Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-29 / 24. szám

194» J AND ÁS 20 dunantQu napló 0 r FIATALOK a bányászbrigádban A somogyi SzJT brigád mindjárt « első színtan dolgozik. A függő­legeshez közeli járó emelkedésű sik­lón kell élőbb felkapaszkodni vagy 200 méteres távolságrzi, onnan pe­“lg egy alacsony és keskeny „gu- riíón” lecsúszni, hogy a műn kálla­iiét dérjük. Távolról egy légkaia- Pács dübörgése halat’szik. Az első bányászlámpa halvány fénykörében dolgozik * Wraogyf Sz’IT brigád Pennecker András vezetésével- A vasteme- aelcbca összeállított cstiadában ömlik i szén és az evezöszerű falapátok- kal ellátott „vorrecbíteták” aiág S ízik a továbbítást. Lejjebb t Itett levegővel működő rázó- ösúzda köhögve igyekszik segíteni nekik. Pernecker elvtárs sem fejt most, hanem .evez” a csúzdában folyó szénben, mert a felette dol­gozó vájár annyi szenet termelt ki, bogy már megtorlódik a csúzdában. A bányászuémpák félhomályában SsszegyGlt hrigádtagok panaszkod­nak is, hogy nem megy a munka ügy, ahogy ó'k szerelnék, meri szűk és zeg-zugos munkahely miat* esek két vájár fejtheti a szenet, 23 munkásnak pedig állandói.® a zúzdával keli foglalkoznia. A bri­gádnak azonban még így Is sike­rült fokoznia termelésé; és nemrég jelentették be a 3.3 csillés normánaK 3*5 csillére való felemelését Pernecker elivtárs úgy látja, hogy k panaszok ellenére a fejtés nap- fól-napra javul és nemsokára újabb normaemelést jelenthetnek be. A brigád többi tagja is (a sötétben esek néhány fehéren villogó szem­e látszik) hetyes’.öe® fogadja- necker elvtárs véleményét- — Egyikük meg is jegyzi: ..Az! sze­dnénk, ha legalább öt csille len­ne a normánk, akkor aztán meg tudnánk mu’a.ni, hogy m*; tu-J a SzIT brigád”. A rövid szűne: is Í i volt arra, hogy a „vorrachf* kerüljön a csúzdán, most újra felberregnek a íégkafapácsok és újabb guritókon, léglyukakon csú­funk hol hányát, hol hason a szabolcsi SzIT brigádig. A szabói­nak fejtése már jóval merede- kebb, a szén jóformán minden biz­tatás nélkül sebesen, zizegve öm­lik a csúzdán és sűrített levegő ««porán berreged a fejtőkaapá- e»kat. Farkas etvtárs, a brigádvezető kevésnek találja a 3.5 stóHás ne_- fltát, mert itt ennél többet is lehet­te teljesíteni. Odalenn, a csúzda végén szaporán telnek a csillék, jó» ■tegpupozzák őket. It: a.- bányában « jól megrakott csille ugyanolyan «tos, mint a vasútnál a rövidebb kocsiforduló, mert a száll»:ást csak akkor tudják jó! elvégezni, ha min- fen csillét jól kihasználnak- A bri­gádok ebben is versenyeznek egy­mással és i jliainatnyüag a szabói­nak áCnak az első helyen. Elsők * szén tisztaságában, a palatarta- *hrn alacsony százalékával' is. Egy szinttel lejjebb, a harmadik «inten a meszest ifjú bányászok brigád járnak fejtését nézzük, mikor ®t másik bányász ér oda. Pécs- pácyí.telepről jött át Farkas Ferenc mfgádvezető elvtárs négy brigád- *a?gal, bogy a Szent István aknai migádok munkáját megnézze. Versenyszerződést akarnak kötni. A pécsbá nyatelepi és Szent Ist- *»n aknai brigádok közötti mun- k“verseny főbb pontjai a több’er- meíés, ti pala és hamutartalom j^okkentése, a jobb csiltekihaszná- lis és nem itoteó sorban a bri­gád szellem kifejlesztése tennének. A ..helyszinl szemle" után követ­jük majd a brigádok közötti meg- te^zélé», amelyen köcsönösen meg- m-apodnaik abban, hogy a verseny- «erzödést mvyen teltételek között fogadják eá A Látogatás eddigi teodménye szerint a pécsbányate- *We-k vannak kedvezőbb t&lyzetbeu ezt azonban zi feltételek megálla­pításánál majd kiegyenlítik. A brigádverseny és a norma ja­vítás az a kérdés, amiről mostaná­ban £ ^brigádtagok a legtöbbet be­szélnek. Erről folyik a szó már kora reggel a zsúfolt „manschaít- száüitó” vonatban', ezt tárgyalják a reggeli elfogyasztást- közben és munka után a zuhanyok alatt is, hogy este ugyanerről folytassák a megbeszélést a SzIT helyiségé­ben. De láttuk, hogy nemcsak be­szélnek róla, hanem CíelckszeneK is A SzIT brigádokhoz beosztott öreg tapasztalt vájárok an ácsaik kai segítik az brigádoka-. A bányászifjak megállják a he’yü- ket, valódi szocialista szellem-ben vájják a fekete kincset ós napról- ■rapra túlszárnyalják régi teljesít­ményeiket. A baranyai községei: ben is befejezlek a népszámlálási Érdekes sfatisz'ikai adatokat nyújtott A népszámlálást & baranyai köz­ségekben is befejezték és annak eredményét, a számlálólap okát a mai nappal lejáró határidőre felkül- dik a Statisztika« Hivatalnak. A megye központi közigazgatásához csaík az összesítések egy-egy pé>- dánya fut be a jegyzőségekröl. — Ezek beküldésére későbbi határ­napot szabtak, de ennek ellenére már sok község összesítő Lapj-f-i érkez"ek be a vármegyére. A legérdekesebbek egyike a sik­lósi járásban tevő Alsószent marton összesítése. Itt a község 634 főnyi lakossága me’tett a községen kivül létesül* településen 541 cigány la­kik. A községben a végzett nép­számlálási adatok szerint 145. ház vaij 157 lakássai, 207 lakószobával és 328 egyéb helyisél zel Egy la­kószobára tehát három személy esik. A megszámlált személyek kö­zül 300 férfi, £34 nő. A községben fiz iparos és öt kereskedő él. A cigánytelepen 82 házban, 82 lakás 87 helyiségében 541 lakos 2 évi bttrtfinre ítélt nyilas A népbiróság Simándy-tanácsa újrafelvételi kérelem alapján pén­teken tárgyal # Gál István jogerő­sen elítélt kaposvári volt nyilas háborús bűntettét. A kaposvári népbíróság ké- évvel ezelőtt Gált. mert nyilas pártszolgá’atos volt, nyolc hónapi bör'önrg ítélte. Vég­ső fokon a NOT a vádlottat 6 évj kényszermunkára büntette. Gál lárván újrafelvételj kérelmére a pécsi népbiróság a bizonyitóe'já- rás lefolytatása után, 2 évi börtön­re ítélte. Az ítélet nem jogerős. esik, tehát több, mint hat fő esik egy szobára. A település lakói kö­zül 255 férfi és 286 nő, akik kö­zül 14—60 éves korban levő anal­fabéta 265- Alig hisszük, hogy akad­na még egy község az országban, amely ilyen nagyszámú analfabétá­val „dicsekedhetne”. Vak egyetlen egy van a községben. Kétségtelen, hogy a cigánykér­désnél vannak fontosabb problémái is népi demokráciánknak, de úgy rendészeti, egészségügyi mint kul- túrái» szempontok azt követelik, hogy erre Is sort kell keríteni. Lemondott az Ipartestület elnöksége A testület beolvad a KlOSx*ba A KIOSz legutóbbi pécsi köz­gyűlésén a :agok nagyrésze, akik egyben a pécsi Ipartestületnek is tagjai, határozatilag kimondották, hogy az Ipartestül^: egyesü jön a KIOSz szahadszervezet'.el. Időköz­ben a haladósze'.’.emű kisiparosok tömegesen jelenlették be az Tpar- testül étből való ki lépésüké t. Emiatt az elnökség keddre rendkívüli ülésre hívta össze az elnöksége és az elöljáróságot. A megbeszé­lés eredményeként az elnökség és az elöljáróság js lemondott- A tes- ‘iilet elnöksége határozatáról je­lentés: tett az iparügyi miniszté­riumnak. A lemondott testületi vezetőség határozatában megállapította, hogy az iparesttileti intézmény nem szolgálja a hal adást és akadályo­zójává vált a fejlődésnek. A le­mondott elnökség és elöljáróság kihangsúlyozta, hogy elhatározá­sukkal elömozditani kívánják a dogozó kisiparosság beilleszkedé­sét a népi demokráciába jövőjük kialakítása és biztosítása érdeké­ben. Az elnökség és az elöljáró­ság határozatát személyükben Czöndör János elnök, Juhász Ist­ván, Kir9chner Ferenc és Dankó István «le-nökök, továbbá 52 elő - járósági tag irták alá. Az Ipartestület elnöksége és elöljárósága döntőjelentóségű el­határozása nagyban hozzájárul az iparosegység régóta sürgetett meg. valósításához. Újabb rendelet a ?sírbeszo!gáltatásra Az Országos Közelié' ásl Hivatal újabb Tendelete éttermében a zsíx- beszolgá1 tatásra kötelezet: gazdál­kodó 120 kilós, vagy ezen felüli súlyú, legfeljebb kétéves hízott élősertés beszolgáltatásával is ’«»- jesítheti zsírdézsmakö'e'ezítségét. Ez esetben a hízott élösertés min­den kilója féikiló zsírral egyenlő­nek számit, A sertést tegkésőbb március 31-ig kel] vételre felaján­lani a zsírgyújtó kereskedőnek Egy másik rendelet értelmében 100 kilónál nagyobb súlyú élőser­tés magánvágásra nem vásárol­ható- Erre a községi elö^áróság nem adhat engedélyt. Magánvá- gá&ra engedély*, csak annak ad­nak, aki a vágásra szánt sertést legalább három hónapja saját gaz­daságában hizlalta­99 Szövetkezetekben“ dolgoznak a medikus kollégium TIÍÍ&S öS MuM év nyarán Révai elv társ kri­tikát gyakorolt a kollégiumok te­leti. Az idén ősszel nemcsak a né­pi, hanem az állami kollégiumi is ennek a kritikának jegyében kezdi ék meg működésüket. A volt Nagy I^ijos kollégiumnak most Doktor Sándor Állami Me dikuskoUégium a neve. De nemcsak a név, a szellem te gyökeresen megváltozott. Régen csak azok a diákok* Lak­hattak ibt, akik a magas díjakat meg tudták fizetni. Szegénysorsú gyerek nem kerülhetett be ide. Ma ők 'satuinak itt, a jövő orvosai a a demokrácia jóvoltából olyan kö­rülmények között melyről néhány évvteJ ezelőtt még álmodni sem mertek volna.-Errój és munkájuk« öl beszél Major Sándor, a kollégium igazgatója­Az épület jmelyben a kol­légium idén he­lyet kapott, a le­hető legideálisabb. 90 orvostan­hallgató bakiik itt, jörész- munkás és szegény panasz származású. — Sziigoiú felvételi vizsga előzte meg a kollégiumi felvételt, minden te­kintetben kifogástalan, igazán rá­szoruló tanulni vágyó, a közösségi életre alkalmas fiukat és lányokat vetitek csaik fel. — A kollégiumi tagság sokmin- denre kötelez — szól « "kérdéshez Molnár Ferenc kollégiumi titkár A fegyelmi szabályok betartásé’ nagyon komolyan vesszük. Frank Ágnes igy nyflatkozfr: — A tanulás életünk leg forrt e- 6abb része, azért vagyunk ft, hogy tanuljunk. Helyesnek találom az-, hogy akinek félévkor nem megfe­lelő a tanulmányi eredménye, nem maradhat kollégista­. . mellett azonban A «onulas nagyon fontos ■-■ a kollégiumi munka Is. amelyből egyformán vesszük kf a részünket — mondja Vas*. Béla. A kollégiumi munkát az év elején lefektetett munkaterv Ír­ja elő Falujárás, az iparegészség­ügy tanulmányozása, belső admi­nisztrációs munka és még *ok más szerepel benne. „Szövetkezetben’’ dolgoznak és munkájukról minder,» ki beszámol. — Nem könnyű önkritikát gya-’ karolná a fiúik előtt — mondja C&w- nik Bernadett. — Nehéz bevillan) hibáinkat, ha lusta .hanyag, vagy nem tanul rendesen valaki Ezért inkább jó! dolgozunk. Természetesen a munka melleit szórakozásra is van tehetőség Es­témként összegyűlnek a társalgó­ban, itt a zongora, rádió, könyvek, sakk. Itt vitatkoznak, beszélgetnek, itt tartják a kuitúresteket is. — A tagság legnagyobb réve nem élt még kollégiumi életet — mondja, Csapó Béla, De vagyunk inéhányam ,régi népi kollégisták, akik segítettünk meghonosítani a kollektív szellemet. Ma már szép közösségi é’e’ün.k van, a helyes és megfelelő utón könnyű volt az úja­kat is vezetnüfik. 'TI . . nem volt még U'y Margit kollégiumban-, a 1 közösségi szel­lemről igy beszél: — Kívülállók nem tudják el­képzelni, mit jelent az, egymáV. segítve dolgozni, önmagunkat fe­gyelmezetté nevelni, önként aláve ­rni akaratunkat a többség akaratá­nak. Ez olyan szép, hogy csak már ezért is örülök, hogy kollégis­ta lehetek­Régen megvető kézlegyintéssé intézték el a kollégistákig. — Ma nemcsak Uty Margit, de mindenki örül, aki kollégista tehet. És ma nemcsak a Doktor Sándor Medikus­kollégium tagjai, hanem az ország töbhsziz koüérrlumámak Lakói bizo­nyítják, hogy Révai elvtárs kritiká­ját helyesen alkalmazzák, levonta« a múlt tanúságai, a hibákat ki­küszöbölték. Megmozgatja a földet az A Magaslati-útnak a Pécsbányatelepl-úttól a Bálicsi-útig történd kiépítése lehetővé teszi a hatal­mas közlekedési kői járat megvalósítását , amely a város legnagyobb részét egybekapcsolja és kényel­mesen elérhetővé teszi. Munkáscsoportok dolgoznak az épülő útszakaszok egész hosszában. A legnyu­gatibb útszakaszt látogattuk meg, amely a Bárány- úttól a Bálicsi-útig teremti meg az összeköttetést. A Bálicsi-útnál indultunk neki a készülő út­nak. lit még szőlőkerités áll és a mögötte levert cövekek mutatják az út irányát, meg a kivágott földön fekvő gyümölcsfák. A dombtetőn a ritka kékes ködből előbukkan az első munkáscsoport. Tompán dobbannak a csákányok a földbe, amelynek színét ezüstös dér vonja be és 15—20 centiméteres mélységig fagyott. A hideg eléggé csípős itt a hegyoldalban, de a nehéz mun­ka kimelegíti őket. Egyikük-másikuk ingujjra vet­kőzve dolgozik és a karjukon ncélrugókként mű­ködnek az izmok. Némelyikük ingujjával megtörli izzadó homlokát. Nyikorognak a földdel szinültig töltött talicskák és a dombhajlatról levágott föld adább vándorol, hogy a lejtőt vízszintessé tegye. Komoly, erős szakmunka ez és megfigyelhető, hogy egy-egy csoport tagjai majdnem mind egy­forma jó erőben lévő férfiak. Holmi nyiszlett mun­kástársat nem is látnának szívesen maguk között, mert annak kisebb teljesítménye rontja a csapat eredményét. A normát a föld összetétele szerint különbözőképpen szabták meg. Az itt dolgozó cso­port „harmadosztályú“ földet „mozgat“. Ebből óránként 0.67 m’-nek kell esni a kitermelt és 15— 20 méterre eltalicskázott földből a csapat minden tagjára. E* a norma. Ekkora teljesítményért 1.96 fofintgt fiíctnek, A csapat azonban erősen szorítja a munkát, így — mint Horváth László, az egyik talicskázó munkás jókedvűen mondja, elérik a 150 százalékot és órabérük jelugrik 5.19 forintra. Nincs is „lazsálás“, menten rászólnának arra, aki ácso- rogna. Persze erre nem is szolgáltat alkalmat senki. Amíg a csapatnál tartózkodunk, megérkezik a forró cukros tea, ami bizony jól esik ebben a hi­degben, meg aztán szomjat is olt... A Bárány-áltól u Bálicsig majdnem egy kitó- méter hosszú az útszakasz, ami itt építés alatt áll és 16 ezer köbméter földmennyiség megmozgatását jelenti. A munka 15 nap óta folyik is ütemére jel­lemző, hogy eddig négyezer köbméter földet ter­meltek ki és mozdítottak tovább. Haladtunkban az egyik szőlőben láttuk az útépítés „önkéntes segítő­társát“ A szőlőtulajdonos a kisajátított terület felszí­néről 30— iO Centiméter mélységben áthordta a jó földet a tulajdonában maradt területre, *hogy mentse a menthetőt. Ax Út* pit és útjában állá kisebb mellék­épületeket és ólakat a város felépíti a tulajdonos területén. Sok nehézséget kellett legyőzni a város­nak, míg a tulajdonosokkal megegyezett a kisajá­títás dolgában, de most már megnyugodtak mind. örülnek is az útnak, amely a megmaradt terület értékét emelte. A legnagyobb arányú munka a Bárány útnál foly'k. Az egész földmennyiségnek csaknem felét Itt kellett eltávolítani az útból, a 12 méter széles bevágás egészen kanyón-szerü. A2 emberek és lo­vak szinte játékszernek látszanak a függőlegesen 6—‘7 méter magasba emelkedő falak tövében. A felmelegedő napsütésben lassan eltűnik n dér és felszáll u köd. Mire a szőlőhegyek gyümölcsfái virágba bot ólnak, alt kanyarog majd a széles ül a szőlőkarók erdejében, mint a megállíthatatlan fejlődés szimbóluma. R. E. szí té’ ha « < I itt ne l«k (i ka l |[ter na imí ,1 ta jiiní iör iné iko tö’ ;ny > a ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom