Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-29 / 299. szám

1048 DECEMBER 29 DUNANTŰU napló 5 1 szakszervezeti munkaközvetítő körül MINDEN CSENDES Tavaly, így az év végefelé egy- ást váltották a munkanélküliek oportjai a Szakszervezeti Munka- jzvetftő Hivatal előtt Hétfő reg­ilenként rendszerint háromszor- tnyian jöttek össze, mint máskor i izgatottan lesték, hogy ki a »ronkövetkező a közmunkán, tóváltások és komoly veszekedé- :k napirenden voltak amiatt ogy ki a soronkövetkező. Az öbbi években még szomorúbban :stett a munkaközvetítő tájéka, kkor még közmunka is alig kadt. Debrecenből bir érkezett □nakidején a munkaközvetítő aj- íjának felfeszltéséről és Pécsett ’m volt kedvezőbb a helyzet A íunkanélküliek érezték a munká- óz való jogukat, ragaszkodtak is ozzá, de akkori helyeztünk még em adott módot minden munkás­éi igénybevételére. A tavalyi létszámhoz viszonyítva negyedére csökkent a murikanélkiiliek száma Az idei tavasz, a tervgazdálko­dás első tava- 1 1 - sza azonban leghozta a munkát. A rnunka- élküliek száma egyharmadára sokként és ez a szám a tél be- lltával sem emelkedett lényege­en. Egy évvel ezelőtt a téli idő- zak beköszöntével 1500-ról két- zerre szaporodott a munkánál- üliek száma, idén az ötszáz lunkanélkülihez csak 15 újabb íunkanélküli csatlakozott. Ez az ka annak, hogy a murikaközve- ílő hivatal előszobája üres. Reg­ei 8—9 óra tájban jelentkezik sak néhány munkanélküli, hogy őnyvecskéjét lebélyegezzék, azon- úl a hivatal alkalmazottai nvu- odtan végezhetik a nyilvántartás, artolékozás munkáját. A nagyobb aunkát most már nem is a közve- ítés, hanem a dolgozó munkások zakmánkénti nyilvántartása adja ,linden dolgozóról kartotékot ál­ltának ki, s ezek a kartokékok ízemenként és szakmánként cso- »ortosítva rendben sorakoznak a okfiókos szekrényben. Ez a nyil- ántartás már a közvetítési mun- in túlmenő munkacrögazdálkodás lapja. Tévedés volt azonban azt mondani, hogy nincs itt mun­kanélküli. A szakmaközi munka- íözvetítővel szemben, a szállító- nnukások helyiségében tíznél is öbben vannak olyanok, akik mun- tára várnak. Kalappal, sapkával a éjükön ülnek az asztal körül és lyugodtan beszélgetnek. Nyoma lines türelmetlenségnek. Pedig Vé­kony Miklós például már a múlt léten is csak egy1 napot dolgozott, írapecz Sándor pedig éppen egy íáromnegyedórás munkáról jött rissza és valószínű, hogy ma nár nem kerül sorra többet. A iözbeszólásokból azonban kiderül, rogy ez a szállító-szakma termé­szetéből adódik. Nem állandó mun ca, mert szállítanivaló nem mindig lkad, fgy aztán néha egy két napig s vár a szállítómunkás, míg sorra kerül. De mindez nem jelenti azt íogy a szállítómunkások nem tar- :oztak azelőtt a türelmetlen mun­kanélküliek közé. Csak néhány hónapja tesznek úgy, hogy aki már egyszer dolgozott, az meg­várja, míg valamennyien munkát kapnak. a Szakma­közi Munka- közvetítő Hivatal vezetője meséli, hogy egy­szer sürgős munkára kerestek két szállítómunkást- A szállítómunká­sok irodájában akkor is fgy üldö­géltek a munkáravárók, de a sorrakerülő éppen nem volt ott. Ilyen esetben azelőtt az ottlevők Vér es Ferencné, közül jutottak volna munkához, most azonban a várakozók elsza­ladtak a könyv szerint soronkövet- kezőkért, hogy azok is munkához jussanak. Ilyen együttérzés mellett nem csoda, hogy most türelmesen várakozva barátságosan beszélget­nek és nem történhet meg az, ami azelőtt a szállítómunkások átka volt, hogy a piacon lézengők ajánlkozésukkal lerontották a bé­reket. A szállítómunkások is szak­munkásoknak tekintik magukat és igazuk is van, mert nem mind­egy, hogy ki hogyan viszi fel a lépcsőkön a nehéz zongorát vagy páncélszekrényt. A munkaközvetítő szekrényeiben lapuló kartokékok pontosan nyil­vántartják a munkanélkülieket és a tavaszra meginduló munkaerő- gazdálokdás lehetővé teszi, hogy minden munkás teljes erejével résztvegyen a termelő munkában. .Előre, Úttörők!...“ Elsők a munkában, játékban és sportban Száz- és százezer leány és fiú viseli ni úttörők kék nyakkendőjét. Ok a magyar köztársaság jövőjének biz­tosítékai. Nagy feladatra vál­lalkoztak: testben és lélek­ben egészséges, szabadság- szerető emberek akarnak lenni a szabad emberek társadalmában. Rátör, tettre- kész, mindig előretekintő, a jövőért harcoló ifjúságot nevel o magyar Úttörő Moz­galom. Százezrek készülnek arra, hogy egy évtized múl­va az apák' és anyák örö­kéhe lépve pionírként kive­gyék részüket az alkotó munkából, átvegyék egy szo­cialista ország irányítását. .Jótanulá**at elő e h fi Síinké ' #“ A Fürdő-utcai általános iskolában osztályzászlók kerültek a fehérre meszelt falakra. Tanulócsoportokban versengenek egymással az úttörő gyermekek a jobb osztályzatért. Ennek pont­aránya szabja meg az örsi tanuló- verseny állását- Az őrsök pedig a Március J5 — Jó tanulás“ is­kolazászlóért versengenek. A VII. osztályban Tarján Peti tanulókörében jó és gyengébb tanulók is vannak. Mint egy fel­nőtt, úgy magyarázza: — A nehezebb napok előtt elő­ször átbeszéljük az anyag sor­rendjét. Nem mindegy ugyanis, hogy melyik tárggyal kezdjük a ta­nulást. .4 legjobban bevált módszer a legnehezebb anyagot előre venni. Minden erővel arra törekednek, hogy mindegyikük felelete a leg­jobb legyen — mert minden osz­tályzat beszámít a tanulmányi versenybe. A féli hónapokbana jó ta­nulás mellett még jut idő az ön­művelésre is és nem utolsó sorban a sportra. Az iskolák asztalitenisz versenyét a Fürdő-utcai úttörők nyerték. Amint leesik az első hó, a kék nyakkendői fiúk, lányok felveszik hátzsákjukat és kimennek a szabadba. Vidámság, kacagás, egymás iránti őszinte szeretet, igazi pajtást szellem tölti be min­den percüket. Karácsony előtt az iskolai mű­helyben közös munkával közel ezer szebbnél szebb festett játékot ké­szítettek. Tjombfürésszel vágták, enyvezték, festették. Ax Utiörő IMosga'om hatalmas fejlődésén még csak lendít a jövőben a most berende­zés alatt álló megyei Úttörő Ott­OíLaxiyAzakáuL a Budai !. Pártszervezetben A volt Budai Külv. Kát. Kör össxes helyiségeiben Elsőrendű tánczene. Ételről, italról a rendezőség gondoshodih. 1 ÁH C REGGEL 6 Ő R Á I G i ^ ™ l ll hon. Sor kerül őrsvezetői kép­zésre, tanulókör vezetői szeminá­riumra. Kitűnően felszerelt műhe­lyeket, olvasótermeket és színját­szó lehetőségeket terveznek az Út­törő Mozgalom erősítésére. Az igazi úttörő élet azonban a nyári hónapokban éri el csúcs­pontját. A nyári táborozások ki­rándulások semmiesetre sem leh zselő gyermekek együtlléte Már jó előre készülnek a nyári rendszeres munkára, amely elmaradhatatlan a szórakozástól és üdüléstől. Nö­vény- és állattani bemutatások, gyűjtések szerepelnek a program- tervezetben. A természet minden le­hetőségét kihasználják úttörőink tudásuk fejlesztésére. Károlyi Mihály nyilallt 07ata Newyarki jelentés szerint az U ver seas News Angency hírügy­nökség közti Károlyi Mihály párisi magyar kövei4 nyilatkozatát a ma. gyár demokrácia jelentőségéről. — Károlyi Mihály ismertette a hatal. -na* vá ‘ozás4. amely Matryarorszí gon a demokratikus életformához való áttérés következtében beállt. Ez az átalakulás a hatalom régi urainak szűk rétegé jelentöke, nyen érinti, de a nagy tömegek fe'- e meló-éhez és éle :»zifl vonal inak emelkedéséhez vezetett. A Ilii?igazgatás űi feladatairól tárgyaltait a vármegyeházán Kedden déle löt* tiszti értekezlet volt a vármegyeházáit. A járások főjegyzői, a tanügyi, adóügyi és rendészeti halóságok képviselői be. szélték meg az időszerű kérdéseket. Az értekezlet előadója dr. Hídvégi Tivadar alispán rmriatott rá a köz- ^jazga-As teendőire: a népért való jegyzői hivatal munkájának fejlesz­tésére, a népszámlálás nagy politikai jelentőségére. Kiemelte, hogy a földingatlan adás-vé'elét megköny. nyitó rendelet milyen kötelezettsé­get ró a jegyzői karra az adás­vétel ellenőrzésében. Majd rámuta. 4ott a tartalétkföldek időben történő bérbeadásának jelentőségére. — A hozzászólások után az értekezik vége: ért. A megyei tiszti értekez­het az évzáró járási tis**i érte. keztetek követik. Kongresszus után December 18 és 19-én 3 dolgozó parasztok és 3 földmunkások két nagy tömegszervezete, az UFOSz, FÉKOSz kimondták feloszlatásukat és megalakították az új paraszt! tömegszervezetet, 3 Dolgozó Pa­rasztok és Földmunkások Országos Szövetségét. Az egyesítő konferen­cián az egész ország dolgozó pa­rasztságának küldöttei nagy lelke, scdéssel gyülekeztek az országház. ban, ahol a kormány tagjainak je­lenlétében megtárgyalták a két szervezet munkáját és lefektették azt az irányvonalat, amelyen a dol­gozó parasztságnak haladnia kell. A konferencián a koalíciós pártok tag jai, nők és pártonkivüliek vettek részt és felszólalásukban egyhangú­lag elitélték úgy a belföldi, mint a külföldi reakciós erőket, amelyek gátolják a népi demokráciánk fej­lődését, követelték Mlndszenty el­távolítását, és megszüntetését an­nak, hogy a templomi szószéke! fel. használják politika1 gyűlések ctfjá. ra. A konferencia történelmi jelen­tőségű votl, mert még soha nem fordult elő az, hogy a dolgozó pa­rasztok az országimban gyülekez­zenek és ott foglalkozzanak saját problémájukkal. Ma az országház nemcsak papí­ron a népé, hanem itt valóban he­lyet is foglalnak és saját ügyeiket letárgyalhatják. A múltban az or­szágház a tőkéseké és földbirtok«., soké volt és ott szerkesztették a rendeleteket a dolgozó parasztság és ipari munkásság ellen. Előfordult ugyan az, hogy parasztok is beke­rültek, de ezek elárulták saját ősz. tályukaf, az egész dolgozó népet, mert a főkések mellé csatlakoztak. 3 Ez a konferencia határkövet kell. I hogy jelentsen a dolgozó parasztság I életében és fordulatot hozzon a fa- |lun, ugyanúgy, mint városban, ahol Ima az Ipari munkásság megszaba. dúlt a gyárosoktól, a kizsákmányo­lás lehetősége mindinkább szflkebb keretek közé szorul és a termelés szocialista jellegű. Ugyanakkar fa­lun a kutak kizsákmányolás még nem szűnt meg és az egész terme- lés kapitalista Irányban halad. Ha a dolgozó parasztág nem lép idejé. ben a szövetkezés útjára és nem veszi fel a harcot a falusi klzsák- inányolókkat ,a kulákokkal, kupé. cokkal szemben, akkor a lejtőre lép. Nem elegendő az, hogy rendeletek­kel korlátozzuk a kulákok terjesz. kedését, hanem össze kell fogni a dolgozó parasztoknak és földmun­kásoknak, hogy falun is mielőbb meg tudjuk szüntetni a kizsákmá­nyolást és rálépjünk a szocializmus útjára, hogy megszüntessük a vá­ros és falu közti különbséget. A két tömegszervezet, UFOSz és FÉKOSz egyesülése nem annyit jelent, hogy a két tagságot össze­adjuk, hanem magába kell, hogy foglalja az új szervezet, a DÉFOSz az egész dolgozó parasztságot, föld. munkásokat, a gépállomásokon lévő dolgozókat, akik az ipari munkás, ság leg jobbjaikból kerültek ki és a nagygazdák meflett ide kell, hogy tartozzanak a régi kis és közép- birtokosok is. Az ú j szervezet a DÉFOSz har­cos, szilárd szervezet kel!, hogy le. gyen, amely a dolgozó parasztsá­got a falusi klzsákmányolókkal, a kulákokkal szemben előresegíti po­litikai, kulturális és gazdasági fel­emelkedésében Itt Baranyában is. Konferenciánk határozottan leszö­gezte a munkás—paraszt szövetség elmélyítését, amelynek érdekében kell munkálkodnia minden baranyai dől. goró parasztnak, mert csak fgy tudjuk győzelemre vinni a munkás- ság és a dolgozó parasztság ügyét. Novlcs János. Csehszlovák diákok látogatása Pécsett A Pécsi Kereskedők Testületé! kedd es‘e 42 prágai kereskedelmi iskolai diák kereste fel tanár késé ravel együtt A diákok sorra íáto- gaják a «zomsaédos országok vá­rosait, így jutat 4ak el Pécsre is. — Tanulmányi utazásuk alatt azt a ta- pas®‘a!a‘ot szerezték, hogy Magyar- ország elöl jár az újjáépítésben és az életszínvonal tekintetében. Vezető tanáruk, Dr. Novotny rö­vid beszéde4 tartott s ebben hang­súlyozta: a magyar és csehszlov k nép csak most nyújthat baráti ke­zet egymásnak. Kérte a csehszlovi. kokat és magyaroka1, hogy ez4 a barátságot becsüljék meg. A cseh­szlovák diákok csehszlovák népda­lokat énekeltek, majd Schuber Re­zső a Kereskedők Testületének ti), kár-i viszonoz:« dr. Novotny bará­ti szavait és isimertet‘e Pécs törté­netét. A diákok még este tovább utaz­lak a városból. Egységes rendelet a szállítási igazolványok kiadásáról Az Országos Közellátási Hivat* új rendeletben szabályozta a szál­lítási igazolványok kiadását. A ren­delet leglényegesebb új Intézkedé­se a szállítási igazolványok érvé­nyességi idejének szabéyozása. Eddig az igazolvány a kiállt ás' kő­vető 30 napig vo.t érvényes. Az új rendelkezés szerint a szálító köteles mag]elölni azt a napot, amikor szállítani fog és az’ igazolvány ettől a naptól kez­dődően öt napig érvényes­Kimondja a rendelet, hogy szállí­tási igazolványt az Országos Köz- e'létásd Hivatalon kívül csak azok a hatóságok és hatósági eendők­kel megbízó:: szervek adhatnak ki, amelyeket a földmívelésügyl mi­niszter, valamely rendelete erre feljogosít. kezd kiállítási dija: kell hzetni: súly szerint mért íru cikkeknél minden megkezdett 100 kg után 1 forint, folyékony árucikkeknél min­den megkezde t 100 liter után 1 forint, élőállatok «állításánál: szarvasmarha után darabonkén: 2 forint, borjú é< sertés után dara­bonként 1 forint, juh után után darabonként 25 fiiért. Védjük n rixrexetéket a fagyó* ellen A szállítási Igazolványon a szál­lítás napját, célját, Jogcímét és a szállítás módját minden eset­ben fel kell tüntetni. A szállítási igazolványért a kövst­A Magyar Dolgoiók Partja és a Szakszervezetek törvényható. sági frakciója december 29-én szer- dán délután fél 6 órakor a Rákó­czi ut 68 sz. alatti pártházban ülést tart. A tárgy fontosságára való te. kintettel a frakció minden egyes tagja feltétlenül jelenjen meg. | Kedve« ..Olvasó hangja", tekintve, hogy az időjárás hidegre fordult, ak­tuálissá vált a vízvezetékek fokozott védelme a fagy éllen. Lcghaüvatőlab. ban úgy védhitjüV meg vízvezetékein, két a fagytól, ha a pinceablakokat bezárjuk. Erői hideg esetén S fötet- len helyiségben lévő W0 vízvezetéket az aknán levő víztelenítő csapocska ie. gitsógévei víztelenítsük. Fagyáé «setén pedig azonnal Intézkedjünk. A caőre- pedéfi megelőzése nemcsak iáját érdé. bünk, de l^ntne gazdasági érdek is, mert sok felesleges munkát. 6e anyag- pazarlást küszöbül ki. X. I. vízvezetékmrelőmestsc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom