Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-23 / 19. szám

iw» janua* » DUKANTOll NAPLÓ A magyar dolgozók legfőbb feladata a munka termelékenységének emelése ACZÉL GYÖRGY nagy beszéde a pécsi ég baranyai üzemi funkcionáriusok értekezletén A Hogy*« Pártja Mr 87« Uz«tt »ágénak nagytermében Pécs és Baranya özeméinek párt titkárai, szakszer Tere ti funkd#sá- rlusu és váftal*lvezetöi gyűl e* ösz- SM, hogv együttesen tárgyalják ■X« a hároméves érv utolsó évé- bea él at ötéves tervben, a szív öaíista termelés meg valósításé bon rájuk váró hatalma* feíed* tokát. Petró József elvtárs, a negypé. aai vezoöség tagja nyitetta me| ■ értekezletet, • rövid megnyíté- bewédében hangsúlyozta, hogy * BedaMz műéért vívott harcunk fij szakaszhoz érkezett, amcáy ua- kosznak döntö fontosságú kérdés« a ma­gyar ipar termelékenységének növelése­Lakké* é*jenné* és taps közepette emelkedett szólásra Aczél György, az MDP megyei titkára. — Azt hiszem, az elvtirsak ön. kénteenQl i§ megérték, — mondot­ta, — hogy « két nappá, ezelőtt lezajhvtt oktatási konferencia ét o ermelési értekezlet között össze függés van. Két nappal ezelőtt téaz távúk ideológiai vonalén, hogy a népi demokrácia lényegében betölti a proletárdiktatúra funkció­ját Büszkék vagyunk arra, hojrj a három éve« terv két éa fél év alatt való végrehajtása a pécsi bányászok kezdeményezése Maat karflS táwtáaásra, hogy e prs- la árhatatommk ebben a formájában Kfiyea feladatok várnak ránk a tar. Be bét terén. A hároméves terv lít»- •ó évének elején vagyunk, s ui ehr- ténak tudják, hogy nem kit fel­adatot vállait unk magunkra azaz hegy a háremévé» terv hét hónap­pal előbbi befejezi : tűrtük ki és ml Baranya megyeiek büszkék va­gyunk arra, hogy ez a kezdemé­nyezés a ml szocialista kezdemé­nyezésünk, a pécsvldékl hányá­itoktól Indult ki. (Taps). Láthatják aa oMáriok aajá üze­mükben, hagy a reakció már den Mester kedése Jenére mi diadalma. am megyünk «lóra, beváltottuk aat a sztálini mondáé : „A termelési terv nem adaték és számok felas- raíáea, az «mbe'efc méltói oak eleven gyakorlati tevékenysége és a terv roaUtia* a óatgozók rniUsói, okik új Maist afks sok.” Ennek köszönhetjük, hogy nem­csak teljesítjük, hanem túltelje­sítjük a tervet és mi baranyaiak sem kullogunk az utolsó helyen. Fel keli tárni • rejtett tartalékokat A szocializmus útján fel kell vetni a kérdést, vájjon bértosllani tudjuk­• a szociálisé g*zd»«ág teljes győ­zelmét, a kizsákmányolás előbb- Utóbbi telje» megszüntetéséi:, fe.- •zámolását egész nemzetgizdasá- gunkban­Hogy s szocialista mezögazdasá. got megteremtsük, ez nem ütött só sorban a szocialista Ipar kér- dis«, Keni elég a politikai tataiam, kei), bogy azt a guzdasigi jóiét Adásod “ tetézzék. Ehhez meg kell válói ta nunk országunk egész gazdasá­gát. Hatalmas befektetésekre von •rtUcaég. több mint S rrriülárd Is- [tetta( ka flnk többet ebben az év- «n. mini az elmúlt évben. Egyedül • .beruházásokra, Ipar), mezőgazdasági és kulturális cé­lokra 4.3 milliárd forintöl költünk l*49-ben­Ez 415 százafókkal több. mine v* «iöbbi évi beruházótok és aa öt­éves terv már 25 milWérd beruhá­zást jelent. Az ötéves terv feladata, *°gy az agrár országból Európa egyik legfejlettebb, leg- baladottabb Ipart orazigát teremt- •e meg. A* elaö órásig a kapitaSsmusinak «»en az imperialist* »za«ka*zábi*, »mely képes volt külföldi kölcsön hétkül belyreáiíani toremboK (po­fát, a Siovjetúnáó volt. Moot a ná- Pj demokráciák Kínok válaszút előtt: vagy mozgósítják összes arö- ‘orráoai(aJ, vagy kültöftdi kötc-őnre Horninak. Az eddigi források nem elegendők, nem elegendő a kői fté$- vetésben spórolni. Mik az új fórrá sok? Az első a szocialista ipar, amely­nek nyeresége már ebben az év­ben nem a tőkések, hanem a mun- kásotztily államához folyik ha­Több mhr egy mMárd hasznot tizét be ebben?az esztendőben a szocialista ipar nem a ők és államnak, hanem a dolgozók áloménak. (Taps). De ez kevés elvtársak, mozgóul toriunk kel ex új tartalékokat, új forráso­kat, olyanokat, amfl yenekre ezelőt gondolni som lehetet, amire egye1- len kopftaftsto országnak nincs lehe tősége. S ezek az új tartalékok, forrásaik a munkálok, az elvtársak áttol képviselt munkásosztály. Ipa­runk terairtő értékben 21 milliárd lórin twt termel ebben oz évben. Ki­szAmf-hstja bárki, hogy ha csak 1 százalékkal csökkentik az önköltséget, 210 millió forin­tot Jelent. De ml 7 százalékkal akarjuk csökkenteni, s ez 1470 mflfló forint Ez még mindig a minimális terv. de több, minit ta 1948-as összes be­ruházás, több. mint a honvédségre fordít» f 1949. évi beruházás. A to­vábbiak során vázolta a takarékos­ság nagy jelentő-égé* éa a rejtett tartalékok feíszíbadt Mával elérendő célokat. Az üzemi funkción ár kisok eddig* munkájáról Aczél eMárs megálla­pította, hogy voltak, akik négy vo­nalakban ló* tóik az ország too es kérdéseit, de elhanyagolták üzemükben a ki­sebb, de Igen Jelentős kérdéseket, a konkréten jelentkező feladatokat, volraik. akik a feladat»* csak töme­gek kérdésének láttáik és értekezle­tek, aktívák tartásával megoldható­nak vél'ék, végil! olyanok is. akik a termelés kérdésé- tésztán műszaki feladatnak tekintették. A feledetek szemléketésére példákat sorakoz a főtt fe? a pécsi üzemekből. Az Első Pécsi Bőrgyárban csök­kent a termelékenység, a Zsolnay- gyárban pedig különösen a selejt- trt mutatkoznak bajok. Az önkölfáés; csökkenté* a munkásság* elsőrendű kötelessége A JJlESzHART bányászai Idvá.ó eredmények«* értek el, azonban el­sősorban a munkásW szám emelésé. vei értek oi termelési többletet.- — Nagyobb takunékosségra van szük­ség mánden téren, többek között a hány* elepek lakásainak villanyéram- fagy*sz*ásánái, unely aa 1938. évi áram fogyasz ásnak tízszeresére emelkedett. Megállapította, bogy mindezeknek a problémáknak a megoldása m^gköve-eli azt, hogy a nagy országot» ügyekkel való kap­csolat fenntartása metei azt Is tud­ni kell, hogy a saját üzemem is má­ik * eélek elérései, meg kel! ma­gyarázni a tömegeiknek, hogy az önköltség csökkentéséért ictyó harcban az üzem érdekel össze­olvadnak az állam érdekeivel és az állam érdekel minden egyes személy saját érdekével. ügy kell r ámultai oi az üzemen be­lüli lógókra, az egészsége* „bete­gekre", hogy azok közuíálatnak örvendjenek, t etektntetben az üzemorvosnak Is meg keü ma­gyarázni, hogy úgy szolgálja a munkások érdekeid ha nem enge­dői yez indok v-latiam ..betegszabad­ságoka”. Több mint »záa tényező­je na a rejtett tartalékok felsza­bad! kainak, ax új források felku­tatásának- Ide tartozik az észszerfisffési és újító mozga­lom h, «mely még szűk körben mozog, de ki keü terjeszteni, hogy ezrek és ezrek foglalkozza­nak a termelés ÜJ módszereinek, új eszközeinek felta'álásával. Másik eszköze a hrigádmozgailom, amelynek a kollektív munka kiváló példáit kel! szolgáltatnia. Foglalko­zott ezuán a kollektív kerettzerző- déasei éa felhívta az értekezleen meg felien teket arra, hogy az új kol­lektív szerződés vívmányéit tuda- osftsák a munkások között. Az új kollektív szerződés hatalmas szo­ciális juttatásokat biztosi: a mun­kások részé'«. Meg kell magyaráz ni. hogy ezek a szociális költségek a bé­rekhez tartoznak, azokat növelik A munka termelékenységéneik emelése kérdésében jelentékeny fel­adat vár a műszaki értelmiségre A műszaki ér elmiség most Külön bőrök éppen viselkedik. Vám egy el­enyészően kk része, amely ellensé­ge a monká'sosztá.yníjk, « régi raodazer hivő, ezt ei kell távolít-»­Üzelmek a szentkorona körül kedé^áw^tTCfos^n^SÍf af ®ZÄrv«x- [tanúsított. Mindozenty a Köröné róna hazahozatalával 3°' MmMtl mütlrgynak tekm ette kapcsolatban I hanem alkotmányjogi szimbólum­ai és helyüket megbízható műszaki emberekkel betölteni. A műszak! értelmiség má.lk ré­sze becsületes régi értelmiség. Jó műszaki vezető. Ezeknek nagy része rendszerünk szilárdságát látva mellénk áll, be keü von­nunk őket a munkába, felelőssé­güket meg kell hagyni, át kell nevelni őket, hogy gondolkodásuk­ban közeledjenek a munkásosztály­hoz. Vannak új mű aki vezaőánk is, de még kevesen. Ezek a munkásosz­tályból nevelődtek ki é* a fermer lésben már eddig is igen jói bevál­tak, e mun '.*o*z‘ály vezetőképes­ségét bizonyítják. Ez igazolja a#, hogy bátran keli alulról veae 5 ál­lásba előléptetni munkásokat, ‘u- dásuk alapján. (Taps.) A pártszervezetei* fontos hivatás*« A termelési kérdésekben aktív részt keü vél! -nia az üzemi párt- funkcionártuisoknelk Is. Nem helyes az sem, ha egyáltalán nem foglal­koznak ermeleisá kérdésekkel, de az sem, ha tx üzemvezetést és a fe­lelősséget ki akarjálk venni « vál­lalat vezető kezéből. Első feladat, hogy a tervet meg­ismerjék, apró részleteiben átta­nulmányozzák, ne csak műszaki­lag, hanem elvileg Is megismer­Jík Második feladat az országos kér­dések konkretizálása oz üzemben, anélkül, hogy a közvetlen vezetést éa a felelősséget az üzemveze'őtő! elvennék. Harmadik feladva a neve­lés, a feladatok tudatosítása, az üze­men beüH a tömegek mozgósítása. Hataimas eredményeket értünk el mi is országunk talpraállitá-áhan. de még sokkal nagyobb feladatok Várnak ránk a szocializmus épí­tésében, s ezen feladatok végrehafásában nem szabad elmaradnunk, meg kel ■szünte műnk minden elmaradottsá­got- Minden iehetőségünk megvan arra, — fejezte be beszédét, — hogy kötelezettségeinknek megfe­leljünk és jói teljesítsük a *ör‘énel- münk által elénk állított feladató , hogy befejezve a hároméves tervei, megvaíósi -suk az ötéve? terve* és felépítsük a virágzó, szocialista Ma­gyarországot. nak, amely a régi alko mány szerint megtestesíti az al» kotmányhataimat. Erre a hatalomra törve, segítségére voltak azok a kö­rök, elsősorban az amerikai imperia­listáik, az osztrák és bajor püspökök és a Vatikán, amelynek érvéi közé tartozik egy olyan reakciós kö tépeurópai katoli­kus monarchia meg teremtése Habs burg-uralom alat . mint amilyent Mindszenty is ki vént. 1947 augusztusá­ban Baranyai Jusz­tin levelet Irt Mind- jzeniíynek, amely ben beajánlja neki Csáky Zoltán gró­fot, mint olyan sze­mélyt, aki alkalmas arra, hogy Mind- szent y utasításai azerini járjon el a köröné: Wiesba denban őrző ame­rikai hatóságoknál!- Mindszenty megfo­gadta Baranyai ta­kácsét és sajátke- fftleg Irt levelében — ennek fogalmaz­ványa sze repel itt r— beajánlja CsS- kyt Béós és Salz­burg értekeinél, (togr járjon el és jrérje támoga'ásu- ni*zeraé£, Münchenben Faulhaber- né, Salzburgban Rohrachemél és felkeress Weilheimban Horthyt Is Működésének meg lett ax ered­ménye: a Korona nem került vias­szá hozzánk. Ijj feladatokat vállalnak az üzemek Aczél György dübörgő tapos*] le­gadott beszéde után Lakaos József megnyitott* » vitát. Joó Jánoa a MESzHART üzenni bizottsági eJnöke megállapítotté, hogy Aczél György tfvtárs éles, de jogos és építő kritikát gyakorolt a bányaüzemek felett ét ígéretei* tett arra^ hogy az elő­fordul. hibákat maradék tálamul ki­javítják. Sz.üos Józ-et ismertette az Ei*ő Pécsi Bőrgyár termelési eredmé­nyeit és bejelentette, hogy az Első Pécsi Bőrgyár az utolsó tervévben 1,350.000 forint meg­takarítást kíván elérni, de a munkások Ígéretet tettek ar­ra, hogy ezt az összeget i* Igyekez­nek ukz Ár nyalni. Kurucz Kálmán ismertette annak az okát, hogy a Zaoinay-gyár miér nem érte el az előirányzott terme­lékenységet, beszámol az üzemben életrehfvott újf' Asokról, s a Zsolnay-gyár műszak! értelmi­sége részéről a munkássággal való teljes yvüttmüKödést ígért. Dailos Kovács József elismerte, hogy a Z&oínay-gyárban előfordul­tak kiesések, ez azonban annak az eredménye, hogy a tőké-éktől át­vet vesz'eségeket csak az utóbbi időben sikerült kiküszöbölni. Berkes Fülöp a bányamunkások ipari szervezkedésre való áttérés- vei kapcsolatban a munkatársi vi­szony megerősítésének fontosságá­ról beszélt. Kusnyér Zoltán bányamérnök e'- mond a, hogy a bányánál hatalmi.* munkaidőmennyiség vész el, mert a vájárok a nap! 8 munkaórábú mindössze 5 és fél, 6 óra hosszat végeznek termelőmunkát! Kar do Vilmos, a mohácsi Alt Bőrgyár képviseletében .jelentette be, nogy a vállalat álial befizetett nyereségrészesedést ebben az évben 720.000 forintra akarják felemelni. Nick István a Mérnökök is Technikusok Szabod Sz*kszerveze*e nevében kijelentette, hogy a had** dógondolkodé^ú mérnökök fenn'ar­tás nélkül csalatkoznak a munkás- osztályhoz. Ifi László, ez Első Ma. hácsi Gőztéglagyár nevében beszélt, majd Fónoi István szólalt fel- Aczél György részletesen váia szolt a felszólalásokra és ismétel- *en felhív« az értekezlet tagjainak figyelmét a megtakarításokból ere­dő tartalékok fontosságára és » szigorú munkaerkölcs megteremté­sére. Lakaton elvtár« felszólalá«* Lakatos József szakszer vezei me­gyei titkár záróbeszédében megkö­szönte a Magyar Dolgozók Pátt járnak, hogy ezen az értekezleten közvetlenül adott úrn-utatá** a szakszervezeti f unk donár 1 usok n;.k A szakszervezetek szerepe * köze,- jövőben megváltozik — mondott* — és ez az értekezlet Irány muta­tott arra, bogy ezt a ránk váré megváltozott munkát minden szakszervezett ve- zetönek, mint öntudat»? kommu­nistának keü elvégeznie. A munkásság legnagyobb és leg erősebb tőmegszervezete veze őkien azon az úton kel haladniok, »me­lye Lenin és az 6 utódai, Sztain és Rákosi Mátyá- ehrt ár s jelöltek ki számukra. Az értekezle az Internartoná é el éneklésé vei ért véget. Sztipics álarcos| kamevá!-iiália ianuár 29-én, szombaton j a Kéeny’elben io«: kát ahhoz, hogy az amerikaiak ne adják ki a Koronát a magyar ál­lamnak és tzálill-sák Rómáiba. Csáky azután levelében azámolt be küldetésének eredményéről és elmondja, hogy járt Bécsiben In-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom