Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-15 / 288. szám

IMS PÍCEMBJEB 15 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 As adófizetést is szabotálják a baranyai kulákok Egyesek 20, 40 és 60 emer forinttal tartoznak a nép államának A belügyminissíériuniiban leg­utóbb megtiltott közigargatési ér* tekez£eten Kádár Jáoos ehrtárs bel­ügyminiszter kije!en:e:te, hogy t gazdatársadalom eTösen elmaradt a mezőgazdasági fejlesztési hozzá­járulás terep. A kivetett adónak országos viszonylatban alig egyh&r- utad« folyt be. A helyzet valamivé! jobb bara­nyai viszonylatban, de az eredmény it: ®em Ideiégi: ó, Miután ez az «dó js progresziv, tehát a nemfizetés terén itt is a ku­lákok járnak elöl. A hétvégi kimutatás szerint van­nak községek, amelyek még sem­mit sem fizettek erre az alapra. Különösen, a pécsi járás községei maradtak, el a hozzájárulás fizetés­tel. De nemcsak ezt az adót nem tize tik a nagygazdáik, hanem a bú- teföldadó fizetése terén sem áll­nak a legjobban. Jellemző, hogy mig a dolgozó parasztok igye­keznek minél előbb eleget tenni adófizetési kötelezettségüknek, addig a falu kiuzsorázój kibúvó­kat keresnek. Hol azért nem üze nek adót, mert »még nem szedték le a kukoricát", hol pedig az a baj, hogy nem tud­ják eladni a bort.” Gyűlik a fariozás a jaryapjusokiiél Dr. Szemző István bézedekj föld- birtokos egymaga 19.358 F; adó­val van hátralékban. A mohácsi »dóhivatal egyik volt tisztviselője »zerint Szemző úr évek óta nem fizet rendesen adót. Nincs olyan hátralékos kimutatás, amelyben ne Szerepelne a neve. Fűrész József néme bó'yi gyap­jasnak „mindössze” 85.264 forint az összadótartozása. Érdeklődésünkre a községházán azt * felvilágosítást adták, hogy „egyi- he a legjobb adófizetőnek". — A hátralékban a vagyondézsma és * kereseti adó is benne van. Két és negyed hold földije és szőlője van, de ezt is mással művel teti. Csikós Károly ugyancsak néme - hólyj gyapjasnak már . „csak" 25.239 forintos adótartozása van ®« 2 hold szőlője, földje. Természe­tesen nem maga műveli. Baranya legtipikusabb kutak köz- »ége az országos hírű Nagyhar 6ány. Az adóhátralék terén itt Beremendi Dezső vezet 12.000 forinttal, utána Csiszár Sándor és Beremeni Ferenc következik 6-—6000 forintos tartozással. Vitéz Józseíné már csak 3500, Ábrahám Sándor pedig 3000 forinttal tartozik. Nagy harsány lói végig a községeken A mezőgazdasági hozzájárulás terén a legtöbbel Sark adj József tartozik, 21 mázsa gabonával, egyéb adótartoz-vi 4000 forint. Gyenis Sándor összesen 38 mázsa búza­földadó és mezőgazdasági fejlesz­tési járulékkal' és 3000 forinttal tartozik, A listát folytatni lehelne nem­csak Nagyharsányból, hanem Vil­lányból, Berkesdrői és a többi községből is, ahol a kulákok ed­dig gazdagodtak és nyugodtan mellőzték elsőrendű állampolgári kötelességük teljesítését. Nekik csak arra volt jó a haza, hogy az anyagi javak nagyobb részét nyújtsa, de a továbbiakban mér nem ér­dek'! őket. Mindazok, akiknek módjuk len­ne időben fizetni adójukat, nem várhatják, hogy a népi demokrá­cia türelmi időt engedélyezzen. Virág Ferenc liiejyéspispi leváltotta a demokráciáé lenes bitoktatíkat A három pécsi volt egyházi iskola államosításakor a demokra­tikus kultuszkormány nyilatkozattételre szólította fel az iskolákban szaktárgyakat előadó szerzetes tanárokat és tanárnőket, vállalják-e to­vábbra is a tanítást. A népi demokrácia állama és az egyház közötti békés megegyezés sikere érdekében ezzel a legmesszebbmenőkig el­ment és lehetővé kívánta tenni, hogy állami ellenőrzés mellett a szer­zetesek tovább is taníthassanak. A három középiskolában azonban Mindszenty tcrrorlsztikus fellépésére a szerzetesek és apácák a. köz­tárgyak további tanítását nem vállalták. Az egyházmegyei tanügyi főhatóság a szerzeteseket és apácákat először az államosított közép­iskolákhoz hitoktatásra állította be- Ez ellen a tanfelügyelőség Virág Ferenc püspöknél tiltakozott, aki f napokban leváltotta a következő demokráciellenes hitoktatókat: a Janus Pannonius gimnáziumban P. Faragó László jezsuita és Fövenyi Anasztázia szerzetesnőt, a Szabad­ságuk általános iskolában dr. Horváth Adolf és Nyolczas Ipoly, a Fürdő utcai iskolában Mayer Móric és Varga Virgil, Mecsekszabolcson Ffelegyi Román, Gyárvároson dr. Opperman Balduin, Nagykozárban Nyolczas Ipoly, Magyarsarlóson Horváth Adolf ciszterci-rendi szerzete, seket, továbbá Németbólyban Kinczlcr K. Alojza és Varga Margit Paula irgalmas nővéreket, Dunaszekcsőn Pintér Anakléta, Bakócián Vackai Angéla, Mágnesen Galambos) Eugénia és a megyei árvaháznál Schultz Janka és Szálai Ágota sze rzetesnőket. Helyükbe a püspök most újabb vallásoktatókat jelölt ki. ' S M07IK MAI műsor« hrOLLV bü«i>(iyi {ilmr«»ek a r a in **sw«pl*ki So»l»y Art«". Sri'égv Si*h6 E iter, Binkcl GyaU Előadások! 5 —7 —9 órofco» URANIA K<n«g»IA «jotfol film Eladó kísértet rmp 6 ; Robert Doa-.t t> J pn ksr Előadások i 6 — 3 Of «ho> rsnrr Szédült éjszaka Kecajtmtd francia vigfiMk röúereplők i Micheliné Presle ** Fernand Greee Előadásoki 6 — 8 órakot A Húsiparosok szakosztálya fo­ld 15-én, szerdán este 7 órakor *2»kosztályi gyűlést tart. c'Pé*zlparosok taggyűlése 15-én, s?trdán este V«7 órakor. Fontos ??akmai kérdések kerülnek megvi- ‘4ásia. II iermelqszűvetkezetbenI Az udvaron öklömnyi labdát rugdal ebédutáni sziesztaként a cipészkölényes csapat. Jó nagyo­kat szippantanak s csípős, tiszta levegőből és kinyújtóztatják a há­romlábú széken elgémberedett tag­jaikat, aztán frissen üjra neki­ülnek a munkának. A Cipészkis- iparosok Szövetkezetének tagjai ők, része annak a kisiparos gárdának, amely a háromszázfőnyi cipész- iparos közül a szövetkezetben ta­lálta meg boldogulását. A szövet­kezet a Heim Pál-utcában húzódik meg. A néhány emberrel indult legrégibb pécsi termelőszövetkezet nebéz időket élt át a Horihy- rezsim alatt. Támogatást nem ka­pott sehonnan sem. A SZORGALMAS szövet­kezeti munka és összetartás most termi meg gyümölcsét. A fejlődés már szinte feszitj a falakat és Walter Pál, a termelési titkár vá­gyakozó szemekkel méregeti a fólbenmaradt épületet, amely a volksburidisták gimnáziumának ké­szült: ~ Mit tudnánk mi ott csinálni, ■ha az befejezve a mienk lenne! •.. — és megjelenik képzeletében a nagyüzem a mozgásba lendült gé­pekkel. Nem túlzás, ha azt mond­tuk. hogy a fejlődés szétfeszíti a falakat A szövetkezet 77 tagja dolgozik az üzemben és a helyiség kicsi. Szék szék mellett a pangli- nál. A GÉPEKET sarokba állí­tották, hogy helyük legyen. Tizen- hetedik századhali manufaktúrái üzemnek néznénk, ha fent a terem végében nem surrogna a villamos talpszélsimitó. Itt nyolc ember gondos munkamegosztással készíti a honvédség tiszticsizma megren dőlését. Másik csoportban pedig munkésbakanc.sok készülnek, Ismét máshol a szebbnél sjebh típus- cipők. Büszke is rájuk a terme­lési titkár: — Típusárú •— emel fel egy pár szép fekete férfi cipőt — a legelsőrendűbb anyagból, amihez csak a szövetkezetek kapnak ki­utalást. Anyag és kivitel olyan, amiért másutt a dupláját kérik. 40 modellünk van ma már. Anyag, kiutalásunk bőségés és nagyon szép állami rendeléseink is van­nak.- A CIPÉSZ IPAROSOK legnagyobb része előtt éppen a mi szövetkezetünk a bizonyítéka a szövetkezeti gondolatban rejlő erő. nck és boldogulásnak. Szívesen is jönnének mind, de egyelőre nem tudjuk őket hova tenni. Egyik he­lyiségben a cipőkérgeket és talp­bélést vágja ki a gép a nagy talp- bőrből, a másikban fényezik és vasalják a kész árut. A polcokon egymás mellé kerülnek u ragyogó csizmák, amelyeket 450 forintéri készít a szös'etkezet az államnak sámfával együtt. Kováes Sándorné fiatal munkásnő kezében serényen mozog az apró villanyvasaló és a legkisebb ráncot is elsimítja. Na­ponta 50 pár kerül ki szakértő keze alól, A FELSŐRÉSZ KÉSZÍTŐ műhelyben is versenyt zakatolnak a varrógépek. Napi 80 pár felsőrész készül el. Märcz Antal, a felsőrész- készítő műhely kiváló munkása egy-két hónapja érkezett haza n Szovjetunióból, ahol igen megbe­csülték munkáját. Praktikus újí­tásokat hozott magával a szabá­szat ’ területéről. Pécsett már két üzlete van a szövetkezetnek, ahol jóminöségü cipőiket hozzák forgalomba és a jóhirü pécsi cipészkisipar előtt szinte beláthatatlan perspektíva tá­rult fel a közösségi munka útján. R. E. A bonyhádi ie$yző kivégezteiéséért letartóztatták Jantay Gyula füszerkerésVedő, volt My-üszte! A pécsi rendőrség nyomozása har­mincéves rémtörténetről rántóta le a leplet. Gyilkos Horthy tisztet fo­gott él egy köz ismer; fűszerkor es- kedo Jantay Gyula szemályéDen. — Évtizedek- óta mérte a fűszer és csemegefélét.a Munkácsy utcai üz­letben a világ ,,legédei#bb’’ éneklő hangján kérdezgette, vevői':ő! „és mit parancsol még nagyságos esz- saonyom” és senki sem tudta, hogy a kezéhez vér tapad, ártatlan em­ber vére. A rendőrség/ nyomozása a követke­zőket dér Hel te ki: Jantay Gyula az akkor 28 éves főhadnagy Zatamegyében húzódni1 meg a 19-e-s forradalom alatt, de a fehértenror tombolAaakor szolgálatra jelentkezert ,és a tolna megyei Ten- gelte községben rábízták a nemzetőrség parancs­nokságát. Ebben a minőségben elfogta Halasi Andorf Bonyhád közszeretetben ál­ló fiatal jegyzőjét és a 40 kilomé­terre levő Ten geliere hurcol'afta. A legembertelenebb középkori módon a sarogCyáhoe kötötték a szeren­cséden embert,, akinek futni kellett a vágtató szekér után. TengeJicen ve/.ték le a kőtélről a véresre zúzó­dott ■ testet Jantay parancsot adott kivégzé­sére, holott a kapóit utasítás szedni Szekszárdra kellet, volna kísértetnie az elfogat tat. A kivégzés a község melletti Cse-, ri erdőben történt Jantay és sza* dis a cimborái jelenlétében. Az akaszteá'- Jantay tiszti legénye Hatvani—Hónig Ferenc végezte, akit a büntetés már nem érbe. utó:, mart, 1944-ben meghalt. A fiatal jegyző hősiesen viselkedett és a fa­ágon átvetett kötelet maga helyezte cl nyakán, miután saját sfTját meg­ásatták vele. A „hazafias felbuzdulok" aztán még a ruhát is lelopták áldozatuk testéről. , A kihallgatott Jan lay beismerte a rémté te*, de azzal védekezett, hogv a „nép" követelte- a kivégzést. A nyomozás szerint ennek éppen az e'lenkezoje a.z igaz: Bonyhád köz­ség -közvéleménye a legnagyobb fel­háborodással fogadta a kivégzés hí- rét. Amikor a gyilkos szatócs©1 megkérdezték, bűnösnek érzi-e ma­gé ezt felette: — Kis teUrii-snwel furdatást érze-k, de bűnösséget nem mert többször is meggyóntam és fel­oldódást nyertem. .Untay Gyulát kihallgatása ü án átadják az ügyészségnek, ahol fe­lelni fog a liarmlnc év előtte gyil­kosságáért. Ruházati munkások a textilipari szervereiben zetbe való egyesülése. Baranyában az üzemi szervezetek megalakulása nem okoz jelentős változás1, mi vei ez asak három üzemet, a Mohácsi Selyemgyárat, a Hirdi Kenderfonó és Szövőgyárat és a pécsi Gyapjú- fonó üzemet érinti. A szakmák egyesülése során azonban a ruhá- zai munkások és a kalaposok szak- szervezete is beolvad a textilipari szervezetbe, s ezzel a szervezet lét­számban erősödik. A szakszervezetek ipari szerveze­tekké történő a szervezése sorait az öt legnagyobb szervezet között sze­replő textilmunkás szakszerveze1 át. alakulása folyik. A •? xtil iparági; szervezet megalakulásában megái-; lapított menetrend szerint' ma, de- j cember 15-én fejeződik be a textil, j ipari üzemekben dolgozók üzemi szer­vezetbe való tömörülése és január ‘ 1-iig töri énük meg valamennyi textil, ipari szabnának az iparági szerve­Az EPOSz a falusi iskolákért Az EPOSz megyei titkárságán a falusi ifjúság megmozdulásai­ról és a demokrácia építése érde­kében végzett eredményes munká­jukról érdekes felvételek díszítik a falakat. Keresztúri György EPOSz me­gyei titkár az íróasztal fölé ha­jolva dolgozik. — Erőteljes har­cot folytatunk a klerikális reakció ellen, — mondja. — Tudjuk azt, hogy a parasztifjúság egy része még Mindszentyék befolyása alatt áll. Ezeket a fiatalokat felvilágo­sítjuk ma jd a fekete reakció nép­ellenes aknamunkájáról. A közelmúltban az EPOSz meg­indította a karácsonyi akcióját, hogy a községek szegényei részére kellemes karácsonyt szerezzenek. •Baranya 85 EPOSz szervezetének leányai sütik majd a kiflit és kalá­csot. Ugyancsak a karácsonyi szü­netben az EPOSz szervezeteink brigádjai 45 községben az iskolá­kat rohammunkával kimeszelik, ki­takarítják és feldíszítik. A Szovjetunió erdősít éri terve A Szovjetunió nagyszabású erdő- ültetési -terve, amely több mint 120 millió hektár földet változtat meg teljesen, nagy visszhang©. keltett világszerte. Az óriási terv n-agy fej­fájást okoz az amerikai életforma propagálóinak. A Szovjetunióban ugyanis olyan nagyszabású tervet dolgoztak 'ki a természet meg-hódi- : ásána, amelyhez foghatót a történe­lem nem ismer-. Az Egyesült Álla­maikra- nézve az összehasonlítás na­gyon kedvezőtlen. Amerikában irt­ják az erdőket, romlik a talaj ás mindez anna-k következménye, hogy az erdő és a föld magánszemélyek és kapitalista társaságok tulajdona. II felü:vizsgálatról A hármas számú felülvizs­gáló bizottságok a napokban fejezik be a munkáinkat. Az alapszervezetek tagságát felül• vizsgáló bizottságok tagjainak kijelölése most van folgamat- ban. A meggei bizottság en­gedélye nélkül egyetlen párt- szervezet sem kezdheti meg a felülvizsgálatot! Felhívjuk a járási bízot'sá- gokat, hogy a tagnévjegyzé­keket ha’.adék'a’.amil k'Ydjék a megyei bizottság részére. Több helyen a pártmunká­sokat a felülvizsgáló bizottsá­gok nem voltak tekintettel • pártmunkások, rártblzalmtak szociá'i* összetételének meg­javítására: a munkások rová­sára lerontották a pártmunká­sok szociális összetételét. A felülvizsgáló bizo‘tságoknak üayelni kell arra, hogy Javít­sák. a pártmunkások, pártbi- 7a miak, aiepszerveztek veze­tőségében a munkások ará­nyát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom