Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-12 / 260. szám

Rendet u norma korul! (Id) Ai utóbb) Időben egyre többszőr vetődi* lel a helyes nor­ma kérdése. Itt nemcsak arról van sró, hogy egyesek munkáink után tiler éktelen ül többletkeresethez Jut­nak h laza norma eredményekép­pen. ;> kérdés szorosan összefonó­dik a hároméves terv végrehajtá­sánál.. sikere és az öntudat kér. d ásó vei. Hallottunk üzemről, ahol különböző „stiklikkel” kedveztek egyes üremréarek munkásainak, »irrig a többiek keresete körül a , szoros Bonn« miatt vott baj. Ez a* egyenetlenség természetesen érez­tette batdsát a termeJésbea js és mogmetatkozott a minőségi és mennyiségi ero-iményéknél. Kint Jártunk nemrégiben az egyik legnagyobb pécsi üzemben. Amikor érdeklődtünk a normák iránt, kiderült, bogy egy-egy mun­kás heti keresete között néha 100 forint különbség in mutatkozik. Amikor számszerű adatokat kér­tünk, az üzem műszaki igazgatója azzal válaszolt, hogy ez a kérdés „rendkívül kényes" és nem akarja „megzavarni a munkások hangula­tát" A probléma ilyetén felfogása nem más mint uszálypoUtika, a va­lódi helyzet elkendőzése. így soha­sem tisztázhatnék a normáknál mutatkozó káros Jelenségeket. Miért zavarná meg • munkások hangulatát, ha őszintén foglalko­zunk a normáikéi (léssel?- Világossá válik a Uhuvá ha mögéje tekin­tünk. A műszaki igazgató az ha­sonlóan sokan . vannak olyanok, akik nem értik meg miről van szó. A régi, kapitalista gondolkodás mód szerint a norma megváltozta­tása csak újabb „préselés” lehet: a munkások bérének csökkentése. A műszaki igazgató, aki azelőtt év­tizedekig szolgálta a tőkéseket, most tehát a munkások jogainak „védelmezőjeként' lép fel? Nem, egyáltalán nemi Ha az üzemben, változatlanul marad a helyzet, to-j vóbbra 1» fflotéhtelenfll fizetnek 1 VI egyeseknek tftbbletbért és ha a bérkérdés állandóan napirenden lesz, ahelyett, hogy véglegesen megoManÄn, valójában a szocializ­mushoz való fejlődést akadályoz­zuk és így válunk «■ munkások ér­dekeinek ellenzőjévé. A pécsi Bőrgyárban akadt egy olyan munkás, aki önként meg­szorította normáját. Amikor felvé­telezték munkáját, új eljárás sze­rint dolgozott ée így nehezen ment a termelés. De a gyakorlat követ­keztében egyre nagyobb százalé­kot ért el, ugyanakkor a norma maradt a régiben. A 150 százalékos teljesítmény után sajátmaga hívta fel az üzemvezetőség figyelmét a laza normára. Ez az eset bizonyítja, hogy a nonnakérdéj megoldása nagymértékben az öntudat dolga is. Ha világossá válik mindönki előtt, hogy laza normákkal nem lehet szocfalizraus-t építeni, ha fel­ismerték a dolgozók: erkölcstelen illetéktelenül többletkeresetre szert tenni, akkor egy lépéssel előbhre- jatottunk a normákén!és megol­dása leié. Természetes a norma körül mu­tatkozó hibákat csakis a tudomá­nyos idöfelméréssel lehet véglege­sen megoldani. Az összes pécsi és baranyai üzemek között ezldeig csupán egyetlen egy munkás veit részt a Munka tudományi Intézet tanfolyamán és sajátította e! az Időfelmérés tudományát. A feladat tehát elsősorban az, hogy minél több képesített munkás legyen az üzemben, skj alaposan ismeri a norma problémáit. A tudományos időlelmérés hosszú Időt Igényel, de elkerülhetetlenül szükséges. Csakis így tudunk tökéletes képet kapni a termelésről. Ml a különb­ség az akkord és a norma között — kérdezhetik joggal a munkások. Az akkord a munkások kizsákmá­nyolásának eszköze volt. Érthető volt, hogy amikor egy mérnök órával kezében belépett egy üzem­be, a munkás meglassította a ter­melését. A tudományos Időfelmé- résnek nem a célja, hogy minél több eredményt csikarjon ki a dol­gozóktól, esetleg testi épségének rovására, mert ogy-egy tennék előállításához szükséges időt úgy állapítják meg, hogy abba bekal­kulálják a nyersanyag ide-oda szállítását, a munkás erőléíének csökkenését és a pihenésre szánt perceket js. A szakszervezetek tizenhetedik kongresszusa határozati javaslatá­ban leszögezi: ,,Meg kell változtat­ni a laza normákat és azt, hogy egyesek indokolatlanul többletke­resethez jnssanak". Mindenkinek éreznie kell. hogy keresete nem növekedhet a termelés emelkedése nélkül. Nem érnénk el célunkat, hiábavaló lenne a tervgazdálkodás, ha nem tudnánk rendet teremteni a normák körül. A munkások ér­deke. hogy hasonló feltételű mun­ka elvégzésének bére között ne legyen különbség és hogy takaré­koskodjunk a nép üzemeinek, gyá­rainak, a Nemzett Váll&lntoknak minden fillérével. Győzedelmesen közeledik Nanking felé "a kínai néphadsereg Francia tiltakozás as amerikaiak Ruhr-vidéki politikája ellett Parisból jelentik: A Nankingot vé­delmező Kuomintang csapatok szer­dán kénytelenek votak visszavonul- ni: a néphadsereg beimtőlt Szucsan erődrendszerébe is és három oldalról támadja a rendkívüli stratégiai fon- tosság'ú várost, amelynek környékén a Kuomintang csapatok Vét zász­lóalja fellázadt. A többmülió lakosságú Sanghajban borzalmas éhínség uralkodik. Az űztetek java része bezárt, ? műn- kasok beszüntették a munkát, az éhező lakosság megtámadja a rizs- raktárakat, az árak állandóan emel­kednek. Nankwigban ugyanilyen hely«#. A városban hetek öt» nem érkezik szén, mert a felszabadító hadsereg elvág­ta az északkelet-kínai szénbányát és a főváros központi vasútvonalát. A kínai vasutasok ötórás sztrájk­ba léptek és a körtekedést leállítot­ták. Az au'óbusiz- és bérautóveze­tők is beszüntették a munkát. A kormány Narcingban elrendelte az ostromállapotot A nép) ad sereg tlérte )■ r tv.n;! tartomány határát, és a púkor! vasútvonal , elfoglalásával elvágta Nanking legfontosabb útvonalát. Sanghajban, Hanesubnn és Nan- ítingban az éhség miatt véres za­vargások tombolnak. A rendőrség Nankingban »őrtüzei adott a tö­megre és öt. emberi megölt. a franciák jegyzéke ' ni angolszászod ha? Párisból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda: Itteni politikai körök­ben nagy megdöbbenést keltett Clay és Robertson tábornokoknak a Ruhr-vidék iparának újjászerve­zéséről kiadott rendeleté. A ren­delet két legjelentősebb pontja a kővetkező: 1. a szón- és acéltermelés irányí­tását kivesz) * katonai hatósá­gok kezéből és német kapitalista vállalatoknak adja át; 2. a nagyvállalatok trösztszerü csoportosulását eddig soha nem lá­tott mértékben segíti elő. Schuman külügyminiszter szer dán este magához hivatta Nagy Britannia és az USA nagykövetét és tiltakozó jegyzéket nyújtott át nekik. A jegyzék kifogásolja az angol­szász tábornokok önkényes hatá­rozatait és kiemeli: * Franciaország nem fogadhatja el, hogy befejezett tények elé ál­lítsák, már csak azért sem. mert az angolszász lépések homlokegyenest ellenkeznek a francia állásponttal. A francia álláspont szerint a Ruhr-vidék jövőjéről csak valamennyi érdekelt nagyhata­lom megegyezése alapján dönt­hetnek. » Párisi politikai ^körökben ki­emelik, hogy ezzel a tiltakozással a francia kormány beismerte: meg sem "hívták a Ruhr-vidék sor­sát eldöntő tárgyalásokra. I CCr tzoHriarftágfa hit a fel a francia dolgozói! at Az MTI párisi jelentése szerint a CGT szerdán hatalmas tiltakozó hadjáratra hívta fel a különböző szervezeteket az újabb munkás- ellenes törvények miatt. A CGT a bányászok iránti szolidaritás el­mélyítésére buzdítja a dolgozókat. Követeli, hogy a létminimumot 15.500 frankra emeljék és a bá­nyászok ellen alkalmazott rend­kívüli erőszakosságokat szüntessék be. A követelés alátámasztása ér­dekében felszólítja a dolgozók't, hogy hathatósan adjanak kifeje zést tiltakozásuknak. A CGT köz­ponti bizottsága a kormány sztrá jk ellenes törvényjavaslatai elleni til­takozásul elhatározta, hogy a mór gaimat országos méretűvé szélesíti és szorosabbra fűzi a kapcsolalu- kat a munkások és köztársasági polgárok között és ilyen módon megakadályozza a kormány reak­ciós törekvéseit. I francia hánv*«*­S7ahszefVP?Bt MAIWónvi Az MTI párisi jelentése szerint a francia bányászszakszervezet szerdán kiáltványban fordult a sztrájkoló bányászokhoz. A sztrájk kizárólagos gazdasági okainak fel sorolása után a kiáltvány meg­említi mindazokat a brutális esz­közöket, amelyeket a kormány a sztrájk letörése céljából igénybe vett. Hangoztatta a kiáltvány, hogy a kormány már az utolsó fegyeré- hrz folyamodott Lélekzete mér fogytán van . s több heti keménv küzdelem után. Tartsatok ki még az utolsó negyed órában, amely biztosan meghozza számotokra a győzelmet, fejezi be kiáltványát a bányász szakszervezet i pqliUMI hfttmsóij határolaja » nörfia fcérdfeshea A politikai bizottság éjszakai ülésén egyhangúlag elfogadták az ausztráliai javaslatot, amely Gö­rögország és a* északi szomszéd- áUlamok képviselői között azonnali közvetlen lérgyalás megindítását indítványozta. Az ülés résztvevői tapssal fogadtak a szavazás ered­ményének kihirdetését A népek békevágya tárgyalásra kényszerítik ex imperialistákat fi 6F rendeltére az önkormányzati szeneket | korlátost feielisséii vállalatikká kell átszervezi! Párisi hír szerint a.r amerikai \f:ülpolitikával fogyatkozva a Franc Tireur megállapítja, hogy ha az Egyesült Államok elnöke nem is gondot a Sztálinnal való találkó- 'ásra. a világ népei igen is gon­dolnak rá. Az amerikai nép azért választotta meg Trumant, hogy a zabadság és béke érdekében mun­kálkodjék. A Combat szerint van tehetőség a megegyezésre, csak a megbeszé­lések irányítását a civileknek kell átvenniük és Tmmannak közeled­nie kell a Szovjetúnióhoz. Az Humanité megállapítja, az imperialisták nem óhajtják őszin- lén az eredményes tárgyalásokat, valósággal feldühíti őket az a gon­dolat, hogy a béke esélyei meg- rdtek. Az UNO folyosóin ’ ''Ohbtartja magát az a hír, amely • in! a bertni kérdés közeljövő­ben megoldódhatik. Branniglta ős Lie után Ewett, az UNO közgyű­lésének ausztráliai elnöke is köz­vetítő tárgyalásokat indított. A tárgyalások kerékkötője hírek szerint most nem Amerika, hanem inkább Anglia. Az amerikai kiklil dőltek álláspontját most zavar é*. fejetlenség jellemzi, aminek egyik főoka, az amerikaiak által támo gátolt Csang-Kai-Sek kormány ve rcsége. Ornságon könyth iratait állítanak fel — Nagymennyiségű ttsabad cukor kerül forgalomba 51 !éü!s’W:!i 13.(5(50 forjfea kerül najionfa az angn’oVnah Az angol légiforgalmi vállalat t alkalmazottainak sztrákja 26 re- ‘ pifl6jára:ot bénított men. A sztrájk naponta 13.000 fontjába kerül a váMaiatmak. A Gsadasági Főtanács csütörtö­kön országos (kőnyvhivatal létesí­téséi határost« el. Ez a hivatal a könyvkiadás fejlesztésével födi át­kozik és ellenőrzést gvaigoro: a könyvkiadó és könyvierjesztő vál­lalatok felett. Az ország 1,200.000 hoídnyi szi­kes és 3 millió holdrryi savanyú talajának megjavítása érdekében a Gazdasági Főtanács határozata ér­tetni éhen nemzeti válílatot létesíte­nek. Ez. a vállalat veszi át a külön­böző talajtani Intézetek felsze­relését és laboratóriumait. Valamint a szikjavítási gépeket. A közgazdaságtudományi egve- em hallgató: részére a Gazdasági Főtanács 10 darab évi 4.000 forin­tos, 28 darab évi 3.000 fopjatos 117 darab évi 2.000 forintos és 227 da­rab évi 1-000 forintos ösztöndíja' engedélyez. A Gazdasági Főtanács határoza­ta értelmében a Cukorért ékesít 6 Nemzeti Vállalat újabb nagymennyiségű szabad cukrot bocsát a fogyasztóközönség ren­delkezésére, 1340-ben Budapesten két vásárt rendeznek, éspedig március máso­dik felében országos mezőgazda- sági kiállítás.-, és tenyészvásárt, szeptember első felében pedig nemzetköz; őszi vásárt. A Gazdaság; Főtanács határoza­ta értelmében az önkormányzati üzemeket, amelyek eddig a régi Icapitaíisztikus formákban működ­ét, kprlátolt felelősségű vállalati formákban keü megszervezni­Közhivatalokban a Gazdasági Fő­tanács határozata érteim «bin ügy­felektől f el vonéh a svn ál a: j dijat nem szedhetnek. A Gazdasági Főtanács határoza­ta értemében az állami tulajdon­ban lévő üzemek és vállalatok la­kótelepeit elválasztják az üzenjeV- tő'l ás kezelésüket a tájegységen-. ként felállított nemzeti vállalatok­ra bízzák. Ezt az intézkedést a gazdasági szempontok tették szükségessé. A tájszövetkeze'ek eredményes működésének biztosítása érdeké­ben a Gazdasági Főtanács a tej- szövetkezeteket beolvasztotta a Magyar Országos Szövetkezeti Központba. Ezzel a TETEOSz meg­szűnik és vagyonát a MOSzK ve­sz.: át. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében a MOSzK kereskedelmi főosztálya a kenyérgabona olajos- magvak. gazdaság; magvak és hüvelyesek, szálas takarmány be-, gyűjtésére és forqa'omhahozatalá- i nemzeti vállalattá alakul át. Ugyancsak n maeti • Vállalat ala­kúi. a szénfeldolgozó vagy, ipar; központ körében a magyar V orr. szénbányák felsőn all»;, és dörög: szénfeldolgozó m el ék üzemeiből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom