Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)
1948-12-30 / 300. szám
MÍNDSZENTY ÚTJA (M. T.) MÍndszenty beismeri vallomásával maga rántotta le a leplet arcáról amelyet a katolikus vallás hívói előtt a kegyes fény sugárzásában igyekezett fürdetni. Cinikusan, nyíltan ledte lel hazaáruló tevékenységét, az állam érdekeit legsúlyosabban sértő kémkedési szerepét és a legszámítóbban végrehajtott legitimista ősszeeskflvés szervezését, amely elsősorban a magyar népet fenyegette a legkegyetlenebb terrorral. Ehhez járultak gazdasági életünket, veszélyeztető doEárfeketézést bűncselekményei, az anyagiasság rut mocsarában fetrengés jellemző bizonyítékául- Az a főpap cselekedte mindezt, aki csak a bíbor palástba takarózva tudta Idelg-óráig félrevezetni a tömegek egy részét, amelyek meg voltak győződve arról, hogy a lő- papl állás lénye csak igaz embereket takarhat E lény csalóka mázát azonban az eltelt bárom esztendő megcáfolhatatlan tényei a vésőnél Is é'esebben törték meg, koptatták le az aljas ábrázatról és a hívők, a magyar nép milliói elöszŐT megdöbbenve, később felh’borodva ismerték fel a sátánt a palást a'att. Tömeges tiltakozásokkal követelték az ördöggé vált főpap eltávolítását és MÍndszenty önval'omásál a tömegeknek ez az egyetemes követelése, az egyházi szervek és testületek hasonló értelmű állásfoglalása előzte meg, magában hordva a magyar nép ítéletet is. Mit fed fel és mit bizonyít Mind- szent y beismerő vallomásai Szervezett bandájával a magyar demokrácia életére tört, a magyar nép létét veszé-'yeztette. A beavatkozásra kész külföldi imperialisták benne találták meg Nagy Ferencék, Pfeffferék és Peyerék után az fisz- esküvőknek azt a tejét, akiben legjobban megbízhattak és aki az egyház szerepének felhasználásával a legszélesebb alapokon nyugvó reakciós és fasiszta szervezetet fadja létrehozni. Így vált Mind- szeafy politikája és szerepe mind tudatosabb, s mind vakmerőbb te- vékenységgé, amely a külföldi imperialistákkal a legszorosabb szövetségben szervezte az ellenforradalmat, maga köré gyűjtötte a halai reakció megvert és még fel nem számolt csapatait ég készült a magyar néppel va'ó leszámolásra. vált Mindszentv a nemzetközi reakció és fasizmus képviselőjévé Magyarországon, aki nemcsak a magyar népi demokrácia ellen vállalta a hazaáruló kém és összeesküvő szerepét, hanem innen készülődött az imperialisták egyik fővezéreként kiterjeszteni a nemzetközi reakció hálózatát a többi népi demokrácia és a Szovjetúnió felé is. tgy lepleződött le. MÍndszenty a háborús usztiók ,az imperialisták véres győzelmére számitó népgyll- kosok főkolomposaként, aki a világ valamennyi haladni vágyó népe és a béke ellen te szervezte összeesküvését. A reakció és a fasiszták magyar- országi fővezére nem máról-holnapra lett azzá. A felszabadulás előtt Irt könyveiben már a ha'adág és a né-» fekzabaditásánsk megrögzött ellenségeként mutatkozott be. „Oroszországban kiirtották a tanult embereket, a mérnököket, tudósokat. Behozták a rabszolgaságot” — Irta. Az 1941-ben meginduló végzetes háborút lelkes szavakkal üdvözölte: „Előre Délen a szentistvánl határokig!" A felszabadulás után közvetlenül, szemforgatva prédikálta: „Ml nem kívánkoztunk a háború után, a történelmi balszerencse, a háború logikája, földrajzi helyzetünk szántott végig rajtunk" —, hogy védelmére keljen a háborús bűnösöknek, akikre most leleplezett szervezkedése támaszaiként számított. Érseki szék- iogla'ásakor megtagadta a magyar demokráciát és néhány nap múlva, hírhedtté váll első körlevelében kertelés nélkül indított támadást a nagybirtokosok leszámolását jelentő földreform ellen. Az imperialisták megbízottjaként, az összeesküvők fejeként lépett lel 1947-ben az államosítások ellen. Ugyanakkor pásztorleveleknek neveztt átkozó- dásaiban következetesen támadta és állandóan sértegetve igyekezett terrorizálni a magyar népet is. „Az átok és hazugság, a gyilkosság, lopás, házasságtörés e’Áradtak ... Felcsúszott Ide a pápuák világa" — irta és szónokolta. Mint az imperializmus tudatos szervezője déltől fogva a legélesebben fog’alt állást a szomszéd népekkel, elsősorban a csehszlovákokkal való megbékélés és összefogás ellen. A háborús uszító jelentkezik idei megnyilatkozásában U: „Ma a békébe betegedtünk, dermedtünk be’e" A magyar nép felismerte ezt. az ellenségét, meggyülölte álnokságát és utálattal fordult el tőle már beismerő vallomása előtt is. Mind- szenty az Imperialista támadók gyilkos fegyvereit készült rá zúdítani a magyar nép do’gos millióira, miközben állnok szereplésével, főpapként igyekezett tetszelegni, Míg a magyar nép ellenségeinek hazai rohamcsapatait szervezte, nagy tömegeket igyekezett befolyása alá keríteni. A magyar nép azonban már történe'me folyamán is gyakran bizonyította: a hazaárulókkal, a nép- ámitókkal szemben nem ismer kíméletet és előbb, vagy utóbb leszámol velük. MÍndszenty szerepe tehát lejárt a nép é’őtt, amely szereplése feltáruló tényei mellett még jobban felismeri a nemzetközi imperializmus fenyegető törekvéseit is. Még jobban felkészül tehát e fenyegetés elhárítására. Ezért helyesli és üdvözít Mind- szentynek és bandájának ártalmatlanná téte’ét, követeli n reakciósok és fasiszták minden gócának kiirtását, mert békében, nyugodtan akar dolgozni az ország építésén. „Politikai és gazdasác- berendezésünket az egész dolgozó nép helyesnek és állandónak ismeri el. Ezekkel a viszonyokkal összeférhetetlen, hogy a fasizmusnak és reakciónak egy olyan szervezett ro- hamcsapata zavarja tovább újjáéni- sünket és stabilizációnkat, mint amilyen MÍndszenty mögé felsorakozott” — mondotta Rákosi elvtárs a központi vezetőségi ülésen tar tott beszédében. MÍndszenty ösczesküvö bandájának teljes fe'számolása biztosíték a magyar nép előtt arra, hogy megvédjek országunkat és rendszerünket minden romboló kísérlet és támadás ellen. a franc a bányászok elkeseredése egyre növetszik Párisi jelenés szerint az Humanité beszámol arról, hogy a bá- nyaigazgatóság a ömeges elbocsátások és bebör önzések után most újabb bércsökkeníóst .épietefí életbe. Nem csoda — a lapítja meg a lap —, hogy a bányászok elkeseredése egyre nővsücsziik. Hábcrítra uszított és a Múm uralom visszaállítására szövetkezett MÍndszenty és Oltó Losonczy Géza államtitkár sajtótájékoztatója a legitimista összeesküvés há’teréről Losonczy Géza minisztérelnök- ségi államtitkár szerdán délután tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit a Mindszenty-ügy hátteréről, hangsúlyozva, a sajtókonferenciának az a feladata, hogy a Mindszenty-ügy hátteréről a magyar sajtó képviselőinek további tájékoztatást szolgáltasson. Ez alkalommal három kérdéscsoportot kívánok kissé részletesebben megvilágítani:- 1. MÍndszenty József tevékenysége és politikai arcképe a felszabadulás előtt. 2. MÍndszenty legitimista tevékenysége és ezzel kapcsolatban kísérletei a Magyar Köztársaság megdöntésére. S. .4 Magyar Szentkorona hazahozatalának megakadálgozásh. \ Horthy ellenforradalom fanatikuw híve megkísérelték úgy feltüntetni, mint a magyar ellenállási mozgalom egyik hősét, aki bátran szembeszállt a nyilasokkal és nácikkal és ezért börtönbüntetést is szenvedett. Nyilvánvaló, hogy annak a Mindszcntynek, aki egész közéleti működése alatt egyik bábája volt a magyar fasizmusnak, nem lehet semmi elvi ellentéte se Horthyval, se Szálaslval. 1. Losonczy Géza államtitkár ezután ismertette MÍndszenty fel- szabadulás előtti politikai tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó az elmúlt esztendők során szinte pártkülönbség nélkül foglakozott MÍndszenty múltjával és egyöntetű vélemény alakult ki abban a tekintetben, hogy MÍndszenty a Horthy-eÜenforra- dalom legfanatikusabb és legharcosabb hívei közé tartozott. Kérlelhetetlen és erőszakos ellensége volt a magyar népnek és a demokráciának. Hirdette, hogy a katolikus egyház nem lehet ellensége a nyilas mozgalomnak és a fasizmusnak. Az államtitkár ismertette ezután Mindszentynek 1919 szeptember 23-án Zalaegerszegen egy nőgyűlésen elmondott beszédét, amelyet később 31 oldalas röpiratban adlak ki! A rőpirat hemzseg az ellenforradalom és az úgynevezett „keresztény kurzus” legútszélibb és legförtelmesebb je'szavaitól. Faji és felekezeti gyűlölködés MÍndszenty, akkori nevén Péhm József, ebbén', a röpiratban nemcsak a szocializmust támadja, hanem a haládásnak polgári irányzatait is, faji és felekezeti gyűlöletre uszít, gátlástalanul rágalmaz. Mind- szenty 1920-ban egyik templomi szentbeszédében így szónokolt: „... a kommunistákat és a szociáldemokratákat ki kel! irtani a föld színéről, velük kesztyűs kézzel bánni nem szabad." 1938 szeptemberében MÍndszenty megjelent a fasiszta „rongyos- gárda“ hordáinak zalaegerszegi búcsúztatásán. Ennek a terroralaku- lalnak Felvidékre való indulásakor beszédet mondott és a terrorcsapat tagjait megáldotta. 1938 november 18-án ő javasolta Zalaegerszeg város képviselőtestülete előtt Imrédy Béla díszpolgárrá választását. Beszédében dicsőítette Horthyt, Hitlert és Mussolinit felekezeti türelmetlensége azonban nem korlátozódott csupán a zsidó vallásunkra, Hontyáry súlyos szemrehányást kapott azért is, mert a szerkesztésében megjelent vidéki lapban Kutas evangélikus lelkész Verseket írt és mert a lap tulajdonosai közül kettő református vallású volt. Ezeknek a tényeknek az ismeretében válik igazán képtelenné és nevetségessé az az ellenállási legenda, amelyet MÍndszenty és klikkje terjesztett a kardinális személyéről a felszabadulás után. Idehaza, de főleg nyugaton Miud- szeutyt állandóan 1944 végén, • Szálasi-rémuraloin idején Siberna Ferenc veszprémi ügyvéd, kerületi nyilas vezető Veszprém városban szállást kere sett a nyugat felé menekülő nyila» hordák és hivatalok részére. Amikor a püspöki palota megtekintése során Siberna le akart foglalni és magával vinni 1800 férfi fehérneműt, Mindszenti) tiltakozott er ellen. A nyilas terrorista erre ki jelentette, hogy a férfi fehér nemüket magával viszi, a püspököt pedig letartóztatja így került MÍndszenty a nyilasok fogságába Tárgyalás a# amerikai reakció« körökbe! 2. MÍndszenty legitimista érzelmei nem mai keletűek. A Horthy- rendszer alatt rendszeresen részt- vett a minden évben november 20-án megtartott Oltó-miséken. Legitimista érzelmei a felszabadulás után sem változtak meg. 1945 nyarán ifj. Pallavicini Györgyön, az ismert legitimista arisztokratán keresztül felvette a kapcso’atot Ottóval. Amikor napirendre került a köz- társasági államforma bevezetése, az esztergomi érsek Varga Bélán keresztül Tildy Zoltán akkori miniszterelnöknek 1945 december 31 -i kelettel egy átiratot küldött, amelyben tiltakozott a köztársasági államforma bevezetése ellen. 1940 februárjában második római útja alkalmával MÍndszenty felvette a kapcsolatot az akkor szintén Rómában tartózkodó Van Kői belga bíborossal, és megkérte, hogy vállalja a kapcsolat fenntartását közte és Ottó között. A belga bíboroson keresztül . később valóban többszöri üzenet és levélváltás történt MÍndszenty és Oltó'között. Ugyancsak 1940 folyamán határozta cl MÍndszenty, hogy legitimista tömegszervezetet épít ki, mégpedig a „Katolikus Xépszö- velség“-bö1. A Katolikus Népszövetség megszervezését és irányítását Baranyai Jusztin egyetemi tanár, a közismert legitimista vette át 1947 júniusában Mindszentv Zakar András prfmási titkár kíséretében Kanadába utazott hogy az otfavai Mária-ünnepsége.k ürügyén Ottóval és az amerikai reakciós körökkel találkozhasson. Amerika' tartózkodása alatt MÍndszenty ta tálkozást kezdeményezett a királyi család tagjaival. Az ottavai ünnep ségek után MÍndszenty az Egyesüli Államokba utazott. Chicagóban találkozott Ottóval, akit tájékoztatott a magyarországi helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a legitimisták Magyarországon szervezkednek és szervezkedni fognak mindaddig, amíg céljukat el nem érik. i Habsburg Ottó kijelentette, hoy\» a legitimizmus sikere érdekében a harmadik világháború kitörésére kell orientálódni és ebből a célból azok felé a körök felé kell tájékozódni. amelyek egy új világháború kirobbantásán dolgoznk. Oltó és MÍndszenty minden kérdésben le szögezték nézeteik azonosságát. 1917 július első napjaiban Nev-Yorkba érkezett Spellmann bíboros vendégeként. MÍndszenty még Eckhardt Tiborral Is folytatott megbeszélést Amerikában, amelynek .során kérte, hogv tegyenek félre minden ellentétet az Amerikában lévő magyar ..politikusok“ egymás között és fömörltsék ar amerikai magyarokat Ottó és a legitimizmus köré. Választási propaganda Pfeilferék mellet! 1938-ban egy budapesti plébános értekezleten igyekezett megnyugtatni a nyilasokat, hogy ö katolikus egyház nem viseltetik irányukban ellenséges érzülettel. 1939-ben Zaiavármegye törvény- ’hatósági kisgyűfésén indítványozta Móricz Zsigmondnak, a halhatatlan magyar, írónak megbélyegzését. Hontváry Gyula zalaegerszegi igaz- gatótanító súlyos szemrehányást kapott Mindszentytöl. ,mert az egyik iskolai cserkészcsapatba zsidó tanutót is felvett. Mindszentv Miudszenty hazatérése után magához hivatta a legitimistákat és rögtön hozzálátott az Ottótól kanon utasítások végrehajtásához. Az 1947. évi választások előtt tárgyalt többek közt Sulyokkal és Pfeifer- rel Az eseperesek útján utasította a plébánosokat, hogy híveiket Budapesten a Pfetíler- pértra szavaztassák. MÍndszenty terveiben szerepel üt amerikai megszállás is, amely mer fogja védeni őt és klikkjét a nép ellenállásától. Mindszentv Magyai országból második Görögországot akart csinálui. Előkészületük olyan fokig jutott el, hogy Baranyai Jusztin konkrét 'tervezetet dolgozott ki a hatalom átvételére és egy új kormány összeállítására. Habsburg Ottó uralma MÍndszenty tér• 4
