Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-12 / 260. szám

1948 NOVEMBER 17 DUNANTÜU TíAPIrt Jivsíelji Miüfeze oly távozás aT Újabb pécsbaranyai tiltakoz fiunk a Marikáin* reakció vesére ellen Per*. ás Baranya il*em! nmniá- ífli. dolgozó parasztijai sorozatos gyűléseken tiltakoznak az egyházi reakció és vezére, Mindszen y de­re r»Vdciát gya’.ázó, vallást szeny- ryezó uszításai ellen. Az MNDSz városi «nevezetének szerda estj 'eggyülésé»n a demokratikus asszo­nyok felszólalásaikban megállapí­tották, hogy a klerikális reakció úton-útfélen nyíltál» és burkoltan a demokrá­cia ellen őszit. Az asszonyok egyhangúlag köve­telték Mindszenty távozáséit és hay tározati Javaslatot terjesztettek a kormányhoz a mipfjszenilyzmus föl­számolására. Kérjük a kormányt —mondja többek között a határo­zat —, akadályom még a Mind- szeoty álltai irányítót:, vallási mez­be öltöztetett demokrácia-ellenes politikai tüntetéseket, valamint bél­és külpolitikai kérdésekbe való illetéktelen beavatfcoeásét." Mecsokalja Nemzeti Bizottsága, a községi képviselőtestület és a népi szervek Minds*en:y demokrá­cia-ellenes politikáját a leghatáro­zottabban visszautasítják és nép- ellenes provokációnak minősítik­„Követeljük * kormányhetóság- tól Mindszenty eltávolítását és a népi demokrácia ellenj csele­kedeteiért szigorú felelösségre- vonását.” Mindszentyék cisz ámították magu­kat, amikor^ dolgozókat igyekez­nek a demokrácia ellen uszítani, Vajszló nagyközség dolgozó népe az a'ábbi határozati javaslatot ter­jesztette a konmányhoz: „Vajszló község népe ólesen tiltakozik Miradszeny uszító politikája ellen és követeli, hogy a kormány tilt­son be minden demokráriael'enes Mindszenty gyűlést. Mi do'gozó narasztok —; hangzik a vajaiéi tiltakozás — nem tűrhetjük azt, hogy a kleri­kális reakció ellenünk és mun­kástestvéreink ellen Uszítson akkor, amikor mi kososén építjük a szocializmust. A pécsi villamos felkészült a télre Tolóajtó fshat Iái iák el as ös&st* moioroskoeaihaí, rohammunkával bmzülneh a váráháxak és melegedők A talaj? és a földön fekvő tár gyakaí rőggelenkiní már ujjnyi vas­tag dér borítja be. Az ősz mindin­kább télbe hajlik. A (szekrényekből kiemelt téli kabátok on már alig érez­ni a naf’aiki szagot. Mindenki ké­szülődik a télre, még a város köz­lekedési vállalata is, amely villamo­sokat és autóbuszokat járat, utazó­kat száílit és várakoz'at a jármű vek kiindulási pontjain. A „PVKV” múltbeli felfogása olyasféle volt, „örüljön Pécs lakossága, hogy egy'átalán kap valamiféle alkalma­tosságot”, amelyen eljutha: a város egyik vé­gétől a másikig ahelyett, hegy így az ősz Iáján nekifekve a Mecsek’ rö! lerohanó szélnek egyik kezév?, kalapját, másik kezével a kifordu- láesal fenyegető esernyőt fogva róná a hegyes-völgye« pécsi utcákat. Az, hogy a villamos korlátján be­vert a szél és eső, az autóbusz nem ott _>Ht meg ahol észszerű lenne, vegy, hogy a „közúti’’ járművek megállóinál nyakába csörgött az eső esi csak apró keilen ve {len segítek száfnitha'ott azon öröm meTet-t, hogy járművön juthatott el céljá­hoz. Elmúl ez az idő is. Ma az utas az„ űr” és a „PVKV” vezetősége igyekszik utasainak is kényelmét szolgálni. Ez a folyama* még a múlt éviién indult el, amikor tolcajtókat szereltek a villamosok motoros kocsijaira. Eh3»nck a „pléíiltá/ak“ A végállomásokra érkező utasok 6zeme évtizedek óta szóta’.an, szün télén ellenszenvvel méregette a Had- apródnál és a Ésolnay vágállomás- nál levő ízléstelen vasházakat, amelyeket váróházaknak szántak annak ide- jén. Erre nem voltak Ugyan alkalmasak, mert .legfeljebb egy tucatnyi utas fért ej bennük. A napokban aztán rr.eglepőd\e állapí Hatták meg, hogy a „piái” házak eltűntek. Kifőzték Csornoky Viktor bűnügyének tárgyalását A* Ügyészség elkészítette * véd- intot rzornaki Viktor ellen. Csór-, neki. Viktort többreudbeli folyta tólagosan elkövetett hűtlenséggel, egy rendbeli folytatólagosan el­követett izgatással és egy rend- heli fglytatóUgosan elkövetett nép> ellenes bűntettel vádolja a nép- ügyészség. Ezen kívül felelni fog fizetési eszközökkel elkövetett bűn­cselekmények miatt is. A buda­pesti népbfróság külőníanácsa no­vember 15-én tárgyalj* az ügyet. Újabb három szabotáló kulákot kísérlek a pécsi % HUthU&sfc&dUl & üátiyá&ú*V cbWUihiiMVW.Mamv ^i11 viuEsanBinnnBn ...... mnr.m&íxmmsssm RÉ GEN ÉS MOST Forgassunk néhányat vissza a; iái terekén: »03 bányaüzem elő- csarnokában vagyunk. SÜ—íO tér fi várakozik, néhányon ütnek, má­zok a falnak támaszkodna mered­nek maguk elé. Nyílik az ajtó: fiz embert beszálltának közülük. .1 kintoárakozók arcán megrán­dulnak az idegek: vájjon megfclet- ne\:-e. felveszik-e őket? Kell a munka, mert a munka kenyeret jelent, igaz, kis darabot tsak a mindig éhes gyomornak, de mégis valamit- Ruhájuk vásott, cipőjük elnyűtt. Vannak köztük barna, paraszti arcok is, mezőgazdasági munkások, akiknek nem jutott munka a földeken. Rongyos rsiz- máiijk a falu porát őrzi még. Újra nyílik az ajtó, mellére horgadt tejjel jön ki a: ehö tíz: ném si­került. helyéről ideérjen? — kérdi «rí üzemvezető. — A kérdezett arcán felengednek a vonások, remény­kedve mondja: Másfélóra, ha na­gyon sietek. végezték el Posztobányi Ferenc és Bors Lász­ló kulákparasztok. Ez a puszta a Posztobányi Márton bölcskei kulák ée szétágazó rokon­ságának külön világa. Bőre László vallomása szerint azért, hogy a progresszív adóztatás a'ól magukat kivonják, a nagybirtokot e Poszto- bányi családtagok között szétosztot­ták. Posztobányi Ferenc 60 holdon gazdálkodik, eddig csak 10 hold árpavetést tejesltett. 50 hold ku­koricája nagyrészének letöréséhez még hozzá sem kezdett. A családi vagyon résztulajdonos Kovács Győző dunafóidvári textil- kereskedő 30 holdjából 15 holdnyi kukorica még beíakaritatlan, a birtok másik részén a tarló még nincs_ le­buktatva. Bors László által „műve­lendő" ságodi rokonok 50 hold föld­jéből 35 hold tarló buktatását meg sem kezdték. Ezankivti Bors a tel­jesített 9 hold búzatábláját Üszkös, konkolyos vetőmaggal ve­tette el most ősszel. A rendőrség a két kulákot őrizetbe vette, majd az államügyészséghez kísérték. Az ügyészség a felejtés hatóság véleménye alapján Dózsa Pál János, Posztobányi Ferenc ée Bors László ellen a munkásbiróság előtt emel vádat. JíifiBt a Unftvb tiz — szól ki az ajtóban átló altiszt. — Pillanatra szánalom csillan meg a szemöbcit, amíg végigméri a bek'észitlőkft. Tudja, hogy et negyven munkanélküliből csak kettőt vesznek fel és már azt is tudja, ki lesz a két szerencsés. Az egész felvételi komédia csak arra jó, hogy az üzemvezető hatalmi vágyát kielégítse. Rent a szobában, mint a soro­záson, egymásután lépnek el az üzemvezető előtt áz emberek. Az rrzári gőggel szólilgatja őket maga elé. — Hogy hioják, mit akar, honnan védő? — kérdi, miközben mustrálva végigméri az elsőt. A megszólított összeszoruló torokkal dadogja el a nevét és hogy dol­gozni szeretne, otthon a faluban nincs számára munka, három gyereke van. akik éhesen várják. — Mennyi idő kell, hogy lakó Egy íegyipíér a válasz. — Ugyan, ha maga naponta három árát akar gyalogolni, akkor nem tud dolgozni. Keressen másutt munkát. — A következő egy vá­rosi ipari munkás, kabát nincs rajta, csak egy színes trikó. Az üzemvezető végigméri: — Magának még a kinézése sem iá — mondja —hintöslcgényekre nincs szükségünk. — A harmadik vézna, beteges külsejű emberke. Ráparancsol, hogy vesse, le a ka­bátját. Az emberke ijedten vetkő­zik. Az üzemvezető megtapogatja a karját és gúnyosan kérdezi: mi a mestersége? — Borbély vagyok suttogja ólig hallhatóan. — Máris meg­kapja a gúmjos választ: — A bá nyában nem kell borotválni! így folyh a múltban n munkás feluétel majdnem minden üzem­nél, ha valaki el akart helyez­kedni, ilyen tortúrán kellett végig­mennie, elszenvedni »zenéikül a megaláztatásokat, gúnyolódásokat A munkások öntudatát szándéko­san züllesztették te, hogy mikor már elvették utolsó csepp önbecsü­lésüket, az éhezés/ és a nyomor remeitől megfélemlítve, fillérekért vásárolhassák meg őket bérrab- szolgáknak a kapitalisták negglakultak a szakszervezetek ée izeknek kebelében a munkaközve- itő hivatalok. A munkanélkülieket nyilvántartják és a hivatalon ke­resztül helyezik el őket. Az tizem bejelenti, hogy mennyi munkásra van szüksége, a munkaközvetítő, ha rendelkezésre áll a létszám: kiküldi a munkásokat az igénylő üzemhez. Ott a szakszervezeti e,l- nökön keresztül történik a fel­vétel. A munkahelyek várják a szorgos munkáskezeket. Aki dol­gozni akar, kap munkát. .4 mun­kás nincs kiszolgáltatva egyesek kény eked vének, nem kell meg- görnyesztenie többé a derkát, hogy alázatosan munkát kolduljon. fl régi stenruiti Be megváltott a világ, meg­változtok az üzemek és a felszabad'-lós elsöpörte a lelfiwnl- kodott üzemvezetőket, bányabáró­kat és gyárigazgatókat. Sorban munkások törzsgárdája « mellé új szakképzett, öntudatos, szocialista munkaerkölccsel átitatott munká­sokra van szükség. Persze ezek­nek kiválogatása nem könnyű do­log. A bányához jelenleg minden­kit felvesznek, oki felvételre je­lentkezik, viszont a bányaüzemek részéről sok a panasz, hogy na- uyon sok olyan lijniunkás kerül hozzájuk, aki nem veszi komolyan feladatát, ledolgoznak cgy-két mi! szakot, aztán továbbállnak. Ilyen megbízhatatlan, megállapodni nem tadó elemekre terviészelcscn nincs szüksége a bányáknak, mert ezek hasznos mankót sehol sem végez­nek és csak felesleges adminisztrá­lást okoznak. A demokrácia egész­séges ereje az efajta flemeket úgyis kiszorítja — a férgese el hullik — a régi mnnkásgárda pe dig, felszaporodva az alkalmas újukkal, egységesen, szilárdan, tán torithaintlannl halad kitűzőit út­ion: a szocializmus felé. VADON ANTAI. Most e közüzemek udvarán állnak és várják, hogy korszerűen átala­kítva egyikért a Pécsbányatelepen lévő Fekete-hegyi, másikat pedig a pécsszabolcsi végállomásnál helyez­zék ed. Az elszállított váróházak helyére új váróházak kerülnek. A Balokányi liget főbejáratánál két pénztáros fülke áll, ezeket kibővítik Egyikben melegedő és tisztálkodó helyiség lesz az alkalmazottak ré­szére, a másikban pedeig jegypénz­tár és várakozó az utasok részé e A külvárosi páyaudvarná! készen ál! az új, modern melegedő és váró­ház. Legalább is a kőművesmunká ja. A hátralévő munkák tíz nap alatt befejeződnek. A fémiparinál levő és „lucaczék” módjára készült autó- buszvárakozón most már valóban az utolsó ecsetvonásokat végzik. Re­mélhető most már, hogy napokon belül átadják rendeltetésének. — A Tüzér lak? anyánál az utcasarkon a félig lebontott épület helyén építe­nek váróházat. A műszaki ügyosz­tálynál már készül ennek a .terve. Idehelyezik majd az istenkuti autóbuszvonal állomását is. A vrllamossineket errefelé néhány méterrel meghosszabbítják. Ez lesz a pécsi villamos utolsó „terjesz­kedése”. De erre valószínűleg csak tavaszkor kerül sor. Meleg; ruhát kapnak az alkalmazónak Az utasokról való gondoskodás mellett természetesen nem feledkez­tek meg a téllel kapcsolatban a köz­lekedési akalmazottakról sem. Téli ruhájuk kifogástalan. A vezetőket ellátják bundával, filccsizmával és peremkcsztyGvel. A végállomások melegedőjében né­hány percre felmelegithetik majd gémberedett tagjaikat és csJokrgó hidegben forró teáé hőrpintve csilin­gelhetnek tovább kocsijaikkal Mindezek az újítások csak még népszerűbbé teszik a jő öreg pécsi vilamoet, amelyről gyakorta mond­ják, hogy lehetne gyorsabb is, de ez a tapasztalat szerint az idősebb u'aekorosztálytól olyan fürgeséget kívánna meg, ami elképzelhetetlen Pécsett ifo űh&$á Hangsa Műért aiSass tSpusHancU? Kedves Dunántúli Naplót Mint sokgyerekes családanya fordulok panaszommal az Olvasó Hangjához. Szőlőhegyben lakom, ahonnan autóbusz egyáltalán nem jár be. Hetenként egyszer mégis be kell jönnöm rt városba, hogy a család egész heti szükségletét heváséiroljani Négy gyermekem van. kettő nagyobb iskoláskorban lévő, és két kisebb, akiknek sok ruha kell. Férjem kisfizetésű dol­gozó, így érthető, hogy a ruházati cikkek terén az olcsó is jóminö- siyű tipusunyayokut részesítjük előnyben. Azaz csak részesítenek, mert mikor nekem kell tipus- anyag. akkor soha sincs. Különö­sen flanellnnyaggkra áll ez. Már hetek óta szeretnék tipnsflanelll venni a gyermekek szánára, de nem kapok. A gyáruk valósággal ontják a lipusflanellt, nem hin­néni, hpgy Pécsre pont olyan ke­vés jutna belőlük, hogy számomig nem marad. Kérem érdeklődjék meg a textilkereskedáknél, mi Hl a helyzeti Egy négygyermekes családanya. * djanak diákjegy eí a (ulballntérkőzésre! Kedves Dunántúli Napló! Múlt vasárnap fU'lb* Imérközésr: . akar- Um jegyet váltani .«$ roogdobb** réssel tapasztaltául, hogy * szoká­sos diákjegy nem kapható A 3 Ü0 Ft-o* állóhelyet drágának la áltam. D iáfcl ars aim nevében kérem, r.e szüntessék meg a diákjegye,, mert akkor mi, kevéspénzü diákok nem tudjuk kedvenc csapa' a ink mérkő­zéseit látogatni. Még így is drágá­nak tartjuk a 2.— Ft-os belépő­jegyet és kérjük, hogy azt is me­sékéi jók. Sporttársi üdvözletté Egy dláks/urkoló Ezt ebtiea az évben folytatják és még az őszön be is fejezik. Kivá­rta; ne lenne, ha a pótkocsik feljáróit is ilyen ajtókkal zárnák el. A pót­kocsira szálló utas se legyen má­sodosztályú. Érdeke ez nemcsak az utasnak, hanem a szolgálatát eső­ben és hidegben sokszor elgémbe­redve teüjesitő alkalmazottaknak is. A gyors és jó munkát végző házi- műhely már sokszor tanúságot tett találékonyságáról. Ez sem lesz szá­mára nehéz feladat. Az Sí ji mezőgazdasági munka i s^abotálása miatt újabb kulákokai j veit őrizetbe a rendőrség. Dózsa Pál i János 49 éves alsónyék! 70 holdon' gazdálkodó kulák az egyik őrizetes., aki az söir; 21 hóid termőföld he­lyett csak 10 holdat vetett bs ga- i hónával. Megállapítot'ák, hogy a! községi elöljáróság, a népi szervek ! november 5-én ellenőrizték a kulák őszi munkálatait és addig még egy talpalatnyi földet sem szám ott fel és vetett be. Dózsát átkisérték az államügyészségre. A Dombóvár—Alaóleperd pusztán több mint ké'száz kataszteri hold szántó nagy részén az őszi munká­latoknak még egy kis hányadál wm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom