Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-17 / 239. szám

I

0

I

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

1948 OKTOBER 17

9 bábjáték a héjt sz&aictedcdáia és ftfuetäfc

A Ma «aapad előtt gyermekek és felnőttek ülnek. Felharsan a nevetés, araikor szögletes mozdulataival megjelenik a színen a Ludas Matyi, mellette totyog a liba. A kulisszák mögött két fiatalember mozgatja a bábukat. Az egyik gágog> a másik emberi hangon beszél.

A bábszin játszás kedvelői között egyaránt 'megtaláljuk a gyermekeket. és a felnőtt embereke'. Az emberiség nagy gondolkodói közül Lenoardó da Vinci, Goethe. Anatol France és sokan mások nagy kedvelői voltak a bábjátékoknak és a neveltetés művészetének tartották. Magyarországon a bábjátékoknak népi hagyományai vannak. A somogymegyei Lengyeltói községben még ma is

bábákkal mutálják be

karácsonykor az ünnep történetét.

A bábjátékhoz egyszerű díszlet és néhány kifestet’-, bábu elégséges. Akik bábjátékkal foglalkoznak. rendszerint saját maguk faragják ki a bábuk fejét és várják a csillogó, vagy egyszerű ruhákat. A leggyakoribb a kézre- húziható bábu, a madzagon felülió! rángatott, vagy pálcikákkal alulról mozgatható bábukkal kevesebben foglalkoznak.

Abábjáték műsorát sok esetben a játékosok rögtönözik. Kedvelt játék a Ludas Matyi, a Kocsonya Mihály házassága. Borka asszony és György diák históriája. A pécsi bábjátékosok számos

baranyai mondát dolgoztak fel.

A bábjáték közben a közönség derűs hozzászólását befolyásolják * a játék menetét és a cselekmény sokszor ehhez is igazodik.

Pécsett számos pedagógusnak van bábjá'éka. ök egynéhány tanítványukkal szórakoztatják az iskola hallgatóit. Kiitünő a pécs- bánya telepi SzIT bábszinpada. Nem egyszer szerepeltek az MDP pártnapjain, a hallgatóság legnagyobb megelégedésére. A pécsi pedagógusok szakszervezetének bébjáéká't js kedveli a közönség. A magánalkalmazottak bábszín'pada nemrégiben alakult. Tagjai szorgalmasan ismerkednek meg a bábjáték technikáját.

A Magyar Bábjátékosok Országos Egyesülete a kultuszminisztériummal karöltve

9xaklanfolfani»b»(

rendez,

ahol a hallgatóság megismerkedhet a bábkészités tudományával és a bábuk mozgatásának művészetével. Pécsett az elmúlt télen 40 rész vevője volt a Szabadművelődési Felügyelőség által rendezett tanfolyamnak.

A bábjátékosok eddig egymáséi függetlenül dolgoztak sok he- helyen. így Pécsett is. A közeli hetekben megalakul a bábjá'éko- sok megyei szervezete, amely egybefogja a bábjátékosokat és munkájukat rendszeressé teszi. Milyen feladatok állanak a bábjátékosok előtt? Az eddigi szétszór: tevékenységük helyett, együtt kel; működniök a bábjáték kul úra elmélyítésében. Pécset: lehetőség lenne egy

állandó b^b«wnliáí

felállítására. Itt a legügyesebb bábjá'ékosok szerepelhetnének és jó díszlettel és bábukkal tömegesen vonzanák a közönséget.

A bábjáék nemcsak szórakoztat, hanem nevel is. Nemrégiben a baranyai kisebb falvakat végigjárok az egészségügyi tanácsadók. Hosszú szónoklat helyett bábukkal ábrázolták felvilágosító mondanivalójukat. A függöny széthúzódott A fehérköpenyes doktor úrhoz be- iö‘ egy sovány ember és panasz- kodn: Vezde-t. -,Fáj a gyomra és állandóan fogy”. A ..doktor úr' élénk mozdulatok kost elsorolta a helyes é' rendet. A következő •jelenetben egy daliás külsejű bábu kérésé az orvost. „Nem ismer' meg dók or úr?’* — kérdezte, azután elmondta. hogy amióta megfogadta az orvos tanácsát, egészséges- min- a makk.

Ez a példa is bizonyítja, hogy a bábjá ékoknak komoly feladaük van. Biztosak vagyunk abban, hogy néhány év múlva a bábjátékok még népszerűbbek lesznek és műsorukkal elősegítik a nép nevelését.

Cfáeuiy'á a bányában

Gyorsvonat sebességével ereszkedik le a szállítókosár a hatat, más, mély betonozott kútba. Egyszerre csak erős lökést éreznek a kosárban ülök. A kosár elszakadt a vastag acélkötéltől, amelyhez erősítve volt és zuhan lefelé. Még egy pillanat és a szállító kosár nyilván a bánya lenekére zuhan és formátlan fémhalmazzá változik . .. De a Izállitókosár nem zuhant le. Valamilyen titkos erő a legkritikusabb pillanatban vissza/artótta, s a szállitókosárból két ember lép ki: Pavlov és felesége.

A bánya.ejtőernyő nem új találmány, de a gépeknek egyike sem nyújtott százszázalékos biztosítékot a sérülések ellen. Pavlovék ejtőernyője sokban különbözik a külföldi bánya- ejtőernyőktől. A szovjet feltalálók teljesen új •utakon haladtak. Amikor a kosár az cfiél- kötéltöl elszakad, az ejtőernyő erősen megragadja a támasztékot. A szállitókosárban lévők ebben 'a pillanatban semmiféle erős lökést nem éreznek, n fékezés lassan történik A szállitókosár az ejtőcr nyön függ és a kosár himbálódzva. mmt egy hintán lóg a levegőben.

Pavlovék bánya-ejtőernyője új, nagy győzelme a szovjet tudománynak és technikának. A donyect szénmedencében és a Moszkva alatti szénbányákban már fel isi szerelték és ez év végéig még hat nagy bányát látnak el vele.

A Szovjetunió a népi temekülf urai és a balett igazi hazája

A soknemzetiségű SzAvjelúnióbap igen nagy a 'ánckultúra A népek nemzet; sajátosságainak nagy megnyilvánulási terüle » * a áncművészet. Tíz évvel ezelőtt rendezték a Szovjetunióban az első népi táncünnepségeke'. A közönség a különféle nemzeti táncok gazdag változatának megismerésével úgyszólván hazája mérhetetlen távolságai: utazta be.

A Szovje únió állami népi táncegyüttesének, melye' Igor Moj- szejov balertmester vezet, műsorán nemcsak a szovjet nemzetek táncai szerepelnek- hanem a szláv tes vén köztársaságok népi táncai is. Akár egy libegő orosz táncot, egy szikrázó lengyelt, vagy egy cseh polkát mutatnak be, mindegyik a maga ábrázolásában reális. A népi ánc eredeti mozdulatait Mojszejev sohasem stilizálja. De gazdagítja .ornamentikáját és kompozícióját, az illető nép sajátos művészete alapján.

A népi táncnak óriási hatása van a szovjet-balettTe. Az eredeti népi táncok tanulmányozása gazdagította az úgynevezett jellemtV-- co', amely a szovje balett egyik eleme. A szovjet-balettszinház alapeleme a klasszikus tánc. Az orosz táncosok és táncosnők a klasszikus mozdulatok bonyolul' echnikájának teljesen urai. A szerep'« személyiségéből indulnak ki* ez a magyarázaa az alak szuggesztíz megtestesítésének és az orosz balettre oly jellemző művészileg egv séges ábrázolásnak.

Helytelen utakon

Miért kcllelt Molnár Ferenc «(iccééi h pécsi színház »níi«orára f fizni?!

Műit év decemberében a budapesti Medgyasszay Színház vezetősége előszed-e Molnár Ferencnek a századforduló táján ír: darabját, a Doktor urat, amely vígjátéknak készül', aztán Zerkovitz Béla muzsikájával „operetté" lépett elő. Ez az ásatag „művet” múlana be pénteken es'e a pécsi Nemzeti Színház. a dolgozók színháza. Igenis ® dolgozók színháza, mert ebben a szezonban már nagyrósz' a pécsi dolgozók tartják fenn az együt :es‘, főleg szépen vásárolt bérleteik ú ján. Éppen ezért nem értjük, miért kellett.ezt a darabo* be- rauta ni a pécsi színházban, amely a szocialista színház igényével kezdte meg az évado'.

Ami az előadás- illeti, a színészek nem hozhatták helyre a darab értelmeden zagy vaságait és ál- romanikáját. A szerep ők közűi meg kell említenünk Bázsa Éva, Garami Jolán, Jánoky Sándor. Se!- meczy Mihály. Máthé Éva és Máthé László, de a öbbi szereplő: Papp Éva, Fehér Tibor, Széplaki Endre, Pécskay Márton, Vörös Ernő ás Varga László alaki'ásá- is- Földeák Róbert rendezését, ütő Endre díszleteit és Hukváry Jenő karnagy dirigálását.

Mindez azonban mi" sem változtat azon a bűnös müsorpolitikán.

amely a bamis cs vissza aszító ef- kölcsü régi színpadot, a ..Színháá Élet" szelleméhez hasonló férekul* túrát akarja becsempészni Pécsre. Ilyen műsorpolitikáinak és ilye® daraboknak semmi helye sincs » pécsi Színház műsorában, amelyhez úgy érezzük, a város szinügyj bizo"*ságának, a dolgozók hivató ' kuitúrszerveinek és magának * munkásságnak is lesz még szól' valója.

’ Lukács Györgyit Magyar Irodalom- történeti Társaság új elnöke

Magyar Irodalomtörténeti Társaság szombaton tartotta tisztújító közgyűlését. F.lnökké egyhangú lelkesedéssel Lukács György egyetemi tanárt választották meg. Lukács György székfoglalójában hangoz-, tatta a felszabadulást megelőző irodalmi szemléleteknek szükségszerű éles kritikája nem jelenti a múlt egyetemes elvetését az irodalom- történet és kritika tekintetében, csupán azt jelenti, hogy egész örökségünket kérlelhetetlen elvi bírálatnak kell alávetnünk.

Négy ember egy szobában

Irta: Katkó István

Ügy kezdődött, hogy Domonkos

tüdejét kikezdte a tintaszag. Először panaszkodott, végül is ágynak esett. Néhány napja már, hogy nem látjuk pergamentbőrű arcát és nem halljuk rekedt hangja-, amin: kiszól a másik szobából: „Siessünk kérem, sürgős a rendelés".

Szűk lépcső vezet fel a félemeleti helyiségbe, ahol dolgozunk. Sajá os, dohos levegő beleette magát ruhánkba és a bútorokba. Négyen dolgozunk a szobában. Zahorán érkezik elsőnek reggelenként. Könyökvédőt húz fel kifényesedet". kabátújjára. néhány percig motorászik az asztal felett, majd beletemetkezik az iratok, közé. Magas, sovány ember, élénk fekete szemével mindera: alaposan megfigyel, de ritkán ereszt . ki egy-egy szót ajkai között. Csak akkor elevenedik meg a nyelve, ha Domonkos dugja be fejét a má- sík szobából.

Csiba kövérkés férfi. Belép az ajtón, könnyed lépekkel végigsé táj a szobán, kabátja rendeJenül a fogasra dobja. Időnként elmond egy tréfát, amelyen egyikünk sem nevet. Müller Róza elszáradt vén- lány, íróasztalára he énként egy- szer egy csokor virágot vesz. a •mtaceruzáil mindig élesre hegyezd.

Az egyik délelőtt Müller Róza

csak úgy mellékesen megjegyzi:

— Azt hiszem Domonkos nem élhet sokáig.

Egymásra meredünk. Jóllátjuk egymás arcán a gondolato’, de egyikünk sem szól egy szót sem. Zahorán úgy ‘esz, mintha a fél- köralaku ablakon át a szemközi ablaksort bámuiná, Csit zavartan forgatja a nagy rak-árkönvve-. Róza egy pillanatig bennünket néz- azu-án kopogtatná kezd az írógépen.

Gondoljatok meg. Évek óta együtt dolgozunk. Ismerjük egymás apró szokásait, -udju.k miért lehet rosszkedvű a másik és miért árad szét arcán a mosoly. Valójában mégsem ismerjük egymás . Egy-egy közömbös szó, udvarias köszöntés öltötte ki a hosszú éveket. '

Mégis aznap cs e a lépcsőn le- felémeriet Zahorán megragadja a kabátom szélét.

— Beszélni akarok .magával!

Ránézek. Szemüvege mögül itokza'osan pislog rám. Amikor leadom a zörgő irodaknlcsoí a fél- lábú házmesternek és kilépek az utcára, ott látom várakozni a szemközti' kapualjban. Zászlóként intege bosszú kezével.

Belémkarol.

— Mi: szól ahhoz a kövér disznóhoz? — mondja chnlki'va hantiját. — Ma délelőtt amin lementem az udvarba, a garázsból Csiba, hangja: hallom. Benézek az ablakon. Ott ül az egyik ládán és széles mozdulatokkal meséli, hogy a héten fiatal leánnyal barátkozó't az egyik kültelki szállodában. Elmondja azt is, milyen ijedt, arcot vágott a lány. amikor bezárta az ajtó'.

Ebn 'om.

— 1 oiytátja Zahorán kiereszt .ima: kezéből, — még

ez a trágai beszél tisz ességről. Hallottam, hogy a múl kor fenjárt az igazgatónál és tize ésemelés' kért. Hivatkozó t két gyermekére, akiknek iskolázta ása megesz; fizetése nagyrészét. Pedig rossz nőkre kell neki a pénz.

Ránézek. Nem értem miért mondja el ezt nekem ilyen fontoskodva. Kérdezni szeretnék valami-, de megrázza kezemet és hosszú kecskeugrással rohan a villamos után.

Másnap azután, min' valami cinkos néz rám a papirgulák fölö' \ Egy ízben azután Csiba is elkapja tekintetét és látom, amin megkeményedik a kél ember pilA Karmeliták 'emplománál járok. mély lélek zéssel öblöge em a szúmbaüirppedet aka:eszagot ami kor valaki a váltamra teszi a kezét.

Csiba az.

— Jöjjön be egy pohár borra. — néz rám szokatlanul barátságosan. Amikor i. akozom, vállamra üt.

— Én tize ek.

A kocsmaajtó felett kiöregedett cégtáblát nyikorga a szél. Néhány lépcső vezet lefelé. Csiba járásár, érződik, hogy nem először lép be a helyiségbe. Ben vágnivaló füst, borostásarcu férfiak és hamis- pillantásu nők. Leülünk az egyik asz a hoz. A hajlongó pincér máris hozza a zöldes színű italt.

Csiba nagyot nyelint a savanyú borból és szélesre nyilik a szája. Végigmustrál és nem kerüli el a figyelmét, hogy zavartan nézek körül. Előrehajol és megkérdezi:

— Hogy van?

Megmondom. Bóiin". de lá'szik, hogy nem sokat törődik válaszommal. Körültekint óvatosan és elkezdi:

— Mit akar- magától Zahorán?

Valamit hebegek. Nem tudom

miről van szó. Csiba rámnéz. biztatón lökdös a szemében megvillanó fény.

És beszél. A kocsmáros kinyitja a rádiót és valahonnan Párizsból a Bohémélet áriái szüremlenek elénk. Csiba hangja átcsap időnkén' a lármán, mint viharban a tenger hullámai a hajó fedélzetén.

Már a harmadik pohárnál tartunk, amikor megudom, hogy Zahorán, fia al korában egy elkelő bankvállalat alkalmazottja volt és onnan sikkasztásért kirúgták. Ez- senki sem tudja róla a hivaaltian.

Késő éjjelig iszogatjuk a bort: Reggel azután álmos szemekkel botorkálok felfelé a iépcsón. Kinyitom az ajtó', a szobában kel en vannak, Zahorán és Csiba. Egymáshoz hajolva beszélgetek valami , amikor belépek, az ajtónyitás zajára ijedten lebbenek szét Furcsa tekin'.e lel néznek ram

Leülök az íródsz álhoz zavar ao és értetlenü . Müller Róza lép be kezében néhány papírlap.

Mielőtt leülne rámveti vércse tekintetét. Bólintok és szememsar- kából figyelem, hogyan nevet ősi- sze a három ember.

Amikor keltem maradunk néhány percre Rózával, odajön hozzám és fejem fölött be ekint a végtelen számoszlopokra. Köhin: és bocsána kérően mondja.

— Nem akarom elhinni ..;

Kérdően bámulok Tá.

— Csiba és Zahorán célzásoka1 tette arra, hogy maga .. hogy >? mondjam, mindennap meglátoga'ja Domonkos., virágot visz a felese gének és beszámol mindenről il öregnek.

Légcsövemben ragad a lélegzet Nézem felémhajoló arcát. Ajka félig nyitva van, kétoldalt v.ékoni mosoly húzódik ráncosodó bőrén Beszéd közben keze nyomatékosan jár a levegőben, szemében szigor® öntudat villog. Amikor Zahorán és Csiba belépnek, merev léptekkel sétál el mellettük. Fejét föy vetve nyitja ki az aj'ót és vég 5 döngenek léptei a lépcsőn.

Zahorán cigare'tára gyújt. !e teszi szemüvegé: és odaszól neken1 jó hangosan:

— Megy a vénlány árulkodni1

Csiba bólogat. Kövérkés arcúk’

u:áiat ömlik a félhomályos szobái” és elönti a négy íróasztalt. *•' ijedíképü szekrényt és a magasra