Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-05 / 3. szám

1949 JANUAR 3 DUNÁNTÚLI NAPLÓ r Népszámlálási őrjáraton a Harangöntő - utcában JTöbb A népszámlálás nagy lendülettel indult meg az új év első napjai­ban. Voltak egészen buzgó össze- iróbiztosok, akik már Szilveszter napja előtt kikézbesítették a szám­láló űrlapokat Más biztosok Újév reggelén indultak körzetükbe, hogy munkájukat mielőbb befejez­hessék. Ezek azt tapasztalták, hogy hiábavaló volt az igyekezet, mert körzetük lakosságának jórésze igen szilveszteri hangulatban volt vagy otthon sem tartózkodott. Kedden magunk is népszáml&ló körútra indultunk az egyik számláló­biztossal. A Zsolnay- és Alsóbalokány-utcá- kat Összekötő Harangöntő-utcában járunk. Az első báz, amelybe lé­pünk, az utca legszebb egyemele­tes, modern háza. Keressük a ház- tulajdonost, vagy házmegbízottat. Egy fehérnép széles gesztusokkal állja utunkat az emeleti lakás felé: — Nincs a lakásban senki, a „lány“ lent mos az alagsorban, de nem lehet zavarni. Elküldünk majd a „háziúrért“. Addig is elindulunk a többi la­kásba. Az első lakás ajtajában egy öregasszony szíves szóval tes­sékel bennünket befelé. Kiosztjuk az űrlapokat Az összeíróbiztos, a közüzem fiatal munkása, aprólé­kosan és türelmesen kérdezget. —- Vgn-e 18 és 60 év közötti férfi a családban? Lassan rendbejövünk, a szám­lálóbiztos pedig kedvesen búcsúzik. A következő lakásban két fiatal asszony kínál bennün­ket székkel, gondosan megtöröl- getve a konyha almazöld lócáit Hamar megy minden, tudják, mi­ről van szó. tájékozva vannak a lapokból. Még ők kérdik, hogy mi­korra kell a lapokat kitölteni, sőt átveszik a szomszéd lakás távol­levő lakójának ívelt Is. Közben a háztulajdonos alkal­mazottja is felérkezik a nagy­mosásból és éppen tízórait készít az üzletben elfoglalt kereskedő csa­ládnak egy öregasszony segítségé­vel. A nagy hófehér libazsíros ke­nyérre egymásután kerülnek a kolbász és húsos­hurka szeletek. — ölen vagyunk. Két ub'orkát is kérek még. — Ezt már az öreg­asszonynak mondja, aki hozza is a savanyúságot a kiadós szendvi­csekhez. A modern házhoz egész tömb rossz szagú, nedves lakás tartozik. Jellegzetes budai városi lakások. Az egyik ilyen lakásban két őreg- aszony. Gyanakodva nézegetnek. — Mire való már megint a herce­hurca — zsörtölődik rosszkedvűen a mosóteknő mellett álló. Arcát alig lehet kivenni «felszálló gőz­ben. Az összeíró biztos lelkesen magyaráz: — Azért van rá szükség, hogy ne kelljen embereknek ilyen sötét, le­vegőtlen lyukban lakniok. Tud­nunk kell, hogy hány lakást kell építeni ebben a városban és másutt. Ki­derül majd az összeírásnál, abból, hogy egy-egy lakásban hányán zsúfolódnak össze a dolgozó em­berek. Az öreg asszony megtöri: kezét és megmutatja a szobát, amely semmivel sem tágasabb a folyosó- szerű konyhánál. — Itt lakunk ketten a nővérem­mel, a konyha cementjén pedig szalmazsákon alszik az albérlőnk egy szobafestő, de az egész nap nincs itthon — teszi hozzá men­tegetőzve. Van az ütött-kopott, legalább mint 40 százalékkal emelkedtek a reálbérek a gyáriparban — öregek vagyunk mi, reszket a kezünk — hálálkodnak az öregek. Az utca túlsó oldalán levő leve- gősebb ház egyik tiszta lakásában otthon dolgozó cipészsegéd kínál bennünket leüléssel és ad egyenes, tétovázás nélküli feleleteket. Lát­szik, alaposan olvasta a népszám­lálásról szóló cikkeket. — A Szilveszterre hozzánk ér­kezett vendéglátókénak is kérek, mert az éjféli állapotnak megfele­^ödJbtit pÁrolcjó ffjízrkoJt közMt\ a dohánygyári étkezdében vásárlóereje. Ezért kell mindig a reálbéreket alapul venni. Ha az 1946 augusztus elsejei ál­lapotot 100 százaléknak vesszük, ak­kor megállapíthatjuk, hogy 1947. augusztusiig közel 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek, au első terv­év végéig pedig több mint 53 szá­zalékkal Az első tervévre eső emel­kedés az előző évívei szemben 43.4 ÍCY m/NUMRÁM tiO HER&ÍIR KÁLÍRTÉHC A GYÁRIPAR SAH! 19*41­Hatalmas mázat fazekakban és lábosokban illatozik a fó sűrű pradicsomleoes és a krumplis­tészta. Ez a dohánygyári étkezde \eddi étrendje. A konyha olyan, mint akármelyik háziasszony kony­hája, csak éppen nagyobb. Na­gyobb a tűzhely, a mázas fazék akkora, mint holmi mosófazék és a lábos is van legalább 30 literes. Ennek megfelelő méretűek a ha­talmas gyurótáblák, sodrófák és tepsik, amelyekben gyakran süt­nek ropogáshéjjú mákosbuktát. A fazekak mellett Gál Józsefné őrködik, ő osztja mindennap a nagy merőkanállal 150 étkező szá­mára az izet falatokat. Egyszuszra elmondja az eheti étrendet. Érde­mes meghallgatni: Hétfőn: bab pörkölttel, kedden: paradicsomleves és kmmplistészi a, szerdán: pör­költ krumpli vall, csütörtökön: löliöttkáposzta, pénteken: zöldségleves és lángos, szom. baton: gulyás. Mindez csak 1.50 forintba kerül porciónként. A legjobb héztasz- szony sem tad ennyiből ilyen jó ebédet összeállítani. Német Júlia meg is köszöni az ebédet. — Finom volt — mondja elé­gedetten — és elég Is volt. özvegy Palotai Márt önné pedig kijelenti, hogy ö otthon nem is főz. — Egyedül vagyok, és magam sem tudnék főbb ebédet készí­teni. De nem ez a legnagyobb dicsé­ret, ami Gálné főztjét illeti. Ott ebédel férje, Gál József is és hatá­rozottan jónak találja felesége főztjét. Ez pedig nagy szól Valami baj mégis van az ebé­delés körül. Gálné jól főz, az adag is elég — tegnap például 22 deka babfőzelékre jutott 12 deka hús, de mindenki munkahelyén, a fo­lyosón, udvaron fogyasztja el, ki hol talál magának helyet. A konyha fölött, az emeleten pedig ott áll üresen a szépen be­rendezett ebédlő és a konyha pol­cain tisztáramosva 500 hófehér porcellántdnyér és ugyanennyi evő­eszköz várja, hogy használatba ve­gyék őket. Kiderül, azért nem használják az ebédlőt, mert oda lépcsőkön kell felmenni. De ha már megvan ez az akadály, segí­teni Is akarnak rajta. Felvonót építenek a konyhából az étkezőbe is akkor mindenki ott ehet a hosszú, tiszta asztal melleit a hó­fehér tányérokból. Minden áldozatot megér az, hogy a munkások a jó koszt mellett jó munkát végezzenek. gyáripar 1948 júliusában 75 száza­lékkal több bért fizetett ki, mint egy évvel ezelőtt. Az egy munkaórára eeő átlagból is 211 fillérről 324 fil­lérre emelkedett. A kifizetett bérek emelkedése azonban korántsem ad tiszta képet, ha nem állítjuk azt szembe az árak alakulásival is. A dolgozóik számára ugyanis nem i bérek névórtéke a döntő, hanem a százalék. Nem szabad figyelmen ki- vül hagyni azonban azt sem, hogy a felszabadulás óta a vállalatok nem vonhatnak te semmit a dolgozók bé­réből 6Őt minden idletményadót, tár­sadalombiztosítási és egyéb szociá­lis jellegű járulékokat ők fizetnek,' de ezenkívül olyan juttatásokat is kapnak a dolgozók, amilyeneket i felszabadulás előtt nem kaptak. Átadták a kitüntetési a péesujhegyi álmunkat oknak ták Pócsújhegyej át a XIV. e® ünnepélyesen ad- Bányamunkás Kon' gresszus alkalmával kitüntetett új érnünk ások kitüntetését. Pécsúj- hegy új élmunkásai: Kamper Já­nos lakatos, G aram völgyi József brike'tgyári betanított munkás és Halupa Rudolf dmfestő 6s mázoló. Király József szakszervezeti elnök a Kongresszus határozatait ismer­tette, Ábrását# Zoltán pénztáros a Bányamunkások új székházának felavatásáról számol: be. Olt Károly miniszter köszöntötte a Galyatetőre érkezett mintagazdákat Pécsbányateiep ötödször is elnyeri az élüzem címet November havi eredmények alap­ján « megyénkben a következő üzemek lettek élüzemek. Bányaipar. Szénbányászat: Mecsek Nemzeti Vállalat kerületei közül, Elüzem: Szászvár, az előirányzathoz képes: 15.6 százalékkal emelte fejteljesit­Felszámolják a kulák vezetés alatt álló baranyamegyei «fssöretkeseteket December közepén megkezdődött a baranyai szövetkeztek felülvizs­gálata- Ennek során felszámolják azokat, amelyek kulák vezetés alatt femaálilásuk óta a spekuláció, a kulák cs kupeeparasaok érdekeit szolgálták, _ A eTOvetkeze'.ügyt minisztérium eilső lépésként vagyonőrzőket rendelt ki a Mo­hácsi és Járási Gazda Termelő és Értékesítő Szövetkezethez, a Siklósi és Járási Gazdaszövetke­zetihez és a Szentlőrjncl és Járást Gazdaszövetkezethez. A vagyonőrzők feladata, megaka­dályozni a szövetkezetek vagyo­nának kivonását és megvizsgálni, hogy az utóbbi időben milyen gaz­dálkodást folytattak. A mohácsi szövetkeze .agjaí kétszázéves házban még néhány között 50—100 holdas kulákolk voltak, élén Tóth. Pál százholdas gazdával- A siklósi gazdaszövetke­zetben csupa. 40—50 ho'das gazda tömörüit. A szövetkezet ellen már ké: év ó'.a folyik a vizsgálat, egyilk kivizsgálás a másikat kö­vette a terméuyfelvásárlás terén mutatkozó hiányok miatt, az ügyet azonban eddig mindig sikerült va­lamilyen 'i.okzatos módon „elfek­tetni’'. Most nem sikerül. A szent­lőrinci szövetkezet még a felsza­badulás után alakult meg az „egy- mázsás búzaüzletrészek" alapján. A tagok közé természetesen csak zsíro6parasztokat vettek fel, így nem Js fejlődhetett mássá, mint álszövetkezetté Ezeket a szövetkezeteket követi a felszámolás útján a Mágocs és Vidéke Termelő és Értékesítő Sző­veükezet, amelynek üzlerrészesej a község legnagyobb sváb gazdái voltak, vezetője pedig Hochmeister János, aki ma Is megmaradd po­zíciójában és nem tartozik a köz­ség legszegényebbjei közé. It: a vizsgálat alaposan a dolgok mé­lyére néz annál is inkább, mert a jelek szerint különböző váltók és hitellevelek alapján tekintélyes vagyont vontak ki a volt tagok részére. Az áltzöve kezetek felszámolása során külön gondot fordítanak ar­ra is mágocs; viszonyla tán, hogy az új szövetkezeti mozgalomban és szövetkezeti termelésben jelen­tős szerepet játszó OSZH fiók ve­zetője ne lehessen azonos azzal a Hochmeister Jánossal, aki a.gaz­dag sválbók átsző vet keze .ének is hosszú ideje & vezetője. ményét. 2. Komló, 3. Máza: — A Mesahert. Élüzem: Pécsbáoya. cail- 1 ék használása 5.7 százalékká javult 2. Vasas, 3. Mecsek szabóiéi. A gázgyárak között éiüzenr nincs. 3. a Kok «müvek. A növényolaj és szappaniparban a 2- a Justus Olaj- gyár. A Meszhort Központi Uzemi_ 1i- zottságának irodájában Joó János OB eásnök az év utolsó napján az öthónapos munka.verseny kiértékelé­sét végzi. — Az őthómpos. munkaversenyt a kerületek között a pécebányaite- lepi üzem dolgozói hajtják végre a legjobban — mondj« Joó János elv- társ — A pécsbányatelepi dolgozók érezték át legjobban a szocialista munkaverseny fontosságát. Ennek tulajdonítható az, hogy az öthónapo* verseny keretében négyszer gymás után elnyerték az élüzem címet a.melye: decemberben is megtartot­tak. A pécsbányatelepi őzein dolgo­zói úgy a műszaki, mint a fizfci dolgozók tudják azt, hogy a szo­cializmus alapja a több és a jobb termelés és ebben a szellemben dol­goznak. A pécsbányateiep! üzem ben külön ki kell emeW András aknát, amely a felszabadulás óta » termelésben mindig az élen jár. Az ö* hónapos munka verseny legutolsó napján a kis üzem 1866 csille sze­net termeit ki. amire még nem volt példa fennállása óta. Öli Károly népjóléti miniszter lehetővé tette, hogy a dolgozó pa- rinaztság legjobbjai, a kiitünetett mintagiaizdik Galyatetőn is üdülhes­senek a téK hónapokban. A paraszti mumka bő-d, aík-ik beszolgáltatási kötelezet’iségükei 100 százalékon fe­lül teljesítették, már megérkeztek^ Galyatetőre. Most öt vénén érkeztek és utárjuk újabb ötvenes csoportok­ba érkeznek a minta gazdik a tavasz! munká tatok megkezdéséig. Az etiő csoport megérkezéseké Okt Károly népjóléti miniszter üd­vözöl*® * dcíg ózó parasztság leg jobbjait. Hangoztatta, hogy az ipari munkásság élharcosai mellett dolgo­zó parasztságunk !s láthatja és érezheti, hogy ez az ország a népi demokrácia országa valóban az övé. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy mindaz, ami ma Itt történik az elsősorban a magyar dolgozók él* csapatának, az Ipar! munkásság* nak köszönhető. A falu és « város dolgozói egymás­ra találnak, a munkások és parasz­tok megbonthatatlan szövetsége, szilárd biztosítéka ja népi demokrá­ciának. Ez a szövetség biztosítja ez ország továbbépítését éa azt. hogy a dolgozóknak egyre szebb és köny- nyebb lesz az életük. Sók ezó esik mostanában az élet- $ színvonal emeléséről. Az életszínvo­nal alakulását — ha nem is .eljes egészébet} — de jelentős mértékben mérhetjük a reálbérek alakulásával. A rendelkezésre álló adatok alapján .imegállapíthatjuÉ, hogy ae első terv­éi év folyamán a kifizetett bérek ősz- ” szege és az átlagos órabér is gyors i I íifiMTliVws.n, zamWI i —— A miairrv^r [ lően kell kitölleni — mondja szak­avatottan. — Hallott-e az öléoes iervröl valamit ■— kérdezzük, nyílt sze­mébe tekintve. Elmosolyodik maga­biztosan: — Hogyne hallottam volna: Több traktor a falunak, több moz­dony a vasútnak, de több cipő is egyúttal mindenkinek. Ezeket se­gíti elő a népszámlálás. Tudnia kell a kormánynak, hogy mire van szüksége az országnak és mennyi erőre támaszkodhat. Egy-két kockát vágtunk ki a pé­csi népszámlálás filmjéből, ame­lyek egyúttal azt is megmutatják, hogy mit kell az ötéves terv alap­ján épülő, szocializmusnak ki­küszöbölni és átépíteni: Épülete­iket és társadalmat. R. E. ilyen lakás. Általában öregek van­nak otthon mindenütt. A kapu­aljnál levő konyhában sült tök az asztalon. A kályhán levő csajká­ban melegszik valami ebédféle. A két öreg riadtan fogadja a leszám­lált (veket, de a biztos megvigasz­talja őket: — Sebaj, ha nem tud­ják kitölteni, majd eljövök csü­törtökön és kUöliöm madam

Next

/
Oldalképek
Tartalom