Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-28 / 23. szám
Uj (arasz előtt a falu A naptár szerint ugyan még csak Január vége (elé haladunk, de • tavaszias idő következtében már érzik azt a nyugtalanságot, amit a tavasz közeledése mindig Jelent • tőid fialnak. A leiszabadulás ötödik esztendejében már nincs A] ét rég) gazda, csak dolgozó paraszt van és a tapasztalat, mezőgazdaságunk fejlődésének eredményei világosan mutatják, bogy a mezőgazdasági munkák idejének érkezése, a tavaszra emlékeztető időjárás az évszázadokon át kl- azsorázott Jobbágyság nemrég löldhözjototi boldog utódait épógy lázba hozza, akár a régi gazdát. Ha még korai Is lenne az ekék élesítése és a traktorok olajozása In tavaszi munkálatokra ezekben a Januárvégi napokban, a falvak dolgozó parasztjai mással sem foglalkoznak. mint a közeljövő teendőivel. És ez azt mutatja, hiábavaló volt a déldunántóll knlákság és ttuzsorázó zsfrosparasztok minden erőlködése. B do gőzé parasztságot mint szövetségért végképpen elveszítette. ElvesifteWe, mert a mntt évi beszolgáltatást verseny Után nemcsak több lorinthoz Jutottak a beszolgáltató gazdák, hanem az élen|áró do'gozó parasztok legjobbjai ma Galyatetőn és Hévízen üdülnek és gyűjtenek erőt • további munkához. Megyéinkben többszáz gazda kapott nem leméit Jutalmat, oklevelet és pénzt azért, mert Jobb áron, azonna'l fizetés mellett, igen sokszor a Cséplőgéptől egyenesen a gyűjtőhelyre vitték a gabonát. Azért vitték oda, mert ösztönösen érezték, hogy annak a népi demokráciának tesznek szolgálatai, amely az ő boldjgu'ásókat segíti elő még azzal Is. ha a becsületes munka eredményéi megjutalmazza, amire egyáltalán nem számítót ez a paraszti réteg. És megbuktak a ku- tákok akciói az őszi szántás-vetés eorán Is, amikor hiába igyekeztek elkövetni mindent, hogy ne sikerüljön az ütemterv. Az ütemterv elkerült és Illetéke« helyeken úgy emlékeztek meg a déldunántúli gazdákról, a fa'vak dolgozó parasztjairól. mint akik egyik legjobb vredményt érték el az őszj munkálatok során az egész országban. Nagyot változott a világ a Sara- uya-toínal falvakban és ez a döntő körülmény- Ez az oka annak, hogy ma egyre nagyobb az érdeklődés a tavaszt mezőgazdasági Ütemterv Iránt, egymásután Jön- oek a falvak küldöttel és segít >éget kérnek már most, Január Wolsó napjaiban, hogy minél Jobb, ■ilnél több termést adhassanak a dolgozó magyar népnek, az ipari üzemek szövetséges dolgozóinak, •kik áldozatos munkájukkal lehelövé teszik, hogy egyre kevesebb »«rejtőkkel, a munkaidő megrövidítésével egyre többel termelhetnek. A tavaszi vetési ütemterv a napokban Jutott el a falvak dolgozóikoz. Ez az ütemterv azt mulatja, hogy lényeges a változás a multévi tennelvényekkel szemben. Lénye- Sesen több az Ipari növény ter- tnesztésére előirányzott terület, mint az elmúlt években, vagy megyéinkben általában volt. Ennek *z ütemtervnek a végrehajtása «ionban nem okoz semmiféle kü- 'Önösebb nehézséget, mert a gazdák helyesen és Jól tudják, hogy özekre most ilyen mennyiségben v*n szüksége ez országnak Hiába termellek az e'mult évben óriási mennyiségű kukoricát, ha a kuko. rica eladatlanul ott hever a górék- h«n, viszont más termést maga- *abb áron, azonnal tudnak értékesíteni. Ezért van az, hogy a dolgozó parasztjaink körében minden kulák mesterkedés ellenére ts egyre nagyobb örömmel fogadják a magtermeltetö nemzeti vállatok kiküldötteit, ahova pedig még nem érkeztek el, küldő11- séget menesztettek, hogy ki ne maradjanak. Soha még nem fordult elő megyéinkben, hogy községek egyfajta növény termesztésére határuk zárt területté nyilvánítását kérték volna, mini most Januárban több esetben Is. Mindez azt bizonyltja, hogy nagy változás történt a faluban, olyan haladás, ami a népi demokrácia nélkül szinte elképzelhetetlen lett volna. És ezt a változást még csak gyorsítja, elősegíti és támogatja a március közepéig minden községben megalakul OÉFOSz ezervezet, aminek döntő szerepe lesz a falu politikai és gazdasági életének Irányításában éa amelynek kebelében moot valóban dolgozó parasztságunk dönt saját ügyében. A dolgozó parasztságnak ezzel a most épülő hata'mas tömegszer vezetével kapcsolatban mondotta a minap Dobi István miniszterelnök: arról van szó, hogy az egész parasztság életformáját megváltoztassuk. Meg akarjuk szüntetni a falu évezredes e'maradottságát és gyors ütemben akarjuk letemetni- parasztságunk életszínvonalát- Eh hez mezőgazdasági termelésünk újjászervezése szükséges. Eddig keveset termeltünk és drágán, most többet és Jobbat kell termelnünk és olcsóbban. Ehhez a termelés új formáira, a szövetkezetekre van szükségünk. Csakis a szövetkezetek tudják a nagyüzemi termelés előnyeit biztosítani parasztságunk számára. A DÉFOSz minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a szövetkezetek önkéntes megalakulását, emellett védi az egyénileg ga á'kodó parasztot is a kulák ellent harcban. A közelmúltban újabb kitüntetés érte a falvak dolgozó népét- Több mint egymillió forintot fordit a kormányzat a mlntaközségek, mln- tagazdák és oklevéllel ktüntetett gazdák Jutalmazására. Minden megyében a legjobban dolgozó községek elnyerték a „mintaköz ség" címet. Baranyában és To'ná- ban két mintaközség és hét díja zott község van, emellett mintagazdáink száma harmincöt, oklevelet pedig tizenheten kapnak, az elmúlt évben felmutatott termelést eredményeikért. A kitüntetett gazdák és községek büszke ségel a két megyének, mint ahogy a kitüntetlek összessége büszke sége az ország dolgozó népének Mindezek az események teszik érthetővé, hogy a parasztság már Január vége leié olyan különös fázban ég és olyan nagy lelkesedéssel készülődik arra, hogy a következő hónapokban maradék nélkül hajtsa végre a szántási és vetést ütemtervet. A dolgozó parasztság is érzi, hogy övé az ország és ez a tudat emeli olyan magasra, teszi olyan Izzóvá a dől gozó parasztok és velük együtt szövetségesük, az üzemek dolgozóinak munkakedvét- Ez a tudat serkenti nagyszerű erőfeszilésekre a do'gozó parasztságot és ez a legbiztosabb zá'oga annak, hogy a baranyai és tolnai gazdák az elkövetkező hónapokban újra nemcsak élenjárnak, hanem rémé nyelnk szerint a legelsők és leg Jobbak között szerepelnek majd Iván László Az országgyűlés csütörtöki ülésén Kocnnenov PáJ és Orosz Márton lemondása folytán megüresedett helyTe Virág Lajos, Pongrác Kálmán és Szedlek Lajos pótképviselőket hívta be. Ezuán Gerö Ernő, a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetéséve megbízott közlekedésügyi minfszte* benyújtotta az appripridós törvény- javas!« ot, amelynek tárgyalására a Ház kimondotta a sürgősséget. A közlekedésügyi tárca költség- vetését Gáliéi Lajos (MDP) előadó ismertette, majd megindult a* ál a'ános vita. A költségvetéshez eisönek a Magyar Dolgozók Párja részéről Rasfa Rezső szól* hozzá. Főleg a MÁV kérdéseivel foglalkozott- A költségvetést elfogadta. Rubleczki Géza (FKP) kiemeke, hegy a hidak és vasu'ek heiyre- áffitásáhan csodálatra méltó ta’je- snményt végeztek a rr 'gyár dolgozók. Hegye®! János (NPP) éi Belényesi Zsigmond (NPP) izin én elfogadta fc költ-ég' Mást. Költségvetésünk megvalósításét kemény és jól szervezett munkával bizlosítjuk Az országgyűlés megszavazta a közlekedési és pénzügyi tárcát vetnbef 20-áre megiesz a negyedik a Láchid, u ána az Arpádhid köve kezik ma jd a Borárustéri Md Gerö Ernő ezután & postáról beszélt. Kiemelte, hogy a távbeszélő szolgák1, az elmúlt évben lényege- lósen megjavul. Hogy a telefon használatot szélesebb körben lehetővé tegyük — mondotta — mostantól kezdve március 1-íg vidéken teljesen megszüntetjük az új állomások felszerelésénél a belépési díjat, vagyis eieng djük a 300 forintos belépési dijat- A posita a jelenlegi díjtételek me”±tt és ovábbiakbin ugyané ;®k a jelenlegi díjtételek rneJiet még több állami nyereseEHsmerés a dolgozóknál« Ezután Gerö Ernő közlekedés- ügyi miniszter szók.!1 fel. Mindenek előtt leszögezte, hogy az elmúlt évben a közlekedésügyi minisztérium és közlekedési dolgozón megbirkóztak a rájuk háruló fe- ada okkal. Olyan agráripari országban, mint Magyarország — mondod* — a közlekedés általában Ő6«zel virágzik. Amig 1938-ban az őszi o'úcsforgaiomban a MÁV 7,315.000 íonr^ árut szállított, addig 1948-ban az 5sz: csúcsforgalom 8,259.000 onna árut, tehát közel egy millió tonnával, azaz közel 100 ezer vasút) kocsi rakó mánnyal többetA személyszállításinál augusztus ban jelentkezik a csúcsforgalom. 1938 augusztusában a MÁV 7 mi1- Eó utast szállított, 1948-ban 12 milliót. Bejelentette Gerő Ernő, hogy jú nius !-ig kic eréljük * személy vonatként fu ó tehe kocsik felét, ok- óber 1-re pedig a másik felét ■«, úgyhogy ez év végére munkás és személyvonaton már kizárólag személykocsik fognak közlekedni. Megépül a Pécs- bndapesfi betonút Az utak terén tő közlekedés: utainkat teljesen helyreállító1 tűk és megkezd ük a másod és harmadosztályú utak helyreállítását. Ez év1 öl kezdve közel 5000 törvény hatósági utat állami kezelé-be ve - tünk és ezzel ez állami kezelésbe vett utak hcsza elérte & közei 10 ezer kilomé‘©T.. Bejelentette a miniszter, hogy 1949-ben sor kerül a Budapest— Pécs közötti út elje® rekon.sruáJá- sára. Teljesen korszerű betonutat építenekGépkocsiállományunk fejlődésére •ovábbra fe je&emző, hogy elsőkor ban & tehe: gépkocsiállomány fejlő dik és kisebb mér éklen a személy kocsik szár t. — A hidak tekinte ében a helyzet az elmúlt észtén dobén lényege-en javult. Budapesten három állandó hid van ée ezév ge fog befizetni Rövidesen hozzákezdenek az úr nagyteijeaí tnényfl rövidhullámú adóállomás telépitéséhez. — Erre szükség van többek között azéT t is — hangsúlyozta —, hogy a ma gyár népi demokráciát ne A merik.' hazug hangjából ismerjék meg. hanem a Magyar Rádió igazság«1 hárdeő hangjából — Ebben az évben több mint 100 mü£ó forintot fordí unk új mozd v nyak, motorkocsik beszerzőére Gerö Ernő hosszan ártó, lei-ke tapssal fogadott beszéde után « országgyflléa a közlekedésügyi á - ee költségvetését általánosságban és 'észleeiben is elfogadta, majd 1 szünet következett. Nem adtuk el függetlenségünket Marshall-segélyért Szünet után áttértek a pénzügyi árca köl ség vetésének tárgyalásáraVajda- Imre előadó után • tárcához elsőnek a Magyar Dolgozó* Páitja részéről Vas Zoltán miniszter szólít hozzá. Ma már nincs vita a stabilizáció sikeréről — mondo - a. — Azt mondják, hogy csat kölcsönnel lebet stabilizálni. Nem kétséges, hogy a Marihall k&csön- ér: fel kellett volna számolnunk a demokrácia intézményeit és megerősödött volna a magyar nagytőke és hankokrácla. A mostani köl ség veiét komoly lépés a szocialista állam költ ségve tése felé (taps.) Tovább keil kiépíteni az állami kereskedelmi zervezeet- Al-alá- bar, minden téren érvényesíteni kell legmesszebbmenően a terv. szerűséget és takarékosságot. Az igazi célkitűzés a dolgozó tömegek élebszinvonalának emelése. A beruházásokra fordított összeg jövő fogyasztási lehetőségeit nő- veit. A nehézipar nemze gazdaságunk, jóléünk alapja éa ennek fejlesztése nélkül nem lehet építeni a szooiaíizmust. Az j-Mam ház tar fásban visszatükröződik a forduia évének po’i ikai győzelme is. Mindezt azzal érhettük el hogy a magyar dolgozók magukénak érzik az országot. A költségvetés magé és pártja nevében elfogad1*Gsejkei iraő (FKP) kiemelte, hogy a múlt évbe az állami kiadások a nemzeti jövedelem 23 5 százalékát fe.iték ki, ebben az évben pedig a nemzeti jövedelem 29 százalékára emelkedek. A bank- jegyforgalom alacsonyabb mint bé kében volt Végül nevetségesnek mondta a reakciónak nemregen er jeszíett kk az ostoba hírét, hogv a bankjegyeket lepecsé élik. A költségvetést maga és pár ja ne- v"uen elfogadta. Gerő Ernő: Nemzetgardaságunk meg* erősödése népünk felemelkedését szolgálja Gerö Ernő, a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott közlekedésügyi miniszter szó'alt fel ezután. Megállapította, hogy költségve ésünk teljesen reális. Realitásának fel*étele azonban komoly erőfeszítés szervezett, tervszerű áldozatos munka. Az eddigi eredmények alapján nyilvánvaló, hogy januárban el fogjuk érni az előirányzatot a bevételeknél, a kiadások pedig ala1- ta maradnak az előirányzatnak. A költségvetés tényleges végrehajtása azt is Jelenti, nem engedjük, hogy a terhek átcsússzanak egyik rétegről a másikra, mondjuk a sokat kereső tehetős rétegekről a keveset kereső dolgozókra. Nyíltan meg kelt mondani, hogy ezen a téren nem mindig á'J egészen jól a dolog. Vannak terüle tek, ahol még rendet kell terem eni. Kormányzatunk irányt vett a kizsákmányoló e'emek gazdaság- korlátozására. Ez a politika kétségtelenül helyes, a nép érdekeit szolgá ja. A valóságban azonban egyes esetekben megtörténik hogy nem népi demokráciánk korié tóm • kizsákmányoló elemeket, hanem azok korlátoznak bennünketA kizsákmányolók keresik és megtalálják a réseket nemzetgazdaságunkban és ezeket fe használják népelenes machinációkra és lelketlen harácsolásra. És hogy ezt megtehetik, ebben szerepet játszik az is, hogy vannak bizonyos hiányosságok közellátásunkban, adórendszerünkben ia. Adórendszerért»)- két még nem éptettük k| megfa 'élőén, még nem fogtak meg eléggé a kizsákmányoláshói és harácso- lásból származó jövedelmeket. Gerő Ernő ezután Balogh képvi selőnek azzal az állításával foglalkozott, amely szerint az általános jövedemi adóval a teher- blróképesség határáig ért el a kormány. Megái'apt otta a miniszter, hogy ez az ál’itás ebben az általános formában egyáltalán nem helyes Messze vagyunk mi attól, hoqv elértük volna adózásunkkal ennek a kizsákmányoló és speku áns ré ‘égnék a teherbiróképességét. A miniszter ezután a leghatáro zo tabban visszautasította azt a hangot, és módot, amelyet egyes barankovics-párti képviselők kíséreltek meg kisemberek, dolgozó
