Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)
1948-11-30 / 275. szám
Szakasfts Árpád és Gerd Ernő nagyjelentőségű felszólalásai az MDP Központi Vezetőségének ülésén Uj erőforrásokból fedezzük a jövő évi magasabbra emelkedő állami kiadásainkat Az MDP szombaton tartott központi vezetőségének ülésén Rákosi Mátyás elvtárs beszéde után sor került a hozzászólásokra. Az első felszólaló Szakasits Árpád volt — A Párt kétségtelenül megizmosodott és nagy feladatok elvégzésére vált képessé — mondotta többek között — Ez tény. de nem szabad megfeledkezni arról a tényről sem, hogy ez az egység csak bolt tömeg lenne, ba nem járná át a manizmos-leninizmu* egészséges szelleme. Non lobet ölbe tett kőnkkel azt ▼Arad« bogy • történelem majd megszüli nekünk a gzodallzmust, hanem az élő történelem anya méhéböl kell kiragadni ezt a magzatot és ba kell, saját vérünkkel táplálni, bogy az élet erős valósággá legyen. Az ellenség még nem semmisült meg •— Pártunk tömegeiben észlel: hető olyan hajlamosság — folytatta Szakasits Árpád —, bogy a kivívott győzelmek után most már megpihenhetünk. Az ellenséget még nem semmisítettük meg teljesen. Jelen van a falvakban, városokban, a hivatalokban és még az Üzemekben is különféle alakban. A ayilt ellenséggel szemben a helyzet tiszta és nyűt, a jobboldali szociáldemokraták azonban nálunk Is, de másutt ]s álruhát öltenek és nehezebben felismerhetők. Ha munkások az üzemekben a normát feszegetik, panaszkodnak a bérek miatt, összeesküvéseket szerveznek az élmunkás intézmény ellen, szóval százféle módon próbálnak éket verni a dolgozók közé. Az álruhán »munkások", az üzemekbe befurakodott volt Horthy-tisztek, B-listá- (ott léhfitök és más hordalék elemek még több zavart okoznak. Az éberség lanyhulása és a kispolgári tenybeség megengedhetetlen, mert Igen súlyos következményekkel jár. Csak egy út van Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a Pártnak hűségélen követőié kel) a Szovjetunió példáját és útmutatását, mert igaza van Rákosinak: Nincs külön magyar út, amint nincs külön jugoszláv út sem, csak egy út van, a Szovjetúnló vérrel megszentelt ég dicsőséges útja a marxizmus- leninizmus útja. A mi pártunk a győzelem útját választotta és erről nem tér le. Gerő Ernő elvtárs emelkedett ezután szólásra. Rákosi Mátyás referátumának ahhoz a részéhez kap oolédott, amelyben Rákosi Mátyás az előttünk álló hatalmas feladatok megoldása érdekében a legszigorúbb takarékosság elvét hangoztatta az állam és a dolgozók récéről egyaránt. — Ez a figyelmeztetés — mon flotta — annál is inkább indokolt, mert az életszínvonal emelkedése «okkal gyorsabb ütemű, mint azt hároméves tervünk előirányozta és mert »* állam igazgatási kiadásai is túlságosan felduzzadtak. A magunk elé tűzött célok nagysága kitűnik abból a tényből, bogy 1949-ben az állam pénzügyi szükséglete mintegy 5 milliárd forinttal haladja meg a folyó évit En— Mindez felveti a kérdést, honnan teremtsük elő kiadásaink fedezésére a szükséges eszközöket Az állami kiadások fedezésére 1949- ben szükséges mintegy 5 milliárd forintnyi többlet egy részét kétségtelenül biztosítani tudjuk az állam rendes jövedelmeiből. Azonban a leghatározottabban meg kell állapítani, hogy olyan óriási többletbevétel biztosítására, amilyenről szó van, a rendes állami bevételi források nem elegendők. Ezért meg kell vizsgálni a még rendelkezésre álló komoly tartalékainkat, amelyeket eddig még nem, vagy csak kisebb mértékben használtunk fel. Hyaa tartaléknak tekinthető az ipar, amelynek termelési összértékét » jövő évre 21 milliárd forintban irányoztuk elő. Ha a termelési önköltséget a jö- vö évben csak 5—6 százalékka' csökkentjük, ezzel legalább i milliárd forintnyi belső tartalékot mozgósítunk. Az 5—6 százalékos költségcsökkentés pedig egyáltalán uera boszorkányság. Az ipari termelés úgy-’ nek a hatalmas összegnek több mint háromnegyed részét közvetlenül az állami költségvetésnek kell federate. Az ötéves terv beruházásai előreláthatóan meghaladják majd a 25 milliárd forintot. nevezett fixköltségeinél Is megtakaríthatunk 5—600 millió forintot. A tüzelő, villamosenergia és az anyagfelhasználásnál is körülbelül «00 millió forint felszabadítást jelent. Az anyagköltségeknél kereken 320 millió forintot takaríthatunk meg. — Hasonló tartalék mutatkozik a mezőgazdaságnál is. Mezőgazda- sági termelésünk értéke 1947-ben 7.9 milliárd forint volt, ami után a mezőgazdaság 370 millió forint adót fizetett. 1948-ban a mezőgazdaság termelési értéke 11.2 mil- Iiárdra emelkedett, befizetett közvetlen adója pedig 474 millió volt, vagyis százalékban kevesebb, mint volt 1947-ben. Ezek a számok mu-' tátják, hogy mezőgazdaságunkban 8z állam még nem merítette ki az adózási lehetőségeket. A mezőgazdaságot tehát a Jövőben adózás szempontjából jelen* tékenyebb mértékben kell Igénybe vennünk. Természetes, hogy a terhek elosztásánál cles határvonalat kell húzni a dolgozó parasztság és a zsíros- parasztok között. A magánkereskedelem elégedjék meg »»erény haszonnal — Harmadik nagy tartalékunk az ártílonralom, még pedig a bélés külföldi külkereskedelem ehetőségeiben mutatkozik Állami kereskedelmünket rászorítjuk a Gazdaságosabb működésre, a rezsiköltségek leszállítására és az állami nyereségrészesedés jelen' ékeny növelésére. Másrész: még fokozottabb mér'étoben meg kell követelnünk a magánkereskedelemtől, hogy olcsóbban do gora ék és szerény haszonnal elégedjék megTermészetesen |tt is különbséget kell tennünk a hatalmas hasznot bezsebelő gazdag kereskedők és a csak munkabérüket megkereső kiskereskedők között. — Igen jelen’ékeny 'lehetőség rejlik a magas és mé'y építkezések önköltségeinek '«szállításában, főként a gépesítés útján. így ezen a területen is mozgósíthatunk 150— 200 millió forintnyi belső tar'aláírót. Ezzel szemben felhozhatná valaki, hogy az eddig leézderővei végzett munkák gépesítése munkanélküliséghez vezet. Az ötéves terv folyamán azonban az új ipari munkások. százezreire lesz szükségünk. — Vaunak azonban olyan belső tartalékaink js. amelyeket alig lehet összegszerűen lemérni, vagy ame'yek együttvéve sok-sok milliói megtakarítást adha nak — Ilyenek a telesleges fénvüzós- számba menő pazarlás jelegű kiadások, az indokolatlan költekezés, ami nálunk a forint á. anaósulása után meg!eh©'ősén elharapódzott. It: az ideje, hogy vége- vessünk a közpénzen folytatott dínom-dá- nommak, az ünnepségek végte’en sorozatának, felesleges és tényleges hasznot nem i* jelentő költekezésnek. Itt az ideje az. egész vonalon a legszigorúbb takarékosság bevezetésének, hogy az így elért megtakarítások segítségével is fedezhessük anmk az 5 milliárd forintnak egyrésaét, amelyre a jövőben többletkén' szükség lesz — fejezte be beszédé- Gerő Ernő. / Set fi Ernő az MDP új fö'iUtárheSyettese A MDP Központi Vezetőségé a fe'szólalások után egyhangúan elfogadta Rákosi Mátyás elvtárs főtitkári beszámolóját a politikai helyzetről és a párt feladatairól, továbbá Szakasits Árpád elvtárs referátumát a szervezeti kérdésekről. Ezt kővetően Gerö Ernő elv- társat egyhangú határozattal — az eddigi főtitkárhelyettesek funkciói meghagyásval — főtitkárhelyettesé, Kovács István elvtársat a központi veztöség titkárává, Sajk l.ászló és Nógrádi Sándor elvtársa- kit a szervező bizottság tagjaivá választották. • . . Az ipar és mezőgazdaság tartalékai Nanking eleste elkerülhetetlen Újabb ellentétek a nyugati hatalmak között az olasz gyarmutok kérdésében A kínai néphadsereg Nanking ellen vonul, — jelentik a Párisba érkező hírek. A felszabadító hadsereg csapatai Szucsautól délre áttörték Csangkaisek védelmi vonalát és négy hadosziophan vonulnak előre. Osangkaisek-reé amerikai utazásával kapcsolatban az amerikai külügyminisztérium semmiképpen sem hajlandó azt mondani, hogy ■ meghívás tőle származik, mert ezzel bátorítaná az úgyis nagy reményeke- tápláló Csangkai- seket, de ugyaniakkal- az elfenkezőÍ it sem mondja, mert nem akarja edlemeüen helyzetbe hozni a Kuomintang kormányt. Az olasz gyarmatok kérdése Londoni jelentés szerint e Ruhr, kérdésben ámadt francia—amerikai ellentétek után az olasz gyarmatok kérdésében ts újabb nézett el tét esek merültek fel a nyugari hatalmak közi Ez az újabb ellentét — írja az Observe«- — az észak-atlanti szövetség további fejlődésére is kilátással lehet. Az Egyesült Államok és Anglia csak Szomáliát akarja visszajut. . tatni Olaszországnak, roig Franciaország helyesnek tartaná, ha Szomália mellet. Eritrea is visszakerülne Olaszországhoz, Kire- narka és Tripofitánfe ügyében a döntést pedig el akarja halasztani abban a reményben, hogy később ezek a gyarmatok is olasz fdügye. te‘ alá juthatnak. Az angolok még abban az ese ben is ragaszkodnának Kirenaika és Eritrea megtartásához ha az olaszok — amint ezt fel is ajánlották — megengednék angol—amerikai támaszpontok létesítését ezeken a területeken, — Párisi körökben attól tartanak, hogy a volt olasz gyarmatok ügye súlyos csapás1 mérhet a nyugeteurópad együttműködés kialakítására. lemond az olást külügyminiszter? A Tdepress római jelentése szerire a? olasz közvélemény nyugtalanságát erősen fokozza az a körülmény, hogy a kormány semmi, féle engedményt sem tudott elérni a nyugati nagyhatalmaknál a volt olasz attikai gyarmatok ügyében. A sajtóban sűrűn céloznak arra, hogy Sforza külügyminiszter a kudarc következtében valószínűleg lemond. Emlékezetes, hogy egyedül a Szovjetunió támogat a Olaszországnak a volt olasz gyarmatok UNO. megbízatására irányuló igényét. Az oíasz kormányban azonban azt hitték, hogy szov jeteflenes' politikájukká! kedvezőbb esélyeket biztosít magának az angolszászoknál gyarmati igényeinek támogatására. A korraánybarát sajtó azt hangoz- atj-a, hogy Sforza külügyminiszter lemondása Olaszország tiltakozását jelképezné az angol politikával szemben. Római jelentés szerint az olasz közvéleményt és a. sajtó*, főként az eta«z gyarmatok sorsa tar’ja izgalomban. A Corriére delta Sera azt állítja, hogy Kirenaika kérdésében „nyugati megegyezés jött létre Amerika és Anglia között. Az angolok elfogadták Amerika álláspontját Palesztina kérdésében és ennek fejében megkapták a mandátumot Kirenaika felett. A végétért francia bányószsztrájk eredményei A CGT-hez tartozó bányászszövetség elrendelte, hogy a százezer sztrájkoló bányász hétfőn álljon munkába. A bányászszövetség felhívással üdvözli a sztrájkoló bányászokat, akik az egész világon dicsőséget szereztek a francia munkásoknak. „Az erők újjácsoportosítása érdekében — mondja a felhívás — minden sztrájkoló álljon munkába, hogy még erősebb egységben ko váesolódjanak össze a A CGT mögött álló bányászok, akiknek harci erejét a sztrájk csak megacélozta és akik ki fogják vívni, hogy a bányászok minden bérkövetelése megvalósuljon.* Min- Párisiből jelentik, a munka felvételére felszólító CGT felhívás megállapítja, hogy a francia kormány munkáséi! e-nes állásfoglalás« több mint S mlüió tonna ki nem bányászott szén és közel 100 müliérd frank veszteséget okozott a Francia Köztársaságnak. Ha a kormány kielégítette volna a bányászok jogos bérköve’eléséí, a különbség, amely a munkások bérkövetelése és a bányák ajánlata között fennáll, alig lett volna öt száaa éka a sztrájk okozta költségeknek. A sztrájk komoly eredményeket hozott a francia munkásosztálynak. A kormány kénytelen a bányászok nyugdiját 25% -ka! felemelni és megadni részükre a kuön'eges pótlékot. De a bányásasz rájk hatása alatt kénytelen volt teljesíteni a Lotharingdai acélmunkások, a gáz- és villamosmüvek munkásainak és a kikötők dokkmunkásainak bérkövetelését is. Az athéni sajtó a kivégzések ellen A TASS athéni jelentésee szerint Egina szigetén a 620 halálra!'élt görög hazafi folytatja az éhség- sztrájkot. Az egyik görög lap szerint az athéni kormány a tömeges kivégzések után rendezett tüntetések hatására egyelőre nem hajtja végre a halá'os ítéleteket. Az athéni lap követeld, hagyják abba a halálos ítélé-ekkel való játékot és szüntessék be az ellenállási mozga'- fomban résztvevők kivégzését. Td avivi jelentés szerint zsidó és arab kiküldöttek közö * szombaton közvetlen tárgyalások indulnak. A tárgyalások sikeresen folynak és beavatott körök valószínűnek art. ják, hogy sikerül végleges fegyver sziine ti megállapodást kötni Jeruzsálem egész körzetére.
