Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-28 / 274. szám

3 DÜNANTÜU NAPLÓ s párt oe*r tadori az egésrsé­ss, tárgyilagos és ezért az ellen- l-kiségbe is pozitív működés te­re lepni. Politikai megnyilvánulása minden Izében a demokrácia tagadása. A választások óta eltelt idő azt mutatja, hogy ez a párt a fasiz­mus legális búvóhelye, csak nyiig és felesleges teher, a demokráciában kzÖveUtczés ma a lain központi kérdése Rátérve a szocializmus építésére falun, meg kell állapi tani, hogy -ez 5 gazdasági ‘ermelésünk elapró- >tt panaszt! bir:okokon alapul. Ez a tmelési mód eCég volt ahhoz, hogy ezőgazda ságunk a demokrácia gitscgével négy év alatt elérje a kebel színvonala', de ez a színvonal messze elmarad a fejlettebb mezőgazdasági államok és még Inkább o Szovjetunió szín­vonala mögött. kétmillió apró birtok rendkívül egneheziti nemcsak az olcsó, de ‘ervszerÜ termelést is. Ezt érzi a ígozó parasztság fs és a maga 'ámára keresi a kiutat a helyzetből kint a föld közős, társas meg- unkálása, amelyhez a szövetkezet ar‘oz*k A szövetkezés ma a falu köz­pont! kérdése. am szabad az új szövetkezeteket síelve, megfelelő előkészület, meg- lelő vezetők és káderek nélkül iét- hozni, mer. ezzel a szövetkezés eszméjét rossz irányba hozzuk. Gondoskodni kell arról is, hogy politikailag is megvédjük a szövet, kezeteket a . demokrácia ellenségei­nek áskálódás'ávaJ szemben. Ezzel kapcsolatban meg kell változtatni az; a módot, ahogy pártunk eddig a szovjet kolhozok kérdését kezelte. Négy esztendeig szakadatlan véde­kezésben voltunk ebben a tekintet­ben fit az ideje, hogy minden rendel­kezésre álló erővel módot adjunk a magyar parasztságnak, hogy megismerkedjék a szovjet kollek­tív mezőgazdasággal, ismerje és tanulja meg, hogy a kolhoz ugyanúgy magasabb mező­gazdasági formát és kultúra' jelent, min a szocializált, államosított ipar is magasabb termelési forma a ka­pitalista kizsákmányolásnál. A dol­gozó parasztság az elmúlt négy év •Jatt megtanulta, hogy amh ml ajánlunk az helyes és javára vált. EGY LEGENDA SZERTEFOSZLIK írtat Pajzs István harag álkultúrájával akv)i meg­mérgeznj az egész emberiség kui' túráját. ® 1,0 Y1> MORRIS „Utáirat c s J tegnaphoz” c. könyvében így festi le az amerikai kultúrát: „Akármilyen szinten vizsgáljuk az USA kultúráját az 1896—1946-ig terjedő időszakban — írja — nö­vekvő kiábrándulást tapasztalunk. Az emberek pesszimistán látják a világ helyzetét és a jövőt, amely elszomorítja napi áetüket. AZ egyén erőtlennek érzj magát, a fa- ta'izmus hangulata terjed el az or­szágban. A hitetlenség rákfenéje tönkretesz minden reményt... A rossz lefkiismeret kultúrája ez.” Csodálkozhatunk-« ezek után az amerikai közoktatás állapotán, amely a legnagyobb visszamara­dottságot mutatja. John Gunter egyik önyvében rámutat arra, hogy 1943-ban n behívott amerikai UJak 13.9% írástudatlan volt é« « felnőtt Írástudatlanok száma 3 millióra rú­gott. A NEW-YORK HERAI.P ™ TRIBUNE a köztársa­sági párt nagy lapja sötét képet íes! az amerikai erkölcsi állapotok- rő-. Kimutatása szerint ma kétszer annyi a bebörtönzött sikkasztök és tolvajok száma, mint a líáború előtt, minden negyedik letartózta­tott a második világháború volt katonája, Amerika nagy városai­ban napirenden vannak a fényes nappali merényletek, emberek, el­hurcolása, kifosztása és legyiko- lása.. Ezek a büntettek azonban, amint azt Chaplin „Monsieur Ver- doux" című nagy filmjében olyan világosan bemutatta, eltörpülnek az igazi rablók és gyilkosok az amerikai hadianyaggyárosok és trösztvezérek véres bűntettei mö­gött. A mai Amerika többé nem Jeiíerson, Lincoln, Washington és Roosewelt Amerikája. A Szabadság- szobor fáklyájának fényét már ré­gen kioltották az amerikai impe­rializmus sötét erői. “V’ALAMIKOR néhányszáz év­” vei ezelőtt a francia feJvilá­gosítók, az anggl polgárok, az ame­rikai haladók voltak az emberiség úttörői. A középkor sötétségéből Ők derítették lei először az emberi társadalom hajnalát, ez a hajnal a kapitalizmus éjszakája után áron­ban csak most fog felragyogni. Az emberiség igazi történelme a szo­cializmussal kezdődik. Szerte a vi­lágon munkások, dolgozó kisembe­rek százmilliói a Szovjetúnióbafl látják az emberiség jövőjének a le­téteményesét. Minden országban a munkásosztály legjobbjai, kommu­nisták küzdenek a kanitallzmii* sötétsége és rabsága ellen. Ója Ehrenbuig, nagy szovjet író igv It erről a készülő új világról: „Talál­koztam kommunistákkal! a Sark­körön ée Amerika elmaradott rab­szolgatarló államaiban is. Láttam a sarló kalapácsot Norvégia szikláin és Eleüzifz ókori márványán. A kapitalisták Moszkva aknamunká­jával próbálják magyarázni a kom­munisták erősödését. „Moszkva ke­ze”, ..Moszkva szeme”, „Moszkva aranya” — ordított a vjiág újság­jainak címlapján. Valaha a GoŰ- áramhoz hasonlítottam a Szovjet- únió szerepét. Kinek jutna eszébe megróni egy tengert áramot, mert a dán vagy norvég kertészek mun­kájába avatkozott? Csak éppon * Golf-áram jóvoltából nyílhatnak a rózsák Észak-Norvégiában. Az Ok­tóberi Foradalom megváltoztatta a föld éghajlatát." AZ *AIHFRIK.il ÉVSZÁZAD*- legendája szertefoszlott. A* emberiség legjobbjai: Bernard ShaW és Joliot Curie, Eluard, a nagY irancia kö'-tő, a spanyol parii»' tok, a görög hegyek hősei viszik i haladás lángját. Az új világoj lirdetl az a zászló, amelyet a kín*' néphadsereg az elfoglalt városok irmára tűz, vagy amely alatt * randa bányászok küzdenek. A & jenda helyett ma dolgos mnnii*- Bezefc, fegyvert szorító öklök az 41 Hág valóságát építik. Lejárt a bfméleti idő a Mindszenty reakcióval szembeni Áttérek a magyar demokrácia és egyházak, pontosabban a római folik'us egyházzal való viszonyra mondotta Rákosi Má yás. Minden egyházzal kölcsönös meg­egyezést kerestünk, a protestáns egyházakkal megegyezésre ju­tottunk. fg nagyóbb sajxiáCa unkra a római ioükus egyházzal nem tudtunk egegyezést létrehozni, nem azért, ni ha a magyar demokrácia énre <m törekedek volna, inkább ellen -.zőleg az a népmozgalom, amely áz és száz községből ezer ás ezer ervezöten keresztül spontán kövc- i, hogy eddigi politikánk on a ;oiíkus egyház reakciósaival szem- n változ assunk, olyan figve'mez- ♦és, amelyet meg keJl szivfolnünk. a népmozgaJom követeti, hogy változtassuk meg eddigi türelmes re­politikánkat a katolikus egyház akciós fasiszta vezetőivel, első­sorban Mindszentyvcl szemben. Továbbra is segédkezet kell nyúj­taná minden kísérletnek, amely en­nek a kérdésnek békés megoldása célozza, de annak a türelmi politi­kának, arnáy elnézőbben kezelte a papi vagy bíbornoki talárban garáz­dálkodó kémeket, árulókat, valuta, csempészeket, fasisztáira:, ennek a politikának vége. Es vége annak is, hogy a törvény csak a kis klerikális bűnösökre sújt le, a nagyhoz nem lehet nyúlni. (Taps.) — Itt az ideje annak is, hogy az kimaradt német anyanyel­vűek viszonyát rendezzük és lehe­tővé tegyük számukra, hogy bele­illeszkedjenek a demokráciába. Áttérek most a legfontosabb kér- í sre, pártunk helyze ér« — iolytat- Rákosl Mátyás. — Az egyesülés óta eitel öt hónap lasz imái alapján megá'.lapithat. k, hogy az egyesülés folyamata észségesen fejlődő.t, minden vo­lán pozitív eredményeket adót:, legnagyobb eredmény, hogy megszűnt a két párt versengése és végre nyugodtan hozzáfoghat­tunk az elkövetett hibák kijavítá­sához. legfontosabb ezen a téren pár- ;ik politikai bizottságának szep- mber másodiki ha-tároza a, amely ícius elsejéig szünetelteti a tag­vétel; és elrendeli, a agság fe- ÁZ5gálását. — Előre kell látni, -gy sok tízezer nem közénk való got fogunk eltávalí:ani, de ugyan­kor ez a tisztulási folyamat rendkívül növeli pártunk öntudatát, erkölcsi súlyát. . ndcm bizottságunktól meg kell . ívetelni, hogy alapos munkát vé­rzőnek a :agrevázió során, mer* önbon ismét előírói kezdhetnők egészet. A tagfelülvizsgálat egyik ndkivüli pozitív eredménye, hogy ndenütt új, használható káderekre bukkan­nak, akik eddig megfelelő beosz­tás nélkül voltak. A felülvizsgálatnál eddig kü'önő- m két hibát követtek el. Helyén­él a vol- szociáldemokrata tago­lt vették kemény nyomás alá, ami .mészetesen helytelen, mert ezek­ek az elv ártaknak az egyesülésig vn éiT. módjukban olyan nevelést irányítást kapni, mint amilyent kommunista párt nyúj otl. A má- tapaaztalat, hogy hlyenként ér- miségellenes tenderttiák mutat, znak a felül vizsgálatnál. Termé. -te*, hogy el kel! távolítani ázo­tt, «kft különöse») a SnodSkJano- ita Pártba szivárogtak be antMÓc- jén, mán légy tgdezéket lt*ron a i ahhoz, hogy a demokrácia ellen har- I coljának, óvakodni kell azonban attól, hogy a felülvizsgálat értelmiségellenes éit kapjon, mert az kihatna az egész értelmiségnek a demokrá­ciához való viszonyára is. Pártunk egyik legnagyobb hibá­ja az, hogy elmélet színvonalon lassan fejlődik. Ezért tavasszal az oktatás megjavítását tűzzük napi­rendire. Pártunk és vele az egész magyar demokrácia az utolsó hónapokban gyorsan, lendületesen és egészsé­gesen fejlődött ovább. A fejlődés olyan gyors volt, hogy a változás még saját pártunk tudatába sem ment á: elég mélyen. A munkásosztálynak, de a magyar dolgozóknak azonban most már magasabb síkon, országos és nemzetközi összefüggésben kell tátniok a kérdéseket. Rá kell vezetni őket, hogy az új helyzet előnyei mellet: milyen köte­lességeket ró rájuk. Most újra neki kell gyíírkőznünk, újra fel kell szítanunk a város és falu dolgozóiban azt az önfelál­dozó spártai szellemet, amely 1945 tavaszán az újjáépítés terén cso­dákat művelt nagy felada: előtt áll. Tudatosítani kell újra minden -téren a cjplgozók előtt, hogy övék az ország, maguk­nak építenek, új örténelmi felada­tokat senki helyettünk «1 nem vég­zi. Ha ez‘ megérzik, és megértik, ez a fcf ismer és hatalmas erőforrássá változik, megkörnnyíve számunkra az előttünk áiló nehéz feladatok győzelmes megoldását, meggyorsít­ja célunk elérését, a diadalmas szo­cializmus építését. A szűnni nem akaró lelkes aps- sal fogadott beszéd után Szaka. stts elnök szünetet rendelt el, — Ezután hozzászólások következek, majd Szakasít* Árpád szervezeti kérdésedéről tartott beszámolót. IfOftWZÚ IRF.ICaz emberiség B * ‘Képzeletében az USA mint a szabadság é$ felvirágzás hazája szerepeli. A századforduló magyei munkása a földesúri nagybirtok ki­zsákmányolt cselédje csaknem úgy tekintett az Egyesült Államok ra, mint az „ígéret földjére", amely I a/ itthoni nyomorúság helyett biz j tos életet teremt számára. Azóta sok minden megváltozott a világ­ban és magában az Egyesült Áfa- ! apókban is, azonban Amerika sokak I számára ma is olyan országnak tűnik, ahol az emberek bőségben élnek, ahol a suszterinasból még I ma is könnyűszerrel cipöpaszta I király lesz. ahol a munkás autón jár haza a gyárból kertes villájába és a polaámak csak le kell hajol­nia a földre, hogy felszedje a bő­ven termő dollárokat, amelyek a lábai elé gurulnak. Az Egyesült AlUmok sokak szemében ma is valami távol) Kanaán-földfének látszik, ahol az emberek jólétben és biztonságban élnek. Azt, hogy van egy másik Amerika is — amely négerek milliót számára éh­séget, járványokat, diiledező viskó­kat, a déli farmokon rabszolga­életet. szörnyű jogfosztottságot, a vörösbőrüek számára lassú elpusz­tulást munkanélktííiek millióinak állandó bizonytalanságot és nélkü­lözést és a külföldről bevándorolt idegeneknek lealáztatást és gvöl- relmes robotot jelent — csak ke­vesen tudják. K')K*N MÉG MINDIG úgy ■ látják az Egyesült Államo­kat, ahogy a mozi vásznán keresz­tül félmeztelen görljeivet pompás gss/koniforlos lakásaival és luxus­autóival. vagy a bestseller-regé­nyek csillogó leírásában eléjük tű­nik. Sokan nem hallják a lincselő tö­megek által üldözött négerek ha- lálkiáltásá), csak az „Amerika hangjára” figyelnek, amely azon­ban nem sókban különbözik Horthy terrorlegényeinek, a volt földbirto­kosoknak és bankároknak a hang­jától. Sokan még mindig megva­kulnak a csillogástól, még mindig nem látják a felszín alatt a sötét tartalmat. Az amerikai nagytőke prófétái azzal az igénnyel lépnek f^l. hogy a huszadik századot „ Amerikai évszázadnak" nevezzék Luce, a Morgan-bankház tulajdo­nában lévő bata’mas magazintröszt Igazgatója, még a háboTÚ idején „American Century"-ról beszéli. Mások a „Pax Americánát”, az amerikai békét, vagy a diadalmas­kodó amerikai életformát emlege­tik. Vájjon tényfeq az amerikai életforma, az amerikai társadalom mutatna utat az emberiség számá­ra? Ha a csillogó felszín mögé né­zünk, vaj ion a tartalom is ugyan­olyan csillogó alatta? Nem. A fel­szín alatt egészen mást látunk. 4 Z AMERIKAI gazdasági élet látszólagos prosperitása mögött a fenyegető válság húzó­dik meg, amit a hatalmasarányú fegyverkezéssel sem tudnak elke­rülni az országot uraló hatalmas trösztök. Az amerikai munkások jóléte mögött valójában csökkenő életszínvonal, munkanélküliség, gaz­daság) bizonytalanság húzódik meg. Az Economic Outlook, a CIO gazda, sági lapjának kimutatása szerint az amerikai munkások többségének bére a legsztikséuesebb létminimu­mot ser4k«ri e!. Mig az utóbbi idő­ben z közszükségleti cikkek árai 43 százalékkal emelkedtek, a mun­kabérek csak húsz százalékkal nö­vekedtek.- A munkaügyi hivatal 1947 augusztus havában 2,221.000 munkanélkülit tartott nyilván. Ez az adat azonban legalább kélszerte kisebb számot mutat a valóságnál, mert a háború után elbocsájtott munkakéné* munkavállalókat nem számították bele. Ezenkívül 7,784.000 ember nem teljes munakhetet dol­gozik, A Z IPARI munkások reál- bére 1947-ben Murray, a CIO elnöke szerint 18%-ut volt ke­vesebb, mint 1945-ben. 1948-ban a reálbér tovább csökkent. Ax éíet­I nívónak ez a hatalmasarányú csők- ! kenése, a nagy mammut-trösztök profitjának növekedésével jár. i 1947-ben az összes vállalatok osz- I tattan -nyeresége 92 milliárd vo:t. az 1939 évi 46 milliárd kétszerese. 1948 első leiében ez a nyereség meghaladta az 55 milliárd dol’árt. Amerika gazdasági életét teljes mértékben az amerikai hatalmas Iparvállalatok szövetsége uralja, elsősorban Morganék, Duponték és más óriás-trösztök, amelyek csak­nem az egész ország sajtóját is rá­dióját is ellenőrzik, korlátlan be­folyásuk van a kormányzásra a gazdasági és politikai ügyek vite­lére. Mialatt a tőkekoncentrációval párhuzamosan növekszik a nagy- vát’aiatok profitja, addig hallatlan méreteket ölt a munkásosztály el- ezegényedése, az árak növekedése és tömegével mondanak csődöt a kisebb üzemek és kereskedelmi , vállalatok. Vájjon ez a gazdaság, amelyet nem tud egyensúlyba hoz­ni még a Marshaü-terv sem, amely I pedig az európai országok ipará- i nak rovására szanálja az amerikai j tőkéseket, lehet-e példakép az j európai .országok számára? Nem. Nem lehet követendő példákén. Csak gyűlöletét és. megvetést éb­reszthet az Egyesült Államok dol- 'ármilüomosainak politikája és ézl magában az Egyesült Államokban is érzik. Hemingway, nagy ameri­kai író nemrégiben fejtette kj egy cikkében, hogy „az amerikaiak je­lenlétit politikájukkal végül a vi­lág leggyülö'íebb hatalmává vál­nak." i’S HA GYŰLÖLETET ébreszt az amerikai kapitalizmus belső elnyomása, munkások jogai­nak lábbaltiprása •— hogyan ne keltene megvetést és utálatot az a szerep, amelyet az Egyesült A la- I mok aj. egész világ kapttallzmusá- ' nak csendőreként betölt. Amikor csapatokat küld idegen országokba; fenyegetéssel, zsarolással az atom és dollárdiplomácia sötét eszközei­vel beavatkozik független kis or­szágok bel ügyeibe, hogy meg­hosszabbítsa a kapitalizmus pusz­tulásra ítélt életét. Az amerikai imperializmus, amikor a „Pax Ame­ricana” jegyében ki akarja ter­jeszteni hata'mát az egész világra, nemcsak tőkét exportál, de az ame­rikai milltarizmust is exportálja, fegyverkezik, támaszpontokat épít a világ minden részén. Nemcsak árut exportál a Marsball-terv kere­tében, de kiviszi a munkanélkülisé­get, a gazdasági válságot, az im­perializmus minden rothadási ter­mékét. Nemcsak politikájával avat­kozik más országok bel ügyeibe, nemesek akaratát kényszerít] rá más országokra, de megpróbálja életfelfogását, hanyatló kultúráját és művészetét is átplántálni a többi országokba. »^LŐTTEM FEKSZIK a Readers Digest című amerikai folyó­irat, amelyet 11 millió példány­számban terjesztenek angol és más nyelveken Ausztráliától a skandi­náv országokig, Franciaországtól Déiamerikáig. Ez a folyóirat, amelv állítólag a világ legkiválóbb cik­keit gyűjti össze, háborús uszítás­sal, a Szovjetúnió ellen) gyűlöletet ébresztő cikkekkel és az irodalom salakjával van teli. Sűrűn szerepei­nek benne olyan cikkek, amelyek a legdurvább emberi szenvedélye­ket, az állatiasságot, a szadizmust, a szexuális ösztönöket, más embe­rek becsapását, a ravaszságot és sunyiságot akarják felkelteni. Mi­közben az Egyesült Államokban a kultúra legnagyobb zászlóvivőit ül­dözik, addig szabadon sekélyesít- hetik e! a kultúrbarbárok a művé­szetei. tudományt és irodalmat. Mialatt Howard Pástot, a nagy amerikai írót börtönbevetelték, mi­alatt Chaplint, az Am erika-ellenes tevékenységet vizsgáló Thomas- Rankin-féle bizottság elé idézték, Eislert, a hatalmas zeneszerzőt ki­űzték az országból, működik a .Jndtúrtmperlaltanus'’, amely aa marikat nagytőkés társadalom \ Nem szabad, hogy a tagreiíziónái lanyhnlá* álljon he

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom