Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

BUHÄKTOtl napló r 105191 A NAGY FORDULAT Irin: Pajzs István Ä szabadságharc századik évfor­dulója, a dolgozó nép nagy győ­zelmeinek jegyében vonul be a ma­gyar tórténelembe. 1948-uak a si­kerei tetőzték be a száz esztendő­vé] ezelőtt megindított küzdelem sok célkitűzését és beteljesítették jórészt azokat a reménységeket, amelyeket a magyar nemzet leg­jobbjai népünk jövőjéről tápláltak Rákosi elvtárs a „Fordulat éve" című könyvének bevezetőszavaiban joggal állapítja meg: „Nem túlzás tehát a fordulat évéről beszélni. Ennek az esztendőnek az esemé nyei győzték meg a dolgozó ma­gyarság zömét arról, bogy a népi demokrácia nem átmeneti állapot, hanem állandó.“ Valóban, —■ ha két, vagy három esztendővel ez­előtt még kétséges lehetett valaki előtt, hogy a magyar demokrácia • szoeializmns felé vivő népi de­mokrácia, vagy a burzsoá polgári demokrácia útjára tér-e, ma már barát és ellenség előtt nyilvánvaló, hogy az országban véglegesen meg szilárdult a munkásosztály és a dolgozó nép hatalma és kiheverhe- tetlen csapást, döntő vereséget szenvedtek a régi uralkodó osztá­lyok. Hazánkban és a szomszédos or­szágokban napról-napra szilárdab­bá vilik a népi demokrácia, nap­ról-napra jobban bebizonyosodik a népi demokratikus út helyessége és napról-napra inkább megdől a reakciónak a restaurációé kísérle­tekbe vetett minden' reménysége A népi demokrácia megerősödött politikailag — kiszélesítette tömeg­bázisát, a munkásosztály vezetése alatt maga mögé sorakoztatva a szegény- és középparasztság tőmé geit, valamint a haladó értelmisé­get. Államrendszere egyre stabilabb és megingathatatlanabb, gazdasági berendezkedése a tervgazdálkodás egyre nagyobb sikereit biztosítja. Nem átmeneti állapot, hanem ma­radandó és továbbfejlődő, erősödő megszilárduló társadalmi rendszer e népi demokrácia, amelynek tar­talma egyre inkább szocialistává válik. A népi demokratikus országok «gyre sikeresebben használják fel az eléjük kerülő nagy horderejű feladatok megoldása terén a Szov- jetúrtió és a bolseviki párt világ- történelmi jelentőségű tapasztala­tait. Ezek a tapasztalatok különö­sen -azért értékesek számunkra, mert lényegében nincs különbség a szocializmus építése között a népi demokráciákban és a Szbvjetúnió- ban. A népi demokrácia útja ugyan oda vezet, ahová a Szovjetunióé, a szocializmus, a kommunizmus meg­valósításához. Ezen az úton a népi demokrácia államhatalmának egy­re fokozottabban kell betöltenie a szocialista állam megvédésének, a munkásosztály hatalma biztosító sáriak, az ország külső és belső ellenségeitől való megvédésének, a szocialista építés továbbfejlesztésé­nek feladatait. Az a fordulat, amely nálunk a* elmúlt esztendőben vég­bement, «ok tekintetben azonos problémákat vetett fel a Szovjet­unió fejlődésével. * Sztálin elvtára az Októberi For­radalom XII. évfordulójára irt cik­kében a „nagy fordulat évének" eredményeit amelyeket a falu és város kapitalista eleme) • felett ara­tott győzelem tette ! lehetővé, há­rom pontban foglalta össze/’kiemel­ve a Szovjetúniónak a munka tér melékenysége, az ipar és mező­gazdaság kiépítése terén elért si­kereit. Ebben az időben a Szov- jetúnió előtt sok olyan probléma állott, amelyeket Magyarországon nekünk még a jövőben kell meg­pldantmk. Sztálin beszámolhatott a szocialista verseny és a munka* ter­melékenység* tarén álért nagy győ­zelmekről. Az ipar kiépítésének kérdésében elsősorban a nehézipar fejleaztéséval foglalkozott, amely nélkül a szocializmus felépítése le­hetetlen. A mezőgazdaság helyzetét a nagy fordulat évében a kolhoz­mozgalom hatalmas elterjedése je­lezte, szegény- és középparasztok milliói léptek be a kolhozokba és tették lehetővé a föld társas, kol­lektív megművelése segítségével a mezőgazdaság termelékenységének felemelését. Természetesen az azonoa felada­tok mellett sok különbség Is van az összehasonlított két esztendő között A Szovjetunió bolseviki pártja ebben az időben fényes győzelmet aratott a troekisták, a bncharinisták, a pártromboló jobb és baloldali elhajlók ellen és az Uj Gazdasági Politika korszakának felszámolása után rohamos léptek­kel szorította ki a kapitalista ele­meket párhuzamosan a szocializ­mus építésével. Nálunk Magyarországon az el­múlt esztendőket, elsősorban a külső ellenség felett aratott győze­lem jellemzi. 1947-ben ugyan fel­számoltuk az összeesküvést, a vá­lasztásokból ugyan első pártként került ki a Magyar Kommunista Párt, azonban a döntő csapást a kül- és belföldi reakcióra csak a* 1948 as esztendő hozta meg. 1(1 nemcsak arról van szó, hogy az államgépe­zetet egyre növekvő mértékben megtisztítjuk a népellenes elemek­től, hogy sikerült leleplezni a föld­művelésügyi minisztériumi össze­esküvést, a MAORT szabotázst és a reakció más kísérleteit, amellyel népi demokráciánk ellen törtek a dolgozó nép ellenségei, hanem első­sorban arról, hogy a munkásosz­tály vezetőszerepe az elmúlt esz tendőben egyre döntőbbé vált. Nem kétséges, hogy a munkásosztály és pártja, a Magyar Kommunista Párt volt már a felszabadulás óta a magyar demokrácia motorja, leg­szilárdabb előrevivő ereje, azonban a munkásosztály vezetése csak most szilárdult meg igazán most vált teljesen vitathatatlanná, most ismerte el ezt a vezetőszerepet minden hátsó gondolat nélkül a koalíció többi pártja és minden becsületes demokrata. A munkásosztály vezetése meg­mutatkozik politikai és gazdasági síkon egyaránt. Az államosított üzemek élén munkásvezetők állnak. A közigazgatásban, a különböző hivatalokban egyre nagyobb be­folyást nyer a munkásság. A kor­mányátalakítás, majd a Dobi-kor­mány megalakulása növelte a mun­kásosztály súlyát, a kormányon belül is. A munkásság vezetősze­repe azonban csak azért érvénye­sülhet ilyen hatványozottan, mert sikerült felszámolni a munkás- osztály kettészakítottságát és a magyar munkásmozgalmon belül a két munkáspárt egyesülésével, vég leges vereséget szenvedett az oppor­tunizmus és győzött a mariizmus- lenlnizmns szelleme. i A reakció felett aratott győzel­mek közül a legdöntőbb a kleriká- Ils reakció megsemmisítő veresége Rákosi elvtárs, a Magyar- Kommu­nista Párt funkcionáriusai előtt, január 10-én mondott beszédében ezeket mondotta: „Végül a demo­krácia ezévi feladatai között ott van az egyház és a népi köztársa­ság viszonyának rendezése. A ma gvar demokrácia eddig minden problémát, amely elé a történelem állította, megoldott. Amikor napi­rendre tűzi, végezni fog azzal a reakcióval U, amely az egyház köntöse mögé búvik. Biztosítha­tunk minden dolgozó magyart, hogy nem ismerünk tréfát az egy­házzal szemben sem, amikor a föld­osztás eredményét, a főldhözjutta- tott 700.000 magyar paraszt érde­kelt meg kell védeni. És ugyan­úgy biztosíthatunk minden magyar hazafit, hogy az 1848-as nagy nem­zeti hagyományokat, amelyek mind- annyinnk előtt szentek, még a bí­boros hercegprímástól sem hagy­juk bemocskolni, meggyalázni.“ Mint láthatjuk, Rákosi elvtárs szavai, mint eddig mindig, most is beváltak, a népi demokrácia a for­dulat évében valóban hozzálátott a Mindazenty-féle reakció felszá­molásához és a magyar dolgozó népnek újévi ajándékul a haza áruló, kémkedő, a Habsburg ura­lom visszaállítására szövetkező és dollárfeketéző Mindszenty esztergo­mi érsek őrizetbevételét nyújtotta. Hogy a népi demokrácia állam- hatalmának ez a cselekedete mi­lyen helyes volt, azt bizonyltja az a hatalmas bűnlajstrom, amelyet az eddig lefolytatott nyomozás Mindszentyről és társairól a ma­gyar nép leghalálosabb, legvesze­delmesebb ellenségeiről feltárt És még fokozottabban hizonvítja az a lelkesedés, amellyel az egész ország dolgozói, közöttük a pécsi üzemek munkásai a mecseki bányászok és a baranyai falvak parasztjai Mind- szonty letartóztatását fogadták. — Joggal követeli a magyar dolgozó nép, hogy Mindszenty feleljen a munkások, parasztok, saját népe és hazája ellen elkövetett bűnökért és a bíróság a legsúlyosabb ítélettel sújtsa az amerikai imperialisták és háborús úszftók leggyalázatosabb magyarországi ügynökét. Termésre tesen koránt sem elegendő Mind szentynek a megbüntetése, hiszen Mindszenty ninesen egyedül, itt vannak Pécsett és Baranyában is ások a kis mlndsaentyk, akik min­den lépésükkel a munkásosztály­nak a népi demokráciának akar­nak ártani, akik a munkaverseny ellen úszitanak, a kiosztott főidet szeretnék visszaszerezni, rémhíre i két terjesztenek és az ifjúság lel- j két mérgezik. A fordulat éve fel­nyitotta magyar munkások és pa­rasztok szemét, akik látják, hogy milyen végzetes sorsra akarják jut­tatni Mindszenty és társai nemze­tünket. Mindszenty felelősségrevo- nását nyomon kell követnie a le­számolásnak a mindszentyzmnssa), azzal a bűnös politikai reakcióval, amely a vallás köntösében a dol­gozó nép nyugalmára és békés munkájára tőr. Gazdasági fronton megtett utun­kat elsősorban a tervgazdálkodás sikere jellemezte Gerő elvtárs költ­ségvetési beszédében rámutatott ár­rá, hogy a forint az utóbbi évben nemcsak megtartotta értékállósá gát hanem értékében növekedett, és Európa egyik legjobb, legkemé­nyebb valutájává lett Értékálló új pénzünkért vívott küzdelemben nem a dolgozók nyomorára speku­lálók kerekedtek felül, hanem a magyar nép lelt a győztes. A há­roméves terv egyik szakaszának le- zárásakor elmondhatjuk hogy az ipar döntő ágaiban túlhaladtuk a béketermelést és 1948 augusztu­sában a bányászat 1938-as terme lés! színvonalát már 114, a' vas. fém és gépiparét 123 százalékkal múltuk felül. Még nagyobb mér tékben növekedett a munkásosz tálv életszínvonala, amelynek terén már meghaladtuk a hároméves terv által 1949 év végére előirányzott szintet .Az átlagos munkahér az első tervév folyamán 59 százalék­' ' A PÉCSI TAKARÉKPÉNZT4R 1948 december 30-áti megtartott közgyűlésit! cégének szövegét DÉLDUNÁNTUL! TAKARÉKPÉNZTÁR P.T.-ra váltó? tolla Fiókjai: Bonyhód, Kaposvár, Mohács, S?«1* stárd, Sziaetvár és Tolna. kai növekedett. A háztartások szén­fogyasztása 125 százalékkal, a cu­korfogyasztás 87 százalékkal, a tej- fogyasztás 75 százalékkal, a ruhá­zati cikkekei való ellátás 27—70 százalékkal haladta meg az előző évit Mig az árak szorzószáma 1938-hoz viszonyítva négy és fél­szerese a háború előtti áraknak, addig a munkabér átlagos szorzó- száma ezév őszén 5.7 szerese az 1938 évinek. A veszély abban van, bogy a munka teljesítménye az ipar ter­melékenységének növelése nem kö­veti megfelelő mértékben az élet- színvonal emelkedését és ez meg­akasztja a i emzetgazdaság tovább­fejlődését. — A most lezárult költ­ségvetés 400 millió többletet mutat ki, a következő évi deficitmentes költségvetés pedig a magyar nem­zetgazdaság történetében egyedül­álló nagyságú beruházást 4.300 mil­liót irányoz elő. A beruházásoknak túlnyomó részét nehéziparunk fej­lesztésére, az ipar korszerűsítésére, a mezőgazdaság gépesítésére és szín­vonalának emelésére honvédelmi, szociális és kultúrális célokra for­dítjuk. A költségvetés bevételeinek egyik legjelentősebb forrása az az egy milliárd, .amelyet államosított üzemeink nyereségrészesedés címen az állampénztárba befizetnek. Ez a hatalmas összeg! a tőkések egykori haszna ma a dolgozó nép javát szolgálja, a dolgozó nép államát erősíti. Ezt az összeget azonban üzemeink csak úgy tudják biztosí­tani, ha mindenütt tovább emelik a dolgozók a munka termelékeny­ségét, megszüntetik az igazságtalan, laza normákat, megerősítik a mun­kafegyelmet, gondosan vigyáznak a nép vagyonára és takarékoskodnak á dolgozó nép államának minden fillérével. Iparunk megerősítése elsősorban nehéziparunk fejlesztése elenged­hetetlen előfeltétele annak a segít­ségnek, amelyet a munkásosztály a dolgozó parasztságnak nyújt, a sző vétkezésre* való áttérés megkőnnyí tése terén. Az elmúlt esztendőben gyökeres fordulat történt a ma­gyar falun. A dolgozó parasztság egyre világosabban látja, hogy a régi, túlságosan egyéni módon vitt gazdálkodás a kntákok gazdagodá­sához és a dolgozó parasztság elsze­gényedéséhez vezet. A falu felemel­kedésének egyetlen útja a föld kö­zős megmunkálása, a modem tech nika és tudomány vívmányainak az állam által nyújtott támogatásnak segítségével. A nagy fordulat éve a Szovjetunióban azt jeleutette, hogy a szovjet földművelés útja az el­maradt kisüzemi, egyéni gazdaság­tól a modem nagyüzemi kollektív földműveléshez vezetett. „A párt vívmánya e téren az — mondotta Sztálin elvtára —, hogy a kerületek egész sorában sikerült a parasztság főtőmegelt a fejlődés régi kapita­lista útjáról — mely mellett csak a falusi gazdagok kis csoportja van előnyős helyzetben, a parasztok óriási többsége viszont nyomorban kénytelen tengődni. — a fejlődés­nek új szocialista útjára átterelni, amely a falusi gazdagokat, kapita listákat kiszorítja, a közép és sze­gényparasztokat viszont új, modern munkaeszközökkel, traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel fegyverzi fel, ezzel módot adva nekik arra, hogy a nyomorból és a kulákok igájából kiszabadulva a föld társas kollektív megmunkálásának Htjára térjenek." Felmérhetetlen a jelentősége an­nak. hogy az elmúlt esztendő meg­teremtette a magyar dolgozó pa­rasztság számára is ennek az útnak az előfeltételeit, hogy a falun már fejlődnek a szocializmus csirái, olt álinak a gépállomások, mint a ku- lák kizsákmányolás elleni harc fegyverei és segítenek elsősorban a táblás, közös gazdálkodásra tért szövetkező parasztságnak. Ma már szerte az országban és Baranva- megyéhen is nemcsak kezdetleges formái vannak a termelő csopor­toknak. hanem egyre fejlettebb formák is kialakulnak, amelyek segítségével a dolgozó parasztság megindulhat a felemelkedés és jó lét útján. Baranyában már nem­csak a földbérlő szövetkezetek tag­jai, nemcsak újgazdák és telepesek, hanem régi kisbirtokosok és kö­zépparasztok is látják, hogy a szö­vetkezésé a jövő. A fordulat éve le­rakta ezen a téren ii az első ala­pokat, most a dolgozó parasztsá­gon a sor, hogy a munkásosztály állandó hathatós segítségével az elért eredményeket biztosítsa, fej­lessze és erősítse az egész dolgozó parasztság szemefényét, a most sarjadzó, kibontakozó szövetkezeti gazdálkodást. A magyar népi demokrácia gaz­dasági és politikai megszilárdulása lehetetlen lett volna a béke és de­mokrácia nemzetközi erőinek nő vekedése, erősödése nélkül. Egye! len népi demokrácia sem állhatná meg önmaga a helyét, ba nem álla­na az oldalán a békeszerető, de­mokratikus országok hatalmas tá­masza, a béke erős bástyája és ol talmazója, a szocialista Szovjet unió. Az elmúlt évben a Szovjet­unió gazdasági ereje ismét ineg- nővekedett, immár csaknem telje sen kiheverte a háború sebeit és sikeresen hajtja végre négy esz tendő alatt a sztálini ötéves tervet. Megnőtt a Szovjetunió nemzetközi tekintélye és szilárd békepolitiká­jával csapást csapásra mért az im­perialista háborús uszítókra. — A Szovjetunió és a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs által vezetett nagy békefront mindenütt keményen helytáll az imperialista provokátorokkal szemben és a bé­ke erői számos győzelmet arattak a világ különböző országaiban. Franciaországban és a többi nyu­gati országokban a mnnkásosztály vezetésével a dolgozók hősies har­cot folytatnak az imperialista zsnldhan álló kormányok éhségpo­litikájával, háborús uszításával és a Marshall-terwel szemben. Gö rőgországban esztendők óta folyik a fegyveres harc az idegen betol* kodók és a monareho fasiszta kor­mányok ellen. Az amerikai impe rializmus kínai veresége óriási je lentőségű a gyarmati szabadsághar­cok megerősödése szempont jéból. A föld lakosságának közel negyed, része a négyszázötven milliós kínai nép kiszabadult az imperializmus világláncából, lerázza a jármot és hozzáfog a népi demokrácia épí téséhez. Nincs olyan sarka a világ nak, ahol az imperialista rablók nyugodtan álomra hajthatnák a fe jüket — a szabadságszerető, ön­tudatra ébredt népek, a kifosztott és elnyomott dolgozó osztályok mindenütt verik a kapitalistákat. Minek köszönhető ez a nagy for dulat a béke és a béke ellenségei nek harcában? Elsősorban annak, hogy a különböző országok kom­munista pártjai, az összes dem okra tikus erők élén megalkuvás nélkül rettenhetetlenül folytatják a küz­delmet és keményen helytállnak ar. imperialista kalandorok minden tá­madásával szemben. A mi növekvő kötelességünk, hogy a magunk or­szágában is erősítsük a béke fron! ját, álljunk keményen őrt az Or­szág függetlensége, szabadsága vé­delmében, erősítsük hadseregünket és kemény választ adjunk az im­perialisták minden provokációjára ne nyugodjunk meg a reakció fe lett aratott dlsö győzelmek után, hanem üldözzük és végleg semmi­sítsük meg mindazokat, akik nyu­galmunkra. jövőnkre és békénk;- • törnek. Uj esztendő küszöbén Sllúnk. Mondhatjuk-e már, hogy teljes-e a fordulat, amelyet országunk a szó clalizmns győzelmének irányában megtett? Mondhatjnk-t; már, hogv minden siker a zsebünkben van? Nem, ezt még nem mondhatjuk Eredményekben, sikerekben bővel kedett az elmnlt esztendő, azonban amit kemény harcokban kivívtunk csak úgy tudjuk megtartani és to vábbfejlesztenl. ha tántorintbatat lanul haladunk tovább a megkez dett úton, ba sziklaszilárd éber seggel őrködünk a szocializmus ügve felett és keményen helyt á! lunk n béke nagy ügyén-k n niun kásosztálv jövőjének e'de'mében

Next

/
Oldalképek
Tartalom