Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-13 / 261. szám

% S szakszervezeti konferencia elé T4w novemberJß _____________________________________ DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ki tüntetés számunkra, hogy brigádban dolgozhatunk Húsz százalékkal emelik a termelést és fokozzák a munkafegyelmet a Szent István akna fiat «Mai A Török István SzlT munka- brigád 250 méterre a főid alatt a •«zent tstván-akna első szintjén lolgozik. Négykézláb mászunk a kísérőmmel, Vince ' Sándor ÜB el- inkkel a brigád munkahelyére, kellettünk a széles csuzdában se­besen folyik a szén lefelé. A láni- >ánk fénye rávilágít egy fiatal bányászra, aki a kezében lévő lehéz réselőgéppel dönti a szenet, t fiats! vá jár mögött a munka ársa fürgén lapátolja a szenei a mellette lévő rázócsuzdába. Müller Jenő b fiatal vá­ár mosolyogva mondja: — Az igész csapat együttes erővel arra örekszik, hogy a termelést 20 százalékkal emeljük. Elhatároztuk. Jogy ha a szállító folyosót, ami lágyon rossz állapotban van, ki- avítják és a csilléseknek köny- lyebb lesz utána a szenet elszállt­am, önként bemegyünk az üzem- ezetőséghez és kérjük a normánk elemelését. A másik feladatunk, logy a mellénk beosztott fiatalabb nunkatársainkat tanítsuk és ne- eljük. Forál József brigádvezetőt. a irigád tagjai kérlek fel, hogy vál- alja vezetésükéi. 34 éve dolgozik a bányában és az üzem legjobb szakemberei közé tartozik. — Örömmel tettem eleget a fiúk kérésének — mondja. — Sze­retem a gyerekeket, de a munka- fegyelemre nagy gondot fordítok. Itt a bányában egymástól függ az életünk és ezért fegyelmezetlensé­get nem tűrök meg. Pintér Károly hrigád­felelős közli, hogy a csapat tagjai valamennyien mersckszabolcsiak Kihívták versenyre a meszesi bri­gádot. A verseny feltételei: a ter­melés emelése, a liszlántermelés. a csillék jól töltése és a munka- fegyelem növelése. A brigád tag­jai elhatározták, hogy a 3.3 csille normát 20 százalékai túlteljesítik. Ezt az Ígéretüket már is bevál tották. mert naponta 4 csillét szál­lítanak fejenként. A brigád tagjai arra törekesznek. hogy minél löbb élmunkás kerüljön ki a soraikból. — Hetenként összejövünk — meséli Pintér elvtárs —-' és külön szakmai és politikai oktatást tar­tok a fiúknak. A legnagyobb hiba az. hogy a szállító vágatunk na­gyon törik és a csillések nehezen tudják a kitermelt szenet elszállí­tani. Ezt az akadályt az üzem­vezetőség igyekszik előlünk el­hárítani. A esiléseh egymás után töltik a csilléket. Boda József SzlT szervező és öt SzIT ifi szál­lítják a rendezőre a szénnel meg­rakott csilléket. — Mi mind különböző csapa­tokból kerültünk ide — mondja Boda József. — A fiúk úgy kere­teztek ide, mert tudják, hogy bri­gádban dolgozni mindenki szá­mára kitüntetés. A SzlT tagság büszkeséget jelent számunkra. Amióta SzlT lagok vagyunk, tud­juk, hogy azok az ellenségeink, akik a bőrünkön clősködtek és még most is élösködnek az imperialis­ták államaiban a munkásokon Ezeket gyűlöljük. Mi, akik szaba­dok vagyunk és nem zsákmányol­nak ki bennünket, a termelés fo­kozásával arra törekszünk, hogy a szocializmus építése minél gyor­sabb ütemben haladjon az orszá­ginkban A szénnel megrakott hat csille egymás után tűnik el a vágat haj­tásában. De már töltik is az új csilléket, mert az öntudatos SzlT ifjak tudják, hogy a munkájuk milyen fontos az ország életében. (KI) Vasárnap reggel konferenciá­ra gyűlnek össze a pécsi és bara­nyai szakszervezetek vezetői, az üzemek tervmegbizottai és üzemi bizottságainak elnökei. Az egész napos megyei összvezetőségi ülésen alaposan megtárgyalják a város és vidéki szakmaközi bizottságok új feladatait. Részletesen foglalkoznak a szakszervezetek és a termelés irá­nyításának kérdésével, az ipari szer­vezkedés gyakorlati teendőivel, az oktatás és a szociális tevékenység problémáival. • A szakszervezetek tizenhetedik kongresszusa ezekben a kérdések­ben már hozott határozatot cs meg­mutatta az utat a szakszervezetek­nek. A tárgyalás célja most már az: Hogyan valósítsák meg gyakor­latban Baranyában a nagyjelentőségű terveket, amelyek a szakszerveaet vezetőire és sok tízezres tagjaira hárulnak. Amíg a szakszervezetek kongresszusa általánosságban szabta meg a feladatokat, addig a baranyai találkozó a helyi prohlémákkl is fog­lalkozik és az itteni adottságoknak megfelelően állapítja meg a munka menetét. Döntő fontosságú kérdés Bara­nyában a képzett szakszervezeti ve- zetó'k kinevelése. A pécsi és megyei szakszervezetek legtöbbje égető ká­derhiánnyal küzd. Fontos helyekre nem akadt még megfelelő vezető és ez természetesen érezteti hatását a szakszervezetek munkájában. Ezért fontos feladat, hogy a jóképességű üzemi szakszervezeti vezetők, bizal- mik soraiból válogassuk ki,a szak­maközi bizottságok irányítóit és egészítsük ki a megyei vezetőséget. Napirendre kerül a szakszerve­zetek és a termelés viszonya is. A megyei termelési osztály felállítása szorosabbá tette a kapcsolatot az üzemekkel, de koránt sem kielégítő. Meg kell szüntetni a jelentések ké­sését, a termelési titkárság adat­tárát és statisztikáit, bővíteni kell, hogy tiszta képet kapjanak a pécsi és baranyai üzemek heyzetéről. A termelési titkárság figyeljen fel minden újításra, javaslatra és tá­mogassa erőteljesen az aulról jövő kezdeményezéseket. A megye különleges problémája közé sorolható a kisebb községek szakcsoportjainak kérdése is. Sok­száz ipari munkás van Baranyában, akik kívül maradtak a szakszerveze­teken, mert a községben nem volt meg a szakcsoport alakításához szükséges húsz tag .A konferencia javaslattal fordul majd a Szaktanács­hoz, hogy megoldhassák a vidéki ipari munkások szervezkedéseru-k nehézségeit, körzeti szakcsoportok felállításával. A baranyai szakszervezeti konfe­rencia jelentős eseménye megyénk dolgozói számára, itt hozott hatá­rozatok hosszú időre megszabíák munkánkat és feladatainkat. Üdvö­zöljük a Szaktanács elnökét Harus- tyák Józsefet, aki a két munkáspárt egyesülése óta elsőízbcn jött el Pécsre. Biztosak vagyunk abban, hogy a szakszervezeti konferencia ió munkát végez és határozatával hozzájárul a népi demokrácia terme­lési frontjának további csökkenté­séhez. A bulgáriai macedónok a jugoszláv nacionalista törekvések ellen Súlyos szabotázst állapítottak meg a villányi állami szőlőgazdaságban 70— 75 hektoliter borral lelt kevesebb a a hanyagság; folytán A villányi népi bizottság ellen­ező kiküldöttei november 10-én a iKényi állami szőlőgazdaságban tegielenve. lát ák, hogy ott a ú&tegy 8 holdnyi rajnai rizling- áb!a tőkéi tövében halomra gyűlve hevernek a le­esett fürtök és szemek. A bizottság tagjai egyöntetűen m entették ki, hogy „ilye: ' még telükben nem láttak", pedig va- iiurnnyiejj a sziöiöböz alaposan rtő, azzal foglalkozó és abból é ő f lányi gazdák. Keresztes Ferenc fővincellér a megdöbbenés láttán csak annyit adó t mondani: „Itt bizony legalább 50 hektó kárbament." lem azért voltak azonban szak- rafeerek a bizottság tagjai, hogy aaguk is meg ne tudták volna be- :su.nj • rothadás és fekrepedés olytán tönkrement szőlő mennyi- égét. Szerintük nem 50, hanem 00. de jóindu'alú becslés esetén ! Jege'ábto 70—75 Hektoliter borral keve­sebb tesz a szüret eredménye, mintha idejében szüreteltek volea. Ki a felelő»? A fővincellér és Jámokj Ferenc ző.ókezeiő; Pefenhoffer Sándor s7d«ságvezet6t emlegették, mint ikj nekik az utasítások« adta, de e’.e’ős személyt határozottan meg­nézni nem tudtak, ök maguk tol arra hivatkoztak, hogy előbb vörösbort kelleti lefejteni, hol irra, hogy nem volt rogat a sző'.ö leszámításához, hol meg arra, hogy isett az eső, de mindezek ellenére ízt js állították, hogy a szőlő erősebb beérésére, a cu­korfok növekedésére vártak, azért nem szüreteltek korábban. k bízót's ág erre megállapította, ioíjv az olasz riziling, amelyet a 'illánykövesdi áll a m i gazdaságiban s most szüreteknek, valóban javul ninöségiieg. azonban ez n«*» így vau a rajnai rizling esetében, amely sem az esőt. sem a hide­get nem bírja, érés után a szemek és fürtök lepő yognak, de különö­sen nem áll ez a javulási lehető­ség az állami gazdaság rajnai riz- ling jére, amelyet már a liszíhar- mat js megtámadott. A népi bizottság kiküldöttei nem tgoad'iák el a kifogásokat. Saját szemükkel ládák, hogy a szőlő fe­le már nem fog bort adni, másik felének pedig jelentős része a tő­kék alalt hever, igen sokat már az eső is bele­vert a földbe. A látottakról jegyzőkönyve; vet­tek fel. Az adatok hitelesebbé té­telére azonban meghívták az álla­mi gazdaság vezetőit. Pet enhof- fer Sándort és Szabó Bélát is. Pe'lenhoffer Sándor elismerte, hogy min: gazdáságvezetőt, a sző­Életfogytiglanra ítélték Rupprechl Olivért A népbíróság bűnösnek mon­dotta ki Rupprecht Olivért, a nyi­las Magyarság főszerkesztőjét és kiadóját háborús és népellenes bűntettben és ezért távollétében életfogytiglani kényszermunkára és vagyonelkobzásra ítélte. Az indo­kolás megállapítja, hogy Rupp- rechlet elsősorban üzleti szempon­tok vezették a különböző nyilas frakciók kiszolgálásában. A lapjá­ban leközölt cikkek az ország la­kosságát megmételyezték, faji és felekzeli gyűlöletre izgattak és há borúra úszltottak. Az Ítélet jog­erős. lő heiyes kezeléséért a felelősség öt terhe i. Azonban azt igyekezett bizonyítani, hogy a szőlő kezelése teljesen szak­szerű, szabályszerű és helyes volt. Elsősorban az- állítot a, hogy ha korábban szedik le a szó'ői. az még savanyú lett volna ahhoz, hogy jó bor váljon belő e, majd a lisz-tharmatra hivatkozott. A népi bizottság megállapítása szerint a villányi állami szőlőgaz­daság hatalmas kárt szenvedett az­zal, hogy a szőlőt idejében nem szüretelték le, ezért a kárért pe­dig, akárki okozta és akár szán­dékkal, akár gondatlansággal já­rult hozzá az. állam megkárosításá­ért valakinek felelnie kell. Hogy kinek, azt majd a gazdasági rend­őrség állapítja meg. Egyévi börtönt kapott a svób?nsntesító pécsi zenés? A bünlető tanács péntekül tár­gyalta Horváth János ;j? éves pécsi zenész csalás és okirathami- sítási büntette ügyét, aki „házilag" készített belügyminisztériumi bí lyegzővel ellátott hamisított papi rokkal szélhámoskodott Felkereste a kitelepítés álylli Villahy, Vő- kánv és Bonyhád községeket és előbb mint telepítésügyi kormány­biztos, majd dr. Miklósi Béla föld hivatali biztos álnéven hamis men tesítési papírokat bocsátott áruba és így több ezer forintot csali ki a sváboktól. A törvényszék Hor­váth Jánost pem jogerősen egy évi börtönre ítélte egyúttal sza­badlábra helyezte a jogerős íté­letig. A polgár Távirati Iroda szófiai jelentése szerint a bulgáriai ma­cedón kulturális cgyesülelek köz­ponti bizottsága a mostani bel­grádi vezetők nacionalista politi­kájának nacionalista megnyilvánu­lásával kapcsolatban kiáltvány in­tézeti a bulgáriai macedónokhoz. Köszönet a MÁVAVT-nak Tisztelt Szerkesztő Elvtárs! Kérem az Olvasó Hangjában az ,alábbiakat közölni. Szombat dél­után a Hal-tér NÍÁVAUT menet­jegy irodájában 2 darab jegyei váJtoiitam Pécs---Bonyhád között közlekedő autóbuszra, Hosszúhe- tényig. Miután a Hal-tértől messze lakom, kérésemre az irodában készségesen megígérték, hogy fel- szálhaturnk a Zsolnay Vilmos úii fe'.téle'es megállónád. A várakozó helyen azonban az érkező autó­busz nem áll: meg. Azonnal tele­fonáltam a menetjegy irodába. A mu.asztásér elnézésemet kérték és közölték velem, hogy tíz perc múlva indul Vasasra a lemarad: utasokkal egy autóbusz, amellyel mi is utazhatunk. így is történt meri az autóbusz a Vasasig elő­irányzó't útja helyeit külön ket­tőnket körülbelül 10—12 ki'óméter távol eső Kusszúhetény községbe átszállított Ezúton mondunk kö­szönetét az. udvarias és d-mokrati- kus MÄVAUT-nak Spitzer Mihály A kiáltvány hangsúlyozza, Jiogy a belgrádi vezetők jugoszláv ura­lomra törekvő politikájával szem­ben a macedón kérdést csak a délbalkáni szlávok testvériségének és egységének keretében lehet de­mokratikus alapon megoldani. | Miért Jízeiia msg'xésve a hadirokkant Sárádé»- Gyédon ? Kedves Dunántúli Napló! Keresőképtelen hadirokkant va­gyok és rá vagyok szorulva a jára­dékra. A Dunántúli Naplóban hónap ról hónapra .olvasom, hogy például Pécsett a hónap elején fizetik a já­radékot. Ezzel szemben itt nálunk Gyódon én is, meg a többi hadirok­kant és hadiözvegy is rendszerint csak a hónap végén kapja meg a járadékot, sőt sokszor csak a kö­vetkező hónapban. Például Tnost no­vember eső felében még mindig nem kaptam meg az októberi já­radékot. Kérem a Dunántúli Naplót, hozza nyilvánosságra ezt a késedel­mességet és hívja fel az illetékese­ket, hegy szűnjön meg ez az álla­pot. Elvtársi üdvözlettel: Rózsahegyi István 75 százalékos Iwdr o' Wallace:A szilárd béke sarkköve a szovjet-amerikai megértés A New-York Times közli Wallace levelét, amelyben a Haladó Párt elnöke azt hangsúlyozza, hogy a szovjet—amerikai kölcsönös megér­tés a szifárd béke sarokköve. Wallace levele megállapítja azt is, hogy minden alapot nélkülöz a New-York Timesnek a választási hadjárat ide­jén kö.zölt az a vádja, amely szerint a Haladó Párt egy külföldi 'álla­mot támogat. A párt a békét védi. A hidegháború Amerikát elkerül­hetetlenül gazdasági és erkölcsi csődbe sodorja és háborút idéz fel. firanyiárgya» csak az állami záMázakban szabad letétbe helyezni Az aranyellenőrző bizottság! elő­fordult esetekre való tekintettel nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy aranytárgyakat kizárólag az állami zálogházakban ,zabad elzí- logosifarw. A más helyen történő elzálogosí­tás 10 évig terjedhető fegvház- zal büntetendő. Magánosok aranytárgyakat csak megfelelő ipar-igazolvánnyal rendel­kező ékszerészeknek adhatnak el és csak ilyen ékszerészektől vásárol­hatnak. Fchívja az aranyele-nőrző bizott­ság a ügyemet arra is, hogy lelki­ismeretiem egyének a tilalom ellenére 30 gramná! sú­lyosabb aranytárgyakat is állítanak elő és hoznak forgalomba. Ez k az aranytárgyak az előírná! kevesebb s-zinaranyat tartalmaznak és hamis fémjellel vannak ellátva. (&/&$& Hangja

Next

/
Oldalképek
Tartalom