Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-17 / 239. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ írta: Dr ORTAY JÓZSEF tanfelügyelő X magyar közoktatás terén az ■ár csak 1948-ban. az iskolák •uositásáya] kezdődött Ezt '(előző időkben nem lehetett »szerű nevelésről beszélni, bi­li minden felekezet a saját ccl- l állította a tanítás és nevelés Helyébe. Ez pedig nem mondha- modern oktatásnak. Gondoljuk <k el, hogy a letűnt világban az 'óla jóformán önmagáért való *tménv volt. Ezzel szemben a ills világszemléletnek szilárd Í ait rakja le az általános is- amely a gyakorlati tudás és ■zociális neve'és mellett ki- 'ensűlyozott világnézeti alapot társadalomtudományi ismerete­id. Az egységes műveltségen ■1 az állRmi általános iskola a •ülők különleges hajlamait is 'leiembe veszi és ennek kiműve­ltél is gondoskodik, tr általános iskola tehát az élet ‘olaja, mert valóban az életnek életre nevel. Boldogabb és bnonikusabb életre készít elő és tej> ezért nem lehet csodálkoz­zon. hogy az államosított álta. 'os iskolát nagy örömmel és tv várakozással fogadta a nép tdenillt, mert azt látja, hogy bmekei jövö boldogulásához ['•tik meg a szilárd alapot. A 'i állami általános iskola 8 ér M( végzi el ezt az egybeloi •tó munkát, amely az előbbi •szakokban annyira nélkülö­zi emberi szolidaritáS| neveli a ■rmekekbe és egyben meghatá. |ía a demokratikus középiskola illemé» is. Nagy megelégedéssel mondhat. S hogy kevés rendeietet hajtőt * végre annyi energiával, terv- hűséggel. gyorsasággal, lelkese. *«el és örömmel, mint éppen az folák államosításáról szóló tót. Jyf. Nemcsak az állami iskolát •ásították meg ennek „ törvény ^végrehajtása során, hanem már elmúlt négy Hónap után is halai k arányokban borilahö/öft ki az lendiilc’es épitö munka, amit a •tény szelleme diktál. , jobb cs Mtásább színvonalú, közoktatás Ijleromtésérc.. Számszerűen a “»ások sikerét semmi sc« r.iu- ’I» áiiáylra, mist ag, hogy Pé *t| kerékén 8.000. a vármegye •ül*’én pédig majdnem iI 000 •élakóteles iratkozott be. Az el •It iskolai évek hasonló idósea Ha viszont ft b eirottak száma [••élt ás a vármégye területén Nit ütág csak Ji.000 körül vo't. A beírásokkal párhuzamosan ‘‘sdt az új iskolai keretek meg- .•tyezésc ÍS. Az egyhelyben mű- ;W. eddig bülönböző jelegű, •»tikban a korszerű igénynek ’•«pontjából életképben isko Í Ht összevontuk. Ezek most már !y mint önálló általános isko . vagy mint megerősödött fiók- |Nák lolylatfák működésüket. — '•éken a racionalizálást a kör- [1* iskolák szervezése is lehetővé tette. Ezt az elgondolást a helyi népi szervek nagy része örömmel értette meg és egyes népi szer­vek olyan községek bekapcsó'ását is kérték a kürzeU általános isko­la munkájába, melyek a tervezet szerint a nagyobb távolság miatt nem lettek \olna a körzeti isko­la munkájába bekapcsolhatók. — (Pálé, Kísjakabialva. Vásárosdom. bó, Meződ). Külön is kell hang­súlyozni, hogy egy taní'ó a leg jobb szándék melleit sem képes több nevelő munkáját végezni, egy-tanerős iskolákkal , színvona­lasabb munkát nem lehet biztosí­tani. a színvonalasabb népoktatás pedig a népi demokrácia kultúr puli ikájának kulcsa. A körzeti általános iskolák cél. kitűzését szolgáló általános iskolai tanulóotthonok is erős lej’ődésnek indultak. .Baranya-várnwegye és Pécs város terűidén az államosí­tás óla már hat tlyen otthon szol­gálja az új magyar kultúrpolitikát. Ezektől az otthonoktól anyagi okok már senkit sem tarthatnak lávol, mert ha a diák nem képes fizetni semmit. a tartást telejsen ingyen kapja. A személyi szükségletek biztosi, ása érdekében lázas munka fo­lyik, A közeli hetektől januárig az. ország egész területén 2000 nél több nevelő kap megbízási, illet- ve kinevezést. Az új rendelkezé­sek lehetővé teszik, hogy »zok is nehézségek nélkül megszerezhes­sék at ál alános iskola által köz­veti ett magasabb tudást, akik a múlt kultúrpolitikája miatt csak népiskolát végezheilek. A dolgo­zók általános iskolai tanfolyamai, nak szervezése érdekében szorgos munka folyik. Eddig 14 ilyen tan­folyam nyflt meg a város és a megye területén. Ezek a tanfolya­mok minden ielnó»t dolgozó re szére lehetővé teszik, hogy az ij- alános isko'a Vili. osztályának el­végzéséi igazoló bizonyít vány! egy év alatt megszerezhesse. Az a munka, mely ezeken a taníolya mokon folyik, komolysága és a hallgatók részéről sokszor mégha A módon is megnyilvánuló tudás vágy miatt a felügyelete* Végző iskolalátogatónak is megnyugvö örömöt okoz. Szervezettség, az épitőmuaka öröme, nagyarányú tervezések jellemzik * minisztérium, a külső tanügyigazga'ós és a nevelők éle­tét az államosítás' után. Felszaba­dult nevelők, derűs gyermekarcok, virág és jókedv mindenütt a dol­gozók áldozataival helyreállított iskolákban. A nevelők a rájuk vá­ró további nehéz munkára ideoló­giailag is fel akarnak készülni és ehbez előadásokkal és tanfolyam mokkái máris segítséget kaptak és még erősebb segítséget nyernek. A népi demokrácia a köznevelés frontján nagy csatát nyert, és győ­zelme még csak ezután fog igazán kibontakozni. Ái MDP e-heti pártnapjai Öl). Renget '/;8 órakor, Vágó- id: Befhátlt Tibor. Délután V«3 lr9kor, Nyomdák: Polgár István; I) Erdöigazaatóság: Papp Imre; I) KesztyWPár: Kérésé István; !) Színház: B. Nagy Gusztáv; lj Dobozgyár: Svabb Gézáné; *1 Filmszínház: Draskóczl Fé­lne; (4) MOSzK: Szomolányi [ndrás; (5) Vasút: Szűcs János; 3) Fém. és lakatosárugyár: Re •ényt József; (5) Deutsch tégla- IVér: Osztián Dezső; (5) Zsol- ay-gyár: Horváth Gyula I.; '/-•ö) Dohánygyár: Nagy Sándor­éi (6) OMTK: Dr. Gárdos Ist­án (7) Belváros: Koller Jánosné; 5I Siklósi pártszerv.: dr. Huszár stván; (7) Kertváros: Trickj Pál; ?) Közigazgatás: Csizmadia Fe­ine. °kDA. Délután ,/s3 óra, Koksz- •Ü; Dallos Kovács József; (3) ‘Őrgyár: Petró József: (Ví4) OTI: lovács Ferenc; (*/*4) Sörgyár: ^erdahelyi Ferenc; (Vt4) Nádor, ^nnonia: Dr. Sátori János; (5) 'upiana: Sebók Sándorné; (6) Wa: Veres Gyula; (7) Budai Ei *p Imre; (7) Egyetem: Kamarás László; (7) Sziget; pártszervezet: Horváth Gyula II.; (7) Bányais­kola: Molnár Károly; (Vs4) Köz- üzem: Katkó István; (6) Hús­ipari szövetkezet: Szabó Nándor; (7) Budai II.: Bernáih János; (7) Gyárváros: Klotz Alajos; (3j Mauthner: Herd Jenő. Reggel '/rB órakor: Szerdahelyi Ferenc. SZTIPICS tánciskolája október 2á ón, KEDDEN »•zdődik a NÓE&YLETBEN 14 karátos areny jegygyűrűk, éksze­rek, Svájci karórák HENTZ iókai-tér 2. Használt aranyat, btildánso* veszek, cserélek. 1?49 Éhségsztrájktól - s győzelemig A pécsi bányászszakszervezet harcai nyomában szervezkedési A bánvamunkássrg jogaiért ví­vott harcban kétségtelenül a pécsi bányászok járlak az élen. A/ 1870-es évek­ben már 3000 főnyi pécsvidéki munkást zsákmányolt ki a bánya- kapitalizmus. A bányászok 1882 május 1-én gyűlést hívtak össze, hogy érdekvédelmi szervezetet lé­tesítsenek. A rendőrség azonban szétkergette a gyűlés résztvevőik A bányászok sztrájkkal leteltek az erőszakos beavatkozásra. Már ek­kor erős segítőtársuk volt a Pé­cseit szervezkedő gyárimunkásság anielv szakszervezeti bizottságot alakított, hogy a környék bányá­szainak mozgalmi harcát erősítse Az első nagy sztrájk 1898 június (i-án tört ki, amikor mind a 3000 bányász beszüntette a munkát. A hányatulajdonosok azonnal csend őrséggel és katonasággal vétették körül a bányatelepeket és a tnun kafclvételre igyekeztek kény-szeri leni a bányászokat, ele eredmény telelni), m ■ Hősies harcukra felfigyelt a már fejlődő magyarorszá­gi munkásmozgalom és a munkás- lapok felhívták olvasókat, hogy sztrájksegéllyel támogassák a pé­csiek harcát. így írlak: „Adjatok kenyeret az éhező prolátrgverekek ezreinek. A bányák rabszolgái visszafizetik ezt hasonló alkalom­kor. Kölcsön ez., amivel harcbán álló társultokat segítitek." A fel hívásra azonnal megindult a gyűj­tés. Arnáylag jelentős összeg gyű tölt össze, amelyért kenyeret vet­tek. Ezt ügyesen a csendőrség és katonaság orra elölt juttatták et az éhező családoknak. A sztrájko­lok a segítségből új erőt merítve kitartottak. legjelentősebb munkástiltako zása az 1905. július 3 én kirobbant pécs vidéki bányász sztrájk volt. A tt hétig tartó sztrájk elkeseredett bérharc volt: a vájárok tnűsza konklnt csak két kyfonát kefes tek, a segédvájárok és csillések még kevesebbet. A bányászok ázt kérték, hogy az alapbért három boronára emeljék fel. A vezetőség azonban kerekén megtagadta a ké­rési. A kapitalisták első llltézke dósé az volt, hogy az élelmllára kát azonnal lezáratták, s kilakol­tatták a munkásokat a vállalat la­kásaiból. A vállalat vezetősége megüzente a munkásoknak, ha fel veszik a munkát, akkor hajlandók béremelésről tárgyalni. A bányá­szok felvették a munkát, de a béremelés csak üres (gélét ma radí. Így bukott el a közel bá- romhónapos hősies küzdelem. A Horthy-réndszer alatti hősies harcokról, Pever" és a többi jobb oldali vezetők árulásáról köteteket lehetne írni... í'földalatti áhséQS7tráiií amely leg- 1 1 i .1 . i szo­morúbb fejezrte a bányászok hősi harca Inak, 1937 januárjában tört ki és már halálos áldozatokat is követelt. Pálkuli Antal, a csertői véres cscndőrsortüz egyik sebe- sültjé elmondja, hogy az éhség- sztfájkolók -, iránti szolidaritásból tüntető menetet szerveztek, amely n pécsi bánvaigazgalóság felé in­dult. A tüntető menet megindult Hosszúhetényen, Vasason, Somo gvon kérésziül, mindenütt a lakos­ság tömegei csatlakoztak hozzá. A Somogyhányalelepi CseHclőn szem­bekerültünk a rajvonalba felfejlő­dő csendőrökkel, akik — emlé­Nöi. férfi és gyermek­cipők, saját készífménytí skola- és ffpuscípők Soésnál Kossuth Laios-úf «0 szám Külön megrendeléseket és javításokat 13727 vállalok. kezik Pálkuti elvtárs — sorlüzet adtuk le ránk. Én egy Noé nevű csendőr fegyveréhez akartam nyúlni, erre ő hasba és mellbe­szúrt. Megfordulva még láttam, hogy lövéstől összeeső Fájtig elv­társam mellébe döfi a csendőr szuronyát. « ,,, után a nmn­fl csemtorsortuz kasok és 1 munkásnök vére festette pirosra az út porát. Fájtig Imre, Keller János és He­gedűs János elvtársak holtan ma­radtak a színhelyen. A sebesüllek között több elvtársnő is volt. A Csendőrpribékek odáig aljasodlak, hogy még a halott elvtársakba is beledöfték szuronyukat. A náci megszállás ideje alatt a pécsvldéki bányászok tüntefísekel szerveztek és éjjelenként német­ellenes feliratokat festettek a há­zakra. Az ellenállási mozgalom vezetőit a Géstapo priBékjci elhur­colták. 1944 november végén a németek megkísérelték, hogy el­hurcolják a bányászokat, de azok elbujdoslak ar. erdőben. 1944 no­vember 29-én a Vörös Hadsereget bevonulásakor a bányatelepek la­kossága virágcsokorral köszönlölle és örömkönnyekkel fogadta. , Az évtizedes küzdelmek követe­lései végre most váltak valóra. A bá­nyákat államosították, azokat » vezetőket, akik a mókások bőrén élösködlek, eltávolították a bá­nyászszakszervezet éléről. Ma a hánya, már nem a bányakároké, a., dolgozók maguknak dolgoznak és munkájuk nyomán ' szociális és kulturális téren hatalmas fejlődés indult meg. A bányatelepeken kul- túrházak, napköziotlhonok, játszó­terek épültek - és épülnek. Meg­indult szövetkezeti alapon a bá- nyászlakások építése is. A bala­toni üdülőkön ma már a pécs- vidéki bányászok és gyermekeik üdülnek. Az újjászervezeti bányászszak­szervezet hatalmas harcot folyta­tott a bányamunkássá;; érdekében Ezért kerültek most olyan nagy lelkesedéssel a. pécsvldéki bánya­munkások az ötvenéves szak­tanács kongresszusára. Ezért vé­geztek rohammunkát, hogy telje- » sftsék önkéntes felajánlásukat. Szakszervezeti székházaikat gyö­nyörűen feldíszítették és soraik­ból Kotucs Károly élmunkást je­lölték, hogy képviselje a Mcszhart dolgozókat, akik továbbra is élen­járó harcosai maradnak a szak- szervezeti mozgalomnak. Vadon Antal Hadifogoly-nap Pécsett A Volt Hadifoglyok Bajtársi | Szövetsége nagyszabású hadifogoly­napol rendez ma városunkban. A reggeli zenés ébresztő és a dél­előtti térzene is már ennek a ke- retében folyik. Délelőtt ll-kor ünnepi díszköz­gyűlés lesz a Megye-u 20. alatti Hadifngolyotthouban, melyre a pártok, a megye, a varos, a hon­védség és valamennyi társadalmi egyesület elküldi vezetőit. Délután négy órai kezdettel kul­túrműsor szerepel a programban, nagyszerű műsorral, amely ugyan­csak a Hadifogolyotthonban kerül lebonyolításra: Este ugyanott nagy­szabású bál lesz a honvédzenekar közreműködésével. Egész napon át hadifogoly-pla­ketteket árusítanak a diákok a városban. A VHBSz ezúton is fel­hívja a város lakosságának a fi­gyelmét arra, hogy a plakettek árusítása belügyminiszteri enge­déllyel a szövetség tucfomásávaíes irányítása mellett történik. Kérik a lakosságot, hogy mindenki ere­jéhez mérten támogassa a hadi­foglyokat, túrnál is inkább, mert a Madifógoly-nap teljes bevétele a hadifoglyok felsegélyezésére fog szolgálni. v Tormás község vezet a megyei sxánütsi versenyben Nagyarányú versenykihívások a megyei értekezleten A baranyai dolgozó pfcrasziság egyre nagyobb számban jelan-ti be részvételét az egyéni mezőgazda- sági versenyben. Az elmúlt héten a majsi versenybizottsági értekezle­ten teljes eoésáéhen elfogadták az országos versenyiroda áltat előirt versényponitokat. — Kimondották, hogy propagandát fejtenek ki a község összes gazdáinak a ver­senybe való bekapcsolása érde­kében. Gerde égés« lakossága részt vesz a versenyben, az üiemíervet máris sokszorosan túlteljesítették, a gaz­dáik munka és iigaerővel segl'ik egymást. Némelbtíly Dunaszekcsőt, Dencsháza Szentdienest hívta ki, Szabó István és Császár Józ-sef lovászhetényi parasztok pedig állattenyésztés terén hívták ki a pécsváradi járás összes gazdáit. Hidas község őszi termelési ver­senyre hívta kí Pilspöknádasdot. A hét folyamán a legúöbb dol­gozó paraszt Old. községben kap­csolódott be a versenybe, szám sze­rint 170. Az ütemterv szerinti veíőszántás- ban a héten Tormás vezet, az előirányzott 42 holddal szemben 249 holdat (592 százalékot) tel­jesítettek. Őszi vetésben Kádas vez{f 25 hold helyett 175 holddal, 700 szá­zalékos teljesítménnyel, a szöszös- büfcköny rozsve!és terén a héten Majs érte el a legjobb eredményt 255 6záza£ékot. Az őszi mélyszán­tásban szintén Tormás vezet 250 százalékkal, míg traktorszántáshan Old községé az elsőség a heten 1000 százalé­kos teljesítménnyel. — Építőipari téli tagozat I. osztálya nyílik meg a pécsi épí­tőipari áll. műszaki középiskolá­ban ez év november hó 6-án. A tanítás 4 téli féléven át 'tart, éven­ként november hó 6-átó' ápri is elejéig. Jelentkezhe'nek IV. kö­zépiskolát. vagy általános isfkotát végzett kőműves segédek, vagy olyan tanoneók. akik 12 hónapi gyakorlatot tudnak igazolni. A kevesebb végzettségű tanulóknak felvételi vizsgát keíl »'enni. A ta­gozat elvégzése kőműves, vagy ács, adv kőfaragó mesteri képesí­tést ad. — Bővebb fe'.vi'.ágosl- tást személyesen, vagy írásban a fenti iskola igazgatósága nyújt; Pécs, Majorossy !mre-utca 13. sz. alatt. Felíner TÁNCISKOLA október 20-án, szerdán este 8 órakor nyílik meg a Svakmcii Szervesetek Szókháva korzó termében \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom