ennek tudható be, hogy a Marshall-országok párisi értekezletén éles ellentétek törtek ki az 1949. évi dollárösszegek el­osztása körül. Roberts Marjolln, a Marshall-országok tanácsának tit­kára az év elején tartott sajtóérte­kezleten kénytelen volt elismerni, hogy a tervben résztvevő 19 euró­pai ország deficitje 1949-ben négy milliárd 650 millió dollár lesz és a segélyprogram tervezett meg­szüntetése idejére, 1952-re legfel­jebb csak két és fétmilliárd dollár­ra sikerül majd ezt a hiányt leszo­rítani. Ilyen körülmények között érthető versengés indult meg az amerikai koncért a nyugateurópai országok között, kiélezve a kapita­listák egymásközti ellentételt. A nyugateurópal országok tőké­sei •* amerikai dollármilliók elfo­gadásával lény egében saját maguk alatt vágják a fát, hiszen a meg­alázó kötelezettségek teljesítése teljesen kiszolgáltatja a különböző- országok iparát, nemzetgazdaságát a mohé r nerlka} nagytőkének. Az olasz, az osztrák, a holt and és por­tugál gyárak egymásután kerülnek az. amerikaiak kezébe. Franciaor­szágban sorvadásnak indultak olyan je.'ntös és régi Iparok, mint az autó vagy a filmgyártás, válsággal küzd az angol hajóén'*' - mert a Marshall-összegek nagy részét a különböző országok már azzal visz- szaadják az USÁ-nak, hogy ame­rikai tőkés vállalatok hajóin kény­telenek a kapott árukat Európába szállítani. Az amerikai nagytőke egyre job­ban benyomul az európai piacokra és kiszorítja az angolokat és fran­ciákat saját gyarmataikról is. Ka­nadában, amely ango* dominium, már 50 százalékkal nagyobb az amerikai tőkebefektetés, mint az angol, egyedül 45—46-ban négy és félmilliárdot fektettek be az amerikaiak Kanadában és a Du­pont Neamours trösztön keresztül magukhoz kaparintották a vegyi- ipar 85, az a'uminiumipar 70 szá­zalékát és Rockefelleréké csaknem az egész olajtermelés- Nem kü­lönb a helyzet Ausztráliában, Dél- afrikában, Indiában, a Köze'keleten és az angol korona egyéb orszá­gaiban sem. Az angol és francia nagytőkések mégis kénytelenek Amerikához fordulni, kénytelenek elfogadni a kolduskrajcárokat és feláldozni maradék fttggef'enségü- ket, lemondani profitjaik nagy ré­széről, mert a korhadó kapitalista elnyomást csak külföldi segítség­gel, az amerikai imperializmus szu­ronyainak és dollárjainak a támo­gatásával tudják fenntartani. így pillanatnyilag a kapitalista országok kizsákmányoló érdekközössége erő­sebbnek bizonyul a növekvő e'len- téteknél, ez azonban korántsem tudja megakadályozni az erősödő belső harcot. Bevin legutóbbi alsóházi beszé­dében ffnom és választékos kife­jezéssel igy, Jelö’te meg az USA expanziós törekvéseit: „Az ameri­kaiak amennyire a szabad vállal­kozás hívei saját országukban, olyan csodálatos tervezők a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok te­rén”. Fnilél azonban nem megy túl a munkás áruló angol kormány, amely tudatosan kiszolgáltatja az országot az amerikai imperialisták­nak, akiket kedvenc szavaikkal „bé- kelmperiallstáknak" neveznek- An­nál hangosabban vicsorgatják a fo­gaikat az amerikai nagytőkére az angol konzervatív és jobboldali la­pok, megmutatva, hogy mennyire húsába vág az angol tőkének is a Marshall-terv. Míg John BulJ a na­gyobb kutyára azonban csak mo­rogni mer, addig a kisebb kutyák­ba gátlás nélkül próbálja belemé- lyeszteni fogait. A Daily Mail cimfl angol lap legutóbbi száma nyíltan megírta, hogy „az európai Mar- shallországok megfojtanák egy­mást egy kanál vízben". A New Statesman pedig azzal fenyegeti az amerikaiakat, bogy „az összeomlás elhárítását célzó eszközök, melye­ket most az amerikaiak használ­nak, csak azt eredményezik, hogy ezt az összeomlást kevésbe erős országokra hárítsák át- Ez azonban még csak nem is önérdek, mert a nyugateruópal válság elöhb-utóbb amerikai válsághoz vezet". Az ilyen Amerika felé 6zóló han­gok mellett az angol kapitalisták, mint az USA elsőszámú kiszolgálói megpróbálják a Nyugateurópával folytatott gazdasági kapcsolatok vámján megkeresni, amit az angol amerikai kereskedelem révén el­vesztettek Ebben a szél'emben fo­gant az új angol négyéves terv, amely az angol termelés és az ex­port növelésével szerelné az orszá­got kihúzni a kátyúból. Ez a terv a valóságban kicsúfolása a terv- gazdálkodásnak. Ez a terv konzer­válja, sőt erősiti a kapitalista rend­szert, megTÖgzfti á brit muukások nyomorúságos életét és emelkedő életszínvonal helyett a nadrágszíj összehúzását helyezi kilátásba az angol munkások számáTa. A terv kiagyalója, Cripps aat ígéri, hogy 1953-ja elérik az angolok a béke­beli színvonalat a fogyasztásban, hogy ezt azonban a valóságban is slkerül-e megvalósítani, ebben sa­ját maga is erősen kétkedik. 1948 közepén a brit ipar terme'ése már 20 százalékkal, a mezőqazdaságé pedig 25 százalékkal múlta felül a békebelit, mégis az angol kormány­nak a Marsha’l-terv párisi bizott­ságához küldött jelentése beismeri, hogy a munkások az elmúlt évben jóval kevesebbet fogyasztottak, mint tavalyelőtt és, hogy az ex­portot csak a fogyasztás további megszorításával lehet növe'ni. A dohányfogyasztást újabb 5 százalék­kal kívánják csökkenteni és a la­kásépítési program előirányzatának még a harmadát sem tudják a ka­tasztrofális lakáshiány ellenére végrehajtani. A brit négyéves terv éle első­sorban a többi Marshall-országok. a gyengébb vetélytársak ellen irányul. Nagybritannia a Marshall- országoknak 100 millió dollár ér­tékű gépet akar szál'ítani, vásá­rolni azonban csak hét milliárd ér­tékben kíván tőlük. A nyugati fél­tekére irányuló kivitelt negvven százalékkal növelni szerelnék, a behozatalt viszont harminc száza­lékkal csökkenteni. Ez a tranzak­ció elsősorban a pyugatj országok államháztartásának, Franciaország,' Benelux ál’amok és Skandinávia dolgozói életszínvonalának a költ­ségére menne- Az amerikaiak a Marshall-terv segítségével fojtogat­ják va’amennyi vetélytársukat. az angol négyéves terv ezt a csendes fojtogatást szeretné tovább adni a nála is gyengébbeknek és a maga számára gyümölcsöztetai. Az angol négyéves terv egyik A Szakszervezetek Országos Tanácsa elfogadta az új kollektiv szerződéstervezetet Január 15-én megkötik a keretszerződést A Szakszervezeteik Országc« Ta­nácsa központi vezetőségének csü­törtöki ülésén Apró Antal, a Szek- tamáos főtitkára ismertette az új kollektív keretszerződést. — Az 1949. gazdasági évre szó­ló új kollektiv keretszerződést — mondotta többek közúti; — egészen más politikai és gazdasági viszo­nyok között kötötték meg, mint az előző évi szerződésekéit. 1948 már­ciusában alapjában megváltozott a gazdasági helyzet: Az ipar összes jelentős üzemei » jogos tulajdonos, a nép kezébe kerültek. Ez az új helyzet meghatározta a szak1 szervezeteik új feiadanait, de nö­velte azok felelősségét is. A szakszer­vezetek bér pajtikája tefte lehetővé, hogy ipar« beruházásaink komoly eredmémnyei jártak és, hogy a munkásosztályban rejlő liatai­mas alkotóerők felszabadultak, A szocialista építés erő* fegyvere Apró Antal ezután beszámolt azokról a liataknas eredményekről, amelyeket a munka verseny és a bri- gádinozgaíom meg valósit ott, .majd így folytai te: Az 1949 évi* kollektív keretszer­ződést új nagy építő Feladatok figye­lembevételével kellett megalkotni. Az új kollektív szerződés nem egy­oldalú, liánéin magába', foglalja a dolgozók jogait és kötelezettségek is Az új kollektív szerződés a »zo ciatanus építésének erős fegyver-; lesz és lényegében numkakódexnek mondható. ■ Apró Antal ezután megállapít oka hogy az új kollektív keretszerző dés a gyáripaa és bányászai összes dolgozóit megillető jogokat az aláb­biakban Foglalja ösvze: Munkaidő és munkabérek 1 A munkaidő és pihenési idő tekintetében heti 45 óra keretében előírja a napi nyolcórás munka­időt, a 24 napig terjedő fizetett szabqdságot, évenként nyolc ün­nepnap külön díjazását munka- teljesítés nélkül, naponta félóra fizetett étkezési szünetet, minden <niupkahét után egy teljes pihenő­napot, a rendes munkaidő után vagy előtte teljesített munkáért a progresszív túlóradíjazdst. 2. A munkabérek tekintetében a szerződés kimondja, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér, több és jobb munkáért több bér fizetendő. IH különös tekintettel van a szer­ződés a női munkások és ifjú­munkások bérezésére, valamint a szakképzettebb és minőségileg ki­válóbb munka díjazására. 3. Szociálpolitikai vonatkozásban n tervezet rendelkezéseket tartal­maz a szakmai munkával járó megbetegedések megelőzésére, a dolgozók egészsége is testi épsége fokozott megóvására, intézkedik a fizetett szülési szabadság is fize­tett szoptatási időről. A 18 éven aluliakat és a terhes anyákat men­tesíti az éjjeli munka alól. El­mondja, hogg a munkaviszonyok­ból eredő összes adókat és társa­dalombiztosítási járulékokat, ki­véve az 1 százalék önkéntes öreg­ségi hozzájárulást, a munkáltató fizeti. Lehetőséget nyújt arra, hogy a szerződésben meghatározott ese­tekben a dolgozó rendkívüli se­gélyt, vagy előleget kaphat. Előírja a kedvezményes, vagy in­gyenes üdültetést, valamint, ha az üzemben ilyen van, a kedvezmé­nyes üzemi étkeztetést is. 4. A továbbképzés tekintetében a tervezet lehetőséget ngujt a szak­mai is műszaki továbbképzésben vagy átképzésben való részvételre és erre megjelelő munkaidő és egyéb kedvezményeket biztosit. 5—6. Külön intézkedéseket tar­talmaz a tervezet a termelés javí­tására is fejlesztésire, az ifjú­munkásokra (tanoncokra) vonat­kozóan pedig előírja, hogy őket 18 éves életkarig évi 24 munka­nap fizetett szabadságidő, az üzemi étkeztetésben való díjmentes rész­vétel, ingyenes is kedvezményes üdültetés illeti meg és a szakmai képzés lehetőségeit meg kell adni részükre. A teljesítménybérezés biztos alapja a jól megállapított norma A teíjesétmámy helyes bérezésének biztos alapja — folytatta Apró An­tal. — a jól megállapított' és a* adott körülmériiyekmek megfeúeőeu ■flfikallimazoif norma. 4 Eddigi normáink azonban áüalá- .nosságban elavultak. Ma már nem ösztönzik a termelé­kenység emelését, sőt bizonyos mértékben akadály ózzák a terme­lésnek azt a fejlődését, ami a szo- áaáizmus építésének elengedhe etlen feltételé. Tervig zdálkodásömkat már­ts erősen zavarja az a körülmény, hogy a normák meglazultak és drága- termelünk. Ennek súlyos következményei lehet­nek a piacon Ezért a Szakszerve­zeti Tanács ez iparügyi msniszré- riummal és ez Országos Munkabér- megállapító Bizottsággal egyetértés­ben elhatározta a normáik feni viz« ■ gálákét. Arról van szó ,hogy 250 ezer dolgozó munkás és ér­telmiségi normáját kell felülvizs­gálni. A norma rendezésére vonatkozó határozatok, amelyeket a kollektív szerződés is tart-aimaz', lehetőséget adnak arna, hogy ezeket a határo­zatokat a dolgozók éi az ország ér­dekeinek megfelelően hajtsák végre Ezután ismertette a kollektív szer­ződésnek a norma rendezésével feg kikozó részleteit. A normáik felül vizsgákra kérdé sébem a szerződé tervezel előírja, hogy a normák felállítását és alka’ mázasát mindig a termelési szerve­zési és műszaki adottságok akpo- elemzésével, a helyes miuokamód’szr rek figyekmfoevételévef kell ellvé. gezrf.- Az új kollektív keret szerződé« részletesen körülírja » munkaválle lók kötelességek és küiőnös_ súlyt helyez a termelés, az önköltség­csökkentés, a termelés.: normáik tel- leszré’róre \onatkozó kötelezettsé­gekre, valamint a termelőeszközök (gépeik, üzemanyag stb.), leggazda­ságosabb és legmagasabb fokú ki­használására. A munkafegyelem meg;zTárdftás" érdekében megkövetelik hogy a dolgozók a teljes munkaidőt leiklismeries munkával töltsék ki, a munkaidői; pont osan kezdjék és fejezzék be. Előírja a munkahely­nek üzemiképes állapotban és tisz­tán való tartá'sát és az igazolt mu­laszt ásóknak legkisebb mértékre va­ró leszorítását. A munkáWaitók kötelezettségei te­kintetében a keretszerződés előírja, hogy a munkáltatók minden eszközzel segítik a dolgozókat munkájukban. Bizottság száll ki az üzemekbe A dolgozók által javasolt és indo­kolt mimkamódositásokat végrehajt­ják, az elért eredményeket nyilvá­noságra hozzák. Gondoskodnak az elgondolt újításoik és ész'vzerüsí'é- sek alkalmazásáról és díjazásáról. Korszerű tel1 je6®tménynormákajt ve­zetnek be és mindazokon a munka­helyeken, ahol ez műszakilag lehet­séges, bevezetik a teljesítménybérezést. Betartják az előírt monk ás védem! intézkedéseket, maradéktalanul tel­jesítik az előírt szociális, egészség­ügyi és kulltúrá&s feladatokat, vé­gül elősegítik a szakmunkások to­vábbképzését. A normaf elü 1 v fosgáiat fal bapcso­latos, nagyon szabados és idő felvé­tele ken alapuló új normák kidolgo­zása hoszafcb időt Igényel, ezé'í minden olyan munkára, amelyet ed­dig teljesétménybérrendszerben vé­geztek és a folyó évben 1» teljesít­ménybérben fognak végezni, új ideiglenes normát keli megállapítani. A tervezet pontos és részlete» utasításokat tartalmaz az új Ideig­lenes normák megállapítására és előírja, hogy a normák rendel- kézé veinek ellenőrző munkájába be kell varrni az üzemi bizottságot. A normák felülvizsgálásénak' ellenőr zésére, a keretszerződési 'kötő felek 3—3 tagból áBó ideiglenes bizottsá­got áfflFtanak feá. jelensége a tőkés országok belső ellenléteinek, az egymást klmélet- ’enül letipró versengésnek és gaz­dasági káosznak — emellett a gyar­matok jelenlegi helyzete — min­den látszat ellenére, amely ►töké sek közötti összhanaot mutatja — szintén a gyarmatosítók újabb egymásközti harcait hozta magá­val. Közelketet, Délatrlka, Indo­nézia, a csendes-óceáni szigetek és a világ számos más része a cso­mópontja ezeknek az ellentétek­nek, amelyek során Amerika meg­kísérli kitúrni a gyarmatokról * nyugateurópai országok tőkéseit. A kapitalista rablók a világ számos országában marakodnak a koncon és szövik terveiket a dolgozók le­igázására, Ezekből a tervekből azonban úgylátszik kihagyták a vi­lág szabadságért küzdő elnyomott millióit, akik el vannak szánva arra, hogy győzelmes harccal vé- getvetnek minden kapitalista el­nyomásnak. Ezeknek a millióknak a szabadságvágya, a békéért foly­tatott következetes harca végül erősebb lesz a kizsákmányoló rab­lók minden mesterkedésénél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom