Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)
1948-11-25 / 271. szám
) 19« NOVEMBER 23 DUNANTÜLÍ NAPLÓ 5 Széttagoltság helyett közös táborba tömöríti az egyes üzemek dolgozóit az ipari szervezkedés Megszűnnek a visszásságok, javat a vegyiipari munkások helyzete A XVÜ. Szakszervezeti Kongresszus ha'árowtaiimk végrehajtása már folyik. Megállapították mix a szakszervezetek ipari szervezetekké történő átszervezésének sorrendjét is. Az első öt legnagyobb szakmai szervezet átszervezése még ebben az évben megtörténik. Á légnagyóbb öt csoport közé tartozik a vegyiipari csöpor. amely az átszervezéssel csak még nagyobb lesz, tekintettél a vegyiipar sokoldalúságára. Ez a sokoldalúság okozta éppén a vegyi- ipari dolgozók eddigit kg^<ag«l<kágái. A (eaküMi széfvéátkedés elavultságára és Visszásság’áira jellemző az az fesé', amikor a legutóbbi kollektív szerződés megkötése u árt a Malithnér és a Justus Olajgyár munkásai böl a» élé mezősi űmrt- kéaökhoz, bol a vegyiipari munkásokhoz csatlakoztak, aszerint, boqy melyik csoport kollektív szerződése bistosfot magasabb bér . "z s" Oka annak, hogy á 3<j niunkás- M1 dolgozó Justus oajgyárbaft vsöíiak vegyiipari munkások, van nak élelmezési munkások, vasasok, száVitók, a ségédirtiutiikáisók kőzö t ápf'ök. bőrösök, fások, a tisztvisé tök a magán-alké’mazótíak Csopor - lábét :artOzfiák és égy égje t Mérnökök és Technikusok Szák szervezetének is ván. 30 mttttkáw, c»>op«p<ban ban a munkaruha juttatása a kollektív szerződés túllépését jelentöke volna." Ez a sok probléma egyszerre megszűnik az ipari illetve üzemi szervezkedésre való áttéréssel. Az á szervezés ugyanis ké: irányban folyik. Egyrészt valamennyi vegyiipari jellegű munkát végző munkás a vegyiipari csoportba fog tartozni (fényképészek, gumijavi- tófc és egyéb Vegyszerekkel dolgozó, ese'iég kisiparban foglalkoztatóit munkás), másrészt a vegyiipari jellegű üzemben dolgozó bármilyen sz&kmáju munkások is égye'len üzemi szervező hez tartoznak. Az átszervezés még ebben az évben, jartuár )*ig fltegva'ósn, hogy a jővő évben kötendő őj iparága kollektiv szerződésnek már legyen alapja. Az ipari szervéz- kedésre való átérés nemcsak a különböző kollektív szerződésekkel és a csoportok különböző alapsza bályaival járó kényéiméilerMége két szünteti meg, hanem lehe óvá eázj azt is, hogy a szakszervezet vegys kezébe a termelés iránvíláeát az eddigi sókfélé bizottság helye t a szakszervezet választót-: meg- bifcottai irányilsák és ellenőrizzék az üzemek munkáját, ezzel isméi háta más lépéssel visszük előre ipari termelésünket hatalmas lépéssel kerülünk közelebb a szocializmushoz. Rendezik a kereskedelmi alkalmazottak fizetését ebben a kisléLszámú üzemben 9 féle kollektív szerződés és a munkálok kilencféle mennek szakszervezeti gyűlésre, kilenc más-más * aprfziabállya! rendelkező érdek- védelmi szervezethez fordulnak panaszaikkalVarga Ernő elVtáxs, mielőtt a vsíyiipari csoportba lépett volna, volt az építóműnk ás csoportban, volt a házfelügyelők csoportjában ás ahányszor átlépett, mindig újra keltezték tagsági könyvét, az előbbi szervezetben eltöltött tagsági tösjé elveszett. — „Ideje mát — mondja, — hogy új formában szervezkedjen a szakszervezet. A félszabadulás előtt jó Volt még a szakmánkénti szervezkedés, hogy » közös, stnakrtia js közelebb hozza ogymáshoa az emberekét és hogy *z skko>' kormány engedé'yezze «z öSszejövételekét, de most mér •úl vagyunk eaen. A* Üzem most már a munkássoké nincs oélje atuOak, hogy aíökat, *kfk az ütémbén együtt dó'goznAk **ytnáte«l, a szákmák kü’öpböző- sö<|g miatt szétszakítsuk egymás- tó],” f'o'lák elvtárs vasas. A vasműn kollektiv szerződése 40 fi' ‘őrrel magasabb bért bízóéit a ipari köles iv szerződésnél. p°llék ».'.Véts mégis örül az ipari ,:f4tve»(kédésre való áttérésnek. — ..Eddig — magyarázza — na- J'ön hátráltatta a termelést az, Mfjy ahányan voltunk, annyifelé fentünk. Nem tudtunk Összfaang- b'i boznj a véleményünké , mer ^Megyik csoportban másról volt ~,f‘ a gyű'ásekén. A sokféle kol- •ekgv sj},jj6oés között meg el se ■'■«’Uflk igázödüi. A sajtolóban Mdául egymás mellett dolgoavak f'-! ért, ugyanöz’ a munkái végez- •*. de egyik -nogmaradt a ve- rtvtéknél, a másik átlépett az élél- Etelékhez Ar, élelmezés: ]oibttiiv s/.epződék ^rta a munkaruha, juí'al\st, a regyhpdf neni A két azonos mun- Vég*6 munkás köall! egyiienek mvnkantha, a másiknak azonA kereskedelmi alkalmazó, tak most készülő új líollék'ív szerződésé felszámo'ja a kefeskede'tlM alkalmazó, tak bérréndsbétébert dűlő anarchiát. E«idéig ugyanis a fennálló rendelkezések a fize és megáltapUásá- tiél igen tág teret biztosi ötfék a munkaidő kénye-kedvének. Egy kereskedőse.géd fizeése például 270--fi.Vi forint kö/.öf* mozgoít s sCak aZ a só ha ár nőtt valamit az évek számával. Hogy e tág lehető eégek közölt a főnők milyen sz.em- pnn ok szerint válogatott, ezf nem nehéz kitalálni. A fizetésbeli lende'lenesséoek különösen megmutatkozik az ála- mositás után, amikor az Állami I Áruházakban külörtféíe vállalatok : egyesülték $ ebnek folytán ugyanazon munknkörben dolgozó a’kal- mazof jk még ma is a iígkülöftbö Zőhb fizetést köpjék. A készü'ő Új kollék iv szerződés a kérdés megoldása Végé t mindenekéi, őt számbaveszá az összes létető munkakört. Ar. eddigi fizetés-, réndszer mindössze títenhétfé'e munkakört ismert. MoM a legnagyobb gondossággal választják szé- a munkaköröket és el.őrelár- hatótag százon felül lesz, a számuk. Bz 1 éhé'őségét ad árra. fypgy a ftzeést munkakörök szerint pontosan megállapítsak és minden dol- gozjó a szocializmus alapelvének megfelelően megkapta munkája el lenértéké:, ennél pedig sem többe-' sém kevesebbet. Mélyszántási versenyt indít a baranyai parasztság Az Országos Termelési Iroda felhívása Az Országos Mezőgazdasági termelési Versenyiroda a következő felhívást adta ki: — Dolgozó Parasztok! Az őszi szántási ütemtervet teljesítettük. A kulákok szabotállsát és a klerikális reaktió mesterkedését visszavertük. Lelepleztük és hátra szorítottuk ellenségeinket. Az őszi verseny egyetlen pontja van még hátra: Az őszi mélyszántás ütemének teljesítése. A tavasziak alá kerülő földek őszi mélyszántásával megőrizzük a lehullott téli csapadékét, a felszántott talajban levő nyersanyagokat a talaj átalakítja felvehető tápanyagökká. így jó ágyat készítettünk a tavaszi vetés alá .Ez biztosítja a dolgozó nép jövő évi több és jobb kenyerét. Az állami gépállomások és szövetkezetek gépei támogatnak bennünket. A gépállomások és szövetkezetek traktorai versennymunkával fokozzák a teljesítményt. Szervezzük meg a díilőversenyt. A heti dülóértekezleten keressük meg a hibákat, leplezzük le a szabotáló kulákokat. A helvet munka megszervezésével biztosítjuk szántási tervünk végrehatásit. A gépállomások és szövetkezetek tümo gátasával élőre az őszi mélyszántás: teljesítmény növeléséért! A pécsváradi gazdák kiemelkedő eredménye Az őszi munkáik befejezés* után elkészPette a vármegyei pzdasági felügyelőség az őszt mélyszántás ütemtervét fe, aminek a célja,, hogy a tavaszi vetésre előkészítsék a talajt. Baranyában a békeévekben néhány haladó gazda végzett ugvan őszi szántást, általában azonban mélyszántást csak cukorrépa alá ad‘ak a gazdák. Annál nagyobb a jelentősége annak, hogy eddig már Baramyában 82 dűlőben 388 dolgozó paraszt áll mélyszántás) versenyben. A verseny terén kiemelkedik Pécsvárad gazdáinak eredménye, akik november 20-ig az ütemterv 214 holdas előirányzata helyét* elvégeztek 420 holdat, tehát az eő- Irányzit 106 Százalékát. Még szebb azonban a kis Drávacsepely eredménye, ahol húsz holdas ‘raktor- m,lyszántás helyett elvégeztek 78 holdat, ami 390 százaléknak felel meg. A gazdasági felügyelőségre mos* futnak be a jelentések, amelyek bizonyítják, hogy a baranyai gazdák is kezdik felismerni a haladás fon. tosságát a mezőgazdálkodás {erén is és mégfegadják a tanác'ókaf á főbb és iobbtermeiés érdekében. Az őszi munkaversenyben 61 baranyai község vet* részt, ami 20 százaléknak felel meg. Az összes dolgozó parasztok száma 49.800, ebhői versenyben van 5137. ami csupán 10.3 százalék, ezzel az eredménnyel nem nagyón dicsekedhet a vármegye gazdaiársadalma. Egyes ágakban azonban igen jó a versenyeredmény, így a vetőszántásban 3705 dolgozó paraszt vett részt 111 dütővel, s műtrágya felliaszinálási versenyben 112] paraszt 66 dűlővel, a mag- tísztítási és csávázási versenvben 4221 dolgozó paraszt 112 dűlővel, őszi árpa ve'ési versenyben 2255 gazda 92 dűlővel, szöszösbükkony termelési versenyben 749 gazda 39 dűlővel, jelentős még a trakíor- sízántásó verseny, amelyben 3616 dolgozó paraszt vett rész1 összesen 116 dűlővel. Egyre fepdik traktorgyártásaink Korszerű, n&gybozamű mezőgazdaságot csak megfelelő gépi fel- fkZéreléssfel érhetünk el. A belterjes mezőgazdaságra való éttéré« egyik legdöntőbb feltétele a gépesítés. Az összes mezőgazdasági gépek közöl a traktor a legnépszerűbb- A magyar mezőgazdo6ág elmaradottságát a gépállomány nagyságán it lemérhettük. Az úri Ma» gyaroszágon Olcsóbb volt az cmtót azonban csak 90.2% -lg telj*» síleltük, azaz 11.60 traktor készült el. Ha azonban a mellékelt graíi- kont megvizsgáljuk, azonnal rájő. vünk, hogy miért. Traktorgyártásunk az államosítás után ugrásszerűén emelkedett. Világos tehát, hogy az államosítás elölt nem ment minden rendben ezfin a térem de az az átszervezés, amit az álfa- niosítás óta végrehajtottunk, elég TRAKTORTERMELÉS AZ ELSŐ TERVÉVBEN ÍGY1047 Vili. 1048 u. Xuamositáí in. VII. béri munkaerő, mint a gép. A meglévő 7000 traktornak éppen ezért csak a leiét tartotta üzemben a nagybirtok. A hároméves tervnek egyik központi feladata a mezőgazdaság gépesítés'», ehhez pedig feltétlenül szükséges mezőgazdasági gépgyártásunk fejlesztése, átszervezése és racionalizálása. Már az első te.rvév traktorgyártásának az eredménye is szemlélletŐe.n bizonyítja, hogy mennyit sikerűit ebből a kitűzött célból elémt. Az első tervév 1300 drh. traktor gyártását itta elő, az eiőirányzavolt ahhoz, hogy traktórgyártásnn* kát ugrásszerűen emelje. Erre szükség is van, Az országot gépállomásokkal hálózzuk be és a gépállomás legfontosabb ne zőgezdasági gépe a traktor. Egy állomáson 10-^12 traktor működik. Az első tervévben csak 3« gépállomást helyeztünk ütembe, de 194* végéig 120 lóg működni, a hároméves terv befejezéséig, 1949 december 31-lg pedig 390. bogy az ötéves terv folyamán 750 gépállomás szolgál ja a d >lgozó parasztság érdekelt. Megalakult Szatócson az élmank^sok kire Hétfőn délután a mecsekszabolcsj üzemben megalakul* ez „Elmünké sok Kőre”. Az ütienpi gyűlésen Láng József éknunkás, üzemi titkár möndött beszédét. Az éltnunká- sok a demokrácia büszkeségei és példát kéll, hogy mutassanak to. vábbra is az öfszágépí‘0 munkában — mondottá. Az üzem 19 él- munkása a követkfező vezetőséget választotta. Elnök: Fehér István, titkár: Lang József, káderes: Bor- bás József, jegyző: Maries Ferenc, bizalmiak lettek: Bodor János 3., Börőcz János, Somogyvári Lajos, a felelős: Horvéfh Jakab. Láng József beszéde u‘án Lugosi György hánya mérnök örömmel üdvözölte a Kör megalakulását. Elhatározták, hogy minden hónapban összejönnek és megtárgyalják a felmerülő prtv Kómákat. A* otmsé Hangja Mi a mérvadó: a piros föl», avagy a magas teüiozam? Kérem a Szerkesztősége', hogy levelünket az Olvasó Hangjában leközölni szíveskedjék. Mi CSCr- kúti gazdAlkOdOk elhatároz! uk, hogy teheneinlket törzskönyvezte - J jük. ezt bé js je'enoeLük az ái- lát'enyésatő egyesületnek, ahonnan| kiküldtek egv felügyelő En i* e’.Ővezettem a tehenemet, amely napi lft ll‘er tejet ad — legne- gyobb meglepetésemre a fe’üovelő azt mondrta rá: — ez. csak szalámi ■ nak va’ó. — Kérdésemre az: felelte, hogy nincs raj*a elég piros foil, nem 'ebet törzskönyveztetni A hozzáér'őkhöz ós Illetékesekhez fordulok eh át: hogy egy tehén törzskönyvezésénél a magas tej- hozam. avagy a nagy piros fo ok jörmek-e számításba? Horváth János cserkúti gazdálkodó Panasz a Földhivatalra T. Szerkesztőség! Mint újgazda 1946 februárjában földjultatásban részesültem a Kie- s'okój részen 840 négyszögöl gyümölcsöst kaptam, amLt annak idején a földhivatal mérnöksége mért ki, azóta két év telt el, a gyümölcsöst én a mérnök által kl- cövekelt hányban beherftellem és megmunkáltam. Most aztán a napokban az a meglepetés ért, hogy lehivattak a telkemre, azzal, hogy égy mérnök jött ki és az méri ki a földessel. En perez*. UltakOZásP- mat fejeztem ki, az irányben, hogy a nevemre telekJsönyvezntt és már egyszer felmért földet ólból felmérjék. SreTetoém tehát, tudni, hogy írj célja vagy mi értelme volt ennek az újból] fel- mérési akciónak? Üdvözlettel: idősb Badacsonyi Béla Gyűlést tartottak a pécsi vendéglősök Szerda délután tartotta szokásos szakmai öszejövételét a KIOS*. ba tömörüli pécsi vendéglösipa- rosSág az Üdülőszállóban. Az éHie- kczletnek ezúttal jelentőséget adott a felszabadulás uegytdik évfordulója, amelyről ünnepélyes keretek közölt emlékezlek mes. Héidfógl Alajos, a s/akoszláíy elnöke me<- nyitó beszédben az évforduló jelentőségét, majd Huckér János helyettes polgármester emelte ki a kommunisták erőfeszítéseit, amellyel a felszabadulás után megindították ez ország vérkeringését. Pollák Elemér, a KIOSz titkára a kisiparossá^ boldoRulásá- nak útját az épülő Szocializmus ban jelölte meg. Ezután íleídfogl elnök számolt be bt. országban telt lan ui "lányul járói.
