Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)
1948-11-14 / 262. szám
104* NOVEMBER 14 nr.TNAPrrtTLi napló 7 Ä tagjelöltségről A kizsákmányolok elleni harcban sTvleiett Snkan, pártonkívöliek, mis párt- helsek, sőt még elvtársaink egy résre sem értette meg, hogy tulajdonképpen miről van szó, mikor először hallották, hogy a Magyar Dolgozók Pártjában bevezetik a tagjelöltséget. A magyar pártoknál és a többi országok politikai pártjainál — a kommunista pártok kivételével — nem találkozunk ezzé' a rendszerrel. Meg kel! néznünk közelebbről, hogy miért éppen a kommunista pártok alkalmazzák a tagjelöltség intézményét, mit jelent, milyen célt szolgál ez a rendszer és nálunk miért éppen most került sor megvalósításira. A kommunista pirtok a szocialista társadalomért küzdenek, melyben megszűnnek a kizsákmányoló osztályok, megszűnik ember nek ember által való kizsákmányolása, elmosódnak a szövetséges, dolgozó osztályok különbségei, az egyének boldogulása a közjó feltétele. Ezt a célt csak harcos, forradalmi párt tudja megvalósítani, olyan páirt, amelyik állandó _ gonddal vigyáz tagsága összetételére, arra, hogy olyan emberek kerüljenek soraiba, akik a kitűzött célt önfeíáldozóan, lelkes munkával meg is tudják valósítani. Ilyen pártok a kommunista pártok, köztük a Magyar Dolgozók Pártja is. A tag- jelöltség rendszere azt a célt szolgálja, hogy a munkásosztály, a dolgozók legjobbjai kerüljenek be ezekbe a pártokba. A tagjelöltség a párttagság elő* iskolája. A tagjelöltség célja: lehetőséget adni annak, aki a párt tagja akar lenni, hogy megismerkedői> programjával, szervezeti szabályzatával, politikájával s hogy ugyanekkor a pártnak módja legyen meggyőződni a jelölt hűségéről a párt és a népi demokrácia iránt. A tagjelölt kötelességei és jogai azonosak a tagok kötelességeivel és jogaival, azzal a különbséggel, hogy a tagjelöltek tanácskozó és nem szavazati joggal vesznek részt a pártszervezetek taggyűlésein és értekezletein s hogy a pártbizottságba és a párt egyéb vezető szerveibe nem választhatók. A fenti rövid meghatározásból kiviláglik a tagjelöltség kettős jellege. Egyrészt lehetőséget ad a pártba belépni szándékozónak arra. hogy — túlmenően a párt írásban lefektetett programjának, szervezeti szabályzatának politikai irányvonalának megismerésén — belülről munka közben győződjék meg ar- ró|, hogy ebben a pártban miként álfa szó és a tett viszonya. Ugyanakkor a pártnak is módjában áll a tagjelöltet nem szavai, hanem elsősorban a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeiért végzett munkáján keresztül megismerni, megbírálni. A fenti meghatározásból ezen tutmenően az is kiderül, hogy a tagjelölt a jelöltségi idő alatt is tevékenyen résztvesz a pórteleiben, a pártmunkában. Természetes tehát, hogv a párt élcsapat jellegének biztosítása már a jelöltségre jelentkezők kiválogatásánál kezdődik. Csak az vehető fel tagjelöltnek, akit két olyan elvtárs ajánl, aki legalább egy év óta tagja a párt nak és a jelöltségre jelentkezőt legafabb hat hónap óta közös tevékenység alapján Ismeri. A tagjelöltnek a felvételt követőleg legalább félévi jó munkájával kell bebizonyítania azt, hogy méltó a párttagságra is. Az új tagok gondos kiválasztását célozza az Egvesiilésl Kongresszuson elfogadott Szervezeti Szabályzatnak az a megállapítása, hogy: „ .. . a jelöltnek a pártba tagként való felvételét alapszervezetének vezetőségénél (titkáránál) kel! kérnie írásban. Kérelméhez kél olyan párttag írásos aiánlását kel' mellékelnie, akik legalább két éve tagjai a pártnak (MKP, SzDP, MÖP) és akik a jelöltet közős tevékenység alapján legalább hat hónapja ismerik... Uj párttagok fel vételéről az alapszervezet vezetőségének előterjesztésére az alapszervezet taggyűlése határoz és ezt a megyei vagy kerületi pártbizottság hagyja jóvá.” Külön súlyt ad a tagjelöltség intézményének a Szervezeti Szabályzatnak az a megállapítása, mely szerint ...,,Uj párttagot általában csakis a tagjelöltek sorából lehet felvenni.. Ez mind helyénvaló, de miért csak most vezetjük be ezt a rendszert, mi lesz azokkal, akik már párttagok, de még csak tagjelöltnek alkalmasak? — vetődik fe! a kérdés. A Szervezeti Szabályzatnak Idevonatkozó része leszögezi, hogy azt a párttagot, aki kötelességeit, a párttal szemben hanyagul teljesíti, pártnapokon, taggyűléseken, értekezleteken nem vesz részt, magát nem képezi, pártmunkát nem végez, tagjelöltté kell átminősl'eni. Ennek a kérdésnek megértésénél az alapvető szempont az, hogy élesen megkülönböztessük a pártba nem való osztá'yidegcn. megvesztegethető, törtető elemeket azoktól a jószándékú, becsületes emberektől, akik még nem felelnek meg ugyan a párttagsággal iáró követelményeknek, de megvan bennük a készség, hogy tuimással és munkával kommunistákká, a munkás- mozgalom harcosaivá váljanak. Az előbbieket nem áturnős-Teni kell, hanem ki kell zárni őket a pártból, míg az utóbbiakat, akik még nem elég érettek ahhoz, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapatának tagjai lehessenek, ezeket kell tagjelöltté átminősíteni. Mindebből nyilvánvaló, hogy az átminősítésnek nem büntető, hanem nevelő értelme van. Hátra van még az a kérdés, hogy nálunk, a Magyar Dolgozók Pártja miért éppen most vezeti be a tagjelöltséget? A válasz kézenfekvő: Amíg a pártok és különösen a két munkáspárt között versengés folyt a tagokért, nehezen lehetett elejét venni annak, hogy becsületes dolgozók tíz- és százezrei mellett ellenséges elemek, törtető, megvesztegethető emberek is ne szivárogjanak be a pártba. A hibát még tetézték egyes funkcionáriusok, akik a központi vezetőség határozott tilalma ellenére, erőszakos tagtoborzással nem egyszer csoportos felvételle! úgyszólván bekényszerítet- ték az osztályellenségct soraink kő zc. Másrészt, amíg pártunk sorra aratta a győzelmeket a népi demokrácia építése során, ahogy nőtt pártunk tekintélye, hatalma az ország vezetésében, olyan ütemben, olyan mértékben iparkodott a reakció beépíteni embereit sorainkba, hogy belülről fejthessen ki bőm lasztó tevékenységet. A két munkáspárt egyesülésével megszűnt a szakadás a munkásosztályon belül és lehetőség nyílott a lenini-sztálini pártépítés alapelveinek az eddiginél következetesebb keresztülvitelére. Ezért Vált most időszerűvé nálunk a tagjelöltség rendszerének bevezetése. Ennek segítségével Pártunk megszilárdítva sorait, kivetve magából az oda nem való elemeket, a szocializmus építésével együtt járó megnövekedett feladatokat a jövőben is, továbbra is harcos, forradalmi párthoz illően fogja megoldani. A reakció érzi, hogy mit jelent számára az, hogy a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép élcsapata bevezette a tagjelöltséget és ezért mindent elkövet, hogy hazug állításokkal ködösítse el ennek nyilvánvaló célját. A dolgozó nép a felszabadulás óta eltelt idők során megtanulta, hogy amit a reakció támad, az a dolgozók számára jó. Így van ez a tagjelöltséggel is. Nemcsak a munkásosztály, hanem az egész dolgozó nép közös érdeke, hogy a szocializmusért vívott harcban olyan párt vezesse, amelvik kipróbált, becsületes, harcos emberekből áll. a kisjakabfalvai rizsszövetkezet Megismerte a falu Kis Mihály igazságát A vi! „fíiígmiite“ csárda Dauertól nem töredezik tökké a kaja, ha a 1427« RÓNAI-szalon ni eljáráséval készít!. feletti erdőben szekér nyikorog, ostor pattog, egy ember a kocsi előtt halad és méregeti a fák közeit, a másik a szénásszekéren igyekszik irányítani a lovakat, hogy a fák közt elférjen a jól megrakott szekér. A jelenetről arra következtetne az ember, hogy csempészek szállíta nak dugáriit. Csakhogy itt nincs országhatár, sem vámhatár, egyszerűen csak rossz út van. Meredek agyagos földút vezet Kisjakab- falvára, azt is xígy kimosta az őszi eső, hogy egy-egy merész vállalkozó hol tengelyig süllyed a sárba, hol a szekér dereka akad meg a „lépcsőfokokon.“ Kisjakabfalva az év esős szakában úgyszólván teljesen el van vágva a külvilágtól; még szeremcse, hogy gjmlog sincs messze Villány. mégis élénken folyik az élet, Bibén 37 elszigetel kis faluban az embereket érdekli minden esemény, ami a nagyvilágban történik és' ők maguk is részesei akarnak lenni ezeknek az eseményeknek. Ezt mutatja a népi szervek komoly munkája. Mindjárt az első háznál Kis Mihály széles mozdulatokkal magyarázza és meséli a falu eseményeit. Elsősorban a falu adatait mondja el sorjában anélkül, hogy kérdezni kellene. Ugy- látszik büszke vagy a számokra, vagy arra, hogy ő tudja, mert néhány perc alatt fejből elmondja: ,,Í2Ö0 holdas határa van a falunak, ebből R47 hold szántó, 164 hold rét, 218 hold erdő, a többi kaszáló, legelő nincs, mert kevés volt a szántó, ugyanis ezen a területen a falu 40 őslakóján kívül 40 telepes, 18 Csehszlovákiából áttelepített gazdálkodik és még lő helybeli szegényoaraszt is kapni! földjuttatást.“ Még azt is hozzáteszi, hogy a falu túlnyomó része protestáns, körülbelül 80»/«-a. Ezt mind csak azért mondta el — amint maga is hozzáteszi >—hogy bebizonyítsa: a falu a kisparasz- toké. Kis Mihálynak, azon gazdálkodik. Azelőtt egy ötvenholdas kuföl hold jinatoti m Iáknál dolgozott harmadában. Volt gazdája azzal búcsúzott tőle: „No Miska, jössz te még vissza hozzám.“ Ö pedig így búcsúzott: „Majd megmutatom, hogy azon az öt holdon többet termelek, mint amennyit az 50 holdon harmadában megkerestem.“ Meg is mutatta. Ahogy aztán sorra veszi a falu történetét, panaszra is sor kerül. A Karasiea mellett Ariét Ede pécsi, Fogaras-utcai lakos kibérelt 20 hold földet és azon rizst termelt. Ez még nem lett volna baj, de szabálytalanul ásták az elárasztó csatornát, a víznek nem volt lefolyása és elöntött maga körül 80 holdnvi kaszálót, ami között néhány hold kukorica is van. Ezen a 80 holdon nem termett semmi, viszont a munkásokkal dolgoztató és kizsákmányoló Ariét Edének a 20 holdon 470 mázsa rizse termelt. A 80 holdon neki egy holdja volt, de a többi is egy-két holdanként a falu kis- parasztjaié. Nagy kár érte őket ezzel, de Ariét Ede a 20 hold bérletén kívül kártérítést nem akar fizetni. Most perük. „Maga kárán tamil a? ofens" — mondja Kiss Mihály — és ezt a tanulságot a föld művesszövetkezet most hasznosítani akarja. A szövetkezet a ki záskmányolók elleni harcban született meg. Ariét Edének „sikerült“ elárasztani a 80 holdat, anélkül, hogy akarta volna, ha a föld inűvesszővetkezet el akarja árasztani a területet, akkor az is sikerülni fog. Ennélfogva ezen a 80 holdon rizst fognak termelni, szövetkezeti alapon, állami támogatással. Hogy érdemes e? „Nézzen ide!" Azzal előveszi kis füzetét és abban mutatja a számokat: „Gorombán számolva egy holdon legalább húsz mázsának kell teremni. Igaz? Ha annyi terem (de teremhet 25 vagy még több is), akkor mázsánként háromszáz forinttal számítva hatezer forint, a 80 holdon félmillió forint lesz a szövetkezet jövedelme. Kiss Mihály e>t a számítást terjesztette elő a szövetkezet taggyűlésének, ennek alapján javasolta a szövetkezeti rizstermelést. Pécsi Mihály elvtárs is támogatta, az MDP helyi titkára, meg Fenyösi József elvtárs, az UFOSz titkára, de nem is kellett nagy támogatás, mert a tagoknak is tetszett a dolog. Azóta már megint másban töri a fejét Kiss Mihály. Hallott a gyapottermelési kísérletekről és ezt ő is meg alkarja próbálni „Először a magafn földjén akarom kipróbálni — mondja —, és ha sikerül, ezt is javasolni fogom szövetkezeti termelésre, úgy gondolom addigra úgy megerősödik a szövetkezet a rizstermelésből, hogy a gyapottermelésre a saját erejéből is tud majd áldozni.“ Kiss Mihály nem vezetője a szövetkezetnek, egyszerű tagja, de mint a falubeliek is mondják, az ő szavára hallgatnak legszívesebben. Nem csoda, mert egészséges gondolkodásával mindig fején találja a szöget és a falu dolgozó parasztjai is jól tudják, hogy mi szolgálja az ő érdeküket. Ha aztán minden úgy sikerül, ahogy tervp.- zik, akkor majd az erdőben sem kell bujócskázni, ha le akarnak valamit vinni Villányba, megépül a járható köves út is és a 617 hold szántóval rendelkező száznál több lakójú faluból az új parasztság életerős és fejlődő községe lesz. Moszkvai lami'mányii! ra indul egy pécsi bányászmártír fia Terveiről bénáéi Török László SzIT veselő Török László, a mecsekszabolcsi SzIT vezetője Moszkvába indul, u magyar kormány ösztöndíjával ős a Szovjetunió segítségével ötéves tanulmányútra. Ma 33 éves, mire visszajön, 38 éves lesz. Apja, Török István bányász közismert volt a háború előtt baloldali érzelmeiről, forradalmi gondolkozásáról. 1911-ben a nyilas terror őt is elragadta, a munkásmozgalom többi kiválóival együtt, mártírja lett az eszmének. Török László előtt ezért nem idegen az az ország, ahol már megvalósult a: az eszme, amelyért apja életét áldozta. Nem idegenbe utazik Töröl: [.ászló, ezért vállalta örömmel a hosszú ideig tartó távollétet. De nemcsak az eszmei barátság vezeti öt a Szovjetúnió fővárosába. Tanulni akar, hogy onnan visszatérve itthon Is segíthessen annak megvalósításában, ami <i Szovjetunióban már megvan. Itthon joghallgató volt, de jártas a gcptechnikában is és reméli, hogy a Szovjetunióban nemcsak a szovjet társadalmat fogja megismerni, hanem a szovjet technikát is, ami máris messze felülmúlja a kapitalista államok technikai fejlettsé- gét. Török László úgy megy Moszkvába, mini második hazájába. De tudja azt is, hogy egy fejlettebb és előrehaladottabb hazába megy, hogy onnan visszatérve elhozhassa magával ennek a fejlettségnek tapasztalatait. Azt reméli, hogy az öt évet ki tudja használni a maga és itthonmaradt elvtnrsai javára és ezért búcsúzik bízón azoktól, akik neki ezt a lehetőséget adták és akik figyelemmel fogják kísérni moszkvai munkáját. tlj árammérőhile&esít© r masE|iféeiBlítá készüléket talált felS Jelentős megtakarítást érnek el a Közüzemeknél Nagy gond szakadt a pécsi villamosmű nyakába: 25 ezer áram fogyasztásmérő „órát” kel! hitelesítenie 1951-re. Minden fogyasztót végigjárni, még a legkisebbet is, az árammérőt leszerelni, az ideiglenesét felszerelni. Az „órákat” hitelesítésre behordani, aztán újból felszerelni. Mindezt a rendes létszámmal a kitűzött időre. Emellett a napi munkát is elvégezni. A beosztod dolgozóik tisztán látták ,hogy a meglevő hitelesítő berendezéssee! képtelenek ezé megoldani. — Bakán István eivtárs, a közüzemi MDP szervezet titkára elhatározta, hogy a nehéz kérdést megoldja. Ez sikerűi: is. Kövesdi József élmunkás, Kész László, Kötetes Ferenc és Heeil János segítségével olyan leegyszerűsített órahitele- sitöt készítetteke, amely egyszerűbb és könnyebben kezelhető a régi fajtánál. ^Bakáin elvtárs szerint a készülék előnye nemcsak könnyebb kezelhetőségében^ rejlik, hanem abban is, hogy a mérésnél egyö ötdnyi áratiERMANNAL össztánc * Kőeavleífeeii. mot használ fel, mint a régi, ezért az össztétel anyagai hosszabb életűek. Teljesert zajtalanul dolgozik és így a mérés alatt átló órában hibát jelző zörejek könnyen" hallhatók. — Használt -anyagból álUtot-'uk elő. így tizedébe sem került, mini a készen vet1 új készülék. 5779 forintba került mindössze az új 60.000 forintos árával szemben “A város vezetősége előtt szombaton mutatták be az újí'ásí, amely minden tekintetben megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. Pártélet PARTNAPOK KEDD. Délután 6 órakor, Belváros: Dalios Kovács József: (fi) Siklóst páríszerv.: Kis István; (7) Kertvárosi pártszerv.: Darvasi István. SZERDA. Délután 6 órakor, Budai II. pártszerv.: Kamarás László: jt>) Budai I. pártszerv.: Borsod: Béla; (6) Gyárvárosi pártszerv.: Reményi József; (7| Szigeti külv. párt- szerv.; Dr, Huszár István; (?) Bá- nyaiskoln: Molnár Károly. SZOMBAT. Este 8 óra, Istenkut: Balázs Adorján. A Budai I. párbízalmiak kcdd»n délután 6 órára fettét enül jelenjenek meg a párthelyiségbea.
