Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-21 / 268. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ IfHS NOVEMBER 21 Emlékezés D .1 szülészeti klinika falán a na­pokban elhelyezték a Doktor Sán­dor emlékét megörökítő dambor- indoet és legközelebb időben meg­tör énik annak leleplezése is Tu­lajdonképpen maga az épület is egyetlen hatalmas Doktor Sán- dor-emlék Egp alkotással és szenvedéssel teli emberi élei em­lőke. Erről a gazdag éleiről te- szélgelünk » ítélünk szemközt ülő Púoelné elv társsal, az MDP ö hó­napos pártiskolájának igazgatójá­val. Doktor Sándor leányával. Kö­zös emlékeket bontogatunk, de az ő emlékeinek különös érdekességet ad az, hogy egyszerre emlékezik az apáról és az elvtársról. — Soha nem felejteni el a beszélgetést, amely aznap este zajlott le, hogy mi leányai is be­léptünk a pártba — meséli köny- nyes-derűvel, — Eddig „magoz­ta ok" engem, de most már elv­társaim is vagytok, tehát tegezze­tek — mondta komoly hangon. A kis epizód igazi nagyságá­ién muta'ta meg előttünk lépé­sünk jelentőségét, egyúttal an­nak bizonyítéka is, hogy apánk mindig következetes voll. Ha el­indult az úton, nem hátrált meg soha. A gyermek közvetlen emléke­zésein * keresztül frissen bontako­zik előttünk az apa alakja, aki a szegény parsrszthAzból indult és tőrhevS ien akaraterővel ^züllött főt‘ (mint mondani szokta) az ,,úri" társadalom köreibe, amely­ben egészen szokatlan jelenség maradt és amelyet gyűlölt mind­végig. Hosszú ool: az út a pártig. I polgári szabadgondolkodástól a marxizmusig. De ez a vonal sehol sem mutat törést, visszaesúszást. mindig emelkedő maradt. Az asztalán mindennap megje­lenő Népszava gyermeki emlékek közöv a legkorábbi kapcsolatot jelenti a munkásmozgalommal, telkében mélyen gyökerezett ■ a paraszti származás es talán leni­nistává is ez tette. Útmutatás volt számára, l^enin szava: „Azé a föld. aki megmunkáljál" Es men.t tovább az úton ■.. Élete a 1919 --21-cs pécsbaranyai munkás mozgalomban teljesedett ki. Ta­nítója lett annak, nemcsak mély tudásával, de életével is. A tömegek élén iárt, akár a városház erkélyéről szólt zengő, gyújtó hangján, akár csapatához hű lisztkém a felvonuló tömegek élén. Az MDP ereklyeként őrzi n: akkori időkből megmaradt fényképfelvételeké'. amelyek a pécsi munkásság tízezres tömeg­megmozdulásait ábrázolják, Dok­tor elvtárs az élen, amin! robba­nó felháborodással tiltakoznak a Hor hy-lerror ellen. Doktor Sán­dor életének ezek az évei nyitott könyvként állnak ina is előttünk, de a következő időkről keveseb­ben tudnak. Az emigrációról, a magyarkanizsai parasz házról, ahol húsz évet élt Doktor Sándor. Erről az időről így emlékezik meg Pável Magda: — a jugo­szláviai Magyarkanizsán a legne­hezebb körülmények közé került. A primitív házban, a szükséges orvosi eszközök nélkül rendelőt nyitott. Később azonban már nem­csak a környékről, de Jugoszlá­via távolabbi, részeiből és a fővá­rosból egyaránt felkeresték a nő­betegek. A Szabadkán és a fővárosban élő magyar emigránsokkal fenn­tartotta az érintkezésde poli­tikai itevékenységet nem fejtbe- et( ki. Élt, tanult és dolgozott. Fáját maga aprította, házát rend­ben tartotta és fejlesztette magát mint tudós és mint marxista. Így érte 1941-ben a Ho'rhy- hadsereg bevonulása. Horthy ék nem felejtettek. Tíz évi fegyházra ítélték Pécsett a 79 éves embert. Lenin, a szovjet szocialista forra­dalom előkészítője és végrehaj­tói», a Szovjetunió lánglelkfl veze­tője. mindig nagy figyelemmel kí­sérte a világ dolgozóinak harcát az elnyomás ellen. 1919 májuséiban aki a börtönben majdnem telje­sen megvakult. A szegedi Csillag- bőr iónból a. bevonuló szovjethad­sereg elől a váci fegyintézetbe szállították. Ott ér é a felszaba­dulás. Az 1945-ös ép tavaszán, amikor az ország nyugati fele is felszabadult, Keszthelyre köl űzött leányához. Ott még résztvett a pártéletben. A látását vesztett 83 éves ember csodálatos tűzzel és szellemi frisscséggel szólalt fel gyűléseken és adott útmutaásl az MKP keszthelyi szervezetének. 1 közlekedés akkor még nagyon nehéz volt. de minden vágya az volt, hogy Pécsre költöztessék és minden erejével az immár szabad pécsbaranyai munkásmozgalma szolgálhassa. A sors amnhitn meggátolta ebben. A drámai vég valamennyiünk előtt ismeretes. A fényekben és komor árnyékokban, gazdag élet. bevégzödött. Ma amikor a Párt születésének harmincéves fordulóját ünnepel­jük ezekkel a sorokkal hajtunk meg Doktor elvtársunk emléke előtt. A pécsi munkásság előtt példa az 6 élete. Olyan voT, amilyennek a párttagot elképzel­jük: Tiszta, igaz és bátor. Hűsé­ges mindhalálig. R. E. Lenin üdvözlő és buzdító levelet Intézett • magyar munkásokhoz, a szocializmus győzelemért harcoló magyar foradalmárokhoz. Ebből a levélből közöljük az alábbi részle­teket. „Lelkesedéssel és örömmel töltenek el bennünket azok a hírek, melyekei Magyarországról kapunk. Alig kit hónapja áll fenn a szov- jethatalom Magyarországon, de ami a szervezettséget illeti, a magyar proletárok, úgy látszik, nagy eredményeket értek el... A magyar proletárforradalom még a vakot is látóvá teszt: Az elnyomott osztá­lyok közül ceak az az osztály képes megsemmisíteni az osztályokat, amely o tőke elleni sztrájkok és politikai harcok évtizedet folyamán kiképződött, egyesült, kinevelődöttf megedződött, amely végigjárta a munka megacélositó iskoláját. Ez pedig a munkásosztály. Magyar Munkásoki Most az a nemes és igen nehéz leiadat áll előttetek, hogy megálljátok a sarat az antant elleni súlyos háborúban. Legyetek szilárdak, ha ingadozás üti fel a fejét. Agyonlövetés a gyáva méltó jutalma a háborúban. Ti pedig háborút viseltek, egyedül jogos, igazságos, Igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmányolók ellen, hábo­rút a Szocializmus győzelméért. Mindaz, ami a munkásosztályban becsületes az egész világon a ti pártotokon áll! Legyetek szilárdak és a győzelem a tiétek lesz! LENIN" LEW 1% üsenele 1919-ben a magyar munkásosztályhoz Paizs István naplóiegyzeteiböl Amikor kitárult a Maryit-kör- áti fegyház második emeleti zárká- janal; ajtaja és rágások kíséreté­ben penderített az ajtón belülre, a kulcsár ót mester megkönnyebbülve sóhajtottam fel Emberek között vagyok .4 zárka minden olda­láról zsivaj gás, emberi beszéd hal­latszott . . hat hétig nem beszélt hozzám ember, legfeljebb ember- bőrbe bujt fenem dák. akik a val latás legördögibb módszereivel pró hálták szófásrabirni a soroksári ,.def különítmény politikai fog­lyait V Amikor neust beleptem u zár­kába, közönséges bűnözők’ kato­nai lopásokért, sikkasztásért elítél­tek gyűrűje fogott körül, a kint­ről hozott szívni való, áj hírek, sorsom felől faggattak, azonban csakhamar elatársvk ragadtak ki lözűlük, ismerősöket találtam. Pil­lanatok alatt végigvonult előttem v: utolsó hat hét minden apró mozzanata ez alatt az idő aluli tanultam meg iggzáu. mit jelent forradalmárnak, nni jelent kom­munistának lenni, mit jelent áldó- -utol hozni a: osztályért. Elvonul • :!. el öt fent a csendőrök által véresrevert, megkínzott ember- arcok, Magda az újpesti munkás- leány, aki éjjelenként vért köpött, mert tüdőbajos volt és mert lilára- verték a hátát a detektívek, egg tatai bányász, akit mindennap eszméletlenül hoztak le a kihallga tás színhelyéről. Lidi, a kis tizen­nyolc éves gyári lány, aki a moz­artiam szavára gépfcgyveralkatrésze- ket lopott a: egyik gyárból, szerb egyetemi hallgatók, akik a pártot éltették és akiket egyenesen akasz­tani vittek a különítmény szo­báiból. Felvillant a nyirkos beton­pince, ahova csak néha tévedt be egy-egy napsugár és ahol hetek óta éltek emberek rothadt szál mán, amelyet éjjel kiterítve ágy­nak, nappal maguk alá gyűrve széknek használtak. Emlékeztem a hallgatás keserű napjaira, amikor egymás mellett ültünk több mint százan szótla­nul, mert a pincehelyiség közepén /cltűzött szuronyéi csendőr őrkö­dött, aki a legkisebb neszre puska- tussal adta a választ — a penész- virágos falra amelyet órákig néz­tünk egyhangúan a tompa néma­ságra, a fojtó csendre, amelyet időnként a villa emeletéről szaki- ttdt meg egyenletes dobogás (mű­ködtek a csendőrpribékek talpal tűk az áldozatokat.) Láttam embe­reket összetörni, amint gyáván el­adták társaikat, láttam azok vádló szemeit, akiket egy-egy „köpés" után hoztak be a detektívek, de láttam mind fényesebben a bátorság, az elvtársiasság, a kitartás csodálatos megnyilvánulásait is. Egy kom­munista egyetemi hallgatónő még ezekben a vadállatokban is tiszte­letei ébresztett, mert a legaljasabb kínzások ellenére sem volt haj­landó elárulni nevét, működését. És megláttam az ellenség igazi énjét is... Talán sohasem hal­ványul el előttem Fábján csendőr arca. A vörösképű, szeplős csendőr- szakaszvezető volt az összes közül a leggyűlöltebb, Az ö kedvenc szó­rakozásai közé tartozott szolgá­lata közben csizmával végig­sétálni a politikai foglyok lábán és testük más részén. Ahol csak tehette, pofozta, rágta, lökdöste a fent már agyonkínzott letartózta­tottakat. Hat ilyen hét után valóságos szabadulás volt a Margit-kőrútra, emberek, elvtársak közé jutni, megismerni mozgalmunk legjobb­jait, a KIMSz nyolc esztendő óta börtönben ülő volt titkárát, n péirt egy régi központi vezetőségi tagját, a függetlenségi mozgalom sok kimagasló harcosát. Mit szá­mított a kemény börtön/égy elem. mit számított az őrmesterek dur­vasága, a rossz és kevés kosz', a~ egyetlen zárkába összezsufolt- sétngal és letartóztatással iáró ezer kellemetlenség és szenvedés mit Ä KŐIT© M PÁS5TJÁM02 — LOUIS ARAGON A pártom adta vissza a két szemem s a múltat Nem tudtam mást csak azt, amit gyennekész felér Hogy szívem francia s vörösszínű a vér Azt tudtam még az éj szuroksötétbe fulladt A pártom adta vissza a két szemem s a múltat A pártom adta vissza az eposzoknak ízét Látom Jeanne sző, Roland fuj harsány harsonát í Vercors támasztja fel az ősök hőskorát 1 A tompa szők hegyén szikrázó szablya-tfiz ég A pártom adta vissza az eposzoknak ízét t A pártom adta vissza a hárotmszínfi zászlót Ó pártom, köszönöm leckéid jó tanát , Azóta minden itt énben nem dalra vált i A szerelem, a düh, a vígság és mi gyász volt I A pártom adta vissza a háromszínű zászlót i Békés István ford. ] Hatalmas kulturális beruházása' a bőripari központ üzemeibe^ A dolgozók politikai és gazda­sági felszabadulásával egyidejűleg megszűnt kulturális elnyomatásuk is. A munkáskultúra felvirágzásá­nak a népi demokratikus kor­mányzat és az államosított üzenjek a legnagyobb támogatói. A Du­nántúli Bőripari Központ és az állam s dunántúli nyolc üzem kúl- túrmunkáját évente mintegy négy- százezer forint összeggel támo- gatja. A pécsi Bőrgyárban megterem­tették az üzemi tömegsport leg­nagyobb bázisát, a színjátszók cserevendégszereplést indítottak, da­lárdájuk országos hírnévre tett szert, a dolgozók zenei nevelését szimfonikus zenekar szervezésével nyitják meg és könyvtáruk is a dolgozók művelődését szolgálja. Havonta tizenkét ezer forintra rúg a kulturális kiadásuk. A Hamerli- kesztyŰgyár sem sokkal marad el a bőrgyártól. A közel kétszáz kesz­tyűs dolgozó jórésze a mindennapi munka után az olvasóterembe lá­togat könyvcserére, van választék bőven, hisz havonta 300 forint a könyvtárfejlesztési juttatás. A sport­egyesület támogatása újabb 300, az újságok és folyóiratok 100, a kul- túrmegmozdulások és ünnepségek, <7 dolgozók gyermekeinek jutalma­zására 800 forintot költenek. Az államosításig a mohácsi Alt- bőrgyár tulajdonosai a dolgozók kulturális felemelkedésére egy fil­lért sem költöttek. Szociális és kulturális beruházás nem szerepelt a „munkaprogramjukban“. A száz munkás mos! az államosítással bá­tor ndiem azzal, hogy egy szalma­zsákon éjjel hárman, négyen fe­küdtünk, hogy a leírhatatlan hő­ség miatt sokan egy pillanatra sem tudták lehunyni a szemüket és a zárkában együtt kellett len­nünk az alvilág söpredékével. Amt számított, a párt, a külvilággal való kapcsolat, egy új közösségben való feloldódás volt, a tanulócsoportok munkája, ahol a leninizmus ábécé­jét boncolgattuk, a végnélküli be­szélgetések, amelyeken a mozga lom egy-egy problémáját az elkö­vetett hibákat vizsgáltuk meg, a bejutott könyvek, a becsempészett folyóiratok olvasása, amelyek kö­zött más fedéllel még a marxiz­mus alapvető munkáit te megtalál­tuk. Uj világ tárult ki előttem Uj embereket ismertein meg. Kom­munistákat. akik ebben a légkör­ben, amelyben nagyítóval nézik egymást az emberek, hiszen min­den legapróbb életmegnyilvánulás a közösség színe előtt folyik le, emberek — igaz emberek marad- , lak és minden szavukkal új ösz­tönzést, lelkesítő példát adtak szá­momra. Emberek, akiket nem vi­selt meg hat-nyolc-tíz esztendei rabság, akik derűs optimizmussal látták a holnapot, osztályuk, né­pük és sajátmaguk sorsát, akár­milyen kilátástalannak látszott a: egy-egy időszakban. .4 párt élt és dolgozott a börtön falai között. Sem az áthatolha­tatlan rács, sem a: ügyészi szigor nem tudta megakadályozni, hogy odaköltözzön a mozgalom eleven vonta 500 forintos keretbe» tott, az első összegei sportfölsá lésre és a kait ár szak osztály ok 1 mi szükségleteire költötték A szombathelyi bőrgyár és cipüf 500 dolgozója kultúrfejlődését vonta nyolcezerrel segtik Sportkultúra fejlesztésére 2500 a munkáskönyvtár 400 fori» száporul- A székesfehérvári ^ és Túli bőrgyárban a műd könyvtár fejlesztésére és a dsl* költségeire, valamint a sped lendítésére 800—800 forintos ' szeg jut, összesen havonta * forint. Ugyanennyi a kultd költségkerete a bonyhádi gyárnak is. A jó hírnevű juk fejlesztésére fordítják st szeg nagy részét. Sport és und" könyvtár fejlesztésére fi céljd szigetvári NV cipőgyár dóig*’ nak. Uj tervek, új gondolatok & nek decemberben napirend»* pécsi bőripari központ üzem*, következő negyedéves kultúrtedj ben, hogy a kultúra kincseit* jobban meghódíthassák a dőld* Képkiállitás a Zsolnay- n 1 Képzőművészei Szabad szem. \ ének Pécsi Csoportja agjait, hogy november 22-én, ín mindegyik 2-3 képek ed#** zervezet otthonába erre « így ben arról is értesíti a fj 'at, hogy a hétfői összejövő iartyn Ferenc elnök e/óa“ eljes számmal jelenjenek ■téri hazaérkezett. szelleme, hogy a naponta újságok segítségével vgy összefüggéseket, mintha benn1 . nénk az eseményekben. Az /(,( lyedés a dolgok belső rend*1^. nek a korszaka volt ez — & jj berek ott értek, ott forrta* e( ebben a pezsdltő légkörben m i feszültek már a jövő ' reménil1 w Micsoda különbség emberei J zott. Az egyik olda\on komé tik, a holnap emberei, akik iz rál-szájra adták a bőrlönndvar kivégzett Schönherz Zoltán Harkányuk Alexa szavait, akik a gak is keményen megállták a j lyüket, minden megpróbáltatás szemben, a másik oldalon a zá többi részében a polgárok, ej meg akartak „őrülni“ minden * ianatban és a börtönőrök, alP rokszor az igazi raboknak V1 dőltünk, hiszen ha nincsenek ráccsal körülvéve, ha ők is őri bennünket, mégis saját korláté ságuknak, az egész társadah rendnek a foglyai, akik siv magányukban nem látják az éli tünk kibontakozó jövő szabad é tét. Mindenki más vaknak látszó miközben nekünk kinyílt a s: műnk, mindenki szerencsétlenül amikor miránk az a feladat oá hogy túl a börtönön a szerencsi lenség és a nyomorúság helyett i emberiség boldogságát teremtsi meg. Azóta is sokszor gondolt ezekre a napokra és úgy érzet hogy olt nőttem jel igazán — Párt tett emberré. 1 A PÁRT a börtönben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom