Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-21 / 17. szám

1949 JANUAS 21 dunantoli NAPLÓ NINCS NAGYOBB TISZTESSÉG.. Uj értelmet nyert a pártíavttag fogalma a felülrizsgátat után a postán szervezetben A postások UDP pártszervezete taggyűlést tart. A terem zsúfolásig tele az elvtál sakkal. A pártszerve­zet titkára bejelenti a napirendet, melynek kiemelkedő pontja mint a titkár mondja — a tag- jelülvizsgáló bizottság határozatai­nak tudomásulvétele. Az előadó, Bernáth elutárs a titkár bejelenté­séhez kapcsolódva kezdi meg be­szédét: Súlyos tévedés lenne elvtársak, ha a taggyűlés „tudomásul venné" a tagfelülvizsgáló bizottság „hatá­rozatait“. Semmi ilyenről nincsen itt szó. Ellenkezőleg, minden elv- társnak meg kell mondania a vé­leményét és a felülvizsgáló bizott­ság javaslataihoz hozzászólva bírálatot kell mondani’ majd határozni a javaslatok felett. Élesedik az oszlályharc nemzetközi viszonylatban és élesedik orszá­gunkban is a szocializmus építése során. A Pártot erősítenünk kell ezekben az időkben. Szavai egyre súlyosabbak lesznek és egyre kon­kretebben fordulnak a felülvizs­gálat eredménye felé. — Voltak, akik meg sem jelen­tek a felülvizsgáló bizottság előtt. Ezek előre bírálatot gyakoroltak önmaguk felett és el is búcsúztunk tőlük. — Voltak, akik „készültek“ a fe­lülvizsgálatra és egész barrikádot építettek maguk köré a marxi- lenini irodalom köteteiből, de meg­lepődve tapasztalták, hogy rosszul készültek, mert kaptak olyan kér­déseket, amire nem tudtak vála­szolni, vagy nem akartak őszinte választ adni. felettük most határoz majd a tag­gyűlés, de a postás pártszervezet egyúttal vizsgázni is fog a kom­munista öntudatból. Félre kell ten­ni a hamis érzelgősséget, megal­kuvást; á langyosságot. Ne hatód­jon triég senki a kizárásra javasol­tak hirtelen keletkezett „önkritiká­jától“. Ezt az önkritikái sokkal előbb kellett volna alkalmazni. Bálért ezután feszült figyelem közepette a kizárási javaslatokra: F. M. jól, aktívan dolgozott, de a Páriát egyéni bosszúállás eszközé­vé tette és a tagságba a félelem szellemét honosította meg. — Egy­hangúlag elfogadták, ugyanúgy egy órabéres szakmunkás kizárását is, aki hetnesakhogy képzetlen, de semmiféle kapcsolatot nem tartott fenn pártjával. A következő javaslatnál már- nem Ilyen „sima“ a dolog. A kizárásra javasoltnál megállapította a bizott­ság, hogy klerikális úszítást foly­tat, fegyelmezetlen párttag. A kizárásra javasolt jelen van. Szót kér és agresszíven védekezik. Valótlannak mondja a bizottság ál­lításait, már majdnem hangulatot is teremt maga mellett, a taggyű­lés ingadozik. Felszólalnak ellene, de akadnak mellette szólók is. N. J. nem elégszik meg a többször is kapott szólásjoggal, beleszól mások beszédébe, letorkolja az ellene szó­lókat és éppen ezzel a magatartás­sal igazolta a felülvizsgáló bizott­ság helyes ítéletét. Kizárják. Sz. L. postatisztről így vélekedett a bizottság: Képzetlen, pártmunkát nem végzett. Anyagias és minden kérdést ezen keresztül néz. Szovjet­ellenes beállítottságú. Sz. L. is jelen van és szót kérve helyes önkritikát gyakorol. Kép­zetlenségét beismeri és ennek tu­fa dolgozó parasztság közös útjáról beszél " Sándor 3ános középparaszt A kocsi tengelyiig süllyed « fene­ketlen sárba. MÍgyarb#yrrÚjtelep ilyenkor, tél ide'jén csaknem meg­közelíthetetlen. Az ernte nek jól fai keil kérnie a oadrágoí, ha Sándor János házát el akarja érni, ■— 0:t ni, jobbról az ötödik a Sándor bácsi háza — világosít fel bennünket egy künn csatangoló kislány­Gondosan ápolt, tiszte ház, ren­des drótkerítés, a téli nap felé'nyi­tót ablakkal. Zöldes-kék szempár, szelíd tekintet, ritkuló haj. Ez Sándor János külsőleg. Ami rajta van: egyszerű kopottas ruha, sáros cipő, gondosan, tiszta ing. Fürkész-' ve néz végig raj'.unk, megtanult bdzalmai'ian lenni a múlt tapaszta­latai alapján, de aztán csakhamar felmelegszik és közlékennyé vál. — Régi birtokos vagyok, 10 hoi- .daí mondhatok . magaménak, meg ez a kis ház is az enyém- Aztán majd — szól elmosolyodva — meg- lézhé’ik állataimat, is. Két ienszőike fejű apróság lesi az A bányászok hadat üzentek — „Hol az üres?!“ — kiált dühösen a munka versenyben dol­gozó vájár a csillésére. Az meg csak a vállát, yonogatja: „nincs“. Ezzel azonban nincs elintézve a dolog. Üres csille nélkül hiába fejti a szenet a bányász. Panaszt tesz a,z aknásznál, az aknász to­vábbítja a panaszt míg végül megállapítják hogy a csillék egyenlőtlenül oszlanak el a csa­patok között vagy a csillések nem győzik továbbítani a szenet. Pon­tos feleletet erre a kérdésre csak a „racionalizálási osztály" idő­mérő embere tud adni. Kimegy a munkahelyre és egy egész na­pon át figyeli stopperével a mun­ka folyamatát. Másodpercre meg állapítja, hogy mennyi idő alatt mennyi szenet termel a vájár, mennyi idő alatt tolja el a csil­lés a tele csillét és hoz helyette üreset. Megállapítja például, hogy a szén sokáig időzik a csillében, a kelleténél több idő telik el megtöltésétől <.z ürítésig. v . . 1 ; ' - . . i e » ­a sazüU UwMztfnetM&tMk i ^ámta’an ilyen eset adódik a. bánya üze­meibe* cs az esetek túlnyomó részére jellemző, hogy a hiányokat szervezési hiba, a gépek kíbasználanlansága okoz­za. Szemléltető példája ennek az iszapkitermelők esete. A szén mo­sásából származó iszapnak .ai! ülepítő tavaikból való kitermelé­sével foglalkozó munkások an­nakidején kérték, hogy náluk is vezessék be a teljesítménybért. A teljesítmény normát áz ad­digi termelésnek megfelelő iszap­mennyiségben akarták meghatá­rozni. A racionalizálási osztály ugyanakkor kiküldte időmérőjét, hogy az iszapki'ermelés gazdasá­gosságát meghatározzák. Az idő­mérő kiment a sarabológéphez, figyelte az óráját és figyelte ’ a pépet. Nyolc órán keresztül fi­gyelte állandóan és jegyez;?, hogv hogyan, mivel telnek el a másod­percek. Kiderült, hogy a nvolc- órai munkaidőből a gép csak 37 percet dolgozott! Ez a gépmunka cseppet sem volt gazdaságos. Csak akkor lett volna gazdasá­gossá, ha legalább tízszeresére emelkedik a gépi munka ideje, ezzel együtt a termelő, produktív " munka. Ez a megállapítás általá­nos elképedést vál'iott ki és az üzemvezetőség az eddigi ter­melés tízszeresében állapította meg az iszapkitermelők telje­sítményi normáié'* És ekkor következett be az. ámít senki sem akart, elhinni: az iszapter meló csopont egyszerűen a mun­ka helyes megszervezésével nem tízszeresét, hanem tizenkétszere­TakfrékosVodik a Széchenyi-akna tirésitelep: Kedves Dunán bili Naplói „A Széchenyi-akna fűrésztele­pén készül a gerenda és deszka jnin den méretben a bányának. Éjjel-nappal szakadatlan folyik a munka, egymást váltják a harmadok. A nagy hasáb fűrészben lü—12 darab fűrészlap - dolgozik. Gyakori eset, hogy egy-egy fű­részlap a kémben elszakad. A múltban .az ilyen szakadt fűrész­lapot félredobták az ócskavas Kyűjtőbé! Egy fűrészlap ára 160 forint körül mozog. ,.Takarékos- kondj az üzemben“ felhívásra gondolt Ludvig Nándor pécsbá- nyatelepi géplakatos, amikor a selejr.be- dobott fűrészlapok újra­felhasználásán törte fejét. Kevés munkával^ újra használhatóvá mnni a fűrészlapokat — tűzte ki Rafiának feladatni Ludvig Nán- dor. Nem.örődve egy-két társa le- Lcsjnylő mosolyával, a törött fű­részlapokra egy kis toldalékot szerelt egy másikra hosszabbító , gyeit. Az elgondolás helyes ,v?»t a kísérlet bevált. Könnyű kiszámítani _ a félredobott és Ludvig áltál javított 106 darab újból munkáhavehető fűrészlap milyen megtakarítást jelent most és a — jövőben.“ Solymár Ottó. Több udvariasságot Kedves. Dumáidul Napló! Jóleső érzéssel olvastam la­punk 15-iki számában az „Udva­riassági“ cikket, amit azonban még ugyan az nap a PVKV pécshányatelepi autóbusz járatánál sajnálattal nélkülöztem Mint bá­nyatelepi fűszeres, vevőim áruit az autóbuszon szállítom a Szé- chenyi-nérről. A 10 óra 15-kor in­duló autóbusz első ajtaján fel akartam szállni, a szolgálatos kalauz azonban még a csomag­jaimat sem engedte az ártó mellé betenni, emiatt leszálláskor a zsúfolt autóbuszon csomagjaim­mal végig kellett törtetnem, hogy időre a leszállási apóhoz eljuthas­sak- Kérem az érdekeltet, hogy a MÁVAUT által elért udvarias- sági verseny szellemét vegye pél­dának. Hajnal Istoán, Borbála telep 7, sét teljesítette a régi teljesít­ménynek. 122%-ot értek el az új normával. a racionalizá­lási osztály a bányai aellá- hibák okát, Igv derítette ki tásnál mutatkozó másutt pedig az elkopott szerszá­mok gyenge teljesítményére mu­tatott rá, Mindenütt feltárja : a termelés legszűkebb keresztmet­szetét és azzal, hogy rájtmrtnrt a bajok okára, egyúttal lehetőséget is ad ainnák kiküszöbölésére, A pontos időmérés mutatott rá arra: az időveszteségre is, ami -abból adódik. hogy a szakmunkás kénytelen időnként, segédmunkás­nak való munkát is végezni a bányában a vájár az ácsolatot is elkészíteni és abból is, hogy „rohammunka“ címén szakmun­kásokat vonnak el a gépektől, hogy a felborult csilléket talpra­állítsák. A racionalizálási osztály ezekkel a megfigyelésekkel meg­mutatja. hogyan kell a géni erő kihasználásával, a csoportok tag­jai közötti összhang megteremté­sével minél kevesebb fáradtság­gal nagyobb eredményt elteli. Ez nem más, mint a munka termelé­kenységének növelése, a szocialista termelés egyik legfőbb követel­ményének és célkitűzésének meg­valósítása. apa,. Sándor János minden >zaváj. — Az igazi szabadságot — foly­tatja Sándor- g.azda — számunkra i,s a demokrácia hozta meg. Mer hiába volt 10 holdam a múltban, «, munkám gyümölcsét... nem . a csalá­dom élvezhetíe- Az,urak voltak ak­kor a mi munkálta:óink. De nem-- csak teljes szabadsága:-, hanem az anyagi megerősödést is jelenti szár ; mukra a. demokrácia. Egy a torsunk : — Azelot: mi is az urak kér n-ye kedve szeriig .táncoljunk. E^y volt az osztályrészünk a sommar, sokéval, cseliédekével. Efc ha akkor egyformán ‘kivetett voltam a. nin.es- täennei. — .teszi .hozzá keményen. — akkor most is köztük a .helyem.- -T Nem vagyok bw: a Dolgozók Pártjában, kisgazdapárti vagyok. De' én is vállom, hogy 'nekünk, ré­gi középbirtokásoknak közösek az érdekeinek az újbirtokosokéval. és a még ntacstdenekéveJ. Közös az ellenség, közös a harc: megszün­tetni -a ■ zskospar-asz tok k-i zsák ma­ny olásár és közösen kell építenünk a parasztság boldogabb . jövőjét.- Mert most már ezt is -szabad, nem égy, mint akkor, negyvennégy dőlt. Aztán kivezet az ólakhoz, meg &t is: állóhoz. Tehenek, csikó és két feketeszörű ló falja -fürgén a- sze­gényes zabszalmát. De van ám szénám is — magyarázza. — Ezt is a demokrácia arte. A fnulfbárs összefogtunk a szomszéd­dal, ha szántani akarnunk. Ma ezt sem kell. A szomszéd U maga dol­gozik. - ■ ■ Vége az aggódásnak A kisbifó dobolását sem kell «|- gódva figyelnie már Sándor 34-1 nosriak. A dobot sem üSk már meg • háza fejőin, mint azelőtt. A^favaszí ve:éstervről érdeklődve eimóMja, hogy hozzákezd a ..jól jövedelmező gyapot termesztéséhez. Egyelőre 400 négyszögölön, majd a későbbiek során _ sokkal több. .területen, Sándor Jánosnak 1946-ban. is, amikor a község á - lagt érméié se nem adta meg hol- dankén: áz. 5—6 mázsát, átlagosan 15 mázsáé volt a termése, Kukori­cája 150 ipázsfc termett a bárom holdon. ' ■ — Ma mindez .az enyém, nem- ■ kell uzsorát űzetnem a kukkok­nak, .ha el akarom vetni földjei­met. Hát ezér, ezért közös az' éa ér deem a kisparasztéval­így látja az eseményeket1 Sándor; János--, Igy játja a jövök a boldo- ,-gulfe -útját:, közösen üjbiVoko**;*, nincstelennel. — így kell gondó;: koznia minden régi gazdának, mér: csak- közösen dolgozva te rém the. unk magunknak-igazi jóléte-. Hi uiság BauutytäaH? Mohács város polgármestere a legutóbbi tiszti értekezlet határo­zata szerint jelenteire az alispán­nak, hogy a városi oldalon 205, a szigeten pedig 160 hold, összesen 365 holdniyi parls-g szántóterület van a város határában, amit azon­ban kishaszonbér(e",ek formájában hasznosítottak. Bános községben a népjóléti mi­nisztérium közkutat furat. A mun­kálatok jelenleg 40 méter mélyre haladtak és az a szakvélemény alakult ki, hogy a fúrás eredménye kőzet a'aikuiás miatt bizonytalan. Közli a népjóléti minisztérium, hogy ha a mélykutfúrás eredménytelen maradna, akL'r a község szélén levő forrást építik ki közkuttá. Pü-spöklak székhellyel Fazekás- boda, Geresd, Marázó, Kékesd és Püspökiak községiéiből új orvosi kört szerveznek- Fazekasboda meg­fellebbezte a haárdzatot és ragasz­kodik ahhoz, hogy az orvosi kör székhelyéül ezt a községet jelöl­jék ki. Egy piHanr.iás a térképbe azt bizonyítja, hogy reményük r.em iehet kívánságuk teljesítésére. A magánatfcalmazQltak örömmel fogadták az új kollektív szerződést A Magánalkalmazottak Szak- sTervezetének taggyűlésén Sásdi Nándor, a Mnnkaerőgazdálkódási hivatna! főtitkára tartott beszá­molót. A kollektív szerződésről beszélve, emlékeztetett arra, hogy a szakszervezet a mi államunk­kal kötött szerződést, annak min­den pontja a dolgozók érdekeit szolgálja. Bejelentette, hogy sor kerül a magánalkalraazotfak tel­jesítményi bérezésére is. Ismer­tette ezután az új besorolási módszert. végül hangsúlyozta, hogy az új kollektív szerződés igen jelentős eszköze népünk ujahb gazdasági és politikai fej­lődésének. A felszólalók örömüket fejez­ték ki az új kollektív szerződés megjelenése felett, amely ledönti a fizikai és szellemi dolgozók közti válaszfalait és megszünteti a kollektiven felüliek kiváltsá­gait. Lakatos József szakszervezeti megyei titkár rámutatott a szak­szervezetekre váró feladatokra, s kiemelte a magánalkalmazottakrá váró feladatokk'r. Beszélt az ipari szervezkedésről, amelv hivatalt árrá, hogv a fizikai és szellemi .dolgozókat egyenlővé tegye.'­Sásdi-Nándor válaszol, a felszó­lalásokra. majd Deák Lívia el­nök javaslatára ^határozatban üd­vözölte-'« taggyűlés a Szakszerve­zeti Tanácsot és Kossá István iparügvi miniszter:, a kollektív szerződés megkötése alkalmából. 3 közspo' tisztviselők áilüitosltása A belügyminiszter rendelet? ér­telmében február 1 -töl a' járási fő­jegyzői és jegyzői, a községi jegy­zői és közigazgatási, adóügyi és segédjegyzői állások áKa-mi állások. Ezek a fisz viselők február 1-től kötelesek 30 nap alatt az aücpá-n előtt esküt, illetőleg fogadalmat tenni, vagy nyiüa:kozatban a minisz­tériumhoz bejelenteni, hogy állami' szolgálatot nem kivim' tcljestieni. lajdonitja elvi ingadozásait is. A taggyűlésnek ígéretet tesz, hogy a párton kívül, a tömegszervezetek­ben végzendő munkájúval és ön­maga képzésével igyekszik méltó lenni a párttagságra. Kizárását elfogadták. Egymást követik a nevek, karri­eristák, ingadozó, osztályideget elemek, A taggyűlés egyre könnyebi szívvel határozza cl kizárásukat,’ i kezek egyre lelkesebb lendülette emelkednek a levegőbe a szavazás nál. A postás pártszervezetnél be fejeződött felülvizsgálat és a mos megszavazott kizárások megerösl tik a postás pártszervezetet é. meggyőződéssé teszik, hogy a. MDP tagjának lenni kivételes tisz fícuíonf inlarzi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom