Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-21 / 268. szám

ft DUNÁNTÚLI NAPLÓ ifMf) NOVEMRES 21 Emlékezés DoUfot, SdncUma .1 szülészeti kliniku falán a na­pokban elhelyezték a Doktor Sán- clor emlékét megörökítő dombor­művel és legközelebb időben meg­tör énik annak leleplezése is Tu­lajdonképpen maga az épület is egyetlen hatalmas Doktor Sún- dór-emlék Egy alkotással és szenvedéssel teli emberi élet em­léke. Erről a gazdag éleiről be­szélgetünk >i oelOnk szemközt ülő Páoelné elvtárssal, az MDP 3 hó­napos pártiskulú iának igazgató ja­vai. Doktor Sándor leányával. Kö­zös emlékeket bontogatunk, de az ő emlékeinek különös érdekességet ad az, hogy egyszerre emlékezik az apáról és az elotársról. — Soha nem felejtem el a beszélgetési. amely aznap este zajlott le. hogy mi leányai is be­léptünk u pártba — meséli köni/- nycs-derúvel. — Eddig „magaz­in ok" engem, de most már elő- társaim is vagytok, tehát tegezze­tek — mondta komoly hangon.- A kis epizód igazi nagyságá­ban mutaHa meg előttünk lépé­sünk jelentőségét, egyúttal an­nak bizonyítéka is, liogu apánk mindig következetes oolt. Ha el­indult az úton. vem hátrált meg soha. ,4 gyermek közvetlen emléke­zésein keresztül frissen bontako­zik előttünk az apa alakja, aki a szegény parasztházból indult és törheSS ión akaraterővel ^züllött főt' (mint mondani szokta) az ..úri" társadalom köreibe, amely­ben egészen szokatlan jelenség maradi és amelyet gyűlölt mind­végig. Hosszú ool az út a pártig. I polgári szabiul gondolkodásiól u marxizmusig. De ez a vonal sehol sem mutat törést, visszac túsz ást. mindig emelkedő maradt. Az asztalán mindennap megje­lenő Népszava gyermeki emlékek közöv a legkorábbi kapcsolatot, jelenti a munkásmozgalommal. Lelkében mélyen gyökerezett a paraszti származás és talán leni­n.isfáoá is ez tette. Útmutatás volt számára l^enin szava: „Azé a föld, aki megmunkálja!" Es ment tovább az úton ■.. Élete a 1119 --21-CS pécsbaranyai munkás mozgalomban teljesedett ki. Ta­nítója lett annak, nemcsak mély tudáséval, de életével is. A tömegek élén járt, akár a városház erkélyéről szólt zengő, gyújtó hangján, akár csapatához hű lisztként a felvonuló tömegek élén. Az MDP ereklyekén! őrzi n: akkori időkből megmaradt fényképfeluételeke. amelyek a pécsi munkásság tízezres tömeg­megmozdulásait ábrázolják, Dok­tor elvtárs az élen, aminI robba­nó felháborodással tiltakoznak a Hor hy-terror ellen. Doktor Sán­dor életének ezek uz évei nyitott könyvként állnak ma is elöltünk, de a következő időkről keveseb­ben tudnak. Az emigrációról, n magyarkanizsai parasz házról, ahol htisz éoet élt Doktor Sándor. Erről az időről így emlékezik meg Pável Magda: — a jugo­szláviai Maguarkanizsán a legne­hezebb körülmények közé. került. A primitív házban, a szükséges órvosi eszközök nélkül rendelőt nyitott. Később azonban már nem­csak a környékről, de Jugoszlá­via távolabbi részeiből és a fővá­rosból egyaránt felkeresték a nő­betegek. A Szabadkán és a fővárosban élő magyar emigránsokkal fenn­tartotta az érintkezés!, de poli­tikai éeoékenységet nem fejthe- etf ki. Élt, tanult és dolgozott. Tájai maga aprította, házát rend­ben tartotta és fejlesztette magát mint tudós és mint marxista. Így érte 1941-ben a Ho'rhy- hadsereg bevonulása. Horthy ék nem felejtettek. Tíz évi fegyházra ítélték Pécsett u 79 éves emberi, Lenin, a szovjet szocialista forra­dalom előkészítője és végrehaj­tója, a Szovjetunió lánglelkű veze­tője. mindig nagy figyelemmel kí­sérte a világ dolgozóinak harcét az elnyomás ellen. 1919 májusálban aki a börtönben majdnem telje­sen megvakult. A szegedi Csillag- bőr. önből a. bevonuló szovjethad­sereg elöl a váci fegyintézetbe szállították. Ott ér'e a felszaba­dulás. Az 1945-ös év tavaszán, amikor az ország nyugati fele is felszabadult, Keszthelyre köl ózott leányához. Ott még résztvett a pártéletben. A látását vesztett S3 éves ember csodálatos tűzzel és szellemi frisscséggel szólalt fel gyűléseken és adott útmuta ást az MKP keszthelyi szervezetének. 1 közlekedés akkor még nagyon nehéz volt, de minden vágya az volt, hogy Pécsre költözhessél' és minden erejével az immár szabad pécsbaranyai munkásmozgalma szolgálhassa. A sors azonban meggátolta ebben. A drámai oég valamennyiünk előtt ismeretes. A fényekben és komor árnyékokban gazdag élet beoégződöH. Ma amikor a Párt születésének harmincéves fordulóját ünnepel­jük ezekkel a sorokkal hajiunk meg Doktor előtárnunk emléke előtt. A pécsi munkásság előtt példa az 6 élete. Olyan vol', amilyennek a párttagot elképzel­jük: Tiszta, igaz. és bátor. Hűsé­ges mindhalálig. fí. E. Lenin üdvözlő és buzdító levelet intézett a magyar munkásokhoz, a szocializmus győzelemért harcoló magyar foradalmárokhoz. Ebből a levélből közöljük az alábbi részle­teket. „Lelkesedéssel és örömmel töltenek el bennünket azok a hírek, melyeket Magyarországról kapunk. Alig kit kőnapja áll fenn a ezov- fethatalom Magyarországon, de ami a szervezettséget illett, a magyar proletárok, úgy látszik, nagy eredményeket értek el... A magyar proletárforradalom még a vakot is látóvá teszi: Az elnyomott osztá­lyok közül csak az az osztály képes megsemmisíteni az osztályokat, amely a töke elleni sztrájkok és politikai harcok évtizedei folyamán kiképződött, egyesült, kinevelődött, megedződött, amely végigjárta a munka megacilositó iskoláját. Ez pedig a munkásosztály. Magyar Munkások! Most az a nemes és igen nehéz feladat áll előttetek, hogy megálljátok a sarat az antant elleni súlyos háborúban. Legyetek szilárdak, ha ingadozás üti fel a fejét. Agyonlövetés a gyáva méltó jutalma a háborúban. Ti pedig háborút viseltek, egyedül jogos, igazságos, Igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a ktzsákmányolók ellen, kóbo­rát a Szocializmus győzelméért. Mindaz, ami a munkásosztályban becsületes az egész világon a ti pártotokon áll! Legyetek szilárdak és a győzelem a tiétek lesz! LENIN" LEWfIV üzenete 1919-ben a magyar innnl<«so8*fáIyho? Pajzs István naplójegyzeieiből Amikor kitárult u Maryit-kör úti (egyház második emeleti zárká­iéinak ajtaja és rágások kíséreté­ben penderített az ajtón belülre a kulcsár érmest er megkönnyebbült»: sóhajtottam fel Emberek között vagyok .t zárka minden olda­láról zsioajgá*, emberi beszéd hal­latszott . ■ hat hétig nem beszélt hozzám ember, legfeljebb ember- bőrbe bujt fenem dák, akik a ont tatás legördögibb módszereivel pró hálták szólásrabirni a soroksári ,.def" különítmény politikai fog­lyait St Amikor Jlaist beléptem u zár­kába, közönséges bűnözők‘ kato­nai lopásokért, sikkasztásért elítél­tek gyűrűje fogott körül, a kint­ről hozott szivn/naló, áj liirek, sorsom jelöl faggattuk, azonban csakhamar elolársok ragadtak ki közülük, ismerősöket találtam. Pil­lanatok alatt végigvonult előttem az utolsó hal hét minden apró mozzanata ez alatt a: idő alatt tanultam meg igqzáu. mit jelent forradalmárnak, mit jelent kom marxistának lenni, mit jeleni olda­llal hozni a: osztályért. Elvonni .7. előttem a csend örök által véresrevert, megkínzott ember­arcok, Magda a: újpesti munkás­leány, aki éjjelenként vért köpött, mert tüdőbajos volt és mert litára- verték a hátát a detektívek, egy tatai bányász, akit mindennap eszméletlenül hoztak le a kihallga tás színhelyéről. Lidi, a kis tizen­nyolc éves gyári lány, aki a moz­galom szavára gépfegyveralkatrésze­ket lopott a: egyik gyárból, szerb egyetemi hallgatók, akik a pártot éltettél: és akiket egyenesen akasz­tani vittek a különítmény szo­báiból. felvillant a nyirkos beton­pince. ahova csak néha tévedt be egy-egy napsugár és ahol hetek óta éltek emberek rothadt szál mán, amelyet éjjel kiterítve ágy­nak, nappal maguk aló gyűrve széknek használtak. Emlékeztem a hallgatás keserű napjaira, amikor egymás mellett ültünk több mint százan szótla­nul, mert a pincehelyiség közepén feltűzölt szuronya csendőr Őrkö­dött, aki a legkisebb neszre puska- tussal adta a választ — a penész- virágos falra amelyet órákig néz­tünk egyhangúan a tompa néma­ságra, a fojtó csendre, amelyet illőnkén! a villa emeletéről szakí­tott meg egyenletes dobogás < mű­ködlek a csendőr pribékek talpal tök az áldozatokat.) Láttam embe­reket összetörni, amint gyáván el­adták társaikat, láttam azok vádló szemeit, akiket egy-egy „köpés" után hoztak be a detektívek, de láttam mind fényesebben a bátorság, az e/vtdrsiasság, a kitartás csodálatos megnyilvánulásait is. Egy kom­munista egyetemi hallgatónő még ezekben a vadállatokban is tiszte­letet ébresztett, mert a legaljasabb kínzások ellenére sem volt haj­landó elárulni nevét, működését. Es megláttam az ellenség igazi énjét is . . . Talán sohasem hal­ványul el előttem Fábján csendőr arca. A vörósképü, szeplős csetidőr- szakaszvezető volt az összes közül a leggyűlnltebb. A: <5 kedvenc szó­rakozásai közé tartozott szolgá­lata közben csizmával végig­sétálni a politikai foglyok lábán és testük más részén. Ahol csak lehette, pofozta, rúgta, lökdőste n fent már agyonkínzott letartózta­tottakat. Hat ilyen hét után valóságos szabadulás volt a Margit-körútra, emberek, elvtársak közé jutni, megismerni mozgalmunk legjobb­jait, a KIMSz nyolc esztendő óta börtönben ülő volt titkárát, n párt egy régi központi vezetőségi tagját, a függetlenségi mozgalom sok kimagasló harcosát. Mit szá­mított a kemény börtöntegyetem, mit számított uz őrmesterek dur­vasága, a rossz és kevés koszt, egyetlen zárkába összezsúfolt- sággaí és letartóztatással iáró ezer kellemetlenség és szenvedés mit A l!«©!L¥® A IPÁmrjÁHOS — LOUIS ARAGON A pártom adta viasza a két szemem s a mnltat Nem tudtam mást csak azt. amit gyermekes?: felér Hogy szivem francia s vörösszínű a vér Azt tudtam még az éj szuroksötétbe fulladt A pártom adta vissza a két szemem s a múltat A pártom adta vissza az eposzoknak ízét Látom Jeanne sző, Roland fuj harsány harsonát j i Vercors támasztja fel az ősök hőskorát A tompa szók hegyén szikrázó ez ably a-tűz ég , r A pártom adta vissza az eposzoknak ízét A pártom adta viasza a háromszínfi zászlót Ó pártom, köszönöm leckéid jó tanát Azóta minden itt énben nem dalra vált A szerelem, a düh, a vígság és mi gyász volt A pártom adta vissza a háromszínű zászlót Békés István ford. 1 Hatalmas kulturális beruházásod a bőripari központ üzemeiben A dolgozók politikai és gazda­sági felszabadulásával egyidejűleg megszűnt kulturális elnyomatásuk is. A munkáskultúra felvirágzásá­nak a népi demokratikus kor­mányzat és az államosított üzemek a legnagyobb támogatói. A Du­nántúli Bőripari Központ és az állam a dunántúli nyolc üzem kúl- túrmunkáját évente mintegy négy- százezer forint összeggel támo­gatja. A pécsi Bőrgyárban megterem­tették az üzemi tömegsport leg­nagyobb bázisát, a színjátszók cserevendégszereplést indítottak, da­lárdájuk országos hírnévre tett szert, a dolgozók zenei nevelését szimfonikus zenekar szervezésével nyitják meg és könyvtáruk is a dolgozók művelődését szolgálja. Havonta tizenkét ezer forintra rúg a kulturális kiadásuk. A Hamerli- kesstyűgyár sem sokkal marad el a bőrgyártól. A közel kétszáz kesz­tyűs dolgozó jórésze a mindennapi munka után az olvasóterembe lá­togat könyzscserére, van választék bőven, hisz havonta 300 forint a könyvtárfejlesztési juttatás. A sport- egyesület támogatása újabb 300, az újságok és folyóiratok 100, a kul- túrmegmozdulások és ünnepségek, nr dolgozók gyermekeinek jutalma­zására 800 forintot költenek. Az államosításig a mohácsi Alt- bőrgyár tulajdonosai a dolgozók kulturális felemelkedésére egy fil­lért sem költöttek. Szociális és kulturális beruházás nem szerepelt a „munkaprogramjukban“. A száz munkás most az államosítással ha­tórödtem azzal, hogy egy szalma­zsákon éjjel hárman, négyen fe­küdtünk, hogy a leírhutatlan hő­ség miatt sokan egy pillanatra sem tudták lehunyni a szemüket és a zárkában együtt kellett len­nünk az alvilág söpredékével. Amt számítolt, a párt, a külvilággal való kapcsolat, egy új közösségben való feloldódás volt, a tanulócsoportok munkája, ahol a leninizmus ábécé­jét boncolgattuk, a végnélküli be­szélgetések, amelyeken a mozgu lom egy-egy problémáját az elkö­vetett hibákat vizsgáitul: meg, a bejutott könyvek, a becsempészett folyóiratok olvasása, amelyek kö­zött más fedéllel még a marxiz­mus alapvető munkáit is megtalál, tűk. Uj vitae tárult ki előttem Ej embereket ismertem meg. Kom­munistákat: okik ebben a légkör­ben, amelyben nagyitóval nézik egymást az emberek, hiszen min­den legapróbb életmegnyilvánulás a közösség színe előtt folyik le, emberek — igaz emberek marad- , lak és minden szavukkal új ösz­tönzést, lelkesítő példát adtak szá­momra. Emberek, akiket nem vi­selt meg hat-nyolc-tiz esztendei rabság, akik derűs optimizmussal látták a holnapot, osztályuk, né­pük és sajátmaguk sorsát, akár­milyen kilátástalannak látszott a: eyy-i'gy időszakban. A párf éli és dolgozott a börtön falai között. Sem az áthatolha­tatlan rács, sem a- ügyészi szigor nem tudta megakadályozni, hogy odaköltözzön u mozgalom eleven vonta 500 forintos keretbe* f tott, az első összeget sportfoiszet* lésre és a kultörszakosztályok & mi szükségleteire költötték el- ’ szombathelyi bőrgyár és cipőfr 500 dolgozója kultúrfejlődését IJ vonta nyolcezerrel segtik (J Sportkultúra fejlesztésére 2500 P a munkáskőnyvtár 400 torit? szaporák A székesfehérvári tftP és TuD bőrgyárban a mti»^ könyvtár fejlesztéséire és a dali** költségeire, valamint a sporté lendítésére 800—800 forintos áj szeg fát, összesen havonta il^ forint. Ugyanennyi a kultoív költségkerete a bonyhádi gyárnak ia. A jó hírnevű dalát“' juk fejlesztésére fordítják az szeg nagy részét Spart ét uinitf' könyvtár fejlesztésére fő cél)*}, szigetvári NV cipőgyár iei9tl> nak. Uj tervek, Aj gondolatok nek decemberben napirendi ( pécsi bőripari központ következő negyedéves knltúrtert' lxai, hogy a kultúra kincseit jobban meghódíthassák a dolft0*^ Képkiálltíás a Zsalnay-gy^i A Képzőművészek Szabadszerri > tének Pécsi Csoportja jLf1 tagfait, hogy november 22-én, főn mindegyik 2-3 képek vigyél szervezet otthonába erre * yj Egyben arról is értesíti a ‘CU kőt, hogy a hétfői össze jő®*vvj Marlyn Ferenc elnök teljes számmal felenfentk "M mert hazaérkezett. ■ szelleme, hogy a naponta bcW . újságok segítségével úgy lás>é*j összefüggéseket, mintha benti1 | nénk az eseményekben. Az lyedés a dolgok belső ren^e*ett nek a korszaka volt ez — ^ t berek ott értek, ott forrtak . ebben a pezsdltő légkörbeA feszültek már a jövő remén!n Micsoda különbség emberei ^ zött. Az egyik olda\on konCf , tik, a holnap emberei, akik Íz rőt-szájra adták a börlőnndvar kivégzett Schönherz Zoltán ftorkanyuk Alexa szavait, akik £ fiuk is keményen megállt dk a lyüket, minden megpróbáltatás szemben, a másik oldalon a zá többi részében a polgárok, <( meg akartak „őrülni" minden , tanaiban és a börtönőrők, at: sokszor a: igazi raboknak I dőltünk, hiszen ha nincsen** ráccsal körülvéve, ha ők is SrK bennünket, mégis saját korír «águknak, az egész társai? rendnek a foglyai, akik sl! magányukban nem látják az a tünk kibontakozó jövő szabid 1 tét. Mindenki más vaknak lift miközben nekünk kinyílt műnk, mindenki szerencsétFjl amikor miránk az a feladat j hagy túl a börtönön a szcrF, lenség és a nyomorúság helí1 emberiség boldogságát tere meg. Azóta is sokszor i/ond1 ezekre a napokra és úgy fő hogy o't nőttem jel iguziin " Párt teli emberré. A PART a börtönben

Next

/
Oldalképek
Tartalom