Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)
1948-12-25 / 297. szám
axs3.& m"1948- december 25. DUNÁNTÚLI NAPLŐ H A bari kisparasztok előtt kitárult az új világ Reggel fél hét. A falu még érőéért »ötét, csak az utakat, a háztetőket és a csupasz fék ágait vastagon fedő hó világit. A szegedi autóbusz már eltűnt a falu túlsó végén, az utcán alig van mozgás. Az istállókból az állatok elnyújtott bőgése hallatszik. Hét felé jár az óramutató, amikor hátán zsákot cipelő férfi közeledik A földmúvessiöoeikezet üzletve zetője a napi tüzelőadagot hoz m, A bolttal szemben a oastag- falu községi naguoendégló és hentesüzlet sötét ablakokkal hunyorgót a zimankót téli reggelbe. A vendéglő körül lassan mozgás támad. férfiak kerülnek az udvar felé. Bárom kucsmát parasztember tép be az ajtón. A kocsma nagytermében dolgozik a borbély. Míg tart a borotválás. beszélgetnek a várakozók. Miről is beszélgetnének tJiajnali“ hét órakor a falusi kocsma ivójában? Természetesen és elsősorban politikáról. De mi lyen másképpen politizálnak, mint akárcsak egy evvel is ez. előtt. Bár községnek mindössze kétszázötven lakosa oan, de naponta 80 kommunista topot olvasnak és alaposan olvasnak az első betűtől az utolsóig. Ezek az újság- példányok aztán vándorolnak házról-házra, kézről-kézre, így nem csoda, ha úgy beszélnek a világeseményekről, mint akik látják, hogy a kínai szabadságharc nem közömbös a magyar paraszt sorsára nézne sem. Hiába, sze. mélyes élményünkké lett a politika és így oán ez jól — gondoltuk, mikor új fordulatot vesz a beszélgetés. — Ami igaz, az igaz — mondja a félig borotvált férfi — jól csinálja a dolgot a párt. Dudásnak bizony nem sok keresnivalója volt ott, meg az a Farkas is sok zavart okozott. A többiek csak bólogatnak, beleegyezésük és egy véleményen való állásuk bizonyságául. — Az új szemináriumra én is bejelentkeztem — közli az egyik — a pártban lassan már alig értem. mit beszélnek a többiek, annyit tudnak, én meg elmaradok. Igaza oan Kiss elotársnak, nem Art egy kicsit tanulni, most úgyis lesz időnk. Hát igen, a párt. Erről beszél, nek és egyre többet ebben a faluban kis* és közép- porán »tok egyaránt Mit is tett a párt, hogy ilyen tekintélye van az Itteni gazdák körében is? Nyolc óra. Skaliczki Lajos községi bíró konyhájában ütünk az asztal körül. Itt van Tóth János titkár Kiss Imre helyettes titkár és Wilhelm Adám szövetkezeti ügyvezető. — A párt a kezdeményező a községben, bennünket figyelnek, tehát vigyáznunk kell hogy a dolgozók érdekei mindig és elsősorban érvényesüljenek. Nem szabad mégegyszer megengedni, hogy pozícióba jutott párttagok visszaéljenek helyzetükkel és rossz példát mulassanak. Ez többet irt a pártnak — mondja Kiss Imre — mint bármi más. Kiss Imre kemény, harcos fiatal földműves, nem ma ismerkedik az elmélettel sem. — Azt akarja a helyi szervezet, hogy Bár it min (a község legyen I -tromfitenyésztés terén. Törzskönyvezett baromfiakat szeretnénk látni az itteni udvarokban. I 'győzünk a termelés fokozására, guudunk van a szeuodcses tér- mslákit* ái o*afa nás hóidon házéi és 25 holdon árpái vetettünk ilyen, alapon. Fejleszteni akarjuk a községet, most dolgozunk a terveken.’Ott vagyunk a Nemzeti és a Népi Bizot ságban. megalakítottuk a népnevelő gár. lát, amely elsősorban harcol a rémhírek ellen és az időszerű kérdésekről mindig tájékoztat ja nemcsak pártunk tagjait, hanem a Dudás kizárása növelte meg a párt tekintélyét, A gazdajegyző Kisbicsérdről került ide, Duna• •■.zckcsön és Báron teljesített szolgálatot. Részeges, botrányokozó, hűtlen volt a párthoz, kiiíák be. folyás alá is kerüli. Kizárása elégedettséget váltott ki az egész községben. — Én már túl vagyok a felülközség többi lakosságát is. Működnek a tizes csoportok, ellen őrzik a tagok munkáját, a párthoz való viszonyukat, magatartásukat a mindennapi éle'ben, a kommunista erkölcs szerint Daló életet. Rendező Gárdánk van, négy nő és nyolc férfi taggal Most rendezzük a harmadik szemináriumunkat. Az első két évvel ■belőtt volt 8 hallgatóval, az •gyesülés után tartottuk a máso. likat, 18 résztvevővel és most ■>an soron a harmadik, eddig húsz 'elentkezővel. Érdekes jelenség, hogy az új hallgatók mellett a •égiek is szorgalmasan eljárnak a szemináriumokra. A bíró, a titkár és a helyettes titkár ajkáról ömlik a szó és fo- 'yik a vita, míg megbeszéljük a párt belső ügyeit. A párt itt vizsgálaton — mondja búcsúzóul Kiss Imre helyettes titkár. Most ncg jobban érzem, milyen nagy, komoly dolog a mi pártunk tag iának lenni. Nagyon jó érzés Szerelem a pártomat is otthonom mellett a második >1; honom a kis pártházunk, ahova mindig örömmel megyek nemcsak én, hanem a többiek is. Va- 'nmi egészen különös új világ tágult ki előttünk, amit nem találhatunk meg sehol másutt. A legtöbb barát, nem csal meg, nem ?sáp be sohasem, mindig megmu- at ja a helyes utat. Jó munkát végeztünk? Ez még túlzás, sze- -intem. Mi csak jól érezzük magunkat ott, amit úgy hívnak, a Dolgozók Párt ja ... IVAN LÁSZLÓ togy Tovább a megkezdett úton Irta : Tóth József vállalatvezető Az Első Pécsi Mész és Gőz- téglagyárat Pécsett inkább csak Deutscn-téglagyárnak ismerik, volt tulajdonosának nevéről. Tipikus tőkés vállalat volt, amelyet tulajdonosa konjunktúra idején a lehető legjobban kihaisznáit, az építkezések szünetelésekor pedig elhanyagolt. Ennek megfelelően az államosítás előtt, hogy vagyonát mentse, minden megmozdítható tőkét kivont a gyárból, bérlője, illetve társa pedig szülte a teljes árukészletet eladta, úgyhogy az államosítás időpontjában alig néhányezer eladásra kész tégla állt a gyár udvarán. — Ilyen körülmények között került államosításra a gyár és kerültem vállalatvezetőként a gyár élére. Az államosítás után a munkásokkal teljesen együttműködve, új alapokon kellett kezdenünk a termelőmunkát. Elsősorban pénzre volt szükségünk, mivel a volt tulajdonos már jóelőre kivonta teljes for. gótőkéjét a termelésből. A három havi lejáratra kért 20.000 forintnyi furgótőkehitelt ennek ellenére a lejáratkor, a munkabérek és adók kifizetése mellett visszafizettük, s azóta sem volt szüksége a gyárnak újabb hitelre. Ez a körülmény élénken megvilágítja azt, hogy az államosított vállalatok életképesek, sőt életképesebbek a tőkés vállalatoknál azért, mert Itt a munkások már saját gyárukhan dolgoznak, s ezért eredményesebb munkát végeznek. Mutatja ezt az is, hogy az államosítás óta a gyár termelékenységét 30 százalékkal tudtuk emelni, a kezdeti nehézségek ellenére 103 százalékkal túlteljesítettük az előirányzatot és a termelés ön. költségét Is csökkentettük. Mindezt a dolgozók adták az államosított üzemnek, de a vállalat Is sokat tett aróta a munkások érdekében. Elsősorban kultúrházat rendeztünk be az egyik üresen álló épületben. 300 személy tér be kul- túrházunkba és színpaddal, padokkal, székekkel, plng-pong asztallal szereltük fel. A kultúrházban megkezdtük a könyvtár berendezését Is. Az államosítás után épült meg a munkásfürdő, külön öltözővel férfiak és nők részére. v\ forró levegőben dolgozó kemencemunkások cukro> kávét kapnak üdítő italként és már ebben az évben megszerveztük a nyári üdültetést. így pótoltuk néhány hónap alatt a szociális berendezéseknek mindazt a hiányát, amit a tőkés tulajdono sok évtizedeken át elhanyagoltak é igyekszünk pótolni a berendezés, gépek és épületek elhanyagoltságában mutatkozó hiányokat ts. Min den nehézség és termelést gátló körülmény ellenére Is sikerült elérnünk már eddig, hogy az 1938 évi termelést ebben az évben már 10 százalékkal felülmúltuk, a kő vetkező évben pedig újabb 10 százalékkal akarjuk növelni a terme lést. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az üzem nyereséggel fog do1- goznl és ezt a nyereséget egyre fokozva akarunk hozzájárulni a/ állam bevételeihez. Eredményeinkről beszélve egv pillanatig sem felejtem el, hogv mindebben a legnagyobb szerepet a gyár dolgozóinak szocialista 5n tudata és lelkes munkája vitte. A téglagyári munka nehéz és fárasz tó, mégis valamennyi munkás igye kezett a normán felüli teljesítményt nyújtani. Selley Gyula elvtárs, a gyár égetőmestere jó munkájával kiérdemelte az élmunkás kitüntetést és valamennyi munkás joggal büszke arra, hogy maga az üzem Is él- üzem lett. Az államosítás óta eltelt Idő nemcsak eredményeket hozott, hanem számtalan tapasztalatot is nyújtott az üzem helyes vezetéséről és a* előfordulható hibák elkerüléséről. — Komoly feladatok várnak még üze- műnkre, amelyek megoldásában, a meginduló nagyarányú építkezések építőanyaggal való ellátásában ezeket a tapasztalatokat már Igen jól fel tudjuk használni és minden Igyekezetünk ami vezet, hogy a továbbiakban még Jobb munkát végezve, üzemünk erős támaszává váljék a szocialista épftőmunk'ának. tokkal többet jelent ^ így szerű politikai alakulatnál, (• oda úgy lépnek be az elotársak. |i mint ahogy a legbékésebb, a leg- ( /.ebb és legboldogabb családi olt- , honba Hogy ez mennyire így ( oan. bizonyítja az is, hogy ko-, •noly oonzóereje van a pártnak,, másfélszázra teszik azoknak a számát, akik rendszeresen járnak gyűlésekre, összejövetelekre, megmozdulásokra. olyanok is, akik nem tagjai a pártnak. ( Ez a kis község is, mint annyi I Baranyában, majdnem teljesen < kicserélődött a felszabadulás után. i I régi lakosság jórésze kitelepí-1 \ sre került, akikét pedig itthagy. i 'ak, a környékbeli falvakban él-1 nek. Az új lakosság legnagyobb i része Biharból, Ujirászból kerül* 1 * * * V i de, oolt gazdasági cselédek és i törpebirtokosok. Minden család-1 ban legalább három gyerek van, < le nem ritkák a 10—12 gyerekes ( ■saládok sem. Simogató szeretet- I 'el beszélnek az egyik telepes- i asszonyról, aki nemrég adta férj-1 hez Lányát, közben ö maga isi gyermeket vár. < Szive*en vállalják < a gyereket, mert ma már van mibál nevelni { ?$ gondozni az újabb jövevényt is Ezek a dolgos, hálás új gazdák s tagjai a pártnak, és ez sok mindent megmagyaráz. — A bári pártszervezetet 1945 < Iszén Jankai György újirászi te-1 lépés alapította meg. Ötvennégy I íves, régi elvtárs, Juttatott lakása i -gyik szobája oolt a párthelyiség, j Persze azonnal jöttek az érdek. I ha jhászók a befurakodók. — 4 mondja Skaliczki Lajos község-I bíró. Nevek röpködnek a levegő- I ben: Farkas Ferenc mohácsi j Noszira raktámok. Hajnal Józsefi főraklárnok. Dudás István gaz- j da jegyző, Kutnyánszki Géza tanító ] okoztak sok zavart. A felülvizs- | ólat nagyon jól jött, különösen ' evidámabb a „Szocializmus útja” kolhozban Karácsonyi és u évi ajándékot Benczenleitner ékszerésztől Irgalma so lt-u 1. Tál.; 27-93 )<■ vítésok gyorsan készülnalc1 na ellátni ekkora családot egyéni gazdálkodással? Világos, nem. A raúlír évben csoládymmal 2280 munkanapot dolgoztunk, kaplunk érié 164 mázsa gabonát és 7.500 rubel készpénzt. Még az idén is van 49 mázsa gabonám a múlt évről". I----7T~Z---------í önálló emberré I A kolhoz I lotte Vasziljevicsi Jegerbvot. Látta a bölcsődét a Kolhozban, az ovódát, a napközi otthont, tudta azt hogy lia élettársa keres magának, nem nehezíti meg élesüket semmi a világon. Egy esz.endő múlva megnősült. Világos, tiszta és egész- éges lakást kaptak. Együtt dolgozott feleségével, egy munkacsoportban. Házához személyes gazdaság is tartozott, mint kolhoztagnak, neki is volit egyéni szükségleteinek kielégítésére személyes gazdaság: »féi hektár volt a belsősége. Húsz kaptár méhet meti magának, az egy tehénhez vert magának, az egy tehénhez szárnyasállatai száma pedig meghaladta a 100-at Esténként megjelent feleségével a kolhoz kluo- jaban, ahol színdarabokat, filmeket mutat ak be. A rádió es gramofon hangjaira szívesem ián- co’t feleségével és a kolhoz más asszonyaival is. Ha meg olvasni volt kedve, felkereste a többezer konyából álió hatalmas könyv- tat s^nbát ás olvashatott kénye- ktdve szériát. Az ünnepnapokat szórakozással töl'öUe. g . , . í milyen rövid ts mindéit | i<M aiatt A harmadik tél még nem köszöntött m*. amikor Vaszil jevie- Jegerov uár úgy erezi e, mintha évtizedek óta a Kolhozban ciné. „A munka könnyű és elvégezhető — gondolkodott — az élet nagyszerű, ha megtettem kötelessé gémét, szóra kozhatom." És Vasziljevics Je- erov most értette meg igazán, hogy mién; harcolt, miért űzte a gyűlök nácit és miért sebesült neg egyszer a Don mellett. Már készítette is számadását hogv az év végén hány rubel üti a uarkát. ré mázsa gabona. 1700 rubel és az egyéni gazdagságból ■redő jövedelem, amely csaknem eléri a 700 rubelt. És amikor a „Szociai. mus útja * elnevezésű kolhoz levelet írt Sztálin elv .árshoz: „Nagv _______________a mi örömünk, vé gtelen drága nekünk az a boldogság, hogy ismét a mi földünk igazi gazdái élhetünk és dolgozhatunk. Megfogadjuk kedves Sztálin elviére, hogy becsülettel eljesítjük a Haza és a Vörös Hadsereg iránti kötelességünket", ő is, mint a kolhoz minden tagja . örömmel írta alá nevét: Va- -ziljevics Jegerov, a felszabadító hadsereg volt tagja. így teljesült a paraszt és Vasüjevics álma a földről. — fj. Kellemes karácsonyi ünnepeket kíván kedv»* vav5m*l*. isme, ólainak FUTÁSZ élcssaréti tsu Iraalmasek-utca 8 a karéliaj felszabadító hadsereg katoná- ' ja volt, ami* kor a „Szocializmus útja“ elnevezésű kolhoz levelét megkapta: * .lilvestf ettétek a családjaitokat; 'most mi vagyunk a Ti családosok. Ha visszajöttök a frontról, 1 nindegyiktek kap a mi kolhozunkban tehenet, juhokat, libá1 kait, tyúkokat és veteményes ker‘ tét “ Vasziljevics Jegerov zsebében V kolhoz levelével, felkereste a 'kolhoz nagy családját, Megcso- 'dáíia a termetes gépóriásokat, | i melyek termőképessé térték a hatalmas, 500 hektárnyi területet, jegerov magának dolgozott gazdaságában. Éppen aratásra ért haza. Tudomásul vette a munkanormát: lóvon: aitású arattógéppel 4 hektárt kellett learatniok, ugyanis a mezei munkacsoportba osztották be. Csoportjában 36-an dolgoztak. Olenyicsevtől tudita meg, hogy milyen-------------------------rövid idő alatt al apíthat magának családot, teremthet számukra jólé.et: „Tíz- tagú családom van — beszélte Olenyicsev — 54 éves vagyok. Níond csak, képes lettem vol» Leajobb borát jótól Vosziijevics Jeqerov
