Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)
1948-12-12 / 286. szám
1948 DECEMBER 12 A falu központi kérdése mA szövetkezés ma a falu központ) kérdése. Ezen rágódik ma a parasztság. A dolgozó parasztság egyre jobban megérti a szövetkezés szükségességét. A kulákság pedig ugyancsak megérti, hogy a szövetkezés, a föld közös megművelése t dolgozó parasztság életszínvonalát s ezzel egész demokráciánkat emeB. Ezért tajtékozva fordul ellene” — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs november 27-én elhangzott hatalmas, iránytmutató beszámolójában. A magyar falvakban, így Baranyában is, nem múlik el nap, hogy a dolgozó parasztság ne foglalkozna a beszédnek különösen ezzel a részével, amely őszintén és messze- látúan mutatta meg az útat a fejlődésben elmaradt mezőgazdaságunk számára. A dolgozó parasztság is keresi a kiutat ebből a helyzetből és egyre jobban kezdi felismerni Rákosi elvtársnak azt az Igazságát, hogy „a kiút a föld közös, társas megmunkálása, melyhez a szövetkezet is tartozik”. A szövetkezeti mozgalom ebben az évben komoly fejlődésnek indult Baranyában is és különösen nagy lendületet kapott az Ősz folyamán, amikor az előhaszon- bérleti szerződések és az ezzel kapcsolatos termelési szerződések megmutatták a dolgozó parasztságnak, bogy a népi demokrácia minden segítséget megad apizak a falusi dolgozó rétegnek, amely felismeri a fejlődés útját, arra rálép, értékeli »legtermészetesebb szövetségesének • munkásosztálynak hatalmas segítségét. a gépállomások létesítésével és a valódi szövetkezetekbe tömörülve keresi a közös művelésnek eredményesebb útját. A szövetkezeti művelésre gyönyörű példákat találunk megyénkben. Resch-pusztán, Szentpéter- Pusztán most alakul ki egy-egy százholdas szövetkezeti gazdálkodás, a Csányoszró melletti Sástya- Pusztán pedid ötven holdon kezdte meg az új formájú gazdálkodást néhány eddigi nincstelen, vagy néhány hold juttatott földön dolgozó »araszt. Amikor a táblás gazdálkodásra jelentkezők kiválasztása megtörtént, a reakció Igen erős r'ágal- ■naf ellenére Is kétszer-háromszor »nnylan jelentkeztek, amennyi számára lehetőség nyitott a gazdálkodás megkezdésére. Ugyanakkor küldöttség érkezett és tolmácsolta tizennyolc mekényesl újgazda ké- rését; adjanak nekik is lehetőséget * szövetkezeti művelésre akár mostani falujukban, akár másutt, mert világosan látják, Áogy sokkal tőbb- ’e mennek, ha együtt művelhetik meg a földet. Amint előadták, ók ’osszú estéjj vitákon rájöttek arja. hogy csak közős műveléssel boldogulhatnak, csak úgy tudják 'elhasználni a modern technika és udomány vívmányait földeiken, -mellett községük határinak egy ekintélves részét foglalják el a barázdák, amik után éppúgy fizetek adót, mint a termő föld után, de semmi hasznot nem hoz, kiküszöbölni mégsejTi tudják, mert 'özbeesik egy kuliknak, vagy a következéstől még idegenkedő Gardának a földje. így az ő szándékuk megtörik sokszor néhány bőid földön. , De Itt van a birjáni szövetkezet ls. ahol nem egy gazda ment be s?iáf földjének is egy részével a [?b!ás gazdálkodásba, mert úgv “ffa, hogy ennek csak előnye lehet kamara. A Vármegyében tizenhét helyen alakult meg ezen az őszön } közös gazdálkodás. A szövetkezeikben most folyó ellenőrzés azt mutatja, hogy a legtöbb helyen helyesen fogták fel a szövetkezeti gazdálkodás lényegét és vigyáztak arra, hogy a szövetkezésbe csak azokat fogadják be, akik belátták annak helyességét. Rendkívül vigyázni kell arra, hogy a szövetkezés önkéntes legyen. Nyomás, vagy erőltetés csak kárt okoz. Az is valószínű, hogy a demokrácia ellenségei, — ahol tudják — szándékosan tönkre teszik a szövetkezeteket, hogy ezzel is irtsanak fejlődésünknek, — mondotta Rákosi elvtárs. A versend! példa mutatja, hogy nem volt hiábavaló Rákosi elvtársnak ez az intelme. A kulákság érzi, hogy amilyen mértékben javul a dolgozó parasztság helyzete, olyan mértékben veszíti el befolyását a faluban. Es ha már maga a kulák nem léphet be a szövetkezetbe, Igyekszik embereit elhelyezni, hogy utasításaikat követve nevetségessé tegyék, szétrombolják a szövetkezeti gazdálkodást. így a versend! gazdákat arra akarták rávenni, hogy cigányokká' művelieasék meg a földet. De megragadnak minden alkalmat arra is, hogy a kőzépparaSZtságot a maguk oldalára állítsák. Mint sok más téren, itt is tévednek azonban és biztos vereség vár rájuk. A népi demokrácia jól tudja, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelést a középparasztsággal együtt kel! megszervezni, azt velük a legszorosabb szövetségben valósítjuk meg. A középparasztsággal való kapcsolatokra vonatkozóan Lenin ezt mondja: „Mindenekelőtt abból az igazságból kell kiindulnunk, hogy itt erőszakos módszerekkel a dolog természete szerint semmit sem lehet elemi... Nincs ostobább dolog, mint akár csak gondolni Is arra, hogy a középparasztsággal szemben a gazdasági viszonylatok terén erőszakot alkalmazzunk”. Ugyanakkor Sztálin így vélekedik errm a kérdésről: „A leninizmus arra tanít, hogy a parasztokat az önkéntesség elve alapián kell a kollektív gazdaság vágányára átvezetni, meggyőzve őket arról, hogy a kollektív, társadalam! gazdaság előnyösebb az egyéni gazdaságnál. A leninizmus arra tanít, hogy a parasztokat a kollektív gazdaság előnyeiről meggyőzni csak úgy lehet, ha megmutatjuk és a valóságban tapasztalatilag bebizonyítjuk nekik, hogy a kollektív jobb az egyéni gazdálkodásnál, hogy a kollektív az ínségből és a nyomorból kivezető utat jelenti a szegény és középparaszt számára. A szövetkezeti mozgalom baranyai fejlődése jó reményekkel tölthet el bennünket. A középparaszt- *ág egyre Inkább elmarad a kulá- koktól és a szegényparaszt mellé áll és keresi a szilárd kapcsolatot a munkásosztály felé. A jelenlegi szövetkezetek felülvizsgálása, az életképtelenek, a rossz úton járók megszüntetése, az életképesek még hathatósabb támogatása csak megkönnyíti a középparasztság őszinte bekapcsolódását is a legdemokratikusabb önkéntesség alapján a szövetkezeti mozgalomba. Az előfordult hibáktól nem kell félni. Rákosi elvtárs mondotta ezzel kapcsolatban: „Természetesen elkerülhetetlen, hogy a legiobh előkészület mellett is a szövetkezetek egy részével baj ne történjék. Ezt azonban előre kell látni és nem kell tőle megijedni.” A népi demokrácia szövetkezeti mozgalma már sokkal erősebb, semhogy ezeket a hibákat ne tudná kiküszöbölni. Iván László Rendelet a munkaerőgazdálkedásrél A hivatalos top szómba-') száma ^4i a kormány rendeletét a mur- ^őgazdáUkodás központi frányitá; tárgyában. A munkaerögazdálko *9» központi irányítását, valamint e ^'titoierőszűksóRÍet .erv&zerű kielé- JÜésér au Országos Munkaerőgaz- ’^odási Hivatal intézi. A hivatal feladata a tervszerű ’»unkaerögazdálkodás biztosítása, a ftzálcai és értelmiségi számbavétele és nyilván- ffifaa. a murikorAvzök séglet meg- fj^ftás« és nyilvántartása, az áKa- iwigfcalt&V)eáíté&, valamim • •anoncköz’vetités, a szakmunkások és egyéb fizikai vagy értelmiségi szakképzet; munkavállalók utánpót- lásánaik, szakmai továbbképzésének irányítása és biztosítása. A hivatal a munkaerőkről szakmák és főfoglalkozási ágak szerint á:a- Iános és körzeti nyilvántartást vezet. A hivatal togosutt bármely munkálatot a munkaerőgazdálikodás- sal kapcsota'os kérdésekben adat- szniigáMotáisra felhívni. A hivatalra száll át a szakszervezeti munkaközvetítő hatásköre. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MÁV fütőház félköralakú épületének tetején forgalmas munkáskezek rakosgatják egymás mellé a tető pala-pikkelyeket az eddigi igeiglenes kátránypapír helyére. A tetőzetnek több mint fele kész már és rönid idő múlva az egész fütőházat új tető fogja védeni a munkások nyakába és a gépekre csöpögő hóié ellen. A fü~ iöház előtti fordítókorongtól nem messze két rozsdával borítót mozdony áll. Németországból hozták vissza őket, a ,,jószívű“ amerikaiaktól, akik addig húzták-voníák jogos tulajdonunk visszaadását, míg végül is úgyszólván használhatatlanná vál ak. Ezeknek a megjavítása az „állómilhely" munkásaira vár. A fütőház ugyanis kétféle munkát végez. Az egyik, az „állóműhely" komolyabb javításra szoruló, hosszabb ideig álló mozdonyok javítását végzi, min a másik, a „futóműhely" menet- képes mozdonyok kisebb hibáit javítja a mozdony menetrend szerinti pihenőideje alatt. Az utóbbiak munkája nehezebb, mert a javítással határidőre, percnyi késés nélkül kell elkészülniük. Azt a gőzszelepet is, amit éppen Völgyéé Nándor, a fütőház élmunkása javít, mér várja a mozdony, amelynek még ma el kell indulnia. Völpges Nándor nem szereti megváratni a mozdonyt — azért is lett élmunkás, meri munkájával mindig pontosan elkészült. A füiöház a mozdonyok kórháza. A munkások éppúgy beszélnek a mozdonyokról, mini az orvos a betegéről, a „könnyebb betegek" a szabadban várnak javításra, a súlyosabbak benn afü- tőházban, tető alatt és fűtött helyen. „A fűtőberendezést idén állították helyre — mutatja Bacsóén elvtárs elmaradhatatlan pipája szárával — Ut a csatornákban húzódó csövekbe a gőz a Ja t álló mozdonyokból vezetjük be a meleg gőzt." Ez az ötletes központi fűtés is a beteg mozdonyokat szolgálja. Azért fülének, hogy a kazánokba ne fagyion be a víz és az esetleg rájuktapadó hó leolvadjon a mozdonyokról. Ahogy egy-egy mozdony beérkezik, a mozdonyvezető ismerteti a tüneteket. a fütöháziak apróra átvizsgálják. minden porcikáját me gkopogtat ják, a hibát rávezetik az anyakönyvi lapra, s miután megállapították. hogy a javítás elkészülhet-e forduló közben vagy hosszabb ideig tart, megkezdődik a munka. Kemény József egy motoros alatt, pontosabban, ahogy ő mondja: ,,VS5-ös, Gapz-JendraSstk dieselmotoros vontató" alatt vizsgálódik. „Jó gép ez — simogatja meg tekintetével — azelőtt benzinmotoros volt, de a németek szétverték és diesel-motorral építettük újjá." Kemény elvtárs szereti a munkáját, büszke arra, hogy ha egy motorvonatot vagy mozdonyt útrabocsátanak, az hosszú ideig nem kerül vissza javításra. Ez a motoros is rövidesen megkezdheti menetrendszerű útját az utasok örömére. A kazánmosók a mozdony szívét, a kazánt vizsgálják és javítják. Piszkavas-szerű szerszámaik, kai szurkálják, kaparják a kazánból és a csövekből a lerakodott oízköoef, majd erős vízsugárral mossák le. Felelősségteljes munka az övék, mert a kazán falán maradt vízkő könnyen robbanást okozhat. Nem könnyű munka és nem is kellemes a hideg víztől csöpögő mozdonyon dolgozni, de a kazánmósók sem akarnak lemaradni a többiektől. A fűtőház minden munkása szíwel lélekkel dolgozik azért, hogy a vasútnál ne legyen fennakadás, amúguis kevés mozdonyunk ne álljon sokáig javítás alatt, együtt dolgoztak a vasát többi osztályával a négy és félnapos kocsiforduló megvalósításáért és most is együtt dolgoznak velük a téli forgalom zavarmentes lebonyolításáért. Közben a fütőház felszerelésének javításán is dolgoznak. Nemcsak a tetőt fedik be és nemcsak a szétiszerélő-tor- nyot állították helyre, hanem a terv utolsó éve folyamán sor kerül a fütőház előtti fordítókorong meghajtásának gépi erőre átállítására és a mozdonuemelőket is. villanymotorral fogjak meghajtani. A háborús sebek kijavítása után most már sor kerülhet a tökéletesítésre és bővítésre is, hogy a vasútnak a békebeli forgalmat jóval meghaladó teljesítményét a békebelinél korszerűbb javítóműhely is támogathassa. A korszerűsített fűtöházban fognak majd dolgozni az öntudatos és szorgalmas vasúti munkások, mert ahogy Bácsván előtár» ü. b. elnök c* Vas Sándor a „futóműhely“ bizalmija egybehangzóan állítják, a a fűlőháziak is szorgalmasan tanulnak és máris nagy lépést tettek előre politikai öntudatuk megerősítésében. A pécsi fütőház méltóan sorakozik fel a város többi üzemei mellé, előljár a munkában és a harcban is. Könnyebbe és gyorsabbá teszik a munkát a Ferenc akna dolgozói A közelmúltban a Meszhart üzemek üzemi négyszögei Újhegyen értekezletet tartottak, melyen Macias felügyelő, a racionalizálási osztály vezetője ismertette az üzemekben végzett felmérések eredményét és diagrammokon mutatta ki a felmerülő hibákat. A hibák legnagyobb része a munka szervezetlenségéből adódott. A Ferenc akna üzemvezetősége elhatározta, hogy az üzemben a munkát átcsoportosítja. — Az átszervezést máris megkezdtük — mondja Balog Gyula üB. elnök. — Egyes fejtéseknél 6 embert éjjeli műszakra kütde- nek és azok előbb a csapat részére a munkahelyet előkészítik. Ezeket a munkákat a múltban mindig a termelési időben végezték el, ezért a reggeli műszakban a termelés csak 10 órakor indult meg, amely nagy kiesést jelentett. Az átszervezés által már reggel fél nyolckor teljes apparátussal megindul a termelés. így két-három órás előnyt szerez a csapat. Ennek kettős jelentősége van: az egyik, hogy megszűnik a csillehiány, mert a termeiét folyamatosan halad, — a másik komoly eredmény, hogy a termelési időszak meghosszabbodik. Azokon a munkahelyeken, ahol az átcsoportosítás megtörtént, oapról-napra emelkedik a termelés. Az elővájási munkálatok meggyorsítása érdekében Mezővári Andor művezető által elkészített négykarú vízőblítéses furókészülé- ket használják a csapatok, amivel nagy időmegtakarítást érnek el. A munkamenetet B0*/»-kal gyorsítják meg. A munkás is sokkal könnyebben dolgozik — készülék teljesen pormentes és így a szilikózis veszélyét kiküszöböli. A munka racionalizálása és az újítások bevezetése tehál nemcsak a termelés növelését fokozza, hanem a munkások egészségének védelmét is szolgálja. Kétszer foszlott? ki édesanyát Kristóf Sándorné bolgárkertész még júliusban feljelentést tett 19 éves Sándor nevű fia ellen, aki mintegy negyedkiló aranyékszert és ötezer forintot lopott el anyjától. Az ékszereket Pécsett értékesítette, a pénzt pedig Grüner József nevű 19 éves barátjával Budapesten egy hét alatt elverte. A jólsikerült „hét boldog nap” után a két siheder visszatért Pécsre, ahol az anya részéről nem valami szíves fogadtatásban részesültek, így merész elszánással a bányában jelentkeztek munkára. A dicsőség mindössze 3—1 napig tartott, mert a bányamunka nehezebb a dorbézolásnál. A két ifjú abba is hagyta és rátelepedett a dolgozó anya nyakára, aki egy darabig tűrte a dolgot, míg a napokban kiadta az útját a Grlincr-gyereknek. Sándof nem hagyta cserben jóbarátját, ellopta anyja bőröndjét, amely háromezer forint értékű ruhaneműt tartalmazott és az anyja kéznél levő 300 forintját és Budapestre utuzott. A rendőrség rádiókörözés alapján a Teleki-téren a börönd tartalmának értékesítése közben elfogta a két fiút és Pécsre kísérte őket. Kihallgatásuk után átadják őket az ügyészségnek. d SOÓSNÁL ivatos női, férfi és gyermekcipők Kossuth 20.
