Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)
1948-12-21 / 293. szám
1948 DBCEMME» ft DTTNÁNTfíLT NAPLÓ J A budai külváros dolgozói megvitatják a város problémáit Aki kedveli a klasszikus forradalmi hasonlatokat, azt mondhatná, Pécs Saint-Antoin-je a Budai-város, de szerencsére nem kell ilyen messze mennünk, találóbb ha azt mondjuk, hogy Angyalföld vagy Csepel, ha már nem elégszünk meg a Budai-város elnevezéssel. Pedig megelégedhetnénk, mert egy csepp szerénykedni valónk sincs ennek a legrégibb pécsi városrésznek népével, amely Pécs legigazibb proletárnegyede. A pécsi munkásság zöme itt lakik, ezekben a régi házakban, a görbe, keskeny, meredek utcákban. A „Budai" munkásai a legharcosabb, legbaloldalibb rétegét jelentik Pécs lakosságának. gondolatokat ébresztett bennünk a Budai 1-ben tartott várospolitikai gyűlés, amelyet hatalmas érdeklődés előzött meg. Minden ülőhely foglalt a teremben. Állnak a falak mentén is dupla sorban és támaszkodnak az asztalokhoz is, amelyek az ablaksor mentén vannak, megrakva muskátlikkal. Ezek tavasztól őszig olyan barátságossá teszik a tágas-árnyas udvar minden zúgát... István József elv- társ befejezi beszámolóját, amely feltárta az országos és városi politika összefüggéseit, eredményeit. Ezek nem választhatók el az MDP- tól, sem vezérétől fíákosi Mátyástól. (Az 6 nevének említésekor mindannyiszor felviharzik a taps.) Büszkén nagyok az eredmények, de még inkább a következő feladatok. Ez utóbbiak nagysága erőink kétségtelen bizonyítékai és reális felmérése Gerő elvtárs költségvetési beszédének. mutat a mi városunk új élete és legközelebbi negyedéves munkaterve. Úgy az elmúlt öt hónap, mint a következő negyedév előtárt adataiban nagy részt i képvisel ez a városrész. István elvtárs beszéde végén arra kéri a gyűlés hallgatóságát, felszólalásaival, javaslataival segítse a város vezetőségét, hogy olyan feladatokat is megoldhasson, amelyek eddig nem szerepelnek mun- kaprogamjában, de a dolgozó nép érdekeit szolgálják. (István elvtárs mondatai egyszerű „budaivárosi“ módon szerkesztettek, büszkén vallja, hogy itt született és itt nőtt fel. Ez külön „érdem" a büszke „budaiak“ szemében. tőségét, de — legalább itt a „Budaiban" sok tapsot arattak le.) Szót emeltek a sikátorokról, a zsirkérdésről, a Hamerli-kesztyű- gyár pernyéjéről és szennyvizéről, a cipötalpról és sok más mindennapi kérdésről. ügy nyolc óra felé berekesztik Nem k olyan régen még meglehetősen sűrűn álltak meg állami jelzésű személyautók a bari Állatni Baromfitenyésztő Kísérleti Állomás mflu'menti telepe előtt. Az elegáns autókból rendszerint Ló- nyad úr és kísérelte szállt ki, akik egyenesen a földművelésügyi minisztériumból érkeztek a távoli baranyai községbe, bogy a telep felülvizsgálásának ügyében néhány kellemes napot 'töltsenek eJ a „hároméves terv keretében újjáépített" barokk kastély falai között. Egy-egy ilyen „hivatalos látogatás” természetesen nem maradit Datás nélkül e baromfi- és ital állományra sem, mindaddig, mig a helybeli Magyar Dolgozók Pártjának vezetősége nem lépett közbe és nem küldte el jegyzőkönyveit a legffletékesebb helyekre. Történt közben, hogy a földművelésügyi miraisz tóriumban leteplez- ződtek a magyar nép ellen elkövetett szabót áz scsele k mén yek. Azóta megszűntek a bari kirándulások és a baromfi kettetőte'.ep egyre inkább eleget ‘ud tenni annak a hivatásnak, amiért - életrehívfák az eszményi környezetben megvalósított és a környék baromfitenyésztésének dfőmozditása érdekében mindig jelentősen támogatott telepet. Vastag hó borit nasrdent az egykori Mattyasovszky birodalomban. Az újjávarázsolt kastély egyik nagytermében a tízezer tojásos keltetőgép kapott otthont, ahol állandó hőmérséklet mellett különböző jelzésű tojásokból kelnek életre a csibék, libáik, kacsák, amelyek nemit gyűlést, amely kétségtelen bizonyítéka volt annak, hogy a dolgozók egyre inkább magukénak érzik nemcsak az országot, de ennek a városnak minden zegét- zúgát is és a sokak problémáit a maguk ügyének tekintik a Budai l. dolgozói. sokára egészen megváltó®‘at ják ennek a környékinek baromfi állományát is. Az egykori parkban kis épületek sorakoznak egymás mellett, a legmodernebb baramfiólak. Az egyikben a kemdermagos fajta csipegeti a reggelit, a másikban a hernshirfeik 'anyáznak. A következő iéglaólban a legszebb magyar sárga és rode- izlandi keresztezés kapo‘t hazát. Fajlibák, fajkacsák A mfiút túlsó oldatán a liba- és kacsa‘elep kapott otthont. Kilencven darab valódi pekingi liba és 92 darab emdeni kacsa gondoskodik arról, hogy a község és a környék állománya kivívja a baromfi mintatelep kitüntetést. — Nem ment ez máról holnapra. Kellett, hogy új emberek jöjjenek a község élére, kellett, hogy más emberek vegyék kezükbe a telep továbbfejlesztésiének kérdését. Az őszi pécsi kiállítás óta még fokozottabb az érdeklődés a bari baromfitenyészet iráni:. A három éves terv k erei ében újabb nagy lehetőségek állnak az új veze'öség előtt s amikor a decemberi ködös déíelőtfön megszemléltük az új szellemben vezetett ‘elepet, az voi1 az érzésünk, hogy gazdasági elgondolások érvényesítésével az új vezetés mellett működő baromfitelep igen nagy szolgálata1 tesz, hogy a község is mintafalu legyen a ba- romfftenyészfés terén. Határában most ismét megállnak az autók. A benéüliők azonban már más szemmel nézik a sárgára festett falak mögött történteket. — Mintafalu akar lenni ez a község, nem kétséges, hogy kemény, kitartó munkával el is trik céljukat. Ilyesféle Ugyani,yen erői Minta falu lesz Bár, ahol tizezerszám keítetik ki a minőségi baromfit nines is hiány. A nép hangjának csodálatos 'megnyilatkozásai ezek a felszólalások. A nép, amelyet ezer évig hallgatásra kárhoztattak, beszélni kezd, /érni tanul. Nemcsak kiválasztott emberei útján nyilatkozik meg pazar parlamenti beszédekben, hanem közvetlenül a maga mindennapi életének kérdésedről is beszél. Nagyszerű érzékkel választja szét a személyes sérelmet a közügytől. Nincs közfürdője a városnak, hézagos az éjszakai pálgaudvari villamosjárat, a vasútállomás előtti Lenin-tér kisvárosi képet ad az érkezőnek a maga elhanyagoltságával, a Vasút- utca gazdátlan. Aztán a pécsi utcanevek problémája: Miért kellett a Kölcsey- és a Vörösmarty- utcák neveit \megváltoztatni, amikor Gyümölcs-, Citrom-, Petrezselyem-, János-, Istváú- és más utcanevek vannak Pécsett. Egy másik felszólaló a fővároshoz hasonlóan a villanyáram leszállítását kéri. kérdéséhez is többen szólnak. A városvezetés közbelépésére, egy ideig javult a kenyér minősége. Ma újra lefelé száll. Az asszo- iiyok itt élénken helyeselnek és ettől kezdve ők veszik ár a „prímet“. Félretett problémáik kisebb határra szorulnak ugyan, de előadásmódjuk szenvedélyes és meggyőző. (Talán még nem látják át egészében egyenjogúsításuk jelenAieiS7(ilaiä!0KDan Két éve jelentette be Gerő Ernő a hároméves tervet 1946 december 20-án, most két esztendeje ismertette a Magyar Kommunista Párt vezetőségének megbízásából a párt Politikai Akadémiáján Gerő Ernő elvtárs a párt hároméves tervjavaslatát. A hároméves terv főfeladatának a dolgozó lakosság életszínvonalának emelését tűzte ki Ma, alig 16 hónap után már ott tartunk, hogy a tervet ezen a vonalon túlteljesítettük, a dolgozók általános életszínvonala meghaladja az 1938 évit A hároméves terv eddigi sikerei bizonyítják, hogy a gazdálkodás, amely a szocialista ^llegű iparra támaszkodik, magasabbrendű tarmiféle tőkés gazdálkodásnál. Az első világháború után nyolc esztendeig -tartott, mig a külföldi tőke segítségével helyre tudtak állítani a nemzetgazdaság háború előtti színvonalát, holott akkor a nemzetgazdaság ossz dia sonlithatatlamul kevesebb kárt szenvedett, mint most. Most pedig nem egészen négy esztendővel a háborús dúlások Után Gerő elvtárs olyan eredményeké* jelentett be költség- vetési beszédében, hogy széntermelésünk 315, nyensvas- termclésünk 38.2 százalékkal túladja meg az 1948 évi átlagot A hároméves terv ilyen sikerében döntő része volt annak, hogy ezt a tervet az ország dolgozói magukénak érezték és minden erejükkel támogatják. ____________ Uj keresitede,mi egyezmény A két hete tartó holland-magyar kereskedelmi tárgyalások eredményesen befejeződtek. Hétfőn aláírták az 1949. évi árucseréiorgal- mat szabáJyozó kereskedelmi egyezményt, amely az eddiginél nagyobb keretek között biztosítja a Magyarország és Hollandia közti kereskedelmi forgalmat 4 pécsi büntetőt» »ács hétfőn tárgyalta Papp Ádára 41 éves ófalui földműves elhagyással elkövetett bűntettét. Az ügyészség azzal vádolta Papp Adámot, hogy 70 éves, elmebajos anyósát, özv. Jung Jánosnál élelmezés és megfelelő gondozás nélkül hagyta utolsó napjaiban." Ezzel hozzájárult az öregasszony végelgyöngiilés miatt bekövetkezett elhalálozásához. A bíróság a vádlottat elhagyás vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért jogerősen két hónapi fogházra és egy évi jogvesztésre Ítélte. Levél a munkafegyelemről és utánpótlásról TISZTELT ELVTARSAK! Sokat töprengtem a munkafegyelem és utánpótlás kérdésén és elszántam magam, hogy hangot adok tapasztalataimnak,-talán használok vele valamennyit ebben a kérdésben. Nálunk a bányában vannak „törzsbányászok”, akiknek a bánya- munka hivatásuk, abban nőnek fel és azt folytatják egész életükben, de vannak „vendégek”, akik csak mis kereset híján jönnek a bányába rövldebb-hosszabb ideig. Ezekből adódik az utánpótlás, de éppen ezek körül van a legtöbb hiba a fegyelemmel is, ezért velük szeretnénk néhány szóval foglalkozni. Sok elbocsátott közalkalmazott, volt nyugatos katonatiszt került a bányáha. Ezek politikailag mérgezik a levegőt. Sok baj van a notórius munkakerülőkből lett bányamunkásokkal is. Ezek, amig lehetett feke- tézésből éltek és napot lopva lesték az alkalmat. Mivel a feketézésbtől már felkopik az álluk, a bányászok jó keresetéről hallva gondolnak egy nagyot és felvétett kérnek. Céljuk nem a komoly munka, csak a munka nélküli jó kereset. Ezért csillésként vájártól-vájárig vándorolnak, sehol sem találják helyűket, mert a bányában mindenhol dolgozni kell, közben akadályozzák a komoly munkát. Néhány hét alatt kitanulják az összes fortélyokat és lógást lehetőségeket és hamarosan „megbetegszenek a nagy munkától”. Vásár és nagyobb piac alkalmával, amikor könnyű kereseti lehetőséget szimatobiak, ellepik az orvosi rendelőt és ott egyszerre rokkant, nyomorék és halálos beteg lesz belőlük és úgy tudnak panaszkodni, hogy Jáky főorvos rendszerint kénytelen megadni nekik a háromnapos betegszabadságot. Ijesztően elszaporodott az Uyen betegek száma, nemcsak magukat vonják ki a termelésből, hanem lefoglalják a főorvos minden Idejét, hangos szlnész- kedésükkel úgy megtévesztik, hogv a szerényebb, valódi betegeket tartja szimulánsnak és néha ez okozza az elégtelen kezelést. A mun- ’ kakérülő új bányászok aztán annyira megszokják a kényelmes „betegeskedést” és a betegidő alatti üzletelést, hogy a továbbiakban nb- hányheti munkát, néhányheti betegidővel váltogatnak, csak azért járnak néha a bányába, hogy rendes foglalkozást tudjanak Igazolni. Addig is, amig megunva a játékot, elzavarjuk őket a bányából, rengeteg kárt okoznak a termelésnek. Az a javaslatom, hogy ha utánpótlásra van szükségünk, alaposan nézzük meg, hogy Itfc veszünk fel a bányáha, mert a válogatás nélküli tömeges felvétel során rengeteg ilyen elem kerül a bányába és ahelyett, hogy valóban a hiányzó munkaerőét pótolnák, csak akadályozzák a termelést, kárt okoznak a bányának és az államnak. Tóth Ferenc aknász Széchenyl-akna. Krancz Pál polgármester beszélt a Maoyar- Jugoszláv Társaság karácsonyi ünnepélyéi! Ä Magyar-Jugoszláv Társaság Pécs-Baranyai Csoportja műsoros karácsonyi ünnepséget rendezett. A festői népviseletbe öltözött baranyai délszlávok megérkezte és a köztársasági induló elhangzása után Krancz Pád elvtárs, polgár- mester tartott ünnepi beszédet; a béke karácsonyáról beszélt, amelyet az imperializmus szolgálatában állók igyekeznek megzavarni. — Jugoszláviában Tito és klikkje az, amely külön világot akar teremteni a demokratikus népek összefogása helyett. Nálunk, Magyarországon, Mindszenty és reakciós tábora az, amely nyíltan és félreérthetetlenül a nemzetközi imperializmus magyarországi ügynöke. Krancz elvtárs ezután a magyar és jugoszláv nép összefogásának és a béke biztosításának szükségességét hangoztatta. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kovacsevics Márk, a délszláv tanitóképző tanulója a „Szmrt majke Jugovicsa‘‘-t szavalta el. Ezután dr. Farádi Lászlóné felolvasása következett: Sztankó Boriszav, „A mi karácsonyunk" címmel, majd Slezák Auguszta énekelt délszláv dalokat Sass Dezső zongorakfsére- tével. „Mindszenty politikája" címmel Ternák János tartott érdekes előadást, majd jelenetek és szavalatok követték egymást, végül befejezésképpen a Délszláv Tanítóképző énekkara elénekelte az In- teraacionálét. 1—UU1M.J u , im —' A család összeforrt a Párttal Lakodalma mene* kanyarodott be szomfoaitan este az MDP szigeti pár‘szervezetének székházéba. — Kellemesen fűtött teremben a* örömapa Izsáki Imre elvtárs fogadja a vendégeket. Izsálki elvtárs régi harcosa a munkásmo® galom • nak. Már 1918-ban részű vet* a írvu/dkásmozgalomban és azóta a párt szorgalmas munkása. Boldog mosoly suhan áit az arcán, mikor a fiatal házasakról, leányáról és vegéről beszél. özv. Topád Istvánná az ifjú fé j édesanyja fe örömmel újságolja, hogy az új házasok a párt helyiségében, a második ot‘honukhaa tartják lakodalmukat. A terített asztal melleit közben ettielyezked nek a vendégek. Az asztalt a virágok tarka sokasága díszíti ás hatalmas tortacsúcsok. Izsáki Reginát és Selmi Lajosi az új házaspárt Kolter József é* Keszler András elvtárs köszöntötték és sok szerencsét kívántak a családi élethez, amely szorosan ősz. szefügg a párttal. Vacsora közben érkezed meg a pártszervezet vezetősége és Gruber Győző elvtárs a pár! nevében meleg- szeretettel köszöntötte az Ifjú házasokat. A nyugati megszálló hatalmak politikája a német sovinizmus fokozását segíti elé A Tribune című angol hetilap meglepő öszintességgel beszél és mutat rá egyes németországi jelenségekre a berlini úgy ne vezed választások után. A lap megállapítja, hogy a választások után alaposan megnőtt a németek szarva a nyugati szövetségesekké’ szemben. A berlini válasz'ásókat követő napion a nyuga berUni lapok címei és a berlini polgárok nyíltan hirdették, hogy a németek hálára kö élezték a nyugatot. Most Nyugaton a »or, hogy megfizesse adósságát. A Tribune szerint ez a magatartás mutatja, hogy „a német szocialisták milyen szemtelenül ki akarják aknázn; a szövetségesek közti ellentéteket.” A moszkvai rádió az ellentétekkel kapcsol«"ban megállapítja, hogy a megszá’lási szabályzat megalkotásának tárgya ásaj azért nem jár tak eddig eredménnyel, mert a? angolszászok szeretnék elütnj A franciákat a részvéteké! a tervezet nyugatnémetországi közigazgatásban.
