Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-25 / 271. szám

AZEGYESÜLT NEMZETEK tó/yjyülésének politikai bizottságá­ban Magyarország, Bulgária, So­la ánia ás más országok felvételé­rt! szélé vita Ismét telepítette a béke, a demokrácia és az emberi haladás ellenségeit Félreérthetetle­nül bebizonyosodott, hogy az ame­rikai imperialisták és nyugati csat­lósaik a nemzetközi szervezet sá­léi céljuk érdekében kapitalista országok többsége által arait en­gedelmes szavazógéppé akarják változtatni. Az amerikai imperia­listák számára az Egyesült Nemze­tek szervezete csak arra jé, hogy ezen a nemzetközi fórumon keresz­tül folytathassák békeellenes ma­nővereiket a „hideg háború" min­den ördögi fegyverével terjesszék a háborús légkört, fenyegessenek, zsaroljanak más országokat és megakadályozzák a világ népeinek békés egymásrataláiását. A bizton­sági tanács munkáját eddig min­den alkalommal megpróbálták a •zabadságszeretö népek ellen tor •Utáni, kérdések hosszú során át egészen a most íe’vetet* berlini vi­táig mindent elkövettek, hogy fel- ingják a nemzetközi együttműkö­dést és elszigeteljék a Szovjet­uniót, valamint a többi békeszere- tö országokat. Most a tagfelvétel torán az UNO alapszabályainak, valamint a yallai és potsdami egyezményeknek súlyos megsérté­sével el akarják különíteni egyes országok ügyét, hogy « csatlós or­szágokat becsempészhessék, a népi demokráciákat pedig kirek esszék az UNO-ból. Ezzel a kétszínű ma­gatartással szemben a Szovjetúnió a ki* nemzetek egyenjogúságának Vépvlse'őjekéuí a leghatározot­tabban sfkraszáJlt az angolszász tervekkel szemben. A Szovjetúnió «Öenez minden olyan alkudozást — mondotta "Islnszkij —, amely bi­zonyos államok felvételéhez való hozzájárulásért cserében egy má­sik állam felvéie’ét követeli. A Szovjetúnió minden olyan állam felvételét pártolja, amely megíelei «z UNO a'apokmánya fettételeinek. A Szovjetúnió ezzel a magatartá­sával ismét bizonvsáaát adta. ho-y nemcsak barátja és segítője Ma gyaroszágnak és a többi népi de mokratikus országnak, hanem az egyetlen nagyhatalom, amelynek politikáját a nemzetközi egyezmé­nyek tiszteletben tartása és a kél' C6Önös együttműködés szelleme vezérli. Ugyanakokr a lengyel de­legátus világosan rámutatott arra: müven indokok állanak a nynoatt országok állásportja mK' ’t, „Ha az USA és Anglia megakadályozza Bulgária, Magyarország és Romá­nia fdvétríéí, ezt nem lehet más­nak tekinteni — mondotta —- mint ezekre az államokra gyakorolt nyomásnak- Ez a három ország az­előtt a nagyhatalmak versengésé­nek szintere volt, de most a maga útját járja. Az angolszászok maga­tartásából világosan kitűnik, hogy ebben a kérdésben pusztán politi­kai mesterkedésről van szó." Ugy- látszik, hogy azok az imperialista körök, amelyeknek üzelmei a né­met kérdés felvetése kapcsán nem jártak sikerrel, most az új UNO tagok felvétele során próbálják az Egyesült Nemzetek szerveretét a kapitalizmus engedelmes szolgájá­vá változtatni. Egyedit! a Szovjet­unió «zilárd és következetes maga­tartása és a népi demokratikus or­szágok UNO tagjainak következe­tes harca akadályozhatja meg eze­ket a cselszövéseket, hazánknak és má$ szabadságszeretö országoknak az UNO-ból való kirekesztését. Ma­gyarország számára a tagfelvétel­ről szóló vita azt a tanulságot rejti magában, amelyről számta’an nem­zetközt konferencián, UNO köz­gyűlésen és a béketárgyalás le­folyásánál Is meggyözödhettűnkj hogy az imperialista országok el­lenségei a ml békénknek, a mi függetlenségünknek, meg akar|ák gátolni előrehaladásunkat, el akar­nak ütni jogos helyűnktől, a sza­bad népek családjában. Ugyanak­kor megtanulhattuk azt is, hogy a Szovjetúnió segítségére és támo­gatásra mindig nyugodtan építhe­tünk és hogy a népi demokratikus országok — íeghöbb fegyverbará­taink. 13 kínai várost szabadított már lel a néphadsereg Londoni jelentés szerint Kínéban • szuesaui csata tovább húzódott keten® és most 50 kro-re Nincsi- »ttgtól nagy harcok folynak. A 35 kínai tartomány fővárosa közül 13 már a néphadsereg ke­zén van. Az északi harctéren az egymással Wfciaben álló felek nagy csapa'ok- fea! vonulnak fel Peking és Tien­tsin közelében. A néphadsereg észraidketeti irányból c'érte a iwgjy csatorna partját. Sanghai üzteu forgalma úgyszólván teljesen míg- szűnt. A pénz elér".éktelenedéi s következtében sorozatos bérharcok vannak. Sanghai máris ostromlott váró« képét mutatja. Az angol állam- polgárokat figyelmeztették, hogy bármely pillanatban indulásra készek legyenek. Kopeczki tájékoztatási miniszter Jelíünő leleplezései Benesről A Csehszlovák Távirati Iroda prá­gai jeten*ése szerint Kopeczki cseh. szlovák tájékoztatási miniszter Gottwald elnök születésnapja alkal­mából beszédet irttezett a csehszlo­vák hadsereg magasrangú tisztjei. "pz Részletesen méltatta GoPwald e-toö:< érdemeit. A továbbiakban ytal* Benes moszkvai utazására '943-ban, amikor az elhunyt elnök J jövendő Csehszlovákiáról készfiit különös térképet mutatót' be e 'Moszkvában elő cseh hazafiakat. Gottwald a tervvel kapcsolatban mély felháborodásának adót kifeje­zést Benes előtt. Tudtára adta. hogy a ‘.érképet készítő Ing: tábornok és társat hazaárulók, akiket bíróság elé kell állítani. Bones erre gyorsan zsebébe rejtette a térképet, — folytatta leleplezéseit Kopeczki — cs soha többé nem mert előhoza­kodni Csehszlovákia megcsonkítá­sának tervével. Áz Egyesült Államok diktátuma a Ruhr-vidéki kérdésben Súlyos kormányválság fenyeget Franciaországban A térkép Csehszlovákia német- tekta vidékeit Németország ré­geiként tüntette W. Kopeczki végül e csehszlovák hadseregnek a reakcióvá szemben tanúsított egységes élléstoglaláásá. rói emlékezet: meg a Legnagyobb j elismerés hangján. 1 Aa MTI londoni, jelentése szerint a londoni haíhetslmi Ruhr-értekez- le: keddi ütésén arra már „nem jutott idő”, hogy a francia kormánynak a ruhr- vidéki ipar tulajdonjogára és a gyárak leszerelésének kérdésére vonatkozó beadványt megtár­gyalják. Amd e Ruta -ipar lu ajdonjogának kérdését ülteti, a fraud« kiídótí- sóg álláspontja hír soerin: nem olyan merev, mint ahogy erre e hivatalos nyilatkozatokból követ­kéz etni lehetne. A franciák első­sorban azt kiérik az angoloktól és az amerikaiaktól, hogy Bizónia ka­tonai kormányáéinak isinere.es döntése ne jelentse a végső szót a tulajdonjog kérdésében. A végső döntés a franciák sze­rint a békeériekezlet feladata lenne. A Teleprcss párisi jelentése js arra mutat, hogy a francia kor­mány hátrálná kezd a Ruta-kérdés­ben. Erre mulat a párisi LeMonde cikke is. Eseerixrt meg kell találni azt a megoldási, amely egész Európa érdekeinek megfelel, még akkor is, b* a francia ér­dekek háttérbe szorulnak. A Le Monde csak azt haneúlyozza, hogy a Ruta-ellenőrzés kérdésében Franciaország nem ehet enged­ményt Az ellenőrzés nem lehet az. angolok és amerikaiak kivételes joga. A néniéi Héptonócs felhívása A német ncpianács saerda dél­előtti ülésén elfogadta annak a fel­hív ásnak szövegét, am-elye' Fran­ciaország, Nagybritannia, a Szov­jetunió és az Egyesült Áitejnok kormányához intéznek. A félhívás rámutat arra, bogy három és fél évvel a háború be­fejezése után a német kérdés még mindig rendezetlen, A szövetségesek Potsdamban azt igéitek. ho^y Németországot egy­ségnek tekintik és a raéme" nép­nek megadják « lehetőséget étev békés berendezésére. Amíg a Szov­jetunió kited a potsdami ígéret mellett, a nyugati hatalmak a bé­ke-tárgya', ások és a potsdami hatá­rozatok végrehajtásé: meghiúsít jóik. Olyan megszállási sla‘jutumo; akar­nak kidolgozni, amelynek segítsé­gévei Németországot katonai megszál­lás alatt tarthatják és gyarmattá változtathatnák. Mqs: azon fáradoznak, hogy Né­metországot ke' tészakítsák és Bér lin szétszakításét befejezzék. A né­piét népauács elérkezettnek át ja az időr arra, hogy a német nép feiemelje szavát és olyan béta: kérjen, ame’y lehtövé teszi. h(|;v más á'lamokikal békésen egy üti- működjék. A német nép tanács fel­kéri Franriaojfczágo’, Nagvbrüan- niét, a Szovjetuniót és az Egye­süli Altetaókar, hogy hívják össze a külügyminiszterek tanácsát, tárgyalják meg a német béke- szerződést és készítsék elő u békééi tekeztetet. A rrónye' népttnócs elötésátö in* •.ézktód'éskén' a köverkezóké' tar ja szükségesnek: A német békeszerződést a yalte­és potsdami egyezmény alapi/, r. vitassák meg, ááítisáflc vissza Ne­me tonsaég köagazga ás; és gazda­ság; egységét, bontsanak le min­den viüur.akorlátoisást a* egyes övezetek közt, alapítsanak ideiglenes központi német kormányt demokratikus pártokból és szerve­zetekből és hivják össze e béke- értekezletet, amelyen az ideigle­nes néme kormány is vegyen részt, A francia nép sohasem fog horcokii a Szovjet­unió ellen A francia nemzetgyűlés keddi ese­ménye Jacquees Duelos, a Kommu­nista Pár! parlamenti csoportja el­nökének újabb felszólalása volt. — Duelos számokkal és adatokkal bi­zonyította, hogy Moch belügyminiszter a Kommu­nista Párt elten Intézett támadása minden komoly alapút nélkülöz. Majd André Marty kommunista képviselő emelkedett szólásra. Han­goz tat.a, hogy a hadsereget a kor­mány demoralizálja azáltal, hogy idegen tisztek vezetése alá helyezi. — A Kommunista Párt — mon­dotta — mindig meghajolt azok előtt e szövetségesek előtt, akik együtt harcoltak Franciaországgal, akár szovjetkatonák, akár angol, Illetve amerikai katonák voltak. önök azonban — emelte fel hang­ját, — egyszerűen elfelejtik azt a sokmiflíó szovjet katonát, akik a háború alatt életüket áldozták a nagy közös célért. Marty nagyhatású beszédét azzal fejezte be, hogy a Kommunista Párt minden üldöztetés ellenére hű ma­rad nyilatkozatához, amely szerint a francia nép sohasem fog hábo- borut viselni a Szovjetunió ellen Zűrzavar o froncio kormémyVörőkbon Mint a« MTI Párisiből jelenti, a francia nemz€lgyií!és kedd eeti vi­tája után, amely még jobban meg­rendítette a Queufflc kormány hely­zetét a sajtó a válság gyors kirobbanását várja. A kormánypártban teljes a zűr­zavar. Párisi megfigyelők szerint az USA, amelyet a francia belpolitikai alakulás erősen nyugtalanít, még jobboldalibb kormányt szeretne, amely még nagyobb erőszakkal lépne fel a sztrájkolok ellen és keményen folytatná a kommunis­ták üldözését. Ennek a célnak az elérésűt szolgálja az amerikai politika megmerevedése is Washingtonban erősen siet telik az Atlanti Szövetséget előkészítő tárgyalásokat. A valamennyi ére­keit bevonásával tartandó washing­toni tanácskozást már a jövő év ekeiéül meg aktrrjáli rendezni. Truman választási igéreieiről meg’feleŰKwvé maga rre?jet‘ tartja Marshal!*, Forreatallt és Cláyvwl együtt, akik Már-ín"! mindig erő­sen befolyásolták. Ugyancsak uralmon marad az egész katonai klikk, amely két év óta az amerikai külpolitikát oly lényegesen befolyásolja. A moszkvai rádió hírmagyará­zója megállapítja, hogy, bár az UNO uemzetközi szervezet, még­sem tagja minden állam, amely erre jogosult. Ennek oka az, hogy az VSA is Anglia elféri az UNO alapelneitöl és a felvételei dolgá­ban olgnn meggondolásokat követ, amelyeknek semmi köze az UNO célkitűzéseihez. Nyilvánvaló — fe­jezte be a hírmagyarázó — hogy a tagfelvételek kérdésében is szem- ,be került egymással a demokrati­kus és imperialista irányzat. Eisenhower tábornok az írók klubjának díszebédjén kijelentette, hogy a közeljövőben nem lesz há­ború, meri egyetlen nagyhatalom sem idéz elő szándékosan fegyve­res viszályt. Ellentétek a pqlesztinai kérdésben A teCavjvi sajtó szervit Amerika álláspontjának módosítása a Palesz­tinái kérdésben hideg zuhanyként hatott az arabokra, de londoni hí­va balos körökre is. Az Egyesült Államok ugyanis a Palesztina felosztására vonatkozó UNO határozat mellett foglalt állást. Ez eilenté*et jeleni Anglia és az Egyesült Államok között, mert a negevi területet az UNO zsidóknak Félte, az angolok pedig az arabod nak szánták. Negev vidékén egyéb­ként változatlanul feszült a katonai helyzet. Berlini jelentés szerint a nérne1 szocialista egységpárt a Ruhrvidék jövőjével kapcsolatban azt követe­li. hogy a Ruhr vidéki ipari ne a régi ‘ulajdonosok kezébe adják vissza, hanem a német nép vezetése és ellen­őrzése alá helyezzék. Minden más megoldás csak arra vezethet, hogy az angolszászok e1- lenőrzése alatt a Ruhr-vidék a nyu. gáti imperializmus hídfőjévé és va­gyontárgyává váljék. A neme* mi. bitarizmus újjáéledésének veszélyé! és a régi kizsákmányolási rendszer helyreállítását csak azzal lehet ki­küszöbölni, hogy 0 német dolgozók veszik kezükbe a termelés irányi- ‘ásáf. x Sortfíi Nápolyban q tüntető munkásokra A lipcsei rádió jelentése szerint sí nápolyi rendőrség riadókésziilt- ségc fegyveréi használta a várós­tul«! előtt tüntető munkásokkal szemben. A munkások közül löb- hen megsebesültek. A tüntetés oka az volt, bogy az együk nápolyi gyár tömegesen bocsátotta el a munká­sokat. A Reuter ne.wyorki jelentése sze­rint a dokkmunkások sztrájkja kö­vetkeztében Newyorkban 167.000 postazsák halmozódott fel, amelye­ket u ggtrlájk miatt nem lehet a hajókról elszállítani is kézbesíteni. A kifelé menő pöstazsákokbnn igen sok szereteksornag is van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom