Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-27 / 273. szám

1948 NOVEMBER 27. DUNÁNTÚLI NAPLÓ FORDULÓPONT ag eleto Három munkás elmondja, miit jelenteti tsémára a feiiilvizsgálai Pamut- és gyapjáslővetfermelésünk emelkedése az első tervévbeu üzemekben, pórt szervezetekben mindenütt a Politikai Bizottságnak a tagjelülvizsgálatról szóló határo­zata van a beszélgetések, vitatko­zások, pártnapok napirendjén. A dolgozók érzik, hogy a felülvizs­gálat nemcsak a párt, hanem az egész nép ügye. A felülvizsgálö- bizottságok már,i eddig is többszáz párttagot vizsgáltak felül Pécsett és Baranyában, aki most kerür majd a bizottság elé, az végig­tekint életén, munkásságán, a párthoz való viszonyán, mérlegre teszi hibáit és számot ad magának arról, milyen irányban kell meg­változtatnia magatartását. Fel­kerestünk három elotársat, akiket már felülvizsgált a bizottság, hogy megkérdezzük, mit jelentett szá­mukra a tagrevízió és milyen be­folyással van jövő munkájukra. JügadoS János a bőr­gyári waschetta műhelyben dolgo­zik, szívesen felel kérdésünkre: Mi itt az üzemben — mondja — mondannyian örömmel fogadtuk a Párt Politikai Bizottságának a ha­tározatát, mert tudtuk, ha a párt megerősödik, akor sokkal ered­ményesebben harcolhat a munkás- osztály helyzetének megjavításáért, sokkal gyorsabban haladhatunk előre a reakció végső megsemmi­sítéséig. Ha a pártunkba nem való elemek kivülkerülnek sorainkon, okkor még jobban összekouácsolá- dunk és megnő irántunk a pár- tonktvüliek bizalma is — folytatja. — Én úgy érzem és azt látón1 mngnm előtt követendő útnak, bogy a kommunisták minden he­lyen, az üzemben és a magánélet ben is mutassanak példát, ők le­gyenek a légáldozatkészebbek, a legbecsületesebbek és a végletekig hűségesek a munkásosztályhoz. Gál Gyula porcellánfestő tizennégy éves szervezett munkás o Zsolnay régi dolgozója. Ismerte a helyzetet az államosítás előtt, amikor a Zsolnay-Mattyasovszki család nyúzta a dolgozókat és látja, mit jelentett az, hogy a gyár a nép tulajdonába került Hál elvtárs egy pillanatra abba­hagyja felelősségteljes munkáját, a barokk teáskésilet festését, amikor dtnandja benyomásait. — Én mór hosszabb idő óta látom, hogy mi dolgozók mennyire el vagyunk maradva a tanulás terén és ezért próbáltam pótolni mindazt, amit a régi rendszer megtagadott tőlünk Jártam szakszervezeti iskolába, majd egyhónapos pártiskolán vet­tem részt most a felülvizsgálat után még inkább tanulni akarok, képezni magomat, fejleszteni tu­dásomat. Én vagyok jelenleg az iiremi pártszervezet köderest és a felülvizsgálat arra tanított, hogy fokozott gonddal kell foglalkozni egyénenként az emberekkel, segí­teni őket fejlődésükben, mert a párt legnagyobb kincse a káder. ft éhe* Ferenc most tért hadifogságból, jclrnlfff a bá n,jn$zkerulett bizottság oktatási fe­lelő se és különös segítséget jelent "z a sok tapasztalat a munkájá­ban, amelyet odakint gyűjtött. .4 Szovjetunióban mi magyar hadi­foglyok megláttuk a szocialista hazn életét — mondja — azt az új világot, amely ragyogó példa a világ minden dolgozója számára. 4 hadifogolytáborban is sokat ta­nultunk — megismertük a marxiz- mUs-leninitlrms alapjait és komoly kultúr munkát is végeztünk. <1 tag­felülvizsgálat megmutatta számom­ra, milyen hiányosságok vannak még a munkámban, mit kell még kijavítanom, mit kell tökéletesíte­nem, hogy még teljesebben szolgál­hassam a párt ügyét. * Három elvtárs beszélt arról a fordulatról, amelyet a felülvizsgá­lat az életében jelenteit és nem­csak ők hárman, de minden kom­munista úgy érzi, életének jelentős állomása, amikor számot kell ad­nia magatartásáról, munkájáról, amikor megvizsgálhatja önmagát is, hogy új erőt, ösztönzést kap­jon a további munkára és küz­delemre. Közgazdaságtudományi egyetemet és Külügyi Akadémiát állítanak lei Igénybeveszik a gyanús eredetű és a mező- gazdasági munkától elvont traktorokat nisztertan-ács hozzájárult ahhoz, hogy a különböző államokban a kereskedelmi megbízót''! -i lyekeí betöltsék. A iminijjsz'er aniács hozzájárult egy olyan törvényjavaslatnak az országgyűlésre való benyújtásá­hoz, amely intézkedik a közgazdaságtudo­mányi egyetem létesítéséről. Hozzájárult ahhoz is, hogy a kül­ügyi igazgatás ellátásához szüksé­ges világnézeti, elméleti és gya- kor',i#.i szempontból megfelelő fdt-§ készültséggel rendelkező alkalma-! zotiak kiképzésére Külügyi Akadé­miát létesítsenek. A miniszi entanács hozzájárul: a MABI és OTI 1949 január hó 1-éve-l történő egyesítéséhez és egyben szabályozía a fogtechni­kusok vizsgára bocsátását. Végül rendelet tervezetet fogadott el a háborús események folytán szükségessé vált akésüvegezésj mpníkák költségeinek gyors érvé­nyesítése tárgyában. A kormány tagjai Dinnyés Lajos minisz erlnök vezetéséivet péntekien mdwisziiertanácsot tartottak. A mi­nisztertanács jóváhagyta a Gazda­sági Fő'anácsnak a karácsonyi gyermeksegély tárgyéban hozott határozatát és kimondta azt is, hogy a december második fe’ére eső illetményből a szolgálatban álló dolgozóktól semmiféle címen sem lehet levonásokat eszközölni. A miniiszer.ia-nács hozzájárult olyan rendelet kiadásához, amely szerint a vármegyei gazdasági felügye­lőség véglegesen jgémybevehet minden olyan traktort, amely­nek megszerzését a tulajdonos szabályosan nem igazolja, vagy amelyet tulajdonosa nem a mezőgazdasági termelés érdekének megfelelően használ fel. A trak­tor; az állami mezőgazdasági gép- üzem állítja munkába. A külkereskedelem lebonyolítá­sának biztosítása céljából a rai­Alig van a magyar iparnak olyan ága, ahol a háborús pusztítások, a fasiszták és nyilasok rablásai ak­kora károkat okoztak volna, mint a textiliparban. Az életszínvonal eme­lése szempontjából pedig nagyon fontos, hogy textiliparunk kapaci­tását legalábbis a háború előtti szín­vonalra emeljük. A hároméves terv ezért az első tervévre nagy telje­sítményeket írt elő a két legfonto­sabb textilipari ágazatban a pamut és gyapjuszövetgyártásban. Pamut- szövettermelésünk 1938-ban 185 millió méter volt; az első tervév dett a termelés. Az 1946 1947-es 6.4 millió méterrel szemben 12.9 millió métert értünk el. Pamutiparunk teljesítőképességét a rendelkezésre álló orsók száma határozza meg. A háború előtti 360 ezer orsóból csupán 210 ezer maradt Nagy tervberuházással létesült az Állami Fonóipar,ahol kezdetben csak 18.000 orsó működött, a/'év végére azonban már 72.000 dolgozik. Fonó­orsóink számát a többi üzemben Is növeljük és így hamarosan túl­szárnyaljuk a háború előtti színvo­nalat. előirányzata Is ennyi. Gyapjúszö­vetből is az 1938-as 14 millió mé­tert irányozták elő. Textiliparunk általában 95.2 százalékban valósí­totta meg .a termelési tervet és ez-, zel az 1938. évi termelésnek négy­ötödét érte el. A pamut- és gyapjuszövetgyár­tásban nem értük e! az előirány­zatot, de lényeges emelkedést ta­pasztalhatunk a termelésben. — 1946 1947-ben pamutszővettermelé- siink nem érte el a 107 millió mé­tert, 1947 1948-ban pedig már 165 m£!Hó méter volt. Még nagyobb ár emelkedés a gyapjúszövetnél, ahol több mint duplájára emelkc­Gyapjulparunk 92.1 százalékban teljesítette a tervet, azért nem si­került 100 százalékos eredményt elérni, mert a háborús pusztítások során jelentékeny károkat szenve­dett és gyapjutermelésünk is erő­sen visszaesett. Ebben az évben kzonban több mint 2 millió kg gyapjút szolgáltattak be, juhállo­mányunk kiegészítésére 10.000 anyajuhot és kosokat hoztok be, törzstenyészeteket létesítenek. — Mindez az jelenti, hogy gyapju­termelésünk rohamosan emelkedik, ami gyapiuiparunk termelésének nagymérvű emelkedését eredmé­nyezi. Út rongyosgárdistát halálra ítélt a népbíróság A budapesti népbiróság pénteken reggel hírdetatt Ítéletet a rongyos­sá™ Ista összeesküvők ügyében. Fodor Lajos soroksári nagygazdá Haits Béla kispesti szállodatulajdo­nost, Kovács Endre fővárosi tiszt­viselő*. Gödér Pál és Bt-nkö Antal főhadnagyokat, akik 1938-ban a Felvidéken a ' gyilkosságok soroza­tát követték el, köíéláltaü halálra ítélte. Draskóczy László texti'nagyke­reiskedőt, aki részivel' a Rongyos­gárda 1938-as működésében és 1948- ban megszervezte a farkasréti "ka­tolikus körben a sirromboló diáko. »kát, ötévi fegyházbüntetésre Ítélte. Hédcr István erdész kétévi bör­tönbüntetést. Faragó Béla katona­tiszt nyolchónapi börtönt, Iváiíyi Géza ál lom ésf önök ötévi kényszer- munkát, Fehér Lajos segédmunkás kétévi börtönbüntetést, áffj. Cser­háti István -tanuló négyévi kény­szermunkát. Fenyfffaivi Zoltán gyá­rimunkás és Gondos Ferenc nyom­dász két-kétévi börtönbüntetést, Cserháti Pál volt SS, kétévi kény­szermunkát, Szües Lajos háromévi, Csaba Is'ván, Pspp Géza három­háromévi, Margittal László egyévi börtönbüntetést kaptak. Az ügyész több Pétét súlyosbí­tásáért fellebbezett a NOT-h«z. Mennyi dítat lehet kérni egyes mező- gazdasági terményeit fuvarozásáért? üt RBC-nél vitágysahb, hogy minden modern táncol könnyen megtanulhat Hormonnál Itt, hU tan'olyam dooombnr '-** szerdái* este 8 árakor hosdádlk a Ndogyletbon A kormányrendelet értelmében az z'ább felsorolt mezőgazdasági árucikkek igaerővel nem iparsze- rűen végzett fuvarozásért, legfel­jebb e köve kező legmagasabb fu- var-dn jak számi Ihat ók: a) szalmásgabone keresztemként (18 kéve): í km-re vagy ennél kisebb távolságira 1.25 Fl, 1 km felett 10 km-ig a díj km-ként to­vábbi 0.25 Ft, 10 km felett a díj km-ként további 0.30 forint. b) szemestermény máz.sáriként: 1 km-re vagy annál kisebb távol­ság: 0.80 F', 1 km felelt 10 km-ig a díj km-iként további 0.20 Ft, 10 km felett a díj km-ként további 0.25 Ft. c) répa, tök, burgonya, csöves- kukorica, kukoricaszár és trágya kocsikém (legalább 8 mázsa ter­heléssel): 1 km-re vagy ennél ki­sebb távolságra 7-50 Ft, 1 km fe­lett 10 km-ig a dij km-ként to­vábbi 1.50 F;, 10 km felet: a díj km-ként további 2.— forint. d) szalma- és .tzálastakarmány­félék kocsiként (legalább 8 mázsa terheléssel): 1 km-re vagy ennél kisebb távolságira 9-—Ft, 1 km felett 10 km-!g a díj km-iként to­vább; 1.50 Fi, 10 km felett a dij km-ként további 2— forint. Ha a fuvarozást a c) és d) pön - ban említet-; terményeknél egy álleita. végzik és a szá'litot-f ter­mény súlya s 6 mázsát nem ha­ladja még, akikor a megállapító t dijaknak legfe'jebb 75 százalékéi szabad felhasználni. S kom éi dolgozók megünnepelték a Kommunista Pért megalakításának 39. évfordulóját Komló dolgozói sohasem látott lelkesedéssel ünnepelték meg csü­törtökön este a Kommunista Párt megalakításának 30. évfordulóját. Az ünnepség már a délutáni órák­ban megkezdődött. A község fő­utcáján, a bányászzénekar pattogó indulóinak kíséretében felvonu­lást rendeztek. A felvonulás festői látványt nyújtott. A menet élén az MDP és a különböző tömegSzerve- zetek és ifjúsági . szervezetek ha­ladtak zászlóikkal. A zászlócrdö után, az egyenruhás zenekar, RO, SzIT, MNDSz tagjai, majd a hely­beli sportegyesületek tagjai mene­teltek. A menetet a hatalmas tö­meg zárta be. A lelkes közönség felvonult a gyönyörűen feldíszített Kuiturház nagytermébe, ahol Gyetvai János főispán tartott ünnepé beszédet. A beszédében ismertette a Kommu­nista Párt születését és annak 30 éves küzdelmét a magyar dolgo­zók felszabadítása érdekében. A közönség lelkes tapssal köszönte meg • az előadást, utána kultúr­műsorral és a zenekar hangverse­nyével szórakoztatták a megjelent közönséget. Az internacionale el- énekléséve! fejezték be a Párt 30. évfordulójának megünneplését. A pécsi «perjelem tanárai —. mint ismeretes, —* no­vember 23-án foglaltak állást a Mindszenty ügyben. Ez alkalommal hivatalos kiküldetésben távol vol­tak df. Krisztics Sándor, dr. Lo- sonczy István, és dr. Vi.nk.ier János jogi-kari tanárok, valamin-' dr. Be­öthy Konrád és dr. Donhoffer Szi­lárd orvoskari tanárok. Nevezettek hivatalos kiküldetésükből visszatér­ve egyhangúlag csatlakozásukat je­lentették be a tanári értekezlet állásfoglalásához és az erről szóló jegyzőkönyve*, aláírták. 4g ßimsaHANGJA NugvsiTnvu mggakarítás a S7oviet fparf^faía’oknáS A moszkvai vezető iparvállalatok az önköltség leszállítására versenyt . kezdeményeztek. A mozgalom or- szágos jellegűvé vált és eddig 42 i körzet ,éa tartomány iparvállalatai jelentették be részvételüket. — A | Pravda közlése szerint a moszkvai. ' ak_ és a környékbeli iparvállalatok máris több mint 1.8 milliárd rubelt takarítottak meg. | Újabb ecseivonások a „ 6 ?mber“ po rSféhoz A Dunántúli Napló november 17-i számában leközölt „Jó ember a 135 (toldás Tóth gazda-” c. cikkhez még némi hozzáfűznivalónk lenne — kérem szíveskedjék leközölni. — A második bekezdést, amely Hal- brahn esetét tárgyalia — kiegé­szítjük még a következőkkel: Hal- brahn 100 holdas cserebirtokos. —- Földjét a múlt gazdasági évben sem művelte meg szakszerűen és ezért nem volt neki vetőmagja az 1948—49-es gazdasági évre ,a ha­tóság sem Fáfrrogatia mint rossz gazdát. Viszont munkaerőben nem szenvedett hiányt, mivel három csa­lád dolgozik neki gazdasági cse­lédként, akik a kollektívben előírt járandóságukat nem kapták meg a mai napig sem, ezek az emberek teljesen lerongyolódva, nélkülözé­sek közepette tengetik életüket a tél küszöbén. Azonkívül Halbrahn birtokos úr február—március óta tetemes fuvardíjjal tartozik Leperd pusztai és bétaszéki szegény új­gazda fuvarosoknak, akik mikor jo­gos követelésüket szóvitették — veréssel fenyegette őket. — Ez is bizonyítja, hogy Halbrahn bátaszé- ki földbirtokos tulajdonképpen ku­lik: a szepény parasztok kizsák- mányolója és mint ilyennek nincs helye a demokráciában. Szecsey Gyula UPOSz megbízott, H. Mészáros József, Galló György, Szecsev Ferenc, Ledneczki József, Vass Imre FÉKOSz irodavezető. • Miért nincs világítás a Sánc-utcában? Kedves Dunántúli Napló! Egy heie botladozunk sötétben testi épségünket kockáztatva. Az utca elején egy darabig még égett a villany, de a mni nappal az is elaludt. Huliltalan éjszakákon vak- sötét honol aí utcában. Felhívjuk a villanytelep figyelmét, hogy néz zenek uiáno és javítsák incg a Sánc-utca yilftgltását. Sánc utcai lakók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom