Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-18 / 14. szám

1949 JAVtTA* M dunAntou napco 5 Nem porosodnak már a munkások találmányai AZ ÚJHEGYI ÜZEMBEN Péesújhegyen Joriporlc* István újítási megbízott &s a segítségére beosztott rajzolók alig győzik a munkájukat, annyi újítási javas­lat érkezik be a pécsújhegyi villa- mosfizem dolgozóitól. Szinte min' den műhelyből érkezett már be kisebb-nagyobb jelentőségű újítás és sokan jelezték már előre, hogy törik a fejűket valamelyik munka­menet újszerű megoldásán. — A pécsújhegyi üzem természetéből is adódik, hogy sok itt az újítási le­hetőség. A kazánok, a villamos eentrálé gépel, a szénelőkészftőmű szerkezetei közül igen sok javítani való van és ezeket a javításokat tddig ugyanazzal a módszerrel vé­gezték, ahogyan közel ötven évvel ezelőtt elkezdték. a szénmosó különleges formá­jú acéllemezekből összeállított ros- télyzata az évtizedes állandó hasz­nálat következtében erősen meg­kopott már, azonban mindeddig oem volt mód a megjavítására, mert a szükséges rostélylemezeket Magyarországon nem gyártják, a volt DGT-nek szállító német gép­gyár pedig az amerikai övezetben van. Az elkopott szerkezet az elő­készítésre került szénnek körülbe­lül egy százalékát a pala közé engedte, s ez évente százezres ér­tékek pusztulására vezetett. Czett Béla elvtárs az üzemvezetőséggel folytatott megbeszélés után kidol­gozott egy tervet, amely szerint a szükséges lemezeket a pécsújhegyi lakatosműhelyben is elő tudják UUtani. A tervet elfogadták és el­készítették a gépet Is, amelynek lényege az, hogy a hosszgyalu mozgórészére kés helyett acélhen­gert szereltek, s ez az alája erő- liteft lemez egyik oldalát vasta­gabbra és a célnak megfeledő ala­kúra bengerli. Ezzel az egyszerű szerkezettel állítják elő az új ros- léiyhoz szükséges lemezeket és aébány nap múlva sor kerül az slkészült új rostély behelyezésére. 4z eddigi becslések szerint az 1 százalékos szénmegtakaritással lcg- »lább évi 150.000 forintot takarí­tanak meg. ÍI SZGfliSZéüOS rés nélkül tekercsel jék rá az áram- fejlesztő dinamók tekercselésére használt rézpálcákra. Ezzel Bodo- nyi elvtárs rengeteg munkaidőt és költséget takarított meg, mert az­előtt a kézzel történt szigetelésnél a szigetelőlapok nagyrésze össze­töredezett és ha sikerült is a szi­getelés. órákig tartott, amíg elké­szült. Az újítási bizottság egyelőre ezt a három újftást tartja a leg­jelentősebbnek, de folyik már a felülvizsgálása számtalan más újí­tásnak is, így például Alsószegi Rezső közel évi négy mázsa csapágyzsír megtakarítását akarja elérni a függőcsillék golyós­csapágyazásával és az első kísérleti csille már egy hónapja zavartala­nul fut, egy másik elvtárs rájött, hogvsn kell puha gumit esztergá- lyozni, többen munkagépeiken változtattak, az új kazánok szer­kezetében fedeztek fel könnyen ki­küszöbölhető, de nagy kárt okozó hibákat; Va'óságos ki újítási láz tőrt Pécsújhegyen, amikor megala­kult az újitó-bizottság és a mun­kások tudomására hozták, ezentúl minden újítást és mányt figyelembevesznek, történik meg többé az. ami nemrég is előfordult, hogy jelentette be egy újító az ötletét, nem volt akivel megbeszélhette volna, nem támogatták a végrehaj­tásban. (mf) hogy talál­nem még hiába .Paraszt kezébe nem való puska* így vélekednek a szentlőrinci „demokratikus“ vadásztársaság kulákja műhelyben mű­ködik Solymár Henrik találmá­nya is. A magasnyomású lazán :s6végrődéseit lezáró hatalmas, üreges vasgerenda zárósapkáinak illeszkedési helyét időközönként »iizolni kell, hogy tökéletesen tárjon. A nyílás külső illesztési felülete kerek, a belső pedig tojás - fed. Ezt a bonyolult munkát ed- üg nemcsak a pécsújhegyi üzem­ben, de egyetlen pécsi üzemben 'em tudták elvégezni, úgyhogy az ilyen időközönkénti csiszolás elvé­geztetésé a szállítási költségekké' együtt 15.000 forintba került vol­na. Solymár Henrik szerkesztett egy marógépet, amelynek rúdjára tét marókést szerelnek fel. — A/J egész készüléket ráíögzítik a gé \ fendára, néhány mozdulattal be- J állítják, előbb a belső illeszkedési $ felületet maratják, úgyhogy ami tőkést függőleges irányban 15 mii- | liméterre elmozdítják. majd a | külső marókést szorítják rá a (j «eldolgozandó felületre és azt ke-i reken kimarják. A készüléket hor-(i hozható villanymotor hajtja meg, (, úgyhogy a legközelebbi csiszolás-(i nál már le sem kell szerelni a ge-(i rendét a kazánról. (i — A parasztnak kapa meg ka­sza való a kezébe, nem ám komoly puska, — mondta 1945-ben Szent- lőrincen Sipos Lajos úr, ipartestü­leti jegyző, amikor a felszabadulás után sor került a helyi vadásztár­saság „átalakítására“. A szentlőrin ci és környékbeli kisparasztok és munkások természetesen szintén igyekeztek bekerülni a vadásztársa­ságba. A jelentkezéskor a 3000 pen­get (1 mázsa búza ára 700 pengő volt), mindenki befizette, annak a reményében, hogy a társaság telj­hatalmú ara, Sipos Lajos „suszter- bárö" támogatja majd felvételüket. A tehetősebbek régi recept szerint lisztet, meg a teli demizsonokat küldték Sipos úrnak. A kisemberek mind látták ezt, de azért csak reménykedtek, tíát- ha? De hamarosan szertefoszlottak ezek a remények. Amikor nyilvánosságra hozták, hogy kinek a kérvényét fogadták el, akkor kitűnt, hogy egyetlen kisparaszt sincs a felvett tagok kö­zött. Ellenben ott volt a helyi ku- iákság „színe-java“, meg termésre tesen/a ..helyi intelligencia“ is. — Pandúr József futurás, malomtula j­donos, köcsmároa és 30 holdas ku­I Iák, Éles dr. járási körorvos, Szűcs László fa- és szénkereskedő és hasonlóak. De a helyi kisparasz­tok, úgymint Tóth Cséplő Lajos 13 holdas középparaszt. Mátyás Nándor napszámos. Ács Pál pálya­munkás, Gelencsér József 12 hol­das középparaszt, Máté Zsigmond 7 holdas középparaszt nem jutottak be a vadásztársaságba. De nemcsak őket, hanem a környékbeli kisem­bereket is kizárták ebből a „dí­szes“ társaságból, amely még ma is együtt van. Nagy volt azonban a kisparasztok csodálkozása, amikor a vadásztársaság hallani sem akart arról, hogy pénzüket visszafizesse. Természetesen még máig sem kap­ták kézhez az akkor befizetett elég tekintélyes összeget, amely 1945- ben majdnem 4.5 mázsa búza árát telte ki, illetve annyit vásárolhat­tak volna maguknak. A becsapott dolgozó parasztok most is csak hajtónak mehetnek cl Szentlőrincen. De most már abban reménykednek, hogy a szentlőrinci kulákvilág letűnésével a helyi va­dásztársaságból is mielőbb kike­rülnek a korrupt siposfélék, a ku- pecek meg a többiek is. A SzIT ifjúság felkészült a reá váró nagy feladatokra A megyei nagy választmány üdvözli a kormányt Mindszenty letartóztatásáért Vasárnap délelőtt tartották meg a SziT Tőkiia-Baranya megyed nagy- váksztmányi ülésé:. Czett József elnök, országgyűlés! képviselő meg­nyitóbeszédéiben íj SziT feladataira mutatott rá, majd megjegyezte, hogy soha ilyen lehetőségek nem állot­tak az Ifjúság előtt, mint éppen napjainkban, amikor minden erőnkkel a szocializ­mus építéséért és megvalósításáért dolgozunk. Ezután Ri ter Imre, a SziT országos központi vezetőségé­nek a tagja referá'.umhajn számolt be az ifjúmunkás mozgatom ered­ményeiről, jövőbeni ‘terveiről. — Példánk & Komszomo!, — mondotta — mindig ez ke\ hogy le­begjen szemünk előtt. Részteledben ismer ettej ezután az új kollektív szerződéseké', majd a mmdszentyz- mus marad ványainak teljes felszá­molásának szükségességét hangoz­tatta. — A termelés tervszerüsrése érdekűben ezentúl SzlT-brigádokba tömörülve dolgo­zunk a szocializmusért­A nagy tetszéssel fogadott beszéd után előbb Czett József, majd pe- ddig Takács László, az MDP melyed bizottságának nevében szóit 8 kon­ferenciához: — a szocialisták a meg­győzés fegyveréved harcolnak az irriperiaEamus edlen, ezért e enonc- ifjaknaik is etengchhe téten ül szük­séges az elméleti színvonaluk eme­lése. a marxi—lenini Ideológia tökéletes elsajátítása. Keresztúri György az EPOSz üd­vözletét tolmácsolta: kérve a mun­kásai ja ka. í .hogy segitsék a dolgozó parasztijatalságo: a szocializmus fa­luéi építésében. Ezután határozati javaslatot ho­zott a konferencia, amelyben har­cos üdvözleté küldi a nagyválaszt- mány az MDP-nak és vezérének, Rákosi Mátyásnak, a Szakszervezetek Országos Taná­csának, Apró Antal szakszervezeti főtitkárnak, valamint a Szovjetunió hatadmas ifjús'gi szervezetének, a Komszomoflnak. — Ama kell tőre- kednünk — hangzik tovább a jfcvas- i.it — hogy e Párta! való kapcso­latot a legteljesebb mértékben meg­szilárdítsuk. örömmel üdvözöljük az új kollektiv szerződést és &z új ta- nomc'örvényt. És végezetül öröm­mel köszö-i'í a konferencia a kor- mányt azért, hogy a magyar nép legnagyobb ellen­ségét, Mlndszenty Józsefet őri­zetbe vette­Ezután megválasztották az új megyei veze őségé'- Elnök: Lakatos József, országgyűlési képviselő, társelnök: Czett József megyei tit­kár: Feremczi Lajos, városi titkár: Marenícs János, bányászkerüteti tit­kár: Baris István, kádervezótő: Laczkó János, oktatási vezető: Sza­bó Bäte, agitátor gárdavezető: Mol­nár Irén. KU-Vúrvezető Mesztegmyei Tibor, sportvezető: Lengvári József. Ű?úgn.ak a fjui’fűzeit, ej/iMagnak a fajízék, Zihálva kapaszkodik fel az autó­busz a hegytetőre, az út kanya­rogva szalad az erdők kőző't. Az út mellett felirat: MÁLLERD ÁR- PÁDTETÖI ERD0GONDNOKSÁ- GA. Bénit az erdőben zúgnak a fűrészek .csattognak a fejszék, ké­szül a bányafa, a vasu'j talpfa. Miénk az erdő, magunknak dol­gozunk — mondja Pá-os János az arpádtetói védkerüiet erdésze. Eb­m w 9 m m m m um m m -w w w » ^ ^ ■ ■ m m m m ^ ^ u TÖBB MINT LÁTVÁNYOSSÁG ahogy JböTjék B önn i Ferenc a villanysze- ( rdöműhelyben dől- 4 gozik találmányával.^ szigetelő-vasalót készített, j arra. bogy azd ősz- i tö­Fflthető »mely alkalmas fgyébkánt törékeny sellaklul »zepréseit máriaüveg szigetelőt Tlafoq IV. esti 'ánclskolája anuár 19.-én szerdán sete 1 cukor kezdődik a VASUTAS OTTHONBAN A vármegyei múzeum kapujában diszőrséget állá szép szál géppisztolgos honvéd jelenléte, és a feldíszített bejárat arra mutat, hogy nem min­dennapi kiállítás megtekintésére hullámzik, özönlik itt a látogatók serege. .4 gyilkolás és pusztítás legszörnyübb szerszámai valóban nem mindennapi látványt nyújtanak polcaikon. Olyanok, mint a méregfoguktól megfosztott kígyók, vagy tehetetlen Leviathánok, ketrecbe zárt tigrisek. A gyérekláto- gatók, — nagy számban keresik fel a kiállítást és különösen az 6 arcukon látszik az az ingerkedő kifejezés, ami állatkertben jelenik meg arcukon a rács mögül vícsorgató fenevad láttára. Már a lépcső fel,járatnál 10 mázsás bombetest mond köszöntőt. Talán itt van a kiállí­tás rendezői között az a bátor tűzszerész-honvéd is, aki e kolosszust ártalmatlanná telte. Az akna- teremben mindenfajta akna látható, amit az el­múlt háborúban alkalmaztak akár gyalogság, akár harckocsik ellen. Az egyik sarokban a gyeptéglák alatt akna van elrejtve és egy másodikosforma kis­diák éppen hallgatja a: aknakutató műszer bu­gását. A lőszerteremben egy alacsony asztalkán he­lyezték el a vendégkönyvet és tucatnyi kisdiák lökdösődik körülötte, hogy mielőbb beírhassa nevét. Mindegyikük igen fontos személynek érzi most magát az aláírás pillanatában. Általában igen jól érzik itt magokat, mert a honvédrendezők nem utasttjál: őket rendre akkor sem, ha itt-ott megpörgetik az aknalövedékek légcsavarszerű ke­rekét. A falakon szép kiállítású táblák számolnak be ez aknakutató honvédek haláltmegvető mun­kájáról. A» egyik képen izmos kezek gyűjtik egy­be a robbanóanyagot, ami a bányába kerül és segiti nehéz munkájában a bányászt. A képsorozat befejező képe robogó vonatokat ábrázol, amelye­ket a robbanóanyag segítségével kibányászott több szén táplál. A kép fölött ez a szám áll: 81.179. Hangi kilógtam robbanóanyagot nyertek és állítot­tak honvédeink a békés munka szolgálatába. A hatalmas tábla másik oldalán a hatástalanított lövedékek hullanak végtelen láncolatban az olvasztó kemencébe, hogy alább mint eke és traktor szánt­sák a főidét. 79.191 kiló acélanyagot adott a hon­védség a gépgyártás céljaira egy éu alatt. A tábla alatt fekszik a zömök „Fuchs'“, a né­met haditechnika egyik titkos fegyvere, amit a német barbarizmus egyizben próbált ki. A lövedék origénelvonö hatásával gyilkolt és nem repeszeivel. Ezért Inkább a gázháború próbálkozásának volt nevezhető. Egy használat után sietve ki is vonták a használatból, nehogy tízszeres árat fizessenek érte a velük szemben is alkalmazott gázháborúban. A honvédségi híradó keskenyfilmjeit mutatják be az egyik teremben. A tízperces műsort állandó „táblás“ háznak mutatják be. A filmen előttünk játszódik le az aknókiztatás és löszerhatástalanilás veszedelmes feladata. A kiállttáh befejező része a „Hősök terme“. A helyiség közepét sir foglalja el, koszorú­val és sisakkal. .4 hátteret vörös és nemzeti lobo­gók alkotják. Alulról fény vörösük és az ugyan­ilyen színű drapériákkal bevont falakon sorban függnek a pusztítás erőivel folytatott hősi küzde­lem áldozatainak képei. Az előtérben két sisakos honvéd áll némán, mereven, mint két szobor. A belépők, még az előbb annyira virgonc gyerekek is elcsendesednek, kalapjukhoz, sapkájukhoz nyúl­nak. Érzik a hős honvédek áldozatának nagyságát, amelyet ők önként vállaltak magukra, hogy keve­sebb gyanútlan gyermek, asszony és békés szántó­vető essen áldozatul az orvul leselkedő halálnak. A komor akkord maradandó emléket hagy minden látogató lelkében ét a mélységes hála és megbecsülés húrjait rezdíti meg bennük honvé­déin!;, a nép katonái Iránt. Megdönthetetlenül iga­za van a másik teremben elhelyezett feliratnak: „A béke erői hatalmasabbak a háborús uszltóknál“. Ezek a honvédek valóban a békéért és építőmun­káért adták életüket ét bátorságuk — legyőziidét­len trú, R. E­Árpádtetőn ben a szellemben dolgozunk, fa­kitermelő munkások és erdészek vállvetve. Ennek köszönhetjük, hogy élüzem leltünk A MALLERD árpádtetői dolgo­zói nem ijednek meg a nehézsé­gektől és ennek az eredménye, hogy a szeri akihozatalt 16 százalék helyei* 42 százalékkal teljesítet­ték. Mindenki arra törekszik, a selejtet teljesen kiküstö- Ijék és elérték azt, hogy 3000 f vasú ti talpfából mindössze nyolc idarab volt selejt addig, míg a Jmulrban 80—100 darab volt. I — Büszkék vagyunk arra, hogy ^az előírt 35 százalék szerfaterme- ^lést 42 százalékban teljesítettük és ámég büszkébbek arra, hogy él- iüzem elmet nyertünk- Ezt úgy tud­atuk elérni, hogy ’ervszcTŰen dol- égozunk, termelés előtt ) munkabngádokaf fszervezünk és a munka magasabb- i'fokú termelékenységét igyekszünk ^növelni — mondja Fodor Imre I * üzemi segédtiszt. I A tervszerű munkává-' érték el fárpád'tető dolgozói, h-ogy az elő- Jirányra’ot három hónappal előbb \ fejezték be és a munkások az * 1- fmaradit kerüle'ek segítségére tud- Jtak sietni. Hogy eredményeiket ?fokozni tudják, -brigádokat alaki* atansk .A brigádok tagjai kéhete® J és hathetes té'j tanfolyamokon ^vesznek részt, ahol eJméletj okta­tást kapnak. Az a cé', hogy a jö- f vőben ne idénymunka legyen a f fakitermelés, hanem a do'gozók részére állandó munkál tudjanak biztosítani. Zúgnak a fűrészek, csattognak a I fejszék, visszhangzik az erdő a #munka da’.áuól. Re-csen az ág, dől 4a faóriás, bányafa, talpfa, szerfa, vagy tüzelő lesz belő e. A Mállerd árpádte ői dolgozói tervszerűen együttműködve termelnek, minden kidönött fává! építenek, építik mindannyiunk jövője', a szocialíz- t must.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom