Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-18 / 291. szám

1948 DECEMBER 18 DUNÁNTÚLT NAPLÓ Vállvetve dolgozik A PÁR! ÉRT a jó kommunista családja F. Ferenc elvtárs nyugodt, boldog, békés otthont teremtett A felülvizsgálóbizottság előtt idősebb elvtárs áll. Jó szakmunkás — szereli a pártot, dolgozik érte. Minden szava nyílt és egyenes. A bizottsági tagok összenéznek: öröm az ilyen kommunistával be­szélni. Amikor azonban a magánéletre kerül a sor, az idős ember ílpirul. Szégyenkezve vallja be, hogy a legszívesebben nem megy haza otthonába. Az asszony folyton veszekszik vele — a gyermeke­ket a hittanórákon Tiszítják apjuk ellen. — Nem jól van az elvtárs — mondja a bizottság elnöke. — Hát lehetne máskép is? — kérdi tz elvtárs. Bizony lehetne. Erről tanúskodik a szintén felülvizsgálatra került F. elvtárs példája. F. Ferenc elvtársink sem volt nindig fenékig tejfel a családi Hete, Amikor belépett a pártba, gén sok békétlenség furakodott íz addig csendes házba. Különösen »z aszonngal volt sok vita. Ez még fokozódott amikor három lánya '» belépett a pártba. F. elvtárs azonban állhatatos Maradt és tanította, nevelte cso­dáját. Persze volt sok vita az in- iáció idején is, amikor F. elvtár» heti keresete a közüzemnél két 'áló krumplira futotta. F.-né két- 1égbevonta, hogg ebből a helyzet­ből lesz kivezető út — Meglátod, hogy a Pált min­ién nehézséget legyűr — mondo- ntta elvtársunk az asszonynak. A i forint megszületése nyomon kö- >ette Rákosi elvtárs ígéretét és ez gén jó argumentum volt. F. Fe- encné ágy érezte, hogy neki is leli valami részt vállalni a közös- égi munkából. Férje sokszor kd­ön jött haza, de F.-né nem isőr- Ölődött. Inkább úgy vélte, hogy egítenle kell férjének. Az MNDSz munkájába kapcso­ld ott be elébb. A Budai Kertváros •asszonyai 'ecsülték F. családot és amikor ’’■•né az MNDSz nevében ilyen 'agg amolyan feladat végrehajtó­dra kérte őket, hajlottak szavára, '■-né azelőtt úgy vélte, hogy a 'ártartás gondjai mellett semmire incs ideje, A sioba-konyhás la- 'ds takarítása, a hattagú család Hatása, a hízó gondozása éppen lég tennivló. És most mégis jut leje sok mindenre. A párthoz is közelebb került ’■-né. Í9i7-ben 8 is kommunista itt. Most a Budai II. nőtitkárja. ' _ 74 éves Ferká gyerek — aki a 'örgyárban timártanonc lelkes SzIT-ista 3 a Budai II. kultúrcsoportjának edvence: A lányok közül ki sze­mináriumot, ki meg szakszervezeti *kólát végzett. A középső lány B. Karácsonyi kirakat- verseny Pécsett A budapesti kereskedők karácso- >yi kirakat versenye nyomán a pé- -si kereskedők is elhatározták, hogy 1 karácsonyi • ünnepek alkalmával 'irakatversenyt tartanak. Az illeté- hatóságok pénteken értekezle- -t tarottak, amdyep megállapodtak 'bhart, hogy a pécsrkirakatversenyt 1 föváro« mintára szervezik meg. 14 nará:os ÍB8Y­! gyűrűk, ékszerek, Arák. azü&t ajándéktár­gyak. *ló­nYÖsen ba- * (érezhetők Krimker ts Sánta jAkqi-tár 9­elvtárs rendőr főhadnagyhoz ment férjhez, aki maga is lelkes párt­munkás. Ferká kivételével a csa­lád minden tagja párttag. Csaknem egy egész tizes csoport. . Segítenek egymásnak a nehéz­ségek elhárításában. F- elvtárs nemrég U. B. elnök lett. Volt nggy öröm a családban. A munka fokozódik, de vele az erő is, ami a Pártból táplálkozik, mint kiapadhatatlan forrásból. Mindezt nem egy kartoték var 7 kérdőív rovataiból olvastuk ki. Maga F. elvtárs mondotta el ne­künk az Ü. B. irodájában. Mar­káns vonású arcáról erő és sze­méből a hit sugárzott. — A Párt egész életünket átalakította is új tartalommal töltötte meg — mon­dotta —, amikor kemény kézszori- tással búcsúzott tőlünk. R. E. Napi 6, 9 és 12 forintért üdülnek jövő évben a dolgozók A Gazdasági Főtanács határozata érteiméiben 1949-ben az állam 49 millió forintos költséged 200 ez»’ dolgozó üdültetéséi biztos?*.ja. Ez a hatalmas szám csak az ipari és bányászmumkásd;ból, a kereskedel­mi és magánalkalmazottakból te­vődik össze. A közalkalmazottak üdültetéséről külön gondoskodnak, a gyógy­iidiiltetest és a gyermekek nya- raltatását pedig ez OTI, illetve a népjóléti minisztérium intézi. Ezek szerint jövőre lényegesen több dolgozó jut üdüléshez, mint az előző években. Az üdülési költség a dolgozók fizetése szerint napi 6, 9, illetve 12 forint lesz. így a dol­gozók nemcsak többen, hanem ol­csóbban juthatnak üdüléshez. Levél az életszínvonalról Rettegésen tartiák a falut. s?a oíáták a teol áW a szőkéi nagygazdák Szőke község életéiben a felsza­badulás nem jelentette a bilincseik végleges lerázását. A haltaimat az fka is kezükben tartják 0 reak­ció sötét lovagjai és rettegésben tartják a község sze- génysórsú parasztságát. A demokratikus fejlődést megaka­dályozzák és olyan kitünően értik a lakosság félrevezetését, hogy a kisemberek mukkanni sem mer­nek. Ha valami juttatás érkezik a községbe, a käspara sztok tudják meg legutoljára, vagy egyáltalán tudomást sem szerezhetnek róla. A község vezetőségéiben kulá- kok ülnek, akik úgy intézik az ügysket, hogy nekik csak előnyük szár maizzon belőle. A jóvátéteffi beszolgáltatásnál a kisemberek ál­latait vitették el, a magukét min­dig ügyesen visszatartották. — Szentes György nagygazda például 31 holdja után két üszőt adott le, ugyanakkor. • szegényparasztokkal adatták le teheneiket. Amikor a leadást ellen őrző parancs­nok észrevette a turpisságot, a sze. gényeknek visszaküldötte állataikét, de jeflemzö 0 kulákvezetöségre, hogy erről csak jó későn értesül­hettek az érdekeltek. A kuláikok a falu mezőgazdasági munkásait nem foglalkoztatják, liá­nom helyettük svábokkal dolgoztatnak, akik ki­vannak szolgáltatva a zsíros pa­rasztoknak. Kajdá Miklós, & báró jár ebben elől jó példával, aki földjét kizárólag svábokkal dolgoztatja. — Szentes János 31 lioldás gazda is másokkal dolgoztat, a szegényeket kiuzsoráz- z<a, ő maga dologtalanul ül, lopja a napot. Az aratóknak kukacOs, hurkát dőlt és máig is visszatartotta bé­rüket. A kulákok az új gazdákat megfé­lemlítik és igyekeznek elriasztani őket a szfé- vetkezettől. Egy köcsög aludtejért és egy csé sze tejfölért szeretnék dolgoztatni Őket. — A község vezetőségében is és az „elégedetlenekről 99 Tisztelt Elvtársak I Pécsújhegyen Jól ismernek arról, hogy mindig Igyekszem meg­magyarázni a kétkedőknek azt, hogy miért állunk ma jobban, mint a háború előtt. Most beszélni nem tudok, mert mandulagyulladásom van, ezért Írok a Szerkesztőségnek. Olvastam a vasárnapi számban Pajzs István elvtárs vezércikkét é$ már ezzel kapcsolatban is sok mondanivalóm lenne. Elsősorban azt akarom megmondani, bogyóén ismerem azokat a szatyorpolltikusokat, akik folyton az életszínvo­nal miatt, a drágaság miatt, a tojás ára miatt sírnak. Napról-napra látom, hogy éppen azok elégedetlenkednek a leghangosabban, akik­nek mindig a legtöbb jutott- Nemazért a legtöbb, mert megérdemel­ték, hanem azért, mert kliurfangoskodták maguknak. Azt látom, hogy a zsír árát például pont azok tartják magasnak, akik két hízót Is vágtak, a ruhafélék árát azok sokallják, akik azelőtt sohasem kértek béremlést (pláne nem sztrájkoltak érte), csak azt kívánták, hogy a kapunál ne nézzék meg a bőröndjüket. Azok találják szorosnak a normákat, akik azelőtt kapzsiságból 36 órát dolgoztak egyfolytában, a'túlórabér kedvéért (Persze abból legalább 12 érát átaludtak) és így folytathatnám a sort. Ezek azok, akiknek az életszínvonaluk 1938-ban magasabb volt, mint ma, de nem azért, mert akkor több bért kaptak, hanem mert több olyan jogtalan jövedelemre tudtak szert tenni, amit ma már mi munkások a saját üzemünkben nem en­gedhetünk meg nekik. Ezeket nem Is számíthatjuk a munkások közé, a baj csak az, hogy mégis köztünk vannak és hangulatot tudnak kel­teni, amihez a kevésbbé öntudatos munkások szívesen csatlakoznak. A számokat és tényeket azonban nem lehet letagadni és ha akár­melyik munkástól megkérdezni, mennyit keresett 1938-ban és meny­nyit keres ma, ki fog derülni, bogy összegben legalább a hatszorosát keresi a békebeli bérnek, az árak pedig nem teszik ki az akkori árak ötszörösét sem. Az a véleményem, hogy aszerint, amit már el­mondtam, ez az elégedetlenkedés és a hangu’atkeltés tényleg még a réginek a maradványa, amit le kell győznünk, ha nem akarjuk, hogy. újra csak az „élelmesek" szedjék le az életszínvonal emelke­désének a fölét és nem azok, akik becsületes munkával építik a szocializmust. Király József, Meszestelep. a riiagygazdák üloetk, akik a leg­jobb akarattal sem mondhatnék a demokráci híveinek. Ennek legújab­ban azzal adták bizonyítékát, hogy Nyári Pál csőszt csak azért akarják eltávolítani álfásá­ból, mert kommunista. Azzal is fenyegették, hogy még a községből is kizavarják. A szegény­ség pedig alig meri szavát hallatni. Szőkén egyre jobban élesedik az osztály harc a dolgozó parasztok és a község vezetőségében ülő kiuxso rázó nagygazdák között. Ez a harc napról-napra erősebb, a győzelem pedig a Karcban egyre jobban őn- tudalosodé dolgozóké Ie&z. Kizárások a Kisgazdapárt baranvai szervezetéből A Független Néplap írja: A Füg­getlen Kisgazdapárt Baranyavárme- gyei Központjának Intézőbizottsága a párt tagjai sorából, mivel a part radikális, baloldali, szocializmust építő politikájával ellentétes maga­tartást tanúsítottak, 0 kővetkező keit zárta ki: Tantos János Pécs Tímár Dezső Nagyváiy, Dr. Kér tész Endre ügyvéd, Pécs, dr. Ke serű János v. alispán Pécs, Balogh Móric Sásd, Pataki Ferenc Siklós., Dombi Kisfalvi József Sellye. Gondatlanságból gyermek halál A törvényszék büntetőtanácsa pénteken tárgyalta Miksa Lajosné kisharsányi lakos bűnügyét. Fél év­vel ezelőtt a vádlott udvarában a villanyvezeték leszakadt, Miksáné a lelógó vezetéket egyik fára hají­totta fel, majd a vezeték javítására szólította fel a villanyszerelőt Egy hónap elmúltával, amikor a veze­téket még nem javították meg, az udvarban játszadozó gyermekek a villanydrótot a fáról lepiszkálták. A földön levő vezetéket a hét éves Nitt János iskolésgyermek meg­fogta, ekkor a villanyáram a gyer­meket agyonsujtotta. A bíróság Miksa" Lajosnét a vád szerint bű­nösnek mondotta ki és ezért 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Az íté­let jogerős. Átszervezik az Országos Szabadművelődési Tanácsol A kultuszminiszter rendelete ér­telmében az Országos Szabadműve­lődési Tanácsot teljesen átszerve­zik, mert a tanács sokhelyütt a szellemi ellenforradalom eszközévé vált. A rendelet értelmében a sza­badművelődési szervezetben csak Aliamosítják a várobi adóhivatali A belügyminiszter értesítette a polgármestert, hogy a városi adó­hivatal ügykörét és egész személy­zetét január elsejével átveszi a pénzügyminisztérium. A pénzügy- miniszteri bizottság a napokban ékezik Pécsre, hogy a nagyjelentő­ségű intézkedéssel kapcsolatos tár­gyalásokat lefolytassa. Az intézkedésnek szervezeti és( elvi elgondolásairól a részletek még hiányoznak. így annak a vá­rospolitikára való hatásáról korai lenne beszélni. Az egészen termé­szetes, bogy az intézkedés fontos kormányzati program részét alkot­ja és nem egyedül Pécset, hanem a többi törvényhatósági jogú várost is érinti és nem a helyi, hanem az országos szempontokat helyezi elő­térbe. demokratikus tömegszervezetek képviselői lehetnek vezetők. Az új Szabadművelődési tanács nem pártok és tömegszervezetek feletti kulturális központokat akar ki­alakítani, mint a régi, hanem a tömegszervezetekkel együttműködve egészséges kultúrhálózatot fog ki­építeni. Elrendelték a helyi falusi sza­badművelődési ügyvezetők felül­vizsgálását is. A 3500 ügyvezető közül 2000-et már felülvizsgáltak és ezeknek mintegy fele megbíz­hatatlannak és a kultúrmunka ve­zetésére alkalmatlannak minősül. A falusi szervezetek felett álló fel­ügyelőségek számát 42-röl 29-re csökkentik. Az újjáalakított , Sza­badművelődési Tanács január el­sején országos kultúrversenyt in­dít Betörési kísérlet a görcsönyi állomáson Ismeretien tettesek vakmerő be­törést követtek el a görcsönyi ál­lomás épületében. Az utolsó vonat után ^Kengyel Pál állomásfelvigyázó ellenőrző körútjáról visszajőve* ész­revette, hogy az iroda ajtaját egy ismeretlen férfi feszegeti. Zseblám­pává! oda világítva egy középterme­tű embert látott a fal mellett eleur- ranni. Az állomásfeJvngyázó felte­vése szerint a betöröskiseriet az iro­dában lévő ezer forint készpénz, az aznapi bevétel megszerzésére irá­nyult. Kengyel Pál másnap reggel az állomásihoz tartozó raktár ajtó la­katját k'fűreszeive találta. A betö­résről azonnal értesítette a rendőr­séget, A vizsgálatkor kiderült, hogy a vakmerő betörés a betörő számá­ra semmit nem eredményezett, mert a postaláda azidőben üres volt. A nyomozóhatóság széleskörű vizsgá­latot rendelt d a betörő kézrekeri- íésére. — December 15-én 1279 újabb hadifogoly érkezett Máramaroszi- getre. Több tisztaságot Kedves Dunántúli Naplói Nem egészen indokolatlan panaszok hangzanak el a közfogyasztást szolgáló foglalkozási ágak tiszta­sága ellen. Egyes culuászdák és hentesműhelyek különösen sok kí­vánnivalót hagynak ezen a téren. Ezúttal a piac árusairól van szó. Gyakori látvány, hogy az „óvatos" háziasszony beledugja ujját a tej­feles fazékba, majd szájához vive ízleli meg és értékeli a tejfel mi­nőségét. Legutóbb még ennél is Ízléstelenebb látványnak voltara szemtanúja. A Kossuth-tér sarkán székelő sültlökárus harsány kiál­tozással és nem éppen ízléses jel­zőkkel hívja fel a járókelők figyel­mét a tepsijén párolgó árura. Maga ez a „szárnyalás" is ízlés­telen, de amit még ezenkívül is tesz, az egészségtelen.is. Szgjnünk- láttára történt, hogy a hosszú kés­sel szeletelte a tököt és minden nyisszantás után kioltott nyelvével végig nyalta a penge mindkét ol­dalát. Elintézhetnénk a kérdést azzal, hogy jó étvágyat kívánunk a vevők gyülekezetének, de a nya­lás és a szárnyalás ilyen ízléstelen együttese megérdemli, hogy a ha­tóságok figyelmét rátereljük. Elvtársi üdvözlettel: Sipos Istvánné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom