Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-26 / 21. szám

(MB JANUAS 20 DUNÄNT01I napló s Vége a tervszerútlenségnek Otuábbá U&zL a Uimetíst a iái ItiataUüoét ü&emi fitofä Országunkban most már mindé*) tútavomórés®; könnyű, felületen téren kétségbevonihatatlamil és t«- mért bőrárut gyárt, amelyből a ne­je« lendülettel folyik a szociaüz- hé?., kemény bőrökkel szemben mus építés»- Ennek ez építésnek • lendületét azon ten sok helyen gátoijik még a tőkés rendszer ma. r*dvámyiai. Az ipari termelés terü­letén is sok ilyen gátba ütköz ünk, hiszen iparunk teljes egészében a ISkésrendiszer kor szakéten alakúit ki és ennek sok tekintetben magári viseli a bélyegén. 4 TŐKÉS TERMELÉS egyik •lapvei 5 ellentéte volt a térmé.5- raunkámk az üzemen belüli szer- vezet! ség gél szemben az Ipari te-- oidésben az üzemek között mutat­kozó szervezetleniség. Ez; az örök- •éget kaptuk a kapitalizmusból. A gyárak tőkés urai mivel rájöttek *ra, bogy hol egyik, bä másik termelési agat suj-ja jobhan a vá! •ág, arra Törekedtek, hogy bebiz­tosítsák magukat és ezt úgy igye- keitek elérni, hogy üzemükben le­hetőiéig minél több la ja árut ter­meltek. Ha csak egy kissé körül­nézünk üzemeinkben, akár itt hely­ben, Pécsett is, láthatjuk tv a Vegyeskereskedés szerű termelési , •mi az üzemekben folyik. A Bőr­S árban például gépezijtöl kesztyü- rig a bőrök minden fajtájá ál­lították elő- A Zsolnay-gyárban wipkefinoroságű porcedándisztár. gyak ól mázas bögréken át súiyos szigetelőkig mindenféle tárgyai gyártottak. A SOPIAN4 GÉPGYÁR árui között megtalálunk mwdertt, szecs- kevágók ól a malom hengerig. De még a legkisebb üzemekben is ha­sonló helyzetet találunk. A Schüt. Uf Szappangyárban nem csak szap­pant, hanem étolajat, viaszgyertyát, wis. ályszódát gyártottak, a Justus Ólai gyárban kocäkenöcstöl étolajig minder.félo ofeijierméket és még tartathatnánk a sort szinte vala­mennyi üzemnél. Hogy ennek miyen hátrányai tannak, azt iervmegbizottíink ta­pasztalták először, amikor az üzemi terv, később a havi jelentések el- készí ésénéi izzadva töltötték ki a rubrikák végtelen sorát. Azután jelentkeztek a hátrányok a költség- vetések elkészítésénél, amikor nem lehetett kideríteni, hogy melyik inra milyen költségek jutnak. Azt bonban könnyen kideríthet ük, hogy gyet» termelési mód mellett 'finden árufajtára magasabb költ- eeik, mintha csak azt az egy árufajtát termelné az üzem­4 SZOCIALISTA TERMELÉSI módra való áttéréssel ezt is, mint minden más tőkés maradványt fej számoljuk. Meglehetjük, mert az üzemek most már nem egymással * ellentétben álló profitbajhaezo lökések, hanem a. dolgozó állammá k Wajdonábai vannak, s ez tehetővé ■•szí, hogy a termelésit nemcsak az femekben, hanem az üzemek kő- Jött ^ megszervezzük. Máris log ‘Óbb nagyüzemünk áttért arra « módszerre, hogy ha nem is kizáró- *8 egy árufajtát termel, de a fő- fjisrt egy bizonyos árufajta terme­dére fekteti Már első plkin'tásra megállapit- hatjuk, hogy a. üzemek helyes prs. '»janak kíalakfása minden teJíin- •tben előnyös. Nemcsak a nemzeí- gazdiság egésze, hanem az üzem szempontjából is .Mégis, nemosak J tőkés maradványok szervezetbeli 'elszámolása okozott gondot, ha. uem a régi begyök resedett gon­dolkozás is. Különösen ott mutat­kozott ez, ahol a profiLalakltás né- mi helyi hátrányt is hozott magá- 'JöJ, akár úgy. hogy munkásokat áthelyezni, vagy gépeket át­adni más gyárnak, akár úgy. hogy a vállalat hasznának bizonyosfokú csökkenését okozta. II-YF1T ESETEKBEN felszínre került az üzemi eoviniztnus, amely a nemzet szocialista gazdálkodásá­nak _ egészével nem törődve csak az üzem heiyi problémáit tarot .a síem előtt. Csaik nemrég panasz kodott az Eteő Pécsi Bőrgyár vál- la*tvezetője, hogy csökkent a gyá- «r.meJékenyisége, mert most már ugyanannyi érték etödttitása több munikadő-. igényel, emellett azon­ban belátta, hegy ezek a könnyű bőrök az eddi gin él mégiscsak ki­sebb költséggel készülnek, míg * kemény bőrárut az ország egy má- sík bőrgyára tudja az Eiso Pécsi Bőrgyárnál oíasóbban előállítani. Ezek az itt-oh mutatkozó hibák bizonyítják, hogy még kísérletek a ..szatedverseny” szellemének ka­pitalista maradványai, az üzemi so­vinizmus formájában. Ez azonban nem jelentheti a termelés szocia­lista a!aj>okon való megszervezésé­nek akadályát, sőt késleltetésé sem és rövid időn belül minden termelési vezeonek és minden munkásnak be kell látnia, hogy az üzemek helyes termelési és üzleti profijának kialakítása szocialista ter me léé egyik igen fontos köve. telménye. A KIZÁRTÁBÓL A Zólyom-utccba költözik a városi víz és csatorna üzem A városi riHamosmű államosító-1 elhelyezése azonban még nincs ez­sa egész sor megoldandó probléma- vetett fel a város vezetősége szá mára. Ezek között nem kis.jelentő­ségű a város kezében maradt köz­üzemek elhelyezése és az adminisz­tráció lebonyolítása. A közüzemek vezetése ugyanis a viliamosmj épületeiben összpontosult és most, hogy azií államosították, gondos­kodni keli a teljes szétválasztásról és elhelyezésről. Legelsőiorhan a víz- és csator. namű raktárainak, műhelyeinek és irodáinak elhelyezése van soron. A költözködés jórészt meg is történt már- Raktárak, műhelyek és mű­szaki irodák átköltöztek a Zólyom- utoai egykori gyárépületbe és jelen­leg hevenyészett körülmények kö­zött folytatják munkájukat. Az épület megfelelő átalakításá­nak munkálatai már megindultak a műszaki ügyosztály tervei szerint. Az egész wz- és csatornamű-üzem zel megoldva. A felsővezetés iro. dái és hivatalai egyelőre otthon nélkül állnak, Keresik i> módját, hogy visszajut fessük a Zólyom ut­cai nagy sarokházte, amely egy­úttal régi otthona voib ennek az üzemnek és legnagyobbrészt a vá­ros pénzéin épült, de jelenleg át lami hivatalok székhelyen. A vízmű régi hivatali helyiségei bem most a közellátási felügyelő ség működik és annak megfeleiö elhelyezésével lehetne csak birtok ba venni i> régi helyiségeket. Szabotáló kulák A gazdasági rendőrség szekszárdi kapitányság gazdasági rendészeti osztálya őrizetbe vette Bagi István jánosmajori 100 holdas kuiákot, oki a 00 hold szántójából az ősz folyamán csak 2 és fél holdat ve tett be. A párttagság felülvizsgálatának feladata — nem utolsó sorban — a bírt szociális összetételének meg­javítása, a párttagságon belül a proletárelemek hegemóniájának ' • biztosítása. Mindann- lünk előtt vi­lágos, hogy a Magyar Dolgozók Pártja elsősorban a munkásosztály élcsapata és tagjai, vezetői sorába elsősorban a legbecsületesebb, leg- önfeláldozóbb munkásoknak kell tartozniok, falun pedig a legkivá­lóbb dolgozó parasztoknak. A tag­ság felülvizsgálása előtt számos községben és városban a kispolgári elemek arinyszáma nemcsak a tagság, de a vezetőségek között is túlságosan mc nőtt a munkásság rovására, elsősorban Pécsett, de Szekszárdon, Mohácson, Dombóvá­ron és Déldunántúl más Városaiban is. A felülvizsgálat során helyesen értelmezték a hizottságok a Poli­tika) Bizottság határozatát amikor eltávolították sorainkból nemcsak a reakciós, korrupt, erkölcstelen vagy népellenes elemeket, de azokat a polgári rétegeket is, amelyeket semmiféle bensőbb kapcsolat nem fűzött a párthoz, akik számára a part búvóhely volt, akik véletlenül sodródtak közénk és soha sem tud­tak volna áldozatot hozni a prole­tariátus ügyéért. Ezek között a ki­zárt párttagok között sok becsü­letes ember van, akik számára a ki­zárás egy pillanatra sem jelenthet megbélyegzést, akiket a klzárá< miatt, amennyiben nem vétettek lem anyagitag, sem politikai téren a népi demokrácia ellen, egy pilla­natra sem fenyeget az a veszély, hogy elbocsátják őket állásukból, vagy bármiféle téren hátrányt szen­vednek. Meg kell érteniük, hogy ma a piros tagsági könyv semmi­féle különleges Jogokat nem bizto­sit senki számira, hogy a kommu­nista tagság nem előnyöket jelent, hanem fokozott áldozatvállalást kö­vetel meg minden elvtárstól. Attól, hogy ők többé nem tagjai a párt- nak, nyugodtan dolgozhatnak mun­kahelyükön az ország javára és kö­telességük is dolgozni, hogy bébi- zonyítsák hazafiasságukat és jó- szándékukat. Nyugodtan dolgozhat­nak munkahelyükön, de nincsenek kizárva a politikai életből sem ós nemcsak tagjai, de vezetői lehet- nek a tömegszervezeteknek, ame­lyekhez tartoznak. Nekik Is meg kell értenlök: az egész dolgozó nép, köztük az ő érdekük is, hogy a Magyar Dolgozók Pártja- össze­tételében mindinkább megfeleljen a pártról szóló lantod-—sztállni taní­tásoknak, hogy a párt tagsága között és vezetői között minél na­gyobb arányban foglaljon helyet a proletariátus és ezzel minél erő­sebb, ütőképesebb, soraiban minél egységesebb és fegyelmezettebb legyen. A legsúlyosabb hiba lenne a pártból eltávolított ellenségeket összekeverni a párttagságra még nem érett, fejletlen, véletlen párt­tagokkal. Amazok a dolgozó nép ellenségei, velük szemben éreztet­nie keU a munkásosztálynak meg­vetését és gyűlöletét, eleket to. vábbra Is megbecsüljük, ha becsi! felesen végzik munkájukat, ha hű­ek lesznek a népi demokráciához és ha magatartásukkal arra mél­tókká Válnak, idővel kérhetik fel- velejüket is a Magyar Dolgozóit Pártjába. Ebben a szellemben foly­nak mindenütt a kizáró faggyúié- ,sek is, ebben a szellemben hozták meg döntéseiket a felülvizsgáló bi. zottságok Is- Párttagoknak a pari­ból kizártaknak egyaránt érezniük k«U, hogy a Magyar Dolgozók Pártja szilárdan és eltökélten halad a maga útján, a dolgozók érdekei­ért folytatott harcban és erősödése, sorainak megszilárdulása az egész dolgozó nép ügyét viszi előre­AZ URAK KEDVTELÉSÉBŐL a dolfy&zálc töm&frspoiíía a mdá&zat Rablógazdálkodás helyett tervszerű tenyésztést loroá,>v & Szakszervezeti Vadász- folytat a szakszervezeti vadásztársaság **** “k' Az „U“ egyik «zára már eltűnt a dombhajlás mögött, a másik a völgyben folyó patak kanyargását követve kígyózik előre. A háti­zsákok alatt erősen izzad a va­dász a szokatlan napsütésben, de azért nagy egyetértésben dagaszt, ja egymás mellett a sarat a pécs- bányatelepi bányász, a magyar- bólyi paraszt, a rendőraltiszt, a városi tisztviselő, a vasmunkás és a többiek, akik ott messze elő1 fi­gyelik. hogy mikor bukkan fel egy szerencsétlen tapsifüles. Nem vá­rat sokáig magára, mintha rúgó lökné ki pattan elő vackából, de utánaszó’; mély, dőrgő hangján a 12-es Frommer és gyors bukfenc­cel végzi be rövid futását, n, „.,*1, a Szakszervereti Vá­ltó íjO/OK, dásztirsaság tagjai .................... vadásznak itt, akik cs ak a felszabadulás ó‘-a mondhat­ják magukénak az erdők, mezők vadjait és a vadászatot. A vadász- társaság, nem túlozunk, ha fgy mondjuk: együtt erősödött demo­kráciánkkal. 1945-ben, amikor az állam elhalirozta a gazdátlanul maradt vadászterületek bérbeadá­sát, megalakult a munkásokból, főleg bányászokból álló Pécs-Ba- ranyai Szabad Szakszervezetek Vadásztársasága és kiküldte meg­bízottait a vadászterületek árve­rezésére. A legnagyobbrészt kuc­kóikból álló régi vadásztársaságok azonban megszervezték az „ellen­állást“. Ennek és az akkori vadá­szati felügyelő mesterkedésének oka volt az, hogy a már megala­kulásakor hatalmas szakszervezeti vadásztársaság mindössze hat va­dászterületet bérelhetett. MejeüsWi JÄÄ ..........— kezdte meghal­ló,ni a helyét «munkásság mellett ét egyre több kisbirtokos, újgazda lé pett he a szakszervezeti vadász­társaságba. Szinte rendszerré vitt, hogy a kulákok őzen a téren ia be­csapták a dolgozó parasztot. A vadásztársaságok gazdag paraszt vezetői felvették a magas belépési díjakat, a területi béreket; aztán valamilyen úton-mődon kiszorítot­ták maguk közül a vadászszenve­délye miatt közéjük sodródott dolgozó parasztot. Ezek megta­lálva a helyes utat, a Szakszerve­zeti Vadásztársasághoz csatlakoz­tak. A Szakszervezeti Vadisnár- sasátf területeinek száma már 17* re szaporodott, úgyhogy 256 tagja 120.000 holdnyi vadászterületen él­vezheti a vadászat örömeit. Ma már a vadásztársaság működésé­ben, a vadgazdálkodásban ie terv­szerűség uralkodik. A nagyvadál­z ao 6vs dm helyütt túlhaladta a békebeli szin- vonaLat. úgyhogy komoly minősé­gig tenyésztési*. kezdtek már, a se­lejtes nagyvad lövésével és az ivararány szabályozásával. " hasonló okszerű gazdálkodás fo­lyik. A* „IT haj­tás 1c ennek egyik eszköze. A nyúl természetén alapszik, ugyanis hajósban a kannyulak ugranak fal korábban, s így az „U“ szárában elől haladó vadászok elsősorban ezeket lövik, • ezt addig folytat­ják, mfg roagtóapitható, hogy a kan éa nő«'.ény nyulak aránya he­lyes. Ezen túlmenően, azonban az ország más részeiből ideszállí'ott vadnyulakka! frissítik fel a vadál­lományt. Erre a célra eddig 255 pár alföldi nyulat rendeltek meg összesen mintegy 20.000 forint ér­tékben- Az apróvadak (nyúl. fo­goly, fáeáu) védelme érdekében rendszeresen mérgezik a ragado­zókat és fészektqlvajoka: is, — Mindezek azt jelentik, hogy a va­dászat, amellett, hogy a vadászd dolgozóknak kellemes szórakozást és üdítő sportot jelent, jelentő* srerepet játszik a nemzetgazdar Ságban. Nemcsak azzal, hogy ol­csó vadhúst juttat a dolgozók asz­talára. hanem azzal |g, hogv * vad «»portja leiantős tétel a ki»lk«réa kadetemben és azzal is, hogv » vadak célszerű tenyésztésévé! é* elszaporodásuk szabályozásával a mezőgazdaságnak nyújt segítséget. A Pée*< Baranya} Szabad Szak­szervezetek vadásztársasága pedig, amely az ország valamennyi va dásztársasága között a legnagyobb és minőségi munkában sem ált utolsó helyen., bizonyítja nemcsak azt, hogy az ..urak kedvteléséből de gőzök neme* tömegbor jává tette s vadászatot, hanem azt is. hogy a dcigozók ezen a té^n * jobb, 黫szerübb munkát ti*nak végezni, mint a régi rend úri va­dászai. M. F. \ •Vor a kora reggeli órákban megélénkül a MÁLLERÜ Megyeri-úti gépkocstüzeme. Több, mint ölvén dolgozó siet a telepre, hogy megkezdje napi munkáját. Arcukat a reggeli szél pirosra csípi. A gépkocsivezetők begyújtják az előző nap kihűlt motorokat és előkészítik az újabb egyhetes útra. Legtöbb kocsi kint van vidéken, csak szom­baton jönnek vissza a telephelyre. Az egyik Bakó- cára ment fenyfarönköt szállítani, a másik Bükkösd és Baja között élőállatot visz. A többi kocsi Pécs- Budafáról bányafát szállít a Szent István aknára. Túr sitt Ferenc garázsmester kiadja a menet­levelet és az utalványokat. Gondoskodik, hogy a javításhoz szükséges anyagok meglegyenek. „Cse­peli-motorjával „furikázik “ napközben, hogy a hiányzó alkatrészt minél előbb megszerezze. A sze­relő-részleg a sérüli kocsikat azonnal kijavít ja, hogy a termelésből ne essenek ki. A bizalmiak tájékoztatják a gépkocsival kivezé­nyelt dolgozókat az időszerű kérdésekről. Munka és ebéd közben, de. főleg vacsoránál, mini nép nevelők fejtenek ki komoly munkát. Az üzem munkaversenyben áll. Három brigád­juk is van: a Molnár-, Osváth- és Földvári-brigád. A különböző erdőkben kitermelt anyagokat a ren­deltetési állomásra szállítják. 4 legszebb ered­ményt a „BüSSlNG-ll", ó Ionná* gépkocsi érte el: 13.888 tonna fát szállított a legkevesebb költséggel. Megkérdezzük a „BÜSSING II“ gépkocsivezető­jét, Lempek Józsefet, hogyan értik el ezt a szép eredménytf _ Jó darabig nem ismertük a verseny jelen­tőségét, de felvilágosítottak ennek az előnyéi így elhatároztuk, hogy kihívjuk versenyre a Molnár brigádot „BÜSSING III“ gépkocsijával. Fokozott figyelemmel gondozom a kocsit, nagyobb javítá­sokra tehát nem szorul. Eddig 18 ezer kilométert futott, de egyetlen defekte! sem kapott. A MALLEKD vezetősége jó ruházattal is se­gítségükre siet a dolgozóknak, .4 kocsivezetők egy téli meleg szövetruhut, bélelt bőrkesztyűt, meleg bundát és szerelő ruhát kaptok. Tácsi László bizalmi azt mondja, hogy a kol­lektív szellem kiaiukult közöttük, kölcsönösen se­gítenek egymásnak. A rakodásnál a kocsivezető is segédkezik u verseny érdekében. A tíztonnás „PÖTYI“ motorja fehúy. vezetőié Tóth Béla elvtárs nagyot csavar a kormányon El­indulnak a kocsira beosztott nyolc embrrrcl a ki­jelölt munkahelyre.., Sw rügy örgy vári

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom