Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-24 / 270. szám

(pi) A napokban hozták nyilvá­nosságra « Szovjetunióban az 1948. év első kilenc hónapjának terme­lési eredményeit, amelyekből kitű­nik, hogy míg az ipari termelés 1947-ben a múlt évihez viszonyítva 22% körűi mozgott, addig ez év első kilenc hónapjában elérte a 37%-ot az előző esztendeivel szem­ben. Különösen figyelemreméltó a növekedés a szovjet gépgyártás­ban és általában a nehéziparban, amely teljes mértékben el tudja fátnj gépekkel a többi iparágakat és a kollektiv mezőgazdaságot. A szovjet ipar ezziel az 1913. évi ter­melési színvonal 13-szorosára emelkedett, miközben sok kapita­lista ország alig haladja meg az első világháború előtti szintet. A második világháború íőterhét vi­selő Szovjetunió, amelynek nagy területét a bestiális német táma­dók csaknem teljesen elpusztítot­ták. ra« ott tart, hogy a mezőgaz­daságban mér elérte, az iparban pedig 26 százalékkal felülmúlta az 1940. évi, háborúe'őtti színvona­lat. Ezek a nagyszerű eredmények a szocialista gazdaság legyőzhetetlen erejét, életképességéi mutatják és világosan bebizonyították, hogy fcsak a szocialista tervgazdálkíWáé képes a kapitalista anarchia zűrza­varából az emberiséget a jóiét leié vezetni. A Szovjetunióhoz hason­lóan, ha végigtekintünk a népi de­mokratikus országok gazdasági fej- lödésén mindenütt a háború által okozott károk helyreállításán túl, hatalmas ütemű fejlődést, a nem­zetgazdaság megizmosodását egész­séges fellendülési látunk. Cseh­szlovákiában az ipar nagy része már teljesítette a kétéves tervet és október 28-án a köztársaság fennál­lásának harmincadik évfordulóján hirdették meg az új ötéves tervét. Bulgáriában a tervgazdaság egy el­maradt agrárországból máris eqy erősödő -és iparosodó országot te­remtett. Nem kisebbek az eredmé­nyek Lengyelországban és Magyar- országon sem. A népi demokrati­kus országok .és a Szovjetunió nemzetgazdaságának ezeket a sike­reit csak akkor mérhetjük lel tel. ins egészében, ha összehasonlítjuk a nyugati országok ipari és mező­gazdasági fejlődésével. Ami szem" 'letűnik első pillantásra, az a két rendszer közötti különbség az élet- erinvonal terén. Franciaországban az é’emiszerárak nívója a békebe­linek negyvenszerese, a kenyér 4ra eí,y esztendő alatt négyszere­sére, a hús ára kétszeresére, a tej éra háromszorosára emelkedett, a hérek pedig alig néhány százalé­kot növekedtek. Belgiumban 1948- han a létfenntartási költségek 20 Százalékkal magasabbak, mint egy esztendővel ezelölt. Angliában vál­tozatlan bérek mellettjliiszen az áru­ié munkáskormány minden erővel keresztülhajtja a bérrögzítés politi­káját) egy év alatt az éle'miszer- érak 30, a gabonaárak 140%-kai növekedtek és nyugodtan lehetne kiterjeszteni a felsorolást a többi nYugateurópai országra és rrfigára 82 Egyesült Államokra is. Ugyanakkor • Szovjeitúnióban •avaly december óta a reálbérek százalékkal növekedtek és a bénzrelorm hatalmas arányban megjavította a szovjet dolgozók liazdasági helyzetét, élelmezését, ^hízását és egyéb iparcikkel való -'látását. A jelenlegi árak meg­néznek a háború előtti árakkal, a fizetések a háború előtti ‘0—50 százalékkal múlták felül- a nyugati országokban növek- *'k a munkanélküliség, addig a ^zovjelúnioban már hatalmas fel- onta a tervgazdálkodásnak a szak­munkásutánpótlásról való gondos­kodás és a népi demokratikus or­szágokban is biztosították a dolgo­zók csaknem száz százalékos fog­lalkoztatását. Emelkedő életszínvonal, szociális biztonság, növekvő termelés — ez jellemzi a Szovjetúnió és a népi demokráciák gazdasági életét; Anarchia, depresszió, válságjelen­ségek. munkané'küliség, ipari és kereskedelmi pangás — ezt találjuk Nyugaton. A szovjet em­berek, a népi demokráciák dotgpzó milliói joggal tekintenek derűs op­timizmussal a jövő felé — a nyu­gati csatlós országok közgazdászai­nak van miért agódnlok. A gazda­sági „horoszkópok” nem sok jót mondanak számukra, a csalhataf'an „konjunktúrakutatás” már nem lehel élletet a pusztuló nemzetgaz­daságba. A Figaro ebnü francia jobboldali lap legutóbbi száma két-a 6égbeesetten kiált ezért újabb ame­rikai gazdasági segítségért. A kapitalista gazdaságok Nyu- gateurópában már nem tudnak megállni saját lábukon, tehát az amerikai mankóra szorulnak. Az amerikai imperializmusra hárult az a feladat, hogy a világ csendőre­ként megvédje a kapita’izmus kor­hadt , épületét. Az a mankó azon­ban, amelyet az USA a Marshall- segéllyel nyújt a nyugati országok­nak, nem felvirágoztatja, hanem mégjobhan aláássa gazdasági rend­szerüket. F legjel’emzőbb példa az amerikai „segélyben" részesített európai országok sOTsára Olaszor­szág helyzete, armely a teljes gaz­dasági zűrzavar képét mutatja. Még az amerikai nagytőke szó­csöve, az „US News World Re­port" js kénytelen megállapítani: „Olaszország a munkanélküliséget és az inflációt úgy kerülhetné el, ha iparában komoly tőkebefekteté­seket hajtana végre. Azonban a Marshall-terv keretein belül sem gép, sem egyéb szállítások formá­jában nem kerül erre sor és így az o'asz lakosság többsége vallja azt, hogy „a 300 millió dolláros Mar- shall-segéty ellenére jobban éltek nz amerikai beavatkozás előtt, mint ma." Ezek után teszi fel a kérdést az amerikai lap, hogy nem volt-e a Marshall segélyprogram teljesen hiábavaló? Ha az amerikai tőke érdekeit nézzük, bizonyára nem volt hiába­való, hiszen az utóbbi esztendő alatt Olaszország több mint száz iparvállalata vándorolt át az ame­rikaiak kezébe és mialatt egyre gya- korlabhak a csődök az olasz vál­lalatoknál, addig az amerikai tőke- befektetések bőven kamatoznak. Ha azonban az olasz nép helyzetét nézzük, bizonyára más képet ka­punk, amikor számbavesszük, hogy a hivatalos statisztika szerint >s több, mint kétmillió a munkanél­küliek száma, október elseje óta a lakások bére 30 százalékkal, az élelmiszerárak 45 százalékkal emel­kedtek. Olaszországhoz hasonlóan, min­den Marsha1; országban s gazda­sági szakértők aggódva 'nézik a kapitalizmus jövendőjét, amelyet eddig még nem ismert mérefjj Vál­ság fenyeget. Mindenütt munka- nélküliség, tömegnyomor, csökke­nő életszínvonal jáT az amerikai „segítség" nyomában. A nyugat­európai dolgozók, az imperializmus rabsága alatt nélkülöző szabadság­szerelő népek számára csak egyet­len biztató reménység marad: a szocia'ista haza, a Szov|eíúnió fel­virágzása a népi demokráciák gaz­dasági és politikai megerősödése és saját harcuk,, amellyel véget kívánnak vetni a kapilalizmus szenvedésének, Á pécsi tudományegyetem tanárai megbélyegzik Mindszenty politikáját 4a öisasé* karok közös tiltakozó táviratot intéztek a kormányhoz A pécsi tudományegyetem tanárai 1948. november 23-án tanári értekezletre Jöttek össze s az alábbi szövegű táviratot intézték a miniszterelnökhöz és a kultuszminiszterhez, kérve az egyetem ta­nácsát ennek továbbítására: Mi, a pécsi tudományegyetem tanárai, hazánk és népünk iránti aggod» lommal látjuk, hogy Mindszenty József bíboros prímás politikai tevékenysége mily veszedelmes sza kadékot idéz elő a hitükhöz és a népi demokráciához hű lelkekben. Ezt igen veszélyesnek tartjuk dől gozó népünk egységére és ifjúságunk jövőjére. Az aggodalom és szeretet késztet bennünket, amikor arra kérjük a kormányt, hasson oda, hogy ez a káros politikai tevékenység megszűnjék. Ebben a tö­rekvésében kormányunkat szfvvcl cs lélekkel támogatjuk. Dr/'LlSSÁK KÁLMÁN az egye­tem rektora, Dr. JÁNOSSY LAJOS az evangélikus hittudományi kar dékánja, Dr. CSEKEY ISTVÁN a jog- és államtudományi kar dé- kárja, Dr. LAJOS LÁSZLÓ az or­vostudományi kar dékánja, Dr. SCHAUREK RAFAEL a jog- és ál­lamtudományi kar prodékánja, Dr. ÁNGYÁN JÁNOS az orvostudo­mányi kar prodékánja, Dr. ESZ TERGÁR LAJOS, Dr. HOLUB JÓ ZSEF, Dr. ÓRIÁS NÁNDOR, Dr. RUDOLF LÓRÁNT-a jog és állam tudományi kar tanárai, Dr. BOROS BÉLA, Dr. CHOLNOKY LÁSZLÓ, Dr. ENTZ BÉLA, Dr. EPNSZT JENÓ, Dr. KERPKL FRONIUS ÓDON, Dr. KÓR NY El ISTVÁN. Dr. MELCZER MIKLÓS, Dr. MÉ­HES GYULA, Dr. ORAVEGZ PÁL, Dr. RÁÜSS KÁROLY, Dr. SZENT- ÁGOTHAI JÁNOS az orvostudo­mányi kar tanárai. A Szovjetunió támogatja Magyarország felvételéi az UNO-ba 4 francia I?ormány megszegte a woyjel-francia szerződést Minden országot, amely az UNO alapokmányában lefektetett feltéte­leknek mejgieieí, így Magyarországot Is fel kell venn1 az UNO-ba, — jelerriette ki Visinsztój keddre virradó éjszaka az UNO különleges politikai bizottsága eíőtt. Kanada és az Egyesült Államok megbízottja önkényes megkülönböztetést tett a felvételüket kérő államok között és csak Portugália, Írország, Transz-- jor.dánia, Olaszország és Finnor­szág felvételét javasolta, Magyar, ország, Románia, Bulgária, Albánia és a Mongol Népi Köztársaság (el­vételét azonban ellenezte. Visinsz- kij csaknem kétórás beszédében kifejtette, hogy a tagjelöltek mind politikai, mind jogi szempontból megfelelnek az UNO követelménveinek és ezért azt javasolta, hogy az egyes országok felvételi ügyét kü­lön vizsgálják meg, de például O.aszország, Finnország és Ausztria felvétele után a közgyűlés több­sége a többi állam felvétele ellen szavaz. A Szovjetunió ellenez mindenféle alkudozást, — mondotta Visinszkij — hogy bi­zonyos államok felvételéhez való hozzájárulásért cserébe egy másik állam felvétele is szóba jöhet. A Szovjetunió minden állam felvételé', pántolja, amely az UNO feltételei, nek megfelel. Ezért sík rászállt Bul­gária' és a Mongol Népi Köztársa­ság felvételéért is, mert ezek a békés országok teljesíteni tud­ják az UNO iránt vállalt kötele­zettségüket. Az angolszászok elutasító maga­tartása sérti az UNO alapszbályit. valamint a yaltai és potsdami egyez­ményt. Válságban a francia kormány Párisi jelentés szerint a Queuille- kormány napjai meg vannak szám. Iáivá. A válság éppen úgy kirob bánhat a Ruhr-kérdés vi'ája során, mint a sztrájk, és sajtószabadságot korlátozó UPvviiyjovas'nf ‘árgyálá- sakor. A kormány betegágyánál máris tolonganak az örökösök, állapítja meg a .harmadikutas Franc Tireur. Mayer és Marte miniszter elnökségéről beszélnek. Párisi jelentés szerint a Humanité megállapítja, hogy a francia kor. many már eddig' is több Ízben meg­szegte az 1944-ben kötött 20 éve* francia—szovjet megnem támadási és kölcsönös segélynyúj*ási egyez, ményt. A francia nép hű marad ehez az egyezményhez, — írja a lap — a francia kormány azonban az egyezmény előíráséival szemben nem akadályozza meg a német reakció újjáéledését és csat­lakozott a brüsszeli „Szent szövet­séghez”. így azon az o‘on van, hogy Németországa Iközös szov­jetellenes szövetségre lépjen. Francia tiltakozás a Ruhr-vidék ügyében Parisból jelentik: „A Rulir-vldé- ket a náciknak juttatják" címmel a Francia Kommunista Párt kiált­ványban tiltakozik a kormány kül­politikája ellen. Az 1918-as nagy- fegyverszünet évfordulójának nap­ján — hangoztatja a kiáltvány — az angol—amerikai katonai kor­mányzat rendeletileg visszaadta a Ruhr-vidéket a német kapita­listáknak. A Ruhr-vidék visszaszolgáltatá­sáért a francia kormány felelős — folyatja a kiáltvány, a a kormány, amely idegen főparancsnokság alá helyezte a francia hadsereget és amely idegen érdekekért veszélyez­teti a francia nép ügyét. A francia nép nem akar háborút viselni barátja és szövetségese, a Szovjetunió ellen, hanem magáévá teszi a fegyver­kezés csökkentésére és az atom. fegyverek eltiltására vonatkozó ja­vaslatokat. Varsó; jelentés szerint Modze- levszkij külügyminiszter a PAP iroda munkatársának ado:t nyila'- kozatában .megéllapíto ta. hogy Lengyelország a Ruhr-kérdésben a poizdatni határozatokra támasz­kodó világos és következetes ál láspontot képtlse'. A Ruhr-kérdésse' kapcsolatban egyre nagyobb fontossággá’, ren­delkezik a varsói ér.ekéz'.elfen részi' vett kelftteurópai k.ülügyminisz'e- r éltnek ez év Júniuséiban .et' nyi­tnék ozata, amely szerint a Ruhr- loérdiést az euróipai népek és a vi­lágibéke érdekében «akis a Ruhr- vidék iparának államosításávai és a fegyverkezésének négyhatalmi ellenőrzésével lehet megoldani. Pekingiéi 25 mérföld- nyire folynak a harcok Kínából érkező legújabb jelen­tések szerint a nacionalista had erő sorozatos vereségeket szenve­dett. A néphadsereg keletről már 30 mérföldnyire közelítette meg Pekinget. ahol elrendelték az ostromállapo­tot. sőt Pekinglöl 25 mérföldnyire is csatározások kezdődtek a szem­benálló hadseregek előőrsei között. A nacionalista kormány kezén ma­radt területen mindenütt kihirdet­ték az ostrom állapotot. A Daily Telegraph levelezője szerint Trumant nagyon aggasztja a kínai helyzet. A csehszlovák lapok pártkülönb- ségre való tekintet nélkül a legna­gyobb elismerés hangján méltatját< Gottwald elnök állam férfiúi és em béri kiválóságait, valamint a népi demokratikus csehszlovák köztár saság megteremtésében szerzett ér­demeit 52. születésnapja alkalmából. Rákosi Mátyás beszédéi közvetíti a rádió A rádió szombat délután 6 óra­kor közvetíti Rákosi Mátyás elv- társ beszédét, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető ségének ülésén mond el. Felhívjuk a pártszervezetek figyelmét erre a nagyjelentőségű beszédre: szer­vezzék meg mindenütt a rádió közvetítés tömeges meghallgató sát. — Dátnoki Miklós Béla ny v<­zéjTZrerk'«, a debreceni ideiglenes kormány miniszterelnöke, há*főn súíyos “ betegség iltán meghalt. KÉT VILÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom