Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-04 / 2. szám

194« TANVAS 4 öunantoli napló l „Á magyar népi demokrácia külpolitikája harcos kell, hogy legyen!" Rajk Láaxló elvtárs megnyitotta a Külügyi Akadémiát Hétfőn délután nyitották meg ün­nepélyesen a Külügyi Akadémia' Wesselényi Miklós elnöki menyt- ‘ójában hangoztatta, hogy a Szov­jetunió kivételével Kelet és Közép- iurópában ez a külügyi akadémia na az egyeben olyan főiskola, mely kizárólag diplomáciai képe­sítést szolgál. A munkás és pa- Msz'fiartaliág előtt most megnyílt a lehetőség, hogy a diplomácia őr- , elyefe szolgálja a magyar népi de­mokráciát. Ezután lelkes taps közben Rajk László ©ívtárs külügythinieztei mondott megnyitó beszédet. Rámu- tatott arra, hogy múltban a politika és a dlplomá- ria főképpen azt a célt szolgálta, bogy egy kiváltságos osztály ha­talmi állását megszilárdítsa és kiszélesitse. A diplomácia történetében a nagy októberi szocialista forradalommal új fejezet kezdődött. — Ez a fejezet — mondotta Rajk elvtárs — amikor a diplomácia a 'agyhatalom kezében nem a kisné- pek leigázására és kizsákmányolá­sára irányul, hanem ellenkezőleg: az elnyomott, szabadság után vágyó néptömegek felszabadítá­sára, a kisnépek szabaddá tételé­re, önállóságuk biztosítására. Ez a nagyhatalom a Szovjetunió! (hosszantartó lelkes taps.) — A történelem folyamán elő- zör kezdhettünk hozzá következe­tesen szabad, önálló, országunk, állami létünk megalapításához és építéséhez. Ezt elsősorban a szovjet diplo­máciának, a sztálini diplomáciá­nak köszönhetjük. A magyar népi demokrácia békés, szabadságunkat védő külpolitikája harcos, következetes keil, hogy le­gyem. Következetes harc minden olyan erővel és hatalommal szem­ben, amely békénket és szabadsá­gunkat fenyegeti, amely a kisné- pek szabadságának lerontására, ónálló szabad létének megszünteté­sére irányul. Mindem olyan felfogás, amely a*t prédikálja, hogy a kis­népek ne avatkozzanak bele a nagy­hatalmak közti vitákba, alapjában véve kétszínű állásfoglalás. — Az ilyen felfogás csak azt szolgálja, hogy a magyar dolgozó népet meg­tévessze és letéritse a helyes út­ról. A Szovjetunió mellett állástfog- lalni, a szabadságnak és a béké­nek legfőbb bástyája mellé oda állni nem azt jelenti, hogy be­avatkozunk a nagyhatalmak vitá­jába, hanem azt jeleníti, hogy saját né­pünk1 érdekében legjobb barátaink­kal szoros szövetségben együt menetelünk. Az Akadémia célja: hogy az új szellemet megértő diplomatákat neveljen — A fiatal tJMigyar népi demo­kráciáinak olyan diplomáciai testü­letre van szüksége, amely megérti azt az új szellemet, amely nem­csak magáévá teszi ezeket a gon­dolatokat, hanem « magyar nép­nek és ugyanakkor az egész hala­dó emberiségnek is következetes harcos katonája tud lenni. Ennek a külügyi akadémiának célja, hogy ilyen diplomatákat neveljen. — A Külügyi Akadémiának munkája el­végzésében sok nehézséget kell te- küzdenie, de biztos vagyok abban, hogy azr. s, mint annyi más fel­adatot sikerrel fogjuk, megoldani. Rajk elvtárs végül rámutatott arra, hogy az akadémiának feladata teíölté-éhez komoly vüágszemlélet- le is neve'nls a növendékeké*. Ez a világszemlélet a marxizmus— len-in'zmus és a sztálinizmus, amely utat mutatott eddig is- A külügyminiszter beszéde után- a hallgatóik nevében Rácz Pál mon­dót: köszönetét a magyar népi de­mokráciának a Külügyi Akadémia létesítéséért. ígéretet tett, a növen­dékek1 nevében, hogy fonnia sham- és a feladatok elvégzésében hívek lesz­nek a magyar népi demokráciához Gftnszol György igazgató beszédé­vel zárult a Külügyi Akadémia megnyitó ünnepsége. n német kérdést csak a becsületes demokratikus béke alapján lehet megoldani Csang-Kai-Sok békeajánlata: politikai cselfogás Nankin gi je ént és szerint Kuo- mktang-körőkben is elismerik, hogy Csang-Kai-Sek és Szűnto minisz- 1 er elnök bóketapogatózásának fő­célja az veit, hogy a nép egyre növekvő békevágyát kielégítsék. — Nanking! megfigyelők csak politikai fogásnak tekintik Csang­Kai-Sek békenyilatkozatát. Csacg-Kai-Sek célja az, hogy « fel­szabadító hadsereget vádolja, ha a népszerűtlenné vált polgárháború folytatódik, másfelől igyekszik visz- szaszerezni a külföld elvesztett ro­kon szenvét. Növlcvő válságjelen­ségek Amerikában A közeledő gazdasági válság tö­retéi az amerikai gazdasági élet­ben mindinkább kiütköznek. Egyik tünete a válság eJö’jetének, hogy a feldolgozó ipar termelése 1948 első felében 20—40 százalékkal alacsonyabb volt az 1943 évinél. Máisdf jefiemuo tünet az új ipart építkezések ütemének jelentős tes- Mibbodása. Az új gépremdeléeek száma 20 százalékkal volt alacso­nyabb mint 1947-ben. Általánosan csökkent az árukereelet » és en­nek következtéiben a raktárakban óriási arányban halmozódtak fel az áruk, hogy értékük eléri ez 54.4 milliárd doífiárt. ilyen óriási árufelhalmozódás az USA-ban még nem volt. A túltermelés, az árufelhaimoeódás, a vásári óképes ség csökkenése okoz­ta pangás következtében jelenté­keny számú üzem beszüntette a murikét és elbocsátotta munkásai*. A termelés csökkentése, amely ed­dig a keleti államokban volt meg­figyelhető, átterjed a közép és nyu­gati ipari városokra te. Az Egyesült Államok ezer köz- krmert szakszervezeti vezetője tilta­kozott a washingtoni törvényhozás ipari és szervezeti bizottsága által folytatott vizsgálat ellen, amelynek tJäWL v ■'o'r­a szakszervezeti tagok politikai és vattás! meggyőződésének meg- - állapítása. A tiltakozásban- utalnak arra, hogy a vizsgálat ellenkezik az amerikai hagyományokkal. Kétéves gazdasági terv a siovjetöveietben Berlini jelentés szerint a német- országi szovjet övezet és Berlin keleti övezetének dolgozói minden nagyobb üzemben héttőn reggel a munka megindulása előtt rövid üzemi gyűléseken ünnepelték a kétéves gazdasági terv megindu­lását. A szónokok megállapították, hogy a kétéves terv megindulása for­dulópont a szovjet övezet gazda­sági életében a német újjáépítés felé vezető úton és a termelés fo­kozásával megjavítja a dolgozók életszínvonalát. A Pravda „Megszállási szabály­zat, vagy békeszerződés?" című cikkében -leszögezi hogy a Szovjet úmó a Németországgal kötendő békeszerződés mielőbbi létrehozá­sára törekedek, mindig és továbbra is erre törekszik. A nyugati hatal­mak a vég-leiekig el akarják húzni a hadiáUapotot Németországgal. Halogatják „ békeszerződés meg­kötését és. ennek egyenes követ­kezménye, hogy „Megszállási sza- bályzato'" akarnak rákényszeríteni Nyúga'németorszégra. Ebben a tervben a támadó imperialista szel­lem a más nemzetek feletti uralom­ra törekvés sueKeme nyilvánul meg. A Szovjetúnió álláspontja aj, hogy véget kell vetni a Németország­gal fennálló hadi állapotnak, ha­ladéktalanul hozzá kell kezdeni a német békeszerződés előkészí­téséhez és minél hamarabb meg kell kötni a békéi.: Ez az álláspont Németor­szága: min: egészet keze'' és bé­kés demokratikus állammá akarja átalakítani. A német kérdés csak a demokratikus és béjkesa»retö Né­metországgá! kötendő becsületes és demokra'íkus béke alapján lehet megoldani. Agyarmati háború ellen A Holland Kommunista Párt vasárnap Amszterdamban hatalmat tiltakozó gyűlést rendezett az im­perialisták gyarmati háborúja el­len. „Le a gyarmati háborúval!“ „Hozzák vissza katonáinkat Indo­néziából!“ „Békét! Kenyered“ — hangoztatta a tömeg. A Párt főtitkára beszédében rá­mutatott arra, hogy a holland im- perialistdk a többi gyarmati ha­talom segítségével jól előkészítet­ték aljas támadásukat a békés indonéz lakosság ellen. A két kor­mánypárt, * Katolikus Párt és a magát „szocialistának“ nevező „Munka Pártja“ és vezetői felelő­sek e véres háborúért, Az indonéz nép azonban már megismerte a szabadságot és sohasem adja meg magát. Az indonézioi harcok évekig eltarthatnak Baláviai jelentés szerint a hét­főn kiadott holland hadijelentés beszámol a Szumatrán folyó har­cokról. Köztársasági forrósból kö­zölték, hogy hatályba léptették a guerilla had­műveletek tervét és a köztársasági csapatok 50 fő­nyi egységekben beszivárognak a népesebb körzetekbe, hogy meg­hiúsítsák a hollandok erőfeszíté­seit. Maranxisz indonéziai pénzügy­miniszter, aki Delhibe igyekszik a pánázsiai értekezletre, Isztambul­ban átutazóban kijelentette: Jelen pillanatban nem tehetünk egyebet, minthogy guerilla hadviselést foly­tatunk, mert nincsenek korszerű fegyvereink. Van azonban 450.000 emberünk. Mi már 50-szor lázadtunk fel 350 év alatt. A harc évekig is el­tarthat. I—| Mindsseenty — és az ő védője Svájcból érkezett jelentés szerint Horthy Miklós, aki az amerikaiak vendégszeretetét élvezte hosszú ideig Nyugatnémetországban is most Génjén keresztül útban van Salazar Portugáliája feli, nyilat­kozatot adott,' amelyben „élesen elítéli Mindszenty bíboros letartóz­tatását és az emberi szabadság lábbalttprdsónak nevezi"“. Mind­szenty prímás — illetve volt prí­más most valóban hivatott védőre talált, mert hát Horthy igazán tudja, mi a szabadság lábbaltip- rása. Ö taposott rajta eleget — a szabadságon, meg a legyilkolt munkások testén. Közben mosta kezeit. Munkásvfrben. No meg akasztatta a baloldali parasztokat is munkásokat az átszőtt fákra, aztán meggyilkoltatta Somogyit is Bacsót is berendezett olyan ter­rorországot, hogy Mussolini meg Hitler évekig hozzá járhatott is­kolába, hozzájuk képest eleinte 6 valóságos professzor volt. Meg az­tán elküldte a magyar bakát Voro- nyezs mellé, meg a Don partjára ruha nélkül, mert a felszerelést a barátai elpanamázlák, megrendezte az újvidéki vérfürdőt Is, hogy nevét beírja a szomszéd országok történetébe —• azután szépen odibbúUt. Mint a szabadság baj­noka. És most joggal beszélhet a szabadságról. Az amerikaiak megengedik neki. Mintahogy meg­engedték Holder német vezérkari főnőknek, hogy újjászervezze Bt- zoniában derék, válogatott SS-ek- ből a német hadsereget, meg Schachtnak, hogy kiszabaduljon a börtönből, meg az üldözöttek bő­réből lámpaernyőt készítő Ilse Kochnak, hogy felmentése után szenzációs nyilatkozatokat adjon 'az amerikai sajtó részére. Nyilván nem érezhette rosszul magát Nyugatnémetországban a karvaly- orrú lovastengerész, hiszen ő nem tud élni egy olyan országban, ahol „lábbaltiporják“ a gyilkosok, a gazemberek, a népnyúzó földbirto­kosok, gyárosok és bankárok sza­badságát és a velük szövetkező kémkedő és hazaáruló főurakét, ő csak ott érzi jól magát, ahol ö taposhat lábbal, meg az 6 bará­tai és hódolói, a finom yankee tisztek, akik a négerlincselésbcn szerzett nagy szakértelmüket most a sztrájkoló ruhrvidéki bányászok üldözése során gyümölcsöztetik. Ilyen szabadság kell Horthy úr­nak. A magyar nép Ilyen szabad­ságból azonban nem kér — a ma­gyar nép azóta igazán szabad, amióta a Horthy-rendszer összes aljas brigantiját lerázta a szovjet hadsereg segítségével a nyakáról és lesz még szabadabb, ha elbánik azokkal, akik Mindszentyhez ha­sonlóan Hortfiyék nyomdokaiban vissza akarják ide hozni a mun­kások legyilkolásának és kiéhez- tetésének, a terrornak és erőszak­nak, a parasztnyúzó tizczerholda- soknak a szabadságát. Ax ügyvédi munkaköxoaaég Budapesten egyre nagyobb teret hódít. Ismert ügyvédek adJAk fel egyéni irodájukat és munkaközös­ségbe tömörülve Intézik a Jogke­reső közönség ügyes-bajos dolgait. A munkaközösség bevált: a felek sokkal jobban bíznak az együtte­sen dolgozó ügyvédi csoportban, mint az egyéni irodákban, ahol igen sokszor túl borsos számlát nyújtottak át a kliensnek. Az ügy­védi munkaközösség már szellemé­ben kizárja a felek megnyuzását. Nem azzal a céllal működik, hogy az ügyvédek egy-egy zsíros peren meggazdagodjanak, hanem hogy tisztességes honoráriumért a leg- lelkiismertesebben lássák el a fe-'' lek védelmét. A budapesti ügyvé- :_ dek munkaközössége most tanúi- mányozza a Szovjetúnió munkaSÖ- *’'* zösségeinek módszereit és ennek alapján dolgozza kj a hazai viszo­nyoknak legjobban megfelelő mű­ködési és szervezési szabályzatot- Budapest után több vidéki város­ban Is előrehaladott tárgyalások folynak az ügyvédi munkaközösség megszervezésére és remélhetőleg Pécsett is sót kérűl a demokrati­kus szellemű jogászok közös mun­kájára. Ez az útja annak, hogy végleg eltűnjenek a közéletből azok a harácsoló, pénzimádó ügy­védek .akiknek személye és gyor­san szerzett vagyona méltán kel­tett és kelt még ma is ellenszen-“ vet a dolgozók legszélesebb főé- "t' gelben. Halálos szerencsétlenség , fa irtás közben A sásdi rendőrkapitányság je­lentette, hogy a hakócaá községi erdőben haü'áOos Idmenetelü hal- ewet történd. BaurrihacM József 20 éves favágó Bosonányi Menyhért társával ujj Pál bakóeaJ földmű­ves számára bérmunkában tölgy­erdőt irtott. A döntés közben egyik fatörzs Bau mbar. ki fejére zu­hant és szörnyethalt. — A halálos baleset ügyében tartott vizsgálat megáitäpitottA. hogy amin*, a fa- törzs mozgásba jött, Bosonányi tár­sát figyelmeztette a veszélyre, kiál­tására azonban a nagyot halló és mind két szemére gyenge látású favágó nem figyelt feil így gon­datlanságért senkit sem terhei fe­lelősség. Vidám volt e pécsi Szilveszter A pécsi Szilveszter valóban emel­kedett hangulatban tükrözte az emelkedő életszínvonalat. A fo­gyasztási adóhivatal a megmond­hatója, hogy a nagykereskedések­ből és termelőktől hány demizson bor kelt útra azok felé, akik az Újév hajnalát családi körben kö­szöntötték barátaikkal. Voltak azon­ban nagyszámmal olyanok is, akik a vendéglőkben várták az éj­félt jelző lámpaoltást. Az üzemek legtöbbjében a dolgozók maguk rendeztek műsoros estet és gondos­kodtak olcsó ételről és italról, hogy semmi jóban ne legyen hiány. Az éjfélt köszöntő szavakból és meleg kézszorításokból a kollektív érzés erősödése és a jövőben való bizakodás sugárzott ax újév felé. Élénk forgalom volt o pécsi vásáron A hétfőn tartott pécsi vásár nagy felhajtás és élénk forgalom jegyé­ben zajlott te. Ez különösen az ál­lat for gáíbmban volt tapasztalható, amelyet jelentőiem élénkítettek az állami mar havává irtások. Nagy ke­reslet mutatkozott választási mala­cok iram* és ennek következtében pár önkin,t 300—360 forintos árak alakultak U- • Gazdát cserélt 562 da­rab különböző állat, ezek között 5 bika, 32 üsző. 84 tinó, 10 ökör, 53 borjú, 37 tehén, 95 ló. 245 ser­tés és egy kecske. — Molnár Erik, moszkvai nagy­követ .aki egyben finnországi kö­vetünk is, szomjhalon Rózsa György köveségi titkár kíséretében Hel­sinkibe utaaor t, megbízótevelének átadása céljából. — A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a kormány ha­tározatára alakult Szállodaipari Nemzeti Vállalat többek közök át­veszi a pécsi Nádor- és Pannonia- szállókat. Az új' váütalat a közle­kedési miniszter ellenőrzése alá tartozik.' — A postalakrékpénzlár kamat­betétetnek kamatlábát a pénzügy- miniszter rendeletére január 1-től kezdve a kővetkezőképpen állapi- torta meg: Vidéken elhelyezett be­tétek uten szabályszerű felmondás­ra évi 3.5 százalék, 15 napi fel­mondás kikötése mellett 6, 45 nap­ra lekötött betéteknél évi 7, 90 napnál 9 százalék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom