Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-26 / 272. szám

I«« NÓVUMOT* * DUNANTÜU NAPLÓ 5 ZÚGNAK A TRAKTOROK a pellérdi földeken .4 pellérdi gazdákról nem volt Miami nagy vélemény a környé­ken. Cigit piaeelni szeretnek, **• mondogatték róluk. Ezt a tulaj- ienságukat nem is tagadják ma sem, sót büszkék bizonyos mér' lékben ti arra hivatkoznak, hogy a piacolással kapcsolatban kezde­ményezők voltak a belterjes gaz­dálkodás terén, Pe most a hatá­rukra büszkék elsősorban a pel- lérdiek is a szerda délutáni ha­tárjárás alkalmával alig várták a pillanatot, hogy az újgazdák föld­jéhez érkeztünk. Ma az egykori nslidekből és nincstelenekből lelt ijgazdákrn a legbüszkébbek erre minden okuk meg is van. Határjáráson egy fejlődő baranyai községben és 0 Gw>rio József jnunk»ngyi fel­nevelő. Baracs Jój*ef jártai (tarts Sági felügyel6, ,Szabó Gergely ló­tenyésztési felügyelő a helyi népi tervek mintegy harcnincUgú bi- wttsAgávaJ járta a 2200 holdas ha­tárt szerdán délután. Az erős no­vemberi srtl már szépen zöldeló vetéseket borzolt kitűnően 1 műveli táblák körött magyarázták a dol­lárt parasztok, hogy minden vetés *lá legalább kétszer mcg'szántották * földet. Ar ütemtervet régen meg­valósították, de meg nem térnek till pihenőre. Négry traktor dolgozik a Határ­ban, — mondja Köves! János ujj tírd«, községi bíró. Az őszi mély. szárítást végezzük most, eddig 115 százaléknál tartunk. Tudjuk, milyen nagy jelentősége van ennek m ter­melés szempontjából, azért dolgozik minden pellérdi gazda olyan szíve­sen. A szépen müveit határ egy da­rabián .t.eljes gőzzel” dolgoznak • traktorok. Vígan hasítják a föi- det áron az 55 holdon, amelyen táb­lás gazdálkodásba kezdett tizen­négy volt gazdasági cseléd. Eddig csak hallatlan munk,’kedvük volt, » demokrácia földet, szántási hitelt, műtrágyát adott hozzá. A bizott­ság tagjainak az arcán kiül a bol­dogság és megelégedettség, ami­bor délik a szorgalmas munkát a hitárhan. nemsokára abba kell hagyni a munkát, megjön a tél. Pellérden, télen is nagy munka folyik, mar készítik a terveket a hosszú téli esték halmos kitöltésére. Megala­kult a kuítúrbizottság é§ komoly munkával készül a téli program megvalósítására. Gazdasági, házi­ipari, gyékény szövési, szabó-varró és gyermeknevelési tanfolyamokat hallgathatnak a férfiak és asszo­nyok, vagy felkereshetik a nagysze­rűen működő EPOS? előadásai!. Műsoros estjeik a legjobbak közé tartoznak » megyében, népi tánc- csoport juk harmadik lett az or­szágos versenyben. Befejezésül Baracs József, Szabó Gergely és Gerzovics József rövid gazdasági tájékoztatót adtak. A gazdák elhalmozták őket kérdések­kel, amelyekből érezni lehetett, hogy mennyire akarnak tanulni a pellérdi gazdák, akikről nemrég még azt hiresztelték, hogy csak a piacra szeretnek járni, mert min­denük a pénz. A búza már a föld alatt van, de az aggódó szeretet arra készteti a gazdákat, hogy mi­déi többet tudjnak, minél jobban gazdálkodjanak. — Nem csak magunknak dolgo­zunk, hanem azoknak is, akik épí­tik a hidakat, gyártják a traktoro­kat, ekéket, készítik a cipőt,, ruhát a falvak dolgozóinak. Mellettük a helyünk, ezért akarunk jó gazdák lenni — kiáltották utánunk prog­ramjukat, ami ezúttal nem a hű­vös estében elhangzott szó volt, hanem tett, emlröl a pellérdi zol- delő bará'dák teszik a tanúságot. (I. 1.) Magyar küldöttség Leningrádban A TASS lepingrádi jelenlése sze­rint a Szovjetunióban tartózkodó háromtagú magyar küldöttség szer­dán Leningrédb« érkezett. A kül­döttség tagjai Vincze József, a ma­gyar szakszervezeti szövetség szo­ciálpolitikai titkára, Gyürki Já- nosné, a Weiss Manfréd-gyár szo­ciálpolitikai bizalmija és Simono- vics István, a népjóléti miniszté­rium osztályfőnöke. A magyar ven dégeket a helyi szakszervezet kép viselői fogadták. A küldöttség több napot (ölt Leningrádban, ahol gyá rakat, ipari üzemeket, népjóléti in terményeket és a város nevezetes­ségeit tekinti meg. RENDELETEK & kglfgi Iztuán MPP elnök így be, szil aí újgazdákról: •*- A jövő gazdálkodásának az '‘lapjait rakjuk le itt, amikor főid­l,,tlá szövetkezetbe tömörülve mű- a földet. Ma már a pellérdi doigara parasztok is látják, hogy a a helyes út és ezen sokkal ha- ttirirabh jutunk el a felemelkedés- licz. Ebben a faluban azelőtt is­meretlen valami volt y műtrágya, f-en az őszön .100 mázsát szúrtak cl 4 gépektől nem if olyan régen n’ég bnr;anglak, ^'most arról be­szélnek a régi és újgazdák, hogy c'IUtd is szeretne traktoráUomást, m*rt n gép nagy segítség a dol­rt.-d parasztnak. Kicserélődtek, °>egvállaztak itt az emberek. Büszkék a földmű vesszövetkeze- 'ükre is. Még 1045-ben ««lapította "‘‘K.v gazda, ma már 102'tagj3 van, hülöívösen a teiÄMiy felvásárlás csépié* terén éiWi «I szép ered­ményeket, úgy tervezik, hogy a koyotkp^ö nyárra már nem lesz szükség idegen gépre, az egész falu cséplését elvégzi a szövetkezet. . Késő délután ért véget a határ­ivá* a csípős-szeles .novemberi "ílulán arra figyelmeztetett, hogy A hivatalos lap csütörtöki szá­ma közli a kormány rendeletét 8Z árukiviteli, behozatali és átviteli engedélyek illetéke tárgyában. E szerint az áruk kiviteli engedélye az érték minden ezer forintja után 4 forint, de legalább 20 fo­rint illeték alá esik. A behozatali engedélyre az áru értékének t szá­zalékát kell illeték fejében fizetni- Közíj » hivatalos lap a kormány rendeletét a deviza külföldiekkel kötött egyes ügyleteinek engedély­hez kötése tárgyában. A Gazda­sági Főtanács főtitkárának rende­leté kiegészíti a típuslábbeli árá­nak megállapításáról szóló korábbi rendeletét. Pénzügyminiszteri rendelet kii lönbőzö címletű új számlailieték- bélyegek forgalom hahóra tatáról intézkedik. Szintén pénzügyminisz­teri rendelet értelmében a törvény- hatósági közúti alap bevételeit az államosított közútra az úthossz szerint számított arányos részre eső öszeggel csökkenteni kell. A mecsekszabolcsi fiatalság népi ének- és tánccsoportjai k A bányatelepeken és * környező falvakban nagy siker ml szerepelnek a Mecsekszabolcsi általános iskola úttöröcsapatáriiak énekes népi já­ték és j'tn«csoportjai. A zsenge- korú művészek tanítóik és tanító­nőik vezetésével különböző népijá. tikokat, népr'áncoífat és énekeket tgfljU'Jiak be. Ezek a 6—JO—14 éves gyermekek meglepő rátermettséget, művészi 'készségé' árulnak el sze­repléseik alkalmával. A népi tánc. csoport több versenyben résztvett már. 1048-as centenáriumi orszá­gos versenyben előkelő helyezés'1 értek el. A magyar nemzeti tán­cokon kívül különböző országok népi | és nejjueti táncait Is ügyesen tán- c eolják. — Anyagilag és erkölcsi­leg az MDP neljyi szervezed, az MNDSz és a szülői munkaközösség segíti őket. A mecseksz*bo!csi út­törők méltók Kossuth Lajos névé. hez, i népi kultúra hagyományait 48-as szellemben ápolják és igye­keznek az1 a dolgozók legszéle­sebb rétegeinek bemutatni. Most folyik egész Baranya me­gyében a Politikai Bizottság hatá­rozatának végrehajtása során a párttagok összeírása, amely hatal­mas mértékben mozgásba hozta a falusi pártszervezeteinket aktívá­inkat, pártmunkásainkat, legjobb párttagjainkat. Mindenütt megér­tették, hogy a névjegyzékek őssze- álítása, majd a felülvizsgálat nem egyszerűen adminisztratív hivatali munka, hanem szoros kapcsolatban van az eleven életlel és nem Je­lentene eredményt, ha nem köt­nénk össze politikai felvilágosítás­sal éí a alfádéval, szervezeteink megerősítésével. A Politikai Bizott­ság határozatának meghozatala óta eltelt közel három hónap alatt gyökeres fordulat történt pártszer­vezeteink életében. Melyek vo’tak azok a különleges nehézségek, amelyekkel szemben jtt az ország déli részén fel kellett venni a har­cot? Baranya megyében hosszú ideig jelentős befolyása vott a nagyferenci reakciónak és talajra talált különösen falun a k’erlkálU uszítás. A megyében a kitelepítés befejezettlensége miatt sok tízezer 6véb maradt és számos községben még mindig nem jutott nyugvó­pontra a telepítés kérdése. A fa­lusi szervezetekbe nemcsak befu­rakodtak, hanem sokszor a vezető­ségbe js bekerültek oda nem való osztályidegen, korrupt és erkölcs­telen elemek. Ilyen körülmények között kellett felvenni a harcot a Politikai Bizottság határozatának szellemében Pártunk é'csapat jel­legének fejlesztéséért. Az egyik legörvendetesebb ered­mény a párttagok aktivitásának nagymérvű fokozódása. Elvtársaink városon és falun egyaránt tömege­sen jelentkeznek nártmunkára, vál­lalják az agitáció, a szervezés és más munkaterüTeteken rájukváró feladatokat. Megnövekedett a párt­napok látogatottsága és emelke­dett azok politikai színvonala. A falusi szemináriumokra gyakran 10—20 km-ről gyalog j* eljárnak az elvtársak. Nagy lendiíetett vett az egyéni tanulás éc az október­ben megrendezett Szabad Nép kampány »órán több mint kétsze­resére emeltük a Szabad Nép ol­vasóinak számát és elmondhatjuk, bogy ma már párttagságunk köze! 30 szá?«léka olvassa rendszeresen a Párt központj lapját. A tagfelü!- vjzsgálat megkezdése óta pemcsak a vezető funkcionáriusok agy ré­szének, de a tagság többségének is megjavult a viszonya a párthoz, a munkához. A tagfelülvizsgálat most módot ad arra, hogy a már addig elért eredményeket még jobban kiszéle­sítsük, megjavítsuk pártunk össze­tételét, emeljük politikai és ideo­lógiai színvonalát Sztálin elvtárs szavainak szellemé tott arra, hogy a pártol nem tag­jainak száma, hanem minősége teszi erőssé. Az elmúlt hetekben, amikor néhány helyen sor került arra, hogy a nem megjelelő veze­tőségeket leváltottuk, a nárlba pejn való elemeket eltávolítottul'., ez mindenütt a dolgozó parasztság bizalmának megnövekedését vonta maga után. Villányban, miután Láng György nagykereskedőt, aki a párttagság mögé bújva kizsák­mányolta e parasztokat, kitárták B pártból, Pártunk tekintélye nagy­ban megerősödött. A dolgozó pa­rasztság és a község telepesei kö­vetik az új vezetőséget, amely be­csületesen dolgozó parasztokból ó l. Hasonló a helyzet Szederkény­ben, ahol el kellett távolítani a pártból a zsaroló és korrupt párt­titkárt a velő cimboráié bíróval együtt. Szentlfirinci pártszerveze­tünk elnöke egy kizsákmányoló építési vállalkozó volt. A párttag, ság soraiba beíérköztek $ fáin nagygazdái Természetes, hogy ilyen körülmények között a község kizsákmányoló! eJszlgeto'hették pártunkat éa befolyásuk alá kény­szerítették a középparaszlságot. Ma a pártszervezet élén a dolgozó parasztokból ós más dolgozó kis­emberekből álló vezetőség van. A titkár egy becsületes myokholdas újgazda. A tagiéi ül vizsgálat pedig gondoskodik arról, hogy egyat'en kizsákmányoló se maradhasson a pártban. A szenílőrincj közápps- resztság a pártszervezetünk életé­ben történt változásokat * legna­gyobb lelkesedéssel fogadta é* megtalálta az. utat ahhoz, hogy el­szakítsa a kulákokhoz fűződő szá­lakat és a dolgozó parasztság ol­dalára álljon. Ezt bizonyított* a Dunántúlt Napló ..Szenf'őrincl pa- raszíegység" c. vezércikke körül megindult vita, amelyhez dolgozó parasztok százai szóltak hozzá és amelynek befejezéséül Felső Varga László 18 ho'das középparaszt, akt a hulákokkal való parasztegységet meghirdette és a kulákoknak az egységes paraszti iömegszervezetbe való befogadását javasolta — ma­ga is belátta tévedését és a mun­kás-paraszt szövetség oldalára áft. At elkövetkező hetekben és hóna­pokban még nagy feladatok álla­nak a falusi pértszervezeteínk előtt. Párttagságunk tudja, hogy a fe’ül- vizsgálat saját érdekében, a dolgo­zó nép érdekében tötrténik: szemé­lyesen is közelebb kerül a Párt­hoz, érzi, hogy a párt törődik vele, irányítja és segíti munkáját. Nem kétséges hogy a tagtelülvlzsgálat jó végrehajtása még jobban pár­tunk mögé tömöríti a széléé, dol­gozó tömegeket, mégjobban e'őaa- gíti a szocializmus építéséért foly­tatott harcunkat. Felcrán Andor 4® oím$á HÁNG3Á ««a* HERMANN III. IRT I tánciskolája december 1.4a, (tartón «>te ,^JQjjorti4idídi^oJKőeqvj«tb«^ Diákk o n i éren ci á k a pécsi közép­iskolákban Pénteken délelőtt 10 órakor az összes pécsi középiskolákban a MINSz Diákszövetsége diákkonfe­renciát rendez. A diákkonferencián az iskolaigazgatók élén részlvesz, nrk a tanárok is. A diákkonferen­ciák célja: kiértékelni az eddig végzett iskolai munkát. A kon- farancia külön foglalkozik a „Ta­nulj jobban” mozgalom és a ta­nulókörök végzett munkájával. Napirendre kerül az iskolai fe­gyelem és uz iskolalátogatás mu­lasztásának fontos kérdése is. A diáokk és tanárok közösen meg­vitatják mindazon kérdéseket, amelyekkel a tanulási eredmény fokozható. Ezek a konferenciák választják meg a vasárnapi össze­vont diákankét küldötteit Pályázat irodalmi művekre A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium művészei j főosztálya pályázatot hirdet olyan irodalmi művekre, amelyek tárgykörüket a termelőszövetkezetek és az ipari központok életéből merítik. Pá­lyázni lehet verssel, novellával és egyfelvonásos színmüvei. A pálya­művek terjedelme tetszés szerinti. A pályaműveket jeligével kell be­nyújtani a művészeti főosztály­hoz (Báthory-utca 5., III.). A ver­ses pályázat dijai: I. díj 50Ü forint, II. díj 300 forint, Hl. díj 200 forint. A novellapályázat dijai: T. díj 1000 forint. II. díj 750 forint, III. díj 500 forint. A színdarabpályázat díjai: I. díj 2000 forint, TI. díj 1000 forint, III. dij 750 forint. A verses pályázat határideje 1948 december 15., mfg a másik két pályázaté 1048 december 31. swvav:»»' a»'«»™»-* Vezessék be a villany! a niese bó-ví állomásra Németbóly népi szervek dolgozó parasztsága és a koalíciós pártok vezetői kérik a pécsi Üzletvezető- ságit, hogy a jelenleg erős áru­forgalmat lebonyolító Németbóly vasútállomásra a villanyvilágítást minél előbb vezettesse be. A vasútállomáshoz t8 község, település és földmüvesszövetkezet tartozik, ezek utazás és szállítás révén jelentős összeghez juttatják a MAV-ot. — Németbóly vasútál­lomásának központi fekvésénél fog. va feltétlenül szüksége van villany­világításra, mivel az egész kör­nyékről innen szállítják az összes gabona és terménynemüekct.. — A téli időben beálló kora: sötétség viszont ennek lebonyolítását erősen korlátozza .— Reméljük, hogy a MÁV jogos kérésünket figyelembe veszi és teljesíti. Németboly és 18 község főldművesszövetkezete. Javítsák meg a Hbzvílágítást a Fahfót&v.-u eáö*a Tiwtelt Dunántúli Naplói Az Olvasó Jfangjáhan olvasom mindig a város lakóinak a pana­szait és mivel ezeket a panaszo­sai rendszerint e| js intézik, én is szeretném közölni panaszomat. A Felsőbavj-utcájian, éppen a sarkon nem ég a villanyvilágítás. Jön a tél, csúszós lesz a/ út és a sötét­ben a reggel munkábajáró embe­rek éppen* arra a csuszkapályára fognak rálépni, amit ül a gyere­kek szoktak síkossá csiszolni csúsz­kálás közben. Kérném, hogy az utcai lámpát javítsák meg. ha nem akarják, hogy sorra törjék ki a kezüket-lábuknt a munkábasictő emberek. , Móricz Vendel portás. 4 I1IRDI DOLGOZÓK kérését a pécsi postahivatal teljesítette és az üzem kívánságára 12—2-ig, amíg a helyi posta szünetet tart, a gyár telefonvonalát közvetlenül Pécshez csatolják. Ä párt erőssége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom